A pécsi minaret és a harangláb
A Jakováli Haszán pasa dzsámit és minaretet ábrázoló régi pécsi rajzokat nézegetve észrevettem, hogy a minaret formája többször is megváltozott. Nem volt felismerhetetlen, de a körerkély feletti kas és a süveg többször is átalakult.
Leginkább szembeötlő változás a korabeli metszeteken, hogy a minaret körerkély feletti eredeti része eltűnt és egy harangláb került a helyére (középen látható minaret).
Hogyan kerül egy harangláb a minaret körerkélyére? Miért építették oda? Mikor és miért történtek a változások? A válaszokat a dzsámi, a minaret és a mellette épült kórház történetének megismerésével együtt kaphatjuk meg.
A pécsi Jakováli Haszán pasa dzsámi szerintem több tekintetben is érdekes törökkori emlék. Ez Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt dzsámija melynek a minaretje is szinte érintetlenűl fennmaradt. Érdekesség még, hogy a városfalon kívül épült fel, a Szigeti városkapu közelében.
Szigeti kapu rekonstrukciós rajza (Gosztonyi Gyula 1943)
A dzsámi törökkori történetét javarészt homály fedi. Annyit azért tudunk, hogy a dzsámi körül, egy egész kis kolostor (tekije) negyed volt korániskolával, szerzetesi lakásokkal, saját temetővel és itt volt a hódoltság idejében a mevlevi kerengő dervisek legészakibb egyetlen kolostora.
A dzsámi az 1600-as évek elején 1620-1630 között épülhetett. Az biztos, hogy 1663-ban már állt.
Mit tudunk az építtető pasáról?
A Jakováli ragadványnév a pasa jakovai kötődését mutatja. E néven két várost tartottak számon a birodalomban. Az egyik Koszovo nyugati részén fekszik (ma: Djakovica), a másik a Dráván túli Eszék-Baranya megyében volt, magyarul Diakovárnak hívták, mai neve: Djakovo. Több bizonyíték is arra mutat, hogy Haszan a Koszovoi Djakovica településről nyerte ragadványnevét, s még az sem kizárt, hogy éppen itt született.
1700 -as évek elején készült rajz (eredeti kas, fakorláttal)
A dzsámi 1686-ban keresztény kézre került. Thüngen ezredes a ferenceseknek ajánlotta fel, akik mégis inkább a városfalon belül álló ingatlanuk mellett döntöttek. Ezek után közel harminc évig nem használta senki.
A dzsámiban Nesselrode püspök végeztetett átalakításokat, de ezek a munkák szerencsére nem érintették dzsámi lényegi szerkezetét. Kívülről barokkosította, belül énekkarzatot építtetett. 1703-ban dzsámiból átalakított kórháztemplomot Nepomuki Szent Jánosnak szentelte fel a püspök.
Nesselrode gróf pécsi püspök 1714-ben szerény kis földszintes épületet emelt elaggott öregek és betegek számára (dzsámi északi oldalán). Ekkor bontották le a dzsámi előcsarnokát.
1700 körül a kas fakorláttal
A körerkély eredeti török áttört kőkorlátja helyén fából ácsolt mellvédkorlátot láthatunk. Sajnos arról nincs tudomásunk, hogy az eredeti török kőkorláttal mi történt (leomlott, lebontották)? Az ácsolt fakorlát látszólag még az eredeti török felsőrészt öleli körbe, de mintha a szokásos karcsú és magas felső rész (petek) alacsonyabb lenne (Az épület kutatás közben a kövek közül előkerült a minaret hiányzó toronyvégződésének csaknem 80 százaléka, valószínűleg valóban magasabb volt a minaret).
Az 1700-as évek elején villámcsapás éri a minaretet, s a körerkély feletti süveges része leomlik. A leomlott felsőész helyére haranglábat tesznek és ekkor kap vaspálcás korlátot a körerkély. Itt a válasz arra a kérdésre hogyan került egy harangláb a minaret felsőrészére.
1857-ben a körerkély felett harangláb Ludwig Rohbock acélmetszetén.
Komolyabb átalakításokra Berényi Zsigmond püspöksége idején került sor, ekkor öntötték a kápolna két harangját (1743, 1746) is, a püspök címere pedig megjelent a kórház kapuja felett. Talán arról kevesen tudnak, hogy a minaret sokáig harangtorony volt és három harang is lakott benne. Ezek érthető módon kis méretű harangok voltak.
1800 -as évek első felében Janováli Hasszán dzsámi Greguss János rajza
Mint a fenti Greguss János rajzon látható a minaret mellé egy épületet toldottak, ez szolgált a kápolna kórusa gyanánt és erről az énekkarzatról nyitottak egy ajtót, ami a minaret lépcsőjéhez vezetett.
Még további érdekesség a harangokkal kapcsolatban, hogy egy 1916-os újsághírből tudhatjuk, hogy ekkor három harang van a minaretben. Az újságcikk címe már sejteti a harangok sorsát: "A hadbavonult pécsi harangok". A kórházi kápolna minaretjében egymás felett függő három harang közül kettőt vittek el, mind a két harang a pécsi Ruepprecht-testvérek öntötték.
A minaret megmaradt harangja az 1920-as évek folyamán lezuhant, megrepedt, ennek ellenére visszahelyezték, és tovább használták. Cseréje csak 1935 karácsonyára valósult meg. Az új 45 kilogrammos harangot a budapesti Slezák cég készítette. Mivel napjainkban már nincs harang a minaretben, felmerül a kérdés mikor távolították el a harangot? Sajnos erről nem találtam információt.
Pécs dzsámi, acélmetszet 1857 L. Rohbock
1858-ban a dzsámit a déli oldalról is körül építik, felépült a pécsi Rudolfinum árvaház. 1869-ben a régi kórház épületet két emeletesre magasítják, úgy, hogy a kis kórházkápolna végleg elveszti önálló épület benyomását s minaretje is a kórház gazdasági udvarán méltatlan környezetbe kerül.
A dzsámi és a kórház 1873-ban készült fényképen
(Felvétel a régi tűzoltóság irányából, jobbra a Kórház tér)
Valószínűleg már az 1880-as években megszületett Pécs szabad kir. város döntése, hogy egyetlen minaretjének eredeti állapotát visszaállítják (a tervrajzon 1887-es dátum olvasható). A körerkély lépcsőháza felett kiemelkedő félkörös ajtónyílású alacsony kasát és betonsüvegét Schultz Ferenc építész restaurálta. A kivitelezés 1895-ben valósult meg (napjainkban ezt látjuk).
Schultz Ferenc építész körerkély feletti kas és a süveg rekonstrukciós terve.
A minaret restaurálása után továbbra is kórházkápolnaként funkcionált az egykori dzsámi. 1924-től a városi közkórház a Pécsre költöző Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati és Szemészeti Klinikája lett. A kórház épületére 1924-ben ismét egy újabb emelet került, ekkor alakult ki a napjainkban is látható három emeletes tömbje. A környéken hajdan kiemelkedő dzsámi és minaret így egy összefüggő épületlánc legkisebb, alig észrevehető elemévé változott.
A kórház kápolna újabb korszaka nem tartott sokáig. 1950-ben az apácákat elhurcolták, 1951-ben pedig műemlékké nyilvánították az épületet.
Az 1956-1961-es évek gyökeres változást hoztak a dzsámi vonatkozásában. Megindult hazánk legépebben maradt mohamedán templomának helyreállítása. Ekkor a Rudolfinum öleléséből sikerült kiszabadítani a dzsámit (déli oldal) és így ma már három eredeti homlokzata áll előttünk.
A dzsámi és a minaret kereszteket lefűrészeltették (Fotó forrása: Besenczi Zsolt)
Pécsett megszokott látvány volt mind a két dzsámi kupoláján a török félhold és felette a katolikus kereszt látványa. Mai magyarázat szerint a kettős szimbólum jelentése, hogy jól megfér egymás mellett a két vallás. Tudomásom szerint eredetileg az egyház ezzel szerette volna kifejezni, hogy a kereszt leigázta a félholdat.
Zajlik a dzsámi kupolájának a rekonstrukciója.
(Fotó forrása: Baráth Endre / fortepan)
A végére még egy kis érdekesség:
A kereszt eltávolítása - a múzeum berendezési tárgyait ajándékozó - török kormány kérése volt, mivel a dzsámi nemcsak múzeumként, hanem imaházként is szolgál illetve - ha jól értesültem - már csak szolgált. Egyes információk szerint nem is lenne alkalmas imádkozásra, ehhez szükséges infrastruktúra hiányzik. Ebben a témában nem kutattam tovább, de arra találtam bizonyítékot, hogy 1996 -ban az amerikai muszlim katonák használták. (békefenntartó IFOR / SFOR katonák).
Amerikai muszlim katonák imádkoznak
( Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI (1996.02.21.) )
Egy napjainkban készült közelikép (Fotó: Gyürüs Lajos - Régi Pécs)
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
