avagy ilyen is lehetett volna

Sokan olvashattak már arról, hogy Uránváros nem az eredeti terveknek megfelelően épült fel, mert sok fontos beruházás nem valósult meg. Elmaradt a Fő térre tervezett szálloda, mozi és kultúrház megépítése. A vásárcsarnok, strand és fedett uszoda sem épült meg. Még a Mecsek Áruház is csak nagy nehezen született meg, tíz évet kellett várni az átadásárára.
De milyen lett volna akkor Uránváros, ha minden álom megvalósul? Erről szeretnék most mesélni és bemutatni a terveket, hogy lássuk, ilyen is lehetett volna. Mivel a városrész beépítési terve többször is változott, ezért az elvetett terveknek egy "összegyúrt", általános képét mutatom be. 

1955 októberben megszűnt Pécs nyugati felén működő repülőtér. 1956 elején már az első lakóházak építési munkálatai elkezdődtek. Az első lakóházat (Hajnóczy u. 5.) 1956 október 23.-án átadták át. Közben több esetben is a beépítési terv változott.

Uránváros első házai a Hajnóczy utcában

Az első és második ütem épületei hagyományos építési technológiával készültek. Az utcák épületei legtöbb helyen zárt beépítési módnak megfelelően épültek, ez adta egyes belső területek keretét. A belső részek lényegében az udvarok funkcióját látta el. Ezek a területek csak belső utakkal közelíthetők meg (átmenő forgalom nincs). Itt parkolók, parkok, játszóterek lettek kialakítva. Ez a Hajnóczy utca, Páfrány utca és az Ybl Miklós utca által határolt terület.

Az Olympia vendéglátó komplexum

1958-ban épültek a Hajnóczy utcai földszintes üzletházak és elkezdték az Olympia Étterem és a 39-s dandár utcai Általános Iskola kivitelezését is.

1959. szeptember 9.-én a Dunántúli Napló arról ad hírt, hogy hamarosan kezdődhet az Uránvárosi "Jószerencsét Áruház" építése. Gondolom az akkori uránvárosi lakók izgatottan várták az áruház 1961. évi megnyitását. Mindössze két év és az új városrésznek is lesz egy áruháza!
Az áruház építését beharangozó cikkben az újságíró kérdezi:
- Hol épül fel az új áruház?
- A posta tőszomszédságában, ahol az SZTK épületével, a tanácsházzal és egy tízemeletes lakóépülettel, valamint a kultúrpalotával egy teret alkotnak majd - úgy tudom, a tér Lenin nevét fogja viselni .... - nyilatkozta egy illetékes.

Balra épül az áruház, jobbra a posta 1960-ban

Az eredeti tervek szerint a városrész rendelkezett volna minden elképzelhető üzlettel, szolgáltatással. Egy teljesen önálló, emberközeli kisváros létrehozása volt a cél. De sajnos Uránvárost is utolérte a magyar lakótelepek tipikus végzete, a "kapacitáshiány" és emiatt elmaradt egy sor kiegészítő beruházás. A Mecsek Áruház tíz év Csipkerózsika álomból felébredve lassan, de elkészült.

A megálmodott kisváros létrehozásához szükséges, de soha nem megvalósult létesítmények sora nagyon hosszú.

Hogyan nézett volna ki a tervezett kisváros? A lakóépületek sorra emelkedett ki a földből az 1957 és 1958-as években, de a városrész főutcájának és centrumának kinézetéről a lakosság csak a helyi újságból kapott némi információ morzsát . A Dunántúli Napló 1959. szeptemberben megjelent írása szerint, bölcsődék, óvodák, iskolák, üzletek, szolgáltatóházak valamint posta, áruház és rendelőintézet felépítésén felül, vásárcsarnok, mozi, kultúrpalota, strandfürdő, uszoda építését ígérik.

Dunántúli Napló 1959. szeptemberi újságcikk

VÁROSKÖZPONT TERVE
A városközpontot a mai Szilárd Leó park helyén képzelték el, centrumában egy kultúrközponttal melyet lakóépületek, szálloda, étterem, irodaházak és áruház fogta volna közre. 

A fenti terv szerint a nagyobb beruházások közül csak a Rendelő Intézet és a Mecsek Áruház, a kisebbekből pedig a földszintes üzletház és a bölcsőde valósult meg.  Az áruház tíz évig üresen tátongó betonváza, előrevetítette a többi nagy formátumú létesítmény sorsát. A városrészben elmaradó beruházások hiánya sokat rontott a lakók életminőségén, lényegében a szórakozás, a kultúra és a szabadidősport területén.

Itt szükséges megjegyezni, hogy egyes létesítmény tervezett helyét nem lehet pontosan meghatározni mivel több tervváltozat is készült. Így például a szálloda, a kád- és gőzfürdő, a gimnázium tervét több területre is elkészítették. A kultúrpalota tömbje és funkciója is többször változott. A fenti vázlatterv alapján nehéz elképzelni hogyan is nézett volna ki Uránváros centruma, főutcája és főtere, de a látvány tervek ebben sokat segítenek.

A főutca látvány terve a főtér (kelet) felé nézve

URÁNVÁROSI FŐUTCA
A 39-es dandár (Esztergár Lajos) utca  mellett sorakozó hétemeletes lakóházak között kis üzletházak épültek volna. Csak egyetlen egység épült meg a szolgáltatóházak közül. Ha elkészülnek, a városrész főutcája jöhetett volna létre, ahol kirakatokat nézegetve, vásárolgatva sétálhattak volna a városrész lakói.

FŐTÉR NYUGATI IRÁNYBÓL
A főutcát nyugat felől megközelítve - ha megvalósul -  ez a kép fogad:

A főtér észak-keleti felének látvány terve

Szemben egy tízemeletes lakóépület (az egyik terv szerint, egy másik szerint pedig szálloda, tetején presszóval), tövében egy I. osztályú étterem és tőle balra szálloda (egy másik terv szerint). Bal szélen még a főutcán a kerületi Tanácsháza és egy kissé látható az áruház is. Jobbra az egyik hétemeletes, utána kultúrpalota északi homlokzata látszik.

KULTÚRPALOTA

"A Dunántúli Napló, 1957. június 28.-i számában a főtéren (a mai park helyén építendő) kulturális központról írta:
A kultúrpalota biztosítja majd egy 700 személyes színház működését, klubhelyiséget, sport- helyiséget és a szakköri helyiségek elhelyezését. Ugyanitt lenne a könyvtár olvasótermekkel, állandó és alkalmi kiállítási helyiség, valamint a büfé. Az egész komplexum parkba ágyazottan nyer elhelyezést. A népművelési minisztérium által a kultúrpalotába javasolt 400 főt befogadó mozi helyiséget a tervezők önálló épületben kívánják elhelyezni. Ezen kívül a település keleti és nyugati részén egy 400. illetve 300 férőhelyes mozi létesítését is betervezték."

FŐTÉR KELETI IRÁNYBÓL
A tér északi felén a Mecsek Áruház, tőle jobbra a posta épülete az Ybl Miklós utcában.

Szemben, a tér nyugati felén a  Tröszt Székház (mellette a Tanácsháza). A tér keleti oldalát (jobbra) egy étterem és szálloda illetve egy lakóépület foglalta volna el.

Fent az áruház és az irodaház előtti tér részlet vázlatos látképe.

A városrész főutcájára és főterére álmodott létesítményeken felül még több nagy beruházást is terveztek.

VÁSÁRCSARNOK
A településtől К-re a pályaudvarhoz vezető út D-i oldalán helyezkedik el. Nagy vonalakban a megvalósult Komarov Gimnázium helyén épült volna fel.

KÁD- ÉS GŐZFÜRDŐ
A település szélén, kerülne elhelyezésre a kb. 120 férőhelyes kád- és termálfürdő, nemenként időbeli eltolódásos rendszerben. Egy másik elképzelés szerint a Rendelő Intézet (SZTK) északi oldalán épülne meg. 

KULTÚRPARK
A legjelentősebb közcélú zöldterület a tervezett új településtől DK-re levő kultúrparknak kijelölt terület.
"Itt lenne mindaz a kulturális és sport- létesítmény, mely egy nagyszabású parkon belül elhelyezhető és nemcsak az új városrészt, hanem a csatlakozó területeket is kiszolgálná. A kultúrparkon belül helyezkednék el a strandfürdő, szabadtéri színpad, különböző sportpályák (tenisz, kézilabda, kosárlabda, tornatér stb.), vendéglők, kerthelyiségek, egyéb szórakoztató létesítmények és játszóterek nagyobb gyermekek számára." - írta Dénesi Ödön városépítési tervező.

Az 1959. évi Magyar Építőművészetben Szende László írásában olvasom: "A főtéren lesz a központi forgalmat kielégítő vendéglő és cukrászda. A város déli részén a parkterület mellett típusházban adaptált külön cukrászda és kerthelyiség létesül, büfévendéglő kerül majd a vásárcsarnokba, és végül valamilyen nyári vendéglő a kultúrpark területén is elhelyezést nyer." 

Sajnos nem valósult meg a főtérre szánt kulturális központ, a 600 fős mozival. A főtér déli felére szánt épületek elmaradásával a városrész elképzelt centruma sem alakulhatott ki. A szálloda, a főtéri vendéglő és a vásárcsarnok sem épült meg. A kultúrpark és benne strand, a nyári vendéglő és a fedett uszoda ötletét is elvetették. 

Hiányosságainak ellenére Uránváros lakótelepe kiemelkedik a kor, sőt a rákövetkező korok lakótelepei közül. A többnyire 3-4 szintes beépítésekkel kialakított zöldfelületek rendszere egy élhető és szerethető kisvárost valósított meg. Ez a megjegyzésem természetesen csak a fent bemutatott I. és II. ütemben felépített városrészre vonatkozik, a paneles beépítéssel már egy másik történet kezdődött el. 

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)