Érdekes pécsi történet - "Kinövés" a városfalon

A kutatásra egy levél ösztönzött, melyet nem oly régen kaptam, csak a lényeget idézem: "Lassan három évtizede nyugtalanít a kérdés, amit még a 90-es évek végén figyeltem meg, amikor a Tettyén lakva és rendszeresen a Papnövelde közön megközelítve a Belvárost, felfigyeltünk a férjemmel egy építkezésre...
A korábban összefüggő városfalat megbontva egy épület terjeszkedett a városfalon kívülre." - hívta fel a figyelmemet Konkoly-Thege Júlia erre az érdekes tényre.

Meglepődtem! Nem a kérdésen, hanem azon, hogy miért nem tűnt fel nekem az északi városfal  furcsasága. Most lettem csak igazán kíváncsi. Azonnal megnéztem a Google utca-képen (Google streetview) és valóban a ...

Érdekes pécsi történet - Az eltűnt eozin burkolólapok

Egykoron a Balokány ligeti fürdő bejáratát gyönyörű eozin burkolat keretezte. Tudtad, hogy eredetileg nem a fürdő részére készültek a burkoló lapok?

Balokány fürdő bejárata ( Fotó: Nyárfás Balázs )

1907 május 15. és október 15. között országos kiállítást rendeztek Pécsett, a vasúthoz közel, az Indóház (Szabadság) utcától nyugatra, 350 ezer négyzetméteren szinte egy városrészt emeltek a kiállítási pavilonokból. Az akkori 50 ezres lakosú Pécs büszke lehetett magára, mert 1907-ben a fél évig nyitva tartott kiállítás országos hírnévre tett szert és közel egymillió látogatója volt.

Weber Tarlós Károly festménye az 1907. évi Pécsi Országos ...

Érdekes pécsi történet - Kevesebb vagy több

Amikor a pécsi Széchenyi térről közlök egy fotót a Régi Pécs oldalon, gyakran előfordul, hogy a hozzászólásoknál olvasható:  most milyen sivár a tér, bezzeg azelőtt sok fa volt a téren.  A fákkal kapcsolatos megjegyzés mindig a tér felső részéről, a Széchenyi tér dzsámi előtti részéről szól.

De kinek van igaza? Valóban kevesebb fa van a téren és régen pedig sokkal több volt?

Miért emlékeznek többen is úgy, hogy zöldebb volt a tér.
Az 1930-as években épült teret siratják sokan, amit  körbe ölelt a macskaköves, később aszfaltos út. A tér középső részét terméskőfal zárta le a keleti és nyugati oldalon, északon és délen egy-egy lépcsősor. A tér közepén a ...

Érdekes pécsi történet - Egy uránbányász és egy képeslap története

Valahol az internet zegzugos világában egy régi pécsi képeslapot találtam, amely nem tűnt különösen izgalmasnak, de a hátlapra írt ákombákom betűkre felfigyeltem.

Történetünk egyik szereplője, a képeslap

Amikor a képeslap szövegét kibogarásztam, a hátlapra írt pár sorban egy  fiatalember sorsának kedves emberi történetét láttam kibontakozni.  Ez késztetett arra, hogy megírjam ezt a kis sztorit.

Az épülő Uránváros látképe

1962-ben járunk. Uránváros építése mindössze hat éve tart, de az első Hajnóczy utcai és a Körösi Csoma utcai házak már benépesültek. A városrész építése 1956-ban kezdődött. Eleinte mindenki úgy tudta a pécsi ...

Érdekes pécsi történet - Máshogy is kinézhetne?

1907-ben az épülő új városháza

Pécs belvárosában járva gyakran elsétálunk a városháza tekintélyes épület tömbje mellett. A belvárosi épületek közül kimagasodó óratornya a város több pontjáról is látható. Valószínűleg elfogult vagyok, de a pécsi három emeletes impozáns városháza a vidéki városok egyik legszebbje. Úgy is fogalmazhatok, hogy biztosan dobogós.

Máshogy is kinézhetne a városháza?  Egyértelműen igen a válasz. Az 1900-as évek elején kiírt pályázat tervei közül akár egy másik is győzhetett volna és ekkor egészen más látkép fogadna minket a Széchenyi téren és a Király utcában.
A pécsi városházák és a mai épület építéstörténetének ...

Érdekes pécsi történet - Bombaharang

"A halálvivő bombából a béke hírnökét csináltam"

Szürreális a gondolat ezt két tárgyat együtt említeni, mert hogyan kapcsolódhat egymáshoz a harang hangja mely az élet hangja és a halált hozó bomba.

A "bombaharang" (fotógrafika: Gyürüs Lajos)

Ez a história a maga nemében kuriózum és a Pécs Megyeri Kertváros Szent Erzsébet plébániatemplom krónikájának első lapjain kiemelten szerepel. Ezt az érdekes, rendhagyó históriát a Megyeri Kertvárosi városrész és a templomának rövid építés történetével kell kezdeni.

Az új városrész, a Megyeri Kertváros kialakulása.

Az építéseket egy átfogóbb, városi léptékű rendezési terv készítése előzte meg. Dörre Endre, Weichinger ...

A Jakováli Haszán pasa dzsámit és minaretet ábrázoló régi pécsi rajzokat nézegetve észrevettem, hogy a minaret formája többször is megváltozott. Nem volt felismerhetetlen, de a körerkély feletti  kas és a süveg többször is átalakult.

Leginkább szembeötlő  változás a korabeli metszeteken, hogy a minaret körerkély feletti eredeti része eltűnt és egy harangláb került a helyére (középen látható minaret).
Hogyan kerül egy harangláb a minaret körerkélyére? Miért építették oda? Mikor és miért történtek a változások? A válaszokat a dzsámi, a minaret és a mellette épült kórház történetének megismerésével együtt kaphatjuk meg.

A pécsi Jakováli Haszán pasa dzsámi szerintem több tekintetben is érdekes törökkori ...

Megemlékezés a pécsi gettóról a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.

Egy 2018-as írásomban röviden meséltem egy különleges megható történetről, mely a holokauszt ideje alatt esett meg a pécsi MÁV bérházban azaz a pécsi gettóban.

A pécsi zsidók kényszerlakhelyre költöztetését egy 1944. április végi határozatban rendelték el, május 8-án pedig meg is kezdődött a mai MÁV-bérház alig két hétig tartó gettóvá alakítása. A határidő többszöri módosítását követően végül 1944. május 20-án, szombaton este zárták le a gettót.

Sokan úgy tudják, hogy a MÁV bérház volt a gettó, de ennél nagyobb területen volt. A MÁV bérháztól nyugati irányba, a báró Bánífy Dezső (Mártírok), a Vas Gereben utca, ...

Évszázadokra – sőt talán ősidőkre – nyúlik vissza az embernek az a vágya, hogy madarak módjára uralja a levegőt. De most nem a repülőgépekről, hanem egy nagyon emlékezetes első pécsi ejtőernyős ugrásról lesz szó, mely szintén a levegő meghódításának egyik eszköze.

A kép illusztráció (Grafika: Gyürüs Lajos)

Az első írásos feljegyzés Kínából származik az ejtőernyő használatáról, amely szerint Fokien császár koronázási ünnepségét 1306-ban „ejtőernyővel” történt ugrások tették emlékezetesebbé.
Az első ejtőernyőre utaló vázlatot és néhány soros feljegyzést a híres polihisztor Leonardo da Vinci készítette 1495-ben.

Leonardo da Vinci ejtőernyőterve (1485)

1945 előtt hazánkban a klasszikus ...

Építéstől a bontásig

A Szent István téri (alsó sétatéri) egykor volt vízlépcső fényképe mindig nagy sikerre számíthat egy facebook posztban. Sokan nosztalgiáznak Pécs valamikori büszkeségéről a Székesegyházunk tengelyébe tervezett kaszkádról, a lépcsős medencékből csobogó látványos vízlépcsőről. 

Legtöbbünkből értetlenséget vált ki, az a szomorú tény, hogy lebontották. Elkerülhetetlen volt a bontás? Lehet, hogy lett volna más megoldás is. Mikor előkerült az Ókeresztény mauzóleum még akkor is lett volna kompromisszumos megoldás?

1962-ben a működő látványos vízlépcső

Egy kis helytörténeti előzmény.
Az 1800-as években városunk szinte minden akkori terén piac vagy vásár működött. A pécsi vásárterek ...