Szeretem lapozgatni a Dunántúli Napló régi elsárgult lapjait. Időnként érdekes helytörténeti értékre bukkanhat a figyelmes olvasó. Nagy élmény volt amikor ráleltem erre az interjúra. Ritka lehetőség, hogy a régi idők tanúja "személyesen" mesél nekünk munkájáról, életéről. A pécsi Posta első sofőrjéről szól az újságcikk.

Ez egy fontos adalék lehet a Pécsi Postaigazgatóság történetéhez.

Pusztai József tollából eredő  figyelemre méltó  írás,  "Az első pécsi gépkocsi vezető" címmel jelent meg a Dunántúli Napló 1964. év, egyik májusi számában.
Maga az írás is már több mint ötven évvel ezelőtt keletkezett. A történet pedig még régebben, 1910-ben zajlik.

Aki nem ismeri a történetet csodálkozhat azon, hogy miért nem hallott a pécsi bauxitbányáról.   Pécsett bauxitbánya?  Igen, volt ilyen nevű bánya! De talán azt sem tudja mindenki, hogy Baranya megyében nem csak Pécsett volt bauxitbánya!
De kezdjük el a bauxitbánya történetet a Baranya megyében volt vidéki bányával. Ehhez olvassunk el egy-két részletét az Új DUNÁNTÚL 1946 december 15. -i számában megjelent újságcikkből.

Adalék a pécsi fényképezés történetéhez

Valamikor a madarak hazatérése és maga az időjárás is egyértelműen jelezte a tavasz beköszöntét. Napjainkban alig látni vándormadarakat városunk egén és az időjárás összevisszasága sincs ebben a segítségünkre.

Azért van egy biztos pont! A tavaszt és a nyár közeledését a ballagások, az iskolai tablók készítése, az érettségi kezdete biztosan jelzi. Napjainkban még szokás hagyományos tablót készíteni (pedig már digitális és háromdimenziós tabló is létezik). 

Így már érthető, hogy most a nyár kezdetén, kíváncsiságom a tablók irányába fordult és a kérdés is ebből következik: Mióta szokás az iskolai tablót készíteni?  Van valami érdekes története, az iskolai ...

Amikor az 1956-os forradalom pécsi eseményeiről kerestem újságcikkeket a Dunántúli Napló archívumában, egy érdekes olvasmányra leltem. Szerintem nagyon meglepő az írás címe: " Kik lőttek a 13 éves Farkas Zolira?" Azért meglepő ez az esemény, mert Pécsett a forradalom idején, 1956. október 26.-án lövés ért két embert és az egyik egy gyermek volt!

Jóllehet a budapesti harcokhoz képest Pécsett nem voltak összecsapások, de azért városunkban is történtek szomorú események. Természetesen ezekről is jóval a rendszer változás után olvashattam. Eleinte úgy tudtam, hogy Pécsett egyetlen lövés sem dördült el. Később már tudásom ez ügyben bővíthettem:

Az egyetemistáknak október 25.-én még sikerült megakadályozniuk az ...

Első gondolatként valami nagyon hangzatos címet akartam adni írásomnak :

• "Értékek rombolása a Kossuth téren" vagy
• "Végleg eltörölt múlt a Kossuth téren" .

Persze mindig szubjektív gondolatok befolyásolnak egy véleményt, úgy mint például a Konzum áruház helyének kiválasztásáról, de én úgy gondolom, hogy a hely választás szörnyű tévedés! Így mind a két cím a igaz lehet, mert olyan rombolás történt, mellyel helytörténetünk értékes emlékeit tüntették el végleg!

Ez az épülettömb az Irgalmasok utcája és a Hal tér között - szerintem - helytörténeti értékkel bírt. Valóban volt lebontandó, leromlott állapotú földszintes ház is a területen, de a jó megoldás nem csak a bontás lett volna. Az elhanyagolt ...

A forradalom hétköznapjai Pécsett

Az 1956-os forradalom pécsi eseményeit már többen is összefoglalták, a mecseki láthatatlanok szomorú végű, halálos ítélettel, súlyos börtönévekkel lezárult történetét is megismerhettük.
De hogyan élt a város egyszerű embere 1956. október-november havában, mit tudott a forradalomról, mit érzett, hogyan élt ekkor. Ez még nem a mobiltelefon és az internet világa volt, amikor ha akarjuk, ha nem, elárasztanak a hírek.
Szólt a rádió, megjelentek az újságok, elterjedt a hír: forradalom van!

Érdemes kimenni az utcára és megfigyelni az emberek hogyan vélekednek az október 23.-i budapesti eseményekről. A hivatalos hírek a rádió közvetítésével gyorsan terjednek, de talán még ennél is gyorsabban ...

"Hosszú évtizedek óta, és még tegnap is a megszokott pécsi városképhez tartoztak a zöld postakocsik" - így kezdődik egy 1960. májusában keltezett írás.
Olvasom az írást és benne egy érdekes mondat részlete ötlik a szemembe: " bakon ülő, szótlan postakocsis ". Nem gondoltam volna, hogy 1960-ban Pécsett még lovas postakocsi poroszkált a város utcáin? 

További adalékok "Pécs legkisebb nagy emberének" életrajzához

Még 2012-ben írtam meg a "Darányi bácsi a pécsi törpe" címmel és "Pécs legkisebb nagy embere" alcímmel - hosszú kutatómunka eredményeként létrejött Darányi Gyula életének érdekes történetét.

(2013. évben frissített változata itt olvasható: http://regipecs.blog.hu/2013/06/04/daranyi_bacsi_a_torpe  )

A fiatal Darányi Gyula New Yorkban, rendőrnek beöltözve (1924)

A családom az 1940-es évek végén költöztek a Hettyey Sámuel (Kandó Kálmán) utcába, Darányi bácsi lakása melletti házba. A közeli kapcsolat jó szomszédságot jelentett. Tehát személyes és közeli kapcsolatban voltunk Darányi bácsival, de még ennek ellenére sem sikerült megismernünk a gyermek ...

Nem oly régen a "Látogatók bejegyzései" rovatba Fejér Péter Leontin a következőket írta:
"Nos ez nem éppen egy pécsi helyet ábrázol, de talán elfér itt. Közel negyven éves, az imént találtam rá..."
és a z alábbi képet mellékelte:

Gondolom még sokan emlékeznek ezekre a küldeményekre és tudják, hogy "Fejér Péterke" miért kapta ezt a küldemény az Állami Áruház vevőszolgálatától. Természetesen sem megfejthetetlen titkot tartalmaz ez a levelezőlap, mert a lap hátoldalán olvasható szöveg így kezdődik:

"Születésed alkalmából meleg szeretettel köszöntünk és kívánunk Neked és kedves Édesanyádnak jó egészséget!
Legdrágább kincsünk a gyermek. Kedves Szüleid bizonyára mindent elkövetnek, hogy egészséges fejlődésed ...

Most mikor ezeket a sorokat írom - 2016 karácsonyán - ködös, párás időből, tavaszias napsütésbe fordult az időjárás. Mintha valóban változnának az évszakok. Gyerekkoromban szerettem a telet, sokat szánkóztunk és korcsolyáztunk barátaimmal. Talán az időjárás és a régi telek ellentmondása hozta felszínre ezeket a gondolatokat:

Hogyan is volt ez a régi Pécsen? Manapság nem igazán kérdés, hogy hol: a műjégpályán. De mintha azelőtt nagyobb választék lett volna? És eleink hol korcsolyáztak?

Újságokban és emlékeimben kutatok a régi korcsolyázási lehetőségek után. Majd rácsodálkozom az eredményre, ilyen sok helyen? Mi a magyarázat?. Akkor sokkal hidegebb és tartósabb volt a tél, nem volt olyan nehéz természetes jégpályát ...