Mióta szokás iskolai tablót készíteni?

Adalék a pécsi fényképezés történetéhez

Valamikor a madarak hazatérése és maga az időjárás is egyértelműen jelezte a tavasz beköszöntét. Napjainkban alig látni vándormadarakat városunk egén és az időjárás összevisszasága sincs ebben a segítségünkre.

Azért van egy biztos pont! A tavaszt és a nyár közeledését a ballagások, az iskolai tablók készítése, az érettségi kezdete biztosan jelzi. Napjainkban még szokás hagyományos tablót készíteni (pedig már digitális és háromdimenziós tabló is létezik). 

Így már érthető, hogy most a nyár kezdetén, kíváncsiságom a tablók irányába fordult és a kérdés is ebből következik: Mióta szokás az iskolai tablót készíteni? Van valami érdekes története, az iskolai tabló készítés kialakulásának?

Sajnos nem találtam olyan kutatást amiből egyértelműen kiderülhet, hogy pontosan mikor is készült az első érettségitabló. Tehát már itt az elején elárulhatom, hogy később ne okozzak csalódást, nem sikerült egy adott évhez kötni a tabló készítés szokásának kezdetét. De úgy gondolom valahol a fényképezés történetének kezdeti időszakában azért megtalálható a válasz és ez is elég érdekes és érdemes is arra, hogy pécsi történetét megismerjük.

Egy elemi népiskola csoportkép az 1800-as évek végéről

Már a fotográfia kezdeti idejében egyre több témában készültek fényképek. Látképek, utcaképek, portrék (kabinetképek, vizitkártyák) és csoportképek. A fényképezés általános elterjedésével a gyárak, üzemek dolgozóiról készült csoportképek készítése is divatba jött. Természetesen más közösségeket (daloskörök, rendőrök, tűzoltók, katonák) csoportjait is megörökítették a korabeli fotográfusok.

1900 körül készült csoportkép a pécsi Türr gőzmalom munkásairól

Elég egyértelmű gondolat, hogy iskolai csoportképeket is készítettek a tanárokról vagy a diákokról a korabeli fényképészek, már a fényképezés elterjedésének kezdetén. Nekem úgy tűnik, hogy a kezdeti időkben több csoportképet találni tanárokról, mint diákokról.  
Valahol a tabló készítés szokásának kialakulásáról szóló írásban olvastam, hogy egy fényképész autóval járta a Baranya megyei iskolákat és csoportképeket készített. Ez valószínűleg igaz is, de inkább a későbbi korszakra (1910-s évekre) tehető, de semmi esetre sem ezzel kezdődött a tabló készítés szokása.

Pár mondat erejéig essen szó városunk fényképész szakmájának kialakulásának kezdeti éveiről:

Pécsett 1860-1865 között már négy fotós fordult meg. Vidéki viszonylatban Pécsett igen korán jelentkeztek a fényképészek, hiszen 1860-ban már két (három) fotós kezdte meg működését.

Így nézett ki egy régi műterem és berendezése az 1800-as évek végén

Az első pécsi fényképészek Szentkuty István és neje, Papp Anna 1860-ban érkeztek a városba. Nemsokkal utánuk Knezevich György nyitott műtermet. De ekkor Bayer Henrik is nyitott egy műhelyt. Ő maradt legtovább a városunkban (kb. 1860-1875).

Knezevits már egészen korán épületek, tájképek, fényképezésével is próbálkozott.  Erről a korabeli újság tudósít bennünket: "Nevezett fényképész szándékozik Pécsnek festőibb pontjait levenni."

Két régi verso (cabinet fotó hátlapja a fényképész adataival)

A fenti fényképészeken felül, mindenképpen említést kell tenni Exner Gyuláról is.
1867-ben nyílt Exner Gyula Fényirda intézete a Kis téren a Tallian féle házban (Jókai tér 11.) kezdte el működését. Exner Gyula 1874-re már igen jó nevű fényképésznek számított, de nemcsak Pécsett, mivel 1872-től Nagykanizsán, 1873-tól Mohácson is üzemeltetett egy-egy műtermet. 1876-ban Eszékre költözött, így fia, Exner Károly vette át a műtermek irányítását.

Érdekes adalék a szakma kezdeteiből, hogy ezekben az években létezett szállítható műterem is!
1874-ben, Mohácson kínáltak eladásra egy biztosítással rendelkező "fényképészdét", amely valójában egy fából készült, szállítható műterem, teljes felszereléssel. Még Exner Gyula pécsi fényképész hirdetése is érdekes adalék a fényképezés történetéhez: "egy fából készült és szállítható északhomlokzatu műterem eladó" - szólt a hirdetés szövege.

Az eredeti kérdéshez vissza térve azaz hogyan is kezdődött az iskolai tabló szokása Pécsett annyit tudunk, hogy már 1870 körül a feltételek adottak voltak erre. Az egyik bizonyíték az alábbi csoportkép:

Szigeti külvárosi iskola tanítói 1870-es években
(a kép forrása: pecsi-notortenet.blog.hu)

Már az 1800-as évek végén megjelenik a klasszikus iskolai tabló forma, a fényképezés technikájának fejlődésének köszönhetően.

Cisztercirend rend főgimnázium tablója az 1800-s évek végéről

 A fényképészek természetesen a kezdeti időkben is hirdették szolgáltatásaikat:

Fodor József 1908-as hirdetése

Érdemes a fenti régi hirdetés szövegét elolvasni. Talán a "Tableaux" kifejezés szorul magyarázatra, mely lényegében egy beállított "életkép" fényképet jelent. Több korabeli hirdetést is végig olvastam, de kimondottan iskolai tablókép készítésről szóló reklámot nem találtam. Erre talán az a magyarázat, hogy maga a kifejezés még nem létezett (?), illetve az iskolák rendelték meg ezeket a felvételek, így hirdetése nem volt szükséges.

Zelesny Károly udvari fényképész alábbi hirdetésének a nyelvezete, a régies kifejezések hangulata visszarepít egy letűnt régi világba.

Zelesny Károly 1911-es hirdetése

Zelesny Károly által készített tabló kép 1906-ból

Érdekes, hogy ez az 1906-ban készült tablókép a fent olvasható szöveg szerint a szeretett osztályfőnöknek készült emlékbe. Valószínűleg a régi tablóképek még nem a napjainkban ismert céllal készültek. Az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején készült tablóképeken a "Találkozunk" feliratot, de az iskola nevét, címerét vagy az osztály megnevezését sem látjuk még, ez a szokás is csak később alakult ki.

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs) 

Forrás: 
B. Horváth Csilla - A fényképezés első hírnökei Pécsett
Peternák Miklós - Kis magyar fotótörténet
pecsi-notortenet.blog.hu  
emu.jpm.hu / iskola
"Régi Pécs" digitális gyűjtemény