Csúf üzletbazár Pécs főterén
Jó pár évvel ezelőtt történt, hogy 1910 körüli képeslapok nézegetése közben a Széchenyi téren szemembe ötlött egy kis épület, amely a Király utca torkolata közelében állt. A képeslapok tanúsága szerint valamikor 1910 előtt jelent meg, majd 1915 körüli képeken már nem látható.
Milyen célt szolgálhatott ez a téren megjelenő, majd eltűnő építmény?
Színes vonalakkal kiemeltem azt a bizonyos fura épületet,
amely a Király utca sarkán állt, a Széchenyi tér 18. számú házzal szemben.
A Janus Pannonius Múzeum egyik évkönyvében megjelent képeslapokról szóló munkában olvastam az alábbi mondatot, mely a lejjebb látott képeslap elemzésénél olvasható:
"Az Eizer-házat eltakarja az ideiglenesen felállított, Paunz cégérrel ellátott üzletbazár (?), amely a 18. számú sarokház előtt állott."
Ilyen módon jelölve "üzletbazár (?)", a kérdőjelből azt a következtetést vontam le, hogy valószínűleg még nem kutatta senki a kis építmény történetét. Ez volt az a pillanat amikor igazán érdekelni kezdett ez fura "üzletbazár".
A Városháza előtti járda végénél látható a Paunz üzletbazár.
Paunz cégérrel ellátott üzletbazár? Ez vajon miért épülhetett fel a téren?
Nem értettem, hogy miért épülhetett fel, kis túlzással a tér "közepén"? Mi okból létesült ez a "doboz" épület Pécs főterén. Az igaz, hogy ekkor még Pécs főtere részben piactér volt, csak helyenként volt kőburkolat, nyitott vízfolyásokkal szabdalva. Azt azért kizártam, hogy "Ízlésficamban" szenvedtek volna a korabeli városatyák, és építészek. Ők már sok épületnél bizonyították tehetségüket, szakmai tudásukat.
Erre azért csak van valami magyarázat? Ismét segítségemre sietett a korabeli sajtó.
Kiderült, hogy ez a furcsa épület csak ideiglenes jelleggel épült ide. De miért?
Az üzlet helyiségüket elhagyni kényszerült kereskedők részére a város biztosított ideiglenes üzlethelyiségek voltak ebben a tér hangulatához nem illeszkedő, megjelenésében "tér idegen" építményben.
Miért kellett elhagyni üzlethelyiségüket a kereskedőknek?
Mikor megtaláltam a megfejtést, meglepődtem, erre nem is gondoltam!
Utólag persze már egyszerűnek látszik a magyarázat. Két nagy formátumú épület kapcsolja össze ezt a kis bizarr építményt. A történet a városházán kezdődött ahol nagy nehezen megszületett egy fontos döntés.
A város végre elhatározta, hogy lebontják a régi városházát és a helyére egy újat építenek.
1900 körüli képen szemben a Király utca, jobbra a régi városháza, földszintjén üzletekkel
Ennek a döntésnek több oka is volt. Már tarthatatlannak látszott a kialakult helyzet, miszerint egyes hivatalokat ki kellett telepíteni különböző helyen lévő bérelt helyiségekbe. Ekkor felmerült egy elképzelés, hogy a régi városházát toldalék építésével kell megnagyobbítani. De az 1896. év augusztusában a városháza földszinti üzlethelyiségében bekövetkezett hatalmas robbanás is erősítette azt a gondolatot, hogy egy teljesen új, négy utcára néző, három emeletes városházát kell építeni. Alapkő letételre 1905. október 6-án került sor.
1906-ban az építkezés már előrehaladott állapotban van
1906-ban készült fenti képen balra az "üzletbazár" részlete látszik, oldalán olvasható felírat:
"KEMÉNY MÓR". De ki volt Kemény Mór?
Kemény Mór pécsi rövidáru és díszmű kereskedő, akinek üzlete a régi városháza földszintjén a Király utca felől volt. Kemény Mór kereskedő valószínűleg "szerény" ember lehetett és erre az alábbi 1898. áprilisi reklám a "bizonyíték":
Pécsi Napló, 1898. április 10.
"Ízlés és szakavatottság kell ahhoz, hogy egy férfi és női divatüzlet raktára a különlegességek halmazát tartalmazza. A jó kereskedő e czélból szemmel tartja az egész világ piaczát, hogy éber figyelmét el ne kerülje semmi. Ez a titka annak hogy Kemény Mór üzletében a vevő közönség meg van lepetve, ha végig nézi a divat czikkeket.
Csipkék, szalagok, keztyük, harisnyák, ingek, kézelők és gallérok, nyakkendők, eső és napernyőket urak és hölgyek részére a legszebb választékban és igen jó minőségben vannak nagy mennyiségben és választékban raktáron.
Vásároljunk azért minél többet Kemény Mórnál.
Pécsett Király utcza városház épület."
Valószínűleg jól ment az üzlet, mivel 1905-ben még mindig működött a rövidáru és díszmű kereskedés. De eljött az a nap, amikor költözni kellett a jól bejáratott üzletből. Hamarosan bontják a városházát! De előtte a jó kereskedő kiárusítást tartott, erről így értesítette közönségét:
Pécsi Közlöny, 1905. június 4.
"Városház lebontása miatt tetemesen leszállított, mérsékelt árban árusítom ki túlhalmozott divat áru készleteimet, a legújabb ruha díszek feltűnő elegáns nyakkendők színes és fehér ingek, nap- és esőernyők, színes és fekete valódi színtartó harisnyák. Felkérem a n.é. közönséget, hogy ezen alkalmat felhasználja tekintettel az idő rövidségére szükségleteiket minél élőbb fedezzék le.
Maradok teljes tisztelettel: Kemény Mór divatáru üzlet városházépület. "
Majd a kereskedés költözéséről is értesítette a vásárlóit:
Pécsi Közlöny, 1905. június 9.
"Értesítés.
Tisztelettel tudatom a n.érd. közönséggel, hogy üzletemet e hó 14.-iktől (1905. június 14.), szerdától kezdve a városház lebontása folytán eddigi helyiségemből a korzón levő második ideiglenes épületbe helyeztem át, miért is az összes raktáron lévő újdonságokat u m nyakkendők különlegességeket férfi ingeket szövött kesztyűké harisnyákat ruha díszeket leszállított árban árusítok el.
Kiv. tisztelettel: Kemény Mór"
Már csak az utolsó simítások vannak hátra az új városházán
Két év múlva, 1907. június 5-én megtörtént a városháza ünnepélyes felavatása után, Kemény Mór az új városháza földszintjén üzletet bérelt és megnyithatta új Férfi- női divatáru üzletét.
Az alábbi képen látható, hogy a pécsi villamosközlekedés már elindult (városháza előtt egy villamos), a téren az ideiglenesen felépített "üzletbazár" nyolc év után is áll még.
A Városháza már átadva, de balra földszintes építmény (üzletbazár) még áll
Itt csak feltételezni tudom, hogy ez a város vezetésének tudatos döntése volt. Szerintem tudhatták, szükség lesz még az ideiglenes épületre. Arról nem találtam információt, hogy ezekben az években kik bérelték a Széchenyi téri ideiglenes üzlethelyiségeket illetve mire használták.
De arra fény derült, hogy mi volt a várakozás oka, miért nem bontották le az új városháza 1907 évi átadása után ezt a csúfságot. Az 1900-as évek elején Hamerli Imre kesztyűgyáros elkezdte tervezgetni egy szálló építését. Végül is a tervezgetést, tett követte.
A Hamerli család Király utcai háza (1910 körüli fénykép)
A fenti képen látható a Hamerli család Király utcai háza, mely mellett működött az akkori kesztyűgyár is. Az épületek földszintjén üzletek voltak. Ezen épületek helyén kívánta felépíteni a kesztyűgyáros a Pannónia Grand Hotelt. Az épületek lebontásával az itt működőgyárnak és az üzletek bérlőinek is költözniük kellett. 1913-ban elkezdődtek a munkálatok.
Weber-Tarlós Károly: A Hamerli-ház 1912-ben c. festményén
a kaputól balra Paunz Adolf üzlete
Itt az egyik üzlethelyiségben működött Paunz Adolf kerekedése is (Király utca 5.). A hotel építése miatt költöznie kellett, ekkor a város neki is biztosította a Széchenyi téri ideiglenes üzlethelyiséget. A költözésről ő is értesítette a vevőit:
Mohács és Vidéke, 1913. októberi és novemberi reklám
"NŐI ES GYERMEK KÁBÁTOK costüm blous és pongyola szövetek bársonyok selymek PAUNZ ADOLF helyszűke miatt leszállított árak mellett kerülnek eladásra a főtéren az új városház épülettel szemben IDEIGLENES ÜZLETÉBEN PÉCSETT"
Paunz Adolf neve olvasható az üzletbazár oldalán.
Két évig itt működött a kereskedés, majd a hotel átadása után a régi címére (Király utca 5.) vissza költözhetett. Ezzel a Széchenyi téri "üzletbazár", az ideiglenes épület befejezte pályafutását, már nem volt rá szükség.
1915-re felépült a Pannónia Grand Hotel
Sok évtizeden át Pécs legmodernebb szállója volt. "Lift, központi fűtés, állandó hideg-meleg folyóvíz, fürdőszobák, bankett- és díszterem" - többek közt így hirdették.
A város lakói évek óta erre a pillanatra vártak, mert lebontják a Széchenyi téri csúfságot! A bontás megtörtént, de a tér rendezése, kitakarítása csak váratott magára. Erről a Dunántúl című helyi újság 1915. augusztusi száma egy gúnyos írást jelentetett meg:
Dunántúl, 1915. augusztus 24.
"A Széchenyi tér ékessége.
A város legforgalmasabb főtere a Széchenyi tér. Ez a tér azonban nem sokat ér elcsúfítja a városi hatóság nemtörődömsége az a városi piszok, amely a Széchenyi teret borítja. Végre valahára lerombolták a sarkon épült csúf ideiglenes üzleti bódét. A lerombolásig el is jutottak, de a kőtörmeléket napról napra ott hagyják a Széchenyi tér ékesítésére számítván arra, hogy a szélvihar valamikorra majd csak elsöpri. A Széchenyi térnek e legújabb az egészségre is ártalmas ékességére erre a kő és porfészekre irányítjuk rá a hatóság figyelmét. Hordassá el azt a kőtörmeléket mielőbb. Ha a városnak nincs módjában áldozni erre úgy talán közadakozás utján lehetne az elhordás költségeit összehozni. Bizonyára hozzájárulna a város főispánja polgármestere is akik mindennap velünk együtt talán kétszer is elmennek a lerombolt bódé romjai mellett, s láthatják szeles időben azt a rettenetes porfelleget amely az egész Széchenyi teret beborítja."
A Takarék palota egyik ablakából készült 1920. évi Király utcai látkép
A fenti fénykép 1920 körül készült. Az "üzletbazár" már régen elbontva és a helyén felépült a Széchenyi téri villamosváró és dohánybolt.
Nos ez volt a Széchenyi téri csúf "üzletbazár" története. Különleges ebben a történetben, hogy két pécsi grandiózus épület - a Pécsi Városháza és a Pannónia Grand Hotel - építéstörténetét egészíti ki és köti össze.
Az ideiglenes épület kilenc évig állt a Pécs főterén.
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
Felhasznált források:
Korabeli újságok (Dunántúl, Pécsi közlöny, Mohács és Vidéke, Pécsi Napló, Központi Értesítő)
B. Horváth Csilla - A pécsi Kossuth Lajos utca a múzeumban lévő képeslapokon
Bezerédy Győző - A pécsi Széchenyi tér a múzeumban lévő levelezőlapokon
Pilkhoffer Mónika - A városháza tervpályázatai
