A Jakováli Haszán pasa dzsámit és minaretet ábrázoló régi pécsi rajzokat nézegetve észrevettem, hogy a minaret formája többször is megváltozott. Nem volt felismerhetetlen, de a körerkély feletti  kas és a süveg többször is átalakult.

Leginkább szembeötlő  változás a korabeli metszeteken, hogy a minaret körerkély feletti eredeti része eltűnt és egy harangláb került a helyére (középen látható minaret).
Hogyan kerül egy harangláb a minaret körerkélyére? Miért építették oda? Mikor és miért történtek a változások? A válaszokat a dzsámi, a minaret és a mellette épült kórház történetének megismerésével együtt kaphatjuk meg.

A pécsi Jakováli Haszán pasa dzsámi szerintem több tekintetben is érdekes törökkori ...

Megemlékezés a pécsi gettóról a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.

Egy 2018-as írásomban röviden meséltem egy különleges megható történetről, mely a holokauszt ideje alatt esett meg a pécsi MÁV bérházban azaz a pécsi gettóban.

A pécsi zsidók kényszerlakhelyre költöztetését egy 1944. április végi határozatban rendelték el, május 8-án pedig meg is kezdődött a mai MÁV-bérház alig két hétig tartó gettóvá alakítása. A határidő többszöri módosítását követően végül 1944. május 20-án, szombaton este zárták le a gettót.

Sokan úgy tudják, hogy a MÁV bérház volt a gettó, de ennél nagyobb területen volt. A MÁV bérháztól nyugati irányba, a báró Bánífy Dezső (Mártírok), a Vas Gereben utca, ...

Évszázadokra – sőt talán ősidőkre – nyúlik vissza az embernek az a vágya, hogy madarak módjára uralja a levegőt. De most nem a repülőgépekről, hanem egy nagyon emlékezetes első pécsi ejtőernyős ugrásról lesz szó, mely szintén a levegő meghódításának egyik eszköze.

A kép illusztráció (Grafika: Gyürüs Lajos)

Az első írásos feljegyzés Kínából származik az ejtőernyő használatáról, amely szerint Fokien császár koronázási ünnepségét 1306-ban „ejtőernyővel” történt ugrások tették emlékezetesebbé.
Az első ejtőernyőre utaló vázlatot és néhány soros feljegyzést a híres polihisztor Leonardo da Vinci készítette 1495-ben.

Leonardo da Vinci ejtőernyőterve (1485)

1945 előtt hazánkban a klasszikus ...

Építéstől a bontásig

A Szent István téri (alsó sétatéri) egykor volt vízlépcső fényképe mindig nagy sikerre számíthat egy facebook posztban. Sokan nosztalgiáznak Pécs valamikori büszkeségéről a Székesegyházunk tengelyébe tervezett kaszkádról, a lépcsős medencékből csobogó látványos vízlépcsőről. 

Legtöbbünkből értetlenséget vált ki, az a szomorú tény, hogy lebontották. Elkerülhetetlen volt a bontás? Lehet, hogy lett volna más megoldás is. Mikor előkerült az Ókeresztény mauzóleum még akkor is lett volna kompromisszumos megoldás?

1962-ben a működő látványos vízlépcső

Egy kis helytörténeti előzmény.
Az 1800-as években városunk szinte minden akkori terén piac vagy vásár működött. A pécsi vásárterek ...

Az óra átállítás története, pécsi hírekkel fűszerezve.

Az óra átállítás témája az elmúlt években komoly vitákat váltott ki, de döntés nem született. Az különösen meglepett, hogy a téma gyökere a távoli múltba vezet vissza. Az írásom fenti talányos címét, az alábbi 1917-ben született újságcikk ihlette.

Miből van "Kétszer kettő"?

Részletek a Pécsi Napló 1917. szeptember 18.-i publikációjából (izgalmas megismerni - a mai ember számára különösen csengő régi nyelvezetet is):

avagy miért nincs 13-as házszám a Széchenyi téren

Gebauer Ernő festőművész az 1930-as években örökítette meg a házat

Ne keresd a kertes házat Pécs főterén, már nem találhatod meg. De akár hihető, akár nem, volt ilyen! Ennek a régi háznak színes történetét igyekszem papírra vetni.
Sajnos már sokszor előfordult, hogy valami "nemes cél" érdekében egy épület védettségét vagy műemléki státuszát törölték és lebontották. De itt még nem is ez történt, mert furcsa módon létezik is, meg nem is. Ez a história az Eiser-házról szól és arról, hogy rossz helyen állt, de végül Sztálin miatt szűnt meg létezni.
Ezt majd még meg kell magyaráznom.

A ház történetét kutatva feltűnt, hogy nincs 13-as házszám a Széchenyi ...

Különös történet, egy soha be nem teljesült szerelemről. Aki nem találkozott még ezzel a históriával, bizonyára furcsállja, hogy a Kripta villát mindamellett "Az örök szerelem háza" nevet is megkapta. A történet ugyan csak részben érinti városunkat, mert az egyik "főszereplő" pécsi, de gondoltam a történet van olyan rendkívüli, hogy helye van a "Régi Pécs" történetei között.

Magdus és Ödön a nászágyon

Hol található ez a villa?

Az építtető  1941-ben Fonyódon kezdett hozzá a már meglévő kis nyaraló épülete melletti telken egy nagyobb, impozáns, emeletes, tetőteraszos villa felépítéséhez. A különös ház viszonylagos nagysága, kitűnő fekvése, a Balatont Badacsonnyal állandó látványként nyújtó szobái és ...

avagy ilyen is lehetett volna

Sokan olvashattak már arról, hogy Uránváros nem az eredeti terveknek megfelelően épült fel , mert sok fontos beruházás nem valósult meg.  Elmaradt a Fő térre tervezett szálloda, mozi és kultúrház megépítése. A vásárcsarnok, strand és fedett uszoda sem épült meg.  Még a Mecsek Áruház is csak nagy nehezen született meg, tíz évet kellett várni az átadásárára.
De milyen lett volna akkor Uránváros, ha minden álom megvalósul? Erről szeretnék most mesélni és bemutatni a terveket, hogy lássuk, ilyen is lehetett volna. Mivel a városrész beépítési terve többször is változott, ezért az elvetett terveknek egy "összegyúrt", általános képét mutatom be. 

1955 októberben megszűnt Pécs nyugati felén ...

A könyvtárak különleges hangulata mindig elvarázsol. Az élményt, az örökség, tudás, csend és nyugalom szavak fejezik ki talán legjobban. 

Egy páratlan, nem mindennapi könyvtárban tapasztalt izgalmas, friss élményeimet osztom meg a "Régi Pécs" olvasóival. Nemrég az a megtiszteltetés ért, hogy dr. Schmelzer-Pohánka Éva a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője, meghívott egy kis könyvtári sétára.

Szeretném előre bocsájtani, hogy egy valóban különleges új könyvtárba nyertem betekintést. Bár ezt a kijelentésemet már javítanom is kell, mert az épület, a környezet új, de a könyvtár már több évtizede létezik, csak nagyon kevesen ismerték.  

Érdemes megismerni ennek a titokzatos könyvtárnak a történetét is, de előbb ...

A Dunántúli Napló 1956. október 31.-én írta meg, hogy "Pénteken estefelé háromnegyed hat órakor géppisztolysorozat dördült a börtön ablakából....".

Erről az 1956-os eseményről eredetileg 2017. május 14.-n a Régi Pécs blogon beszámoltam. De most az 1956-os forradalom ünnepén érdemes újra megemlékezni és kiegészíteni a történetet.
Mi pécsiek sokáig úgy tudtuk, hogy városunkban az 1956-s forradalom vértelenül, lövés nélkül zajlott. Ez természetesen a rendszer változtatás előtti rendszer történelem "kozmetikázása" volt. Később már hallhattunk arról, hogy október 24-én városunkban egy kisebb, 25-én pedig egy nagyobb tüntetés zajlott le Pécs központjában az egyetemisták mellé időközben felsorakozott uránbányászok, ...