A pécsi "bombaharang"
Érdekes pécsi történet - Bombaharang
"A halálvivő bombából a béke hírnökét csináltam"
Szürreális a gondolat ezt két tárgyat együtt említeni, mert hogyan kapcsolódhat egymáshoz a harang hangja mely az élet hangja és a halált hozó bomba.
A "bombaharang" (fotógrafika: Gyürüs Lajos)
Ez a história a maga nemében kuriózum és a Pécs Megyeri Kertváros Szent Erzsébet plébániatemplom krónikájának első lapjain kiemelten szerepel. Ezt az érdekes, rendhagyó históriát a Megyeri Kertvárosi városrész és a templomának rövid építés történetével kell kezdeni.
Az új városrész, a Megyeri Kertváros kialakulása.
Az építéseket egy átfogóbb, városi léptékű rendezési terv készítése előzte meg. Dörre Endre, Weichinger Károly és Kőszeghy Gyula voltak az 1928-ban kiírt urbanisztikai pályázat győztesei. A "Visnya" telep beépítési tervét Kőszeghy Gyula készítette. (Az alábbi rendezési terv eredetileg a Pécsi Napló, 1930.szeptember 6.-i számában mellékletként jelent meg.)
Kőszeghy Gyula rendezési terve (forrás: Csorba Győző Könyvtár)
1930-ban elkezdődött az új városrész építése. 1933-ig hetven lakóház épült meg, a 100. ház kivitelezése 1934 tavaszán zajlott. 1934-ben elfogytak a házhelyek, újabb területek parcellázására került sor.
Fejlődésnek indult a városrész, 1940-ben Megyeri-kertvárosnak már ezer lakója van, de nincs még templom a városrészben.
Az új városrész 3 kilométerre fekszik a várostól, így az itt lakó katolikusok igen messze esnek a legközelebbi plébánia templomtól és főleg a székesegyháztól, amelynek egyházközségi kötelékébe tartoznak.
Templom híján 1934-ben felépült temetőkápolnába jártak a hívek szentmisére (sokkal közelebb van mint a belváros). A temetőkápolna azonban nem volt fűthető. Felmerült tehát annak igénye, hogy a megnövekedett városrész híveinek lelki gondozását önálló lelkészség létesítésével és új templom építésével oldják meg.
1940. január 21-én a Dunántúl c. újság beharangozta a templomépítést, február 19-én összeült a templomépítő bizottság.
Dr. Gosztonyi Gyula építészmérnök eredeti tervét 1941. augusztus 20-án fogadták el. Gosztonyi egyhajós, körüljárós szentéllyel, nyitott árkádos előcsarnokkal, két toronnyal épült templomot tervezett.
A templom építése a második világháború alatt zajlott és ez alaposan megnehezítette a munkákat, mert egy háború alatti építkezést megszervezni, építőanyagot biztosítani csak nagy nehézségek árán lehetett megvalósítani.
A templom alapkő megáldása 1941. szeptember 21.
(forrás: A plébániatemplom előterében látható fotó)
Az alapkövet ünnepélyes keretek között, a városi előkelőségek jelenlétében 1941. szeptember 21-én helyezte el és áldotta meg Lajos Gyula kanonok-plébános.
A háború következményeinek hatására a templom első tervén változtatni kellett, egyes részletek kiépítését pedig elhalasztották.
Az egy harangtoronnyal tervezett templom makettje egy képeslapon
1941-ben a pénzhiány miatti módosítások szerinti az egy toronnyal tervezett változat sem épülhetett fel.
A falakat 1942-1943 között építették fel a tetővonalig, majd az épület tetőszerkezetét a következő évben készítették el.
A templom felszentelésre már a város szovjet megszállása alatt került sor. Virág Ferenc megyéspüspök 1945. december 2-án áldotta meg a templomot.
A templom falai már állnak 1943-ban
A világháború alatt - komoly nehézségek leküzdése árán - épült fel a templom. De a háború végével sem lett jobb a helyzet, még évekig anyaghiánnyal küzdött az ország. Ebben a helyzetben harangot öntetni vagy beszerezni lehetetlen volt.
Az égből hullott alá a harang!
Valóban így történt! 1944-ben már sűrűn húztak át a város fölött az amerikai bombázók, de szerencsére nem Pécs volt a céljuk. Pécs az egyetlen magyar város, amelyet a háború megkímélt. Egy sérült Liberator ledobta bombaterhét a város szélén Pécs és Mecsekalja-Cserkút között. Nem robbantak fel!
A jó szándék és az ötletesség története.
Szendrő József MÁV pályaellenőr egy mezőn találta meg az egyik bombát. Értesítette a tűzszerészeket, akik hatástalanították a bombát.
dr. Jurányi György lelkész 1946-ban így mesélte el a történetet:
"Valaki megtalálta és elhozta nekünk, hogy jó lesz-e harangnak. „Persze, hogy jó lesz" — mondtuk örömmel és mindjárt akadt valaki, aki elvállalta, hogy munkaidő után, szabad idejét feláldozva harangot készít a gyilkos fegyverből.
Meg is csinálta. Sőt még a haranglábat is ő csinálta hulladék acéllemezekből."
Szendrő József ötlete volt, hogy bomba kúpjából készüljön el a harang, ki volt aki a harangot elkészítette?
Részlet a helyi újság cikkéből:
"Ekkor vesszük észre az érdeklődök középpontjában a szerényen szabadkozó mestert, aki a nagy munkát elvégezte. Meglepetéssel látjuk a kabátján a Magyar Kommunista Párt jelvényét. Dr. Jurányi bemutatja.
- Ludvig Rudolf, aki nekünk ezt a szép harangot megcsinálta.
Dunántúli Napló 1946 november 19.
Beszélgetünk Ludvig elvtárssal.
- Mikor kapta meg a bomba kúpját?
- Körülbelül egy hónapja. Bevittem a Bőrgyárba, ahol dolgozom, és munkaidő után megcsináltam. Nagy örömet szerzett nekem ez a munka.
- A haláltvívő bombából a béke hírnökét csináltam, hogy hangja elvigye az emberek szívébe a szeretet, az igazság, a béke hitét.
Azt mondjak, hogy a kommunisták meg akarják szüntetni a vallást, ellenségei az egyháznak, a papoknak. Mit szól ehhez elvtárs?
- Ezt csak az ellenségei mondják."
A jó szándékú munkásember utolsó mondatában tévedett. Igaz nem szüntették meg a vallást, de csak ezután kezdődött el a papok meghurcolása és a szerzetesrendek betiltása.
A templomnak nem volt harangtornya, de akkor hol helyezték el ideiglenesen a "bombaharangot"?
"A templom még nem készült el teljesen. Vakolatlan falak között fehér kertipadok, fonott székek, polgári lakások kiszakított darabjai várják a hívőket. A cementpadló kopár, még nem borítja szőnyeg A falakon a keresztút állomásain kívül más kép nincsen.
De a bejárathoz közel barnásvörös haranglábon szürkére festett kis harang csüng. Mindenki kíváncsian és meghatottan nézi." - írta a korabeli helyi újság.
Hegesztő pisztollyal írt felírat a harangon "SZENT ERZSÉBET BÉKE HIRNÖKE 1946.”
A harang történetéről az Uj Dunántúl c. helyi újság 1946 november 19.-i számában számolt be. Az újságcikk utolsó mondata - a későbbi események ismeretében - megdöbbentő.
"Valahányszor a kertvárosi templomban imára kondul a harang, hirdetni fogja a kommunista munkás, dolgos lelkét."
Napjainkban már tudjuk, hogy a háború utáni pár év, mely a hétköznapi élet változatlanságát sugallta, csak átmeneti volt. A régi boltok, cégek még működtek. A helyi újságban az addig megszokott tulajdonosok nevét olvashatták a reklámoknál, még nem történt meg az államosítás, az egyház látszólag szabadon működhetett, még nem tiltották be a szerzetesrendeket sem.
A 300 kg-os "bombaharang" szolgálata 1949 őszéig tartott, mivel a templom, a székesegyháztól egy Erdélyből származó, román feliratú harangot kapott. Az érces hangú "bombaharang" a padlásra került és feledésbe merült.
A bombából készült harang a templom előterében.
(fotógrafika: Gyürüs Lajos)
Hogyan került le a padlásról a "bombaharang"?
1943. június 6.-án Pécs ősi városát nagyszabású egyházi ünnepség keretében felajánlották Jézus szentséges szívének (Ennek tudják be sokan, hogy Pécsett elkerülte a háború rombolása.). 2003-ban ezt az ünnepséget megismételték a Széchenyi téren.
Erre a 2003-as ünnepségre emlékezve mesélte Mayer Mihály püspök:
"Az ünnep előtti héten eszembe jutott, hogy az 1943. évi felajánlásnak van tárgyi emléke - a "bombaharang". A templom padlásán megtalálták. Nagyon szennyezett és rozsdás állapotban volt. Letisztították, majd elszállították a Széchenyi téri ünnepségre."
A templom napjainkban.
Az ünnepség után kis ácsolt haranglábon a kertvárosi templom bejáratánál a belsőtérben kapott méltó helyet. Napjainkban is ott tekinthető meg.
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
