"Kétszer kettő" és az óra átállítás
Az óra átállítás története, pécsi hírekkel fűszerezve.
Az óra átállítás témája az elmúlt években komoly vitákat váltott ki, de döntés nem született. Az különösen meglepett, hogy a téma gyökere a távoli múltba vezet vissza. Az írásom fenti talányos címét, az alábbi 1917-ben született újságcikk ihlette.
Miből van "Kétszer kettő"?
Részletek a Pécsi Napló 1917. szeptember 18.-i publikációjából (izgalmas megismerni - a mai ember számára különösen csengő régi nyelvezetet is):
"... Fiam, a kétszer kettő, a mathematika szabályai szerint, négy; de vésd eszedbe, hogy ez az igazi igazság: kétszer kettő, ha kiadod: öt, ha beveszed: három. Ennek a nyakatekert okoskodásnak a valószínűségét semmi se világítja meg olyan élesen, mint az az időszámítás, amelybe az elmúlt éjszaka, inkább mára virradóra, ismét belezökkentünk.
Az európai középhatalmak, vagy középeurópai központi hatalmak nagybölcsen kisütötték, hogy mivel a meleg amúgy is kinyújtja a tárgyakat (így tanítja azt a fizika), a hideg pedig összehúzza: tehát nyaratszakára ki kell terjeszteni a napot is, sőt konkréte kifejezve: az órát is.
A hivatalos időgép kerekei 1917. szeptember 17-én, hétfőn, hajnalban kettő órakor megállották és csökönyösen állva maradtak egy teljes óra hosszáig. A hajnali két óra, két óra hosszáig tartott."
Rácsodálkozva a fenti 1917-ben született írásra, bevallom elsőre nem is értettem a lényeget. 1917-ben a nyári időszámításról, az óra átállításáról beszéltek?
Valahol olvastam, hogy "1980. április 6-án vezették be Magyarországon a nyári időszámítást." Ez rögzült a memóriámban, ezért is volt meghökkentő a fenti újságcikk.
Tehát a nyári időszámítás nem a 20. század második felében született gondolat?
A nyári időszámítást átmeneti intézkedésként vezették be az I. világháború idején, az energiatakarékosság és a "hasznosíthatóbb nappali órák" biztosítása érdekében.
Németország volt az első, már 1916-ban kezdte el használni ez a módszert. Néhány héttel később az Egyesült Királyság, majd Franciaország és az Egyesült Államok is követte példáját.
Deutsche sommerzeit - Német nyári időszámítás bevezetésére figyelmeztető plakát
Nyári időszámítás 1907-ben?
A nyári időszámítás bevezetésére irányuló mozgalom Egyesült Királyságban már a háború kezdete előtt zajlott. William Willett egy 1907. évi írásában egy építő jellegű időmegtakarítás javaslatával állt elő. A tavaszi és nyári hónapok elején az órák eltolására, valamint ősszel eredeti időre való visszatérésre tett javaslatot. Arra akarta ösztönözni az embereket, hogy nyáron korábban keljenek fel az ágyból.
Gyertyák megmentése!
Állítólag az eredeti ötletet Benjamin Franklin amerikai diplomatának, feltalálónak tulajdonítják, aki 1784-ben láthatóan meglepődött, hogy napfényt látott, amikor egy reggel szokatlanul korán ébredt Párizsban. Ha mindenki korábban kelne fel és feküdne le - érvelt - sok gyertya megmenekülne.
Már a fent olvasott tények is megleptek, de az igazi meglepést a Dunántúl című újság alábbi, "Alkalmazkodás az új időszámításhoz" 1916 április 13.-án megjelent újságcikk okozta.
Részletek a cikkből:
"A virágfakaszitó május hónap első napja az idén szokatlan és rendkívüli változást fog jelenteni az időszámítás ósdi, konzervatív világában. Oly esemény áll be, amelyre még a legöregebb óramutatók sem emlékeznek. Az történik majd, hogy április 30-án esti tizenegy órakor előre igazítják valamennyi órát pont egy teljes órával.
Tart pedig ez a megkorábbított időszámítás egészen szeptember 30-ig, amikor is újból visszaáll télire a megszokott régi rend.
Az időszámítás e nyári reformját azzal indokolják, hogy így a világítási anyagban óriási megtakarításra nyílik alkalom.
Hogy az új órarendhez való alkalmazkodás eleinte kissé nehezen fog menni, az valószínű és igen természetes is. "
Ettől kezdve minden évben a nyári időszámításra való áttérést és visszaállítást is kormányrendelettel szabályozták.
Az új nyári időszámítás (Dunántúl 1918. március 27.):
"A hivatalos lap mai száma közli a miniszterelnök rendeletéi a nyári időszámításra vonatkozólag. Az új időszámítás április 15-ik napjának reggel 2 órájától veszi kezdetét, amely ehhez képest már 3 óraként jelölendő meg és szeptember 16-ik napjának reggeli 3 órájával ér véget. E szerint szeptember 16-ik és a reggeli 2 óra megjelölés kétszer jelentkezik, miért is az elsőt, amely az új időszámítás 2 órájának fog megfelelni, 2A-val, a másodikat pedig, amely, a jelenleg érvényes időszámítás 2 órájának fog megfelelni, 2B-vel kell megjelölni."
Kétszer van kettő óra!
A fenti kis hírben olvashatjuk a magyarázatot a 2A és 2B óra jelölésre. Országonként és évenként is különböző időpontban volt az órák igazítása. Este tizenegy órakor vagy éjfélkor, de mint a fenti hírben is olvasható már a napjainkban is használt éjjel két óra illetve három óra használatos volt.
Természetesen már ezekben az években is voltak támogatói és ellenzői az óraátállításnak. Volt aki a humor eszközével fejezte ki nemtetszését és kifigurázta az óraátállítás hasznát.
"Találmányom ugyanis azon alapszik, hogy én a nyári időszámítás ötletéből kiindulva nem elégszem meg az óramutató előretolásával, hanem az évszakokat tolom előre, illetve hátra. Tervem szerint január a régi júliusban kezdődnék, miáltal a leghidegebb hónapok a forró nyárra esnének. Az emberek az egész naptári telet nyári ruhában, szalmakalapban töltenék. A szénszükség megszűnne. Ezzel szemben a kánikulai hónapok a régi téli időszakra esnének. Júliusban élveznők a téli idény előnyeit, miáltal a hőség okozta balesetek is elkerülhetők lennének. Mindezekből világosan látható, hogy találmányom áldás lesz a szenvedő emberiségre nézve.
Tisztelettel Zseni Manó. Cím: Budapest, Schxvartzer-intézet, I. em. 36-ik cella."
A korabeli újságokban kutatva megállapítható, hogy Európában nem volt egységes rendszer. Egyes országok saját döntése volt, hogy bevezetik a nyári időszámítást vagy sem. A nyári időszámítás áprilisi kezdeti és szeptemberi befejező hónapja tűnt csak egységesnek, de valószínűleg ezt a logika és a praktikum diktálta.
De mivel nem létezett a nyári időszámításról európai egyezmény így az is előfordult, hogy egy évben kimaradt Magyarországon az óra léptetése. De volt amikor városunk lógott ki a sorból, mert Pécsett az is megesett, hogy nem hajtották végre a rendeletet.
Dunántúl, 1919. április 15.: Pécsett nem lesz nyári időszámítás !
"- Pécsett nem lesz nyári időszámítás. A magyar forradalmi kormányzótanács elrendelte, hogy április 15-re virradó éjjel az órákat egy órával előbbre igazítsák. Ezt a rendelkezést azonban Pécsett nem hajtják végre, tehát a mai éjszakánk nem rövidül meg egy órával."
Magyarországon az óra átállítás még egy ideig a második világháború után folytatódott. Majd az első Kádár-kormány idején megszüntették.
Az utolsó óraátállítás 1957-ben volt!
A nyugat európai országokban folytatták a nyári időszámításra való áttérés szokását, de továbbra sem egységes rendszerben. A következő években többször is téma volt az óra átállítás, sokan támogatták és kérték annak bevezetését.
Végül hazánkban is megtörtént az örömteli bejelentés, hogy 1980. április 6-án, pontban éjfélkor az órákat előre kell állítani és ezzel áttértünk a nyári időszámításra.
Dunántúli Napló, 1980. április 8.
"Vasárnap óta örömmel nyugtázhatjuk, este még nincs este. Az órák előbbre igazításának haszna személyes életünkben máris jelentkezik. Azzal, hogy életrendünket egy órával előbbre toltuk, azt jelenti, jobban ki tudjuk használni az értékes nappali világosságot, egy órával többet süt ránk a nap, ezzel együtt egészségesebben élhetünk. Vasárnap óta örömmel nyugtázhatjuk, este még nincs este. Az órák előbbre igazításának haszna személyes életünkben máris jelentkezik. Azzal, hogy életrendünket egy órával előbbre toltuk, azt jelenti, jobban ki tudjuk használni az értékes nappali világosságot, egy órával többet süt ránk a nap, ezzel együtt egészségesebben élhetünk."
A múltban és napjainkban is két táborra szakadt az ország, nem mindenki ért egyet az óraátállítás hasznával. Sőt van aki egyenesen károsnak tartja (bevallom én a hátrányát sohasem éreztem, mindig is szerettem a hosszú nyári napokat.)
Úgy látszik időnként változik az emberek véleménye, de nem csak az ő véleményük, hanem az Európai Unió véleménye is. 1996-ban erről számolt be a Dunántúli Napló, 1996. október 14.-én:
"Kizökkent az idő? Október 27-én állítjuk vissza az órákat.
Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsának határozata szerint, ebben az évben a nyári zónaidő egy hónappal tovább tart. Az Európai Unió azért döntött így, mert még októberben is energia megtakarításhoz vezet a nyári időszámítás.
Az Európai Unió gyakorlatát hazánk is átvette."
A fenti hír azért figyelemre méltó mert 1996-ig szeptember volt az téli időszámítás kezdete. Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa ekkor még támogatta a nyári időszámítást sőt annak hosszát növelte is. Napjainkban pedig a nyári időszámítás megszüntetéséről már többször is tárgyaltak az Európai Unióban.
Mi lesz az óra átállítás történetének a vége? Nem tudjuk. Még nem hirdették ki a "győztest".
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
