Esküvő a pécsi gettóban
Megemlékezés a pécsi gettóról a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.
Egy 2018-as írásomban röviden meséltem egy különleges megható történetről, mely a holokauszt ideje alatt esett meg a pécsi MÁV bérházban azaz a pécsi gettóban.
A pécsi zsidók kényszerlakhelyre költöztetését egy 1944. április végi határozatban rendelték el, május 8-án pedig meg is kezdődött a mai MÁV-bérház alig két hétig tartó gettóvá alakítása. A határidő többszöri módosítását követően végül 1944. május 20-án, szombaton este zárták le a gettót.
Sokan úgy tudják, hogy a MÁV bérház volt a gettó, de ennél nagyobb területen volt. A MÁV bérháztól nyugati irányba, a báró Bánífy Dezső (Mártírok), a Vas Gereben utca, Kassa utca által határolt terület is ide tartozott. Ez azt jelentette, hogy a területen volt valamennyi lakásból kiköltöztették az eredeti lakókat.
Ilyen formanyomtatványt névre szólóan kitöltve
a gettónak kijelölt területen lakó keresztények kapták meg
Ez 50 családi házat és a 90 lakásos MÁV-bérházat foglalta magába. A "zárt terület" kijelölése után a városi hatóság felszólította az ott lakókat a házaik és lakásaik május 15-ig való kiürítésére, és az igények felmérésével kiutalta nekik a volt zsidó lakásokat.
A gettóban az élet kínkeserves volt, hiszen több ezer ember zsúfolódott össze, ott ahol csak százaknak jutott volna megfelelő hely. A helyi újságban 3.400 zsidóről írnak, de a gettó létszáma a fennállása ideje alatt valójában 2700-2800 fő között mozgott.
Hogy lehet így élni? Elképzelhetetlen a normális élet egy ilyen helyen. De mégis, egy hihetetlen ritka esemény történt meg a gettó falai között, talán magyarországi gettóban nem is történt ilyen máshol.
Jobbra a menyasszony Scheidler Magda és mögötte a vőlegény, Korda Sándor.
Kiss István - Esküvő a gettóban című cikkében olvasható a fényképen látható személyekről egy-két adat.
"Jobboldalon ül a mennyasszony, Scheidler Magda virágcsokorral a kezében. A fülemig ért a szám a boldogságtól, mesélte később. Mögötte áll férje, és tőle részben takarva, csak a feje látszik, az öccse, Gyurka. A közöttük álló asszony kihajtott sötét ingben az édesanyja. A középen ülő büszke tartású úr Ernster Géza, a híres pécsi főkántor, a New York-i Metropolitan Opera volt basszistájának, Ernster Dezsőnek az édesapja. Mellette a "kisrabbi", dr. Krémer Móric ül. A pécsi főrabbi, dr. Wallenstein Zoltán (1898–1944) ez időben Budapesten feküdt halálos betegen. A képen szereplők közül a balszélen látható fiatal pár, valamint a Korda házaspár élte túl a sorsát."
Mi történt a két "főszereplővel"? Erről Kiss István az alábbiakban számolt be.
"A deportálást átélt kevesek közt, akik Pécsre visszatértek, voltak a Scheidler nôvérek. Magda itt találkozott megint a férjével. A belvárosi József utcában laktak, majd 1948-ban alijáztak.
A háború után számos pécsi zsidó került Netanyába. Még az új évezredben is sok magyar szót lehetett hallani. Élénk társadalmi és kulturális élet folyt a városban. Itt, Netanyán ismerkedtem meg 2008-ban Kordáné Scheidler Magdával az ugyancsak pécsi Lantos Tibor kilencvenedik születésnapján. (Egyike volt a Korda Sándorral Szovjetunióból hazatért hét munkaszolgálatosnak.) Magda ekkor már a nyolcvanas évei második felében járt. Férjét egy évvel korábban temette (2007-ben). Törékeny, finoman elegáns hölgy volt."
Egy kis magyarázat:
- alijázás jelentése. zsidó származásúak bevándorlása, letelepedése Izrael államban
- Netanya vagy Netánja (héberül: נתניה ) város Izraelben, a Földközi-tenger partján, Tel-Avivtól kb. 30 km-re északra.
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
Felhasznált források:
- Kiss Iván - Esküvő a gettóban
- United States Holocaust Memorial Museum
- Arcanum Digitális Tudománytár
