Családunk érdekes, sokszor titokzatos történeteiről beszélgetünk. Családi históriák során sok ismert név kerül elő, így családunk egyik kedves ismerőse, Dénes Gizella pécsi írónő neve is. Gizi néni - én így ismertem - sok családi anekdota szereplője.

Az öreg ház, ahol a történet kezdődik

A Pécs közeli Mecsekjánosi templomának egyik oldalán a plébánia áll, ahol hosszú évekig Dénes Gizella írónő lakott (Takács István plébános az írónő nagybátyja volt). A templom másik oldalán pedig a környék legrégebbi háza állt. A 19. században a Batthyány család erdőhivatala volt, a 20. században pedig már Hering-ház néven említették. Ez volt családunk rejtelmes történeteinek egyik forrása. Nem mindennapi személyek laktak ...

Már ifjúkoromban hallottam a Czindery utcai bordélyházról, de egy sort sem találtam történetéről, talán azért mert kényes témának tartották. Meglepett, de az első világháború utáni újságok is kerülték ezt a témát. Nem érthető ez a tartózkodó, a témát kerülő magatartás, mivel 1950-ig engedélyezett volt bordélyház üzemeltetése.

Kezembe akadt egy érdekes képeslap, ekkor még nem tudtam mire is bukkantam. "Ostende mulató" olvastam a feliratot, de mivel ez a név nem csengett ismerősen, megkíséreltem felkutatni a mulató múltját. Kutatás közben lassan kibontakozott egy érdekes történet, egy Czindery utcai ház története ami - ki kell mondani - egy nyilvánosház volt. Itt volt Pécs utolsó engedéllyel működő bordélyháza.

PLATÓN PÉCSEN? Érdekes pécsi történet Evlija Cselebi török utazó tollából.

Egy érdekes muszlim legenda nyomába eredtem, mely szerint Platón Pécsett járt, itt hunyt el és a sírja is itt van .

Annyit fontos itt megemlíteni, hogy Platón görög filozófus nevét, Plato illetve a török Eflátún néven is olvashatjuk az idézetekben. Platón a görög filozófus Kr. e. 427 és Kr. e. 347 között élt és mégis életének pécsi történetét az 1600-as években élt Cselebitől ismerjük meg.

Platón Kr.e. 428-348, ókori görög filozófus 

Korabeli írásos emlék Platón magyarországi látogatásáról tudomásom szerint nem maradt fenn, de oszmán-török segítséggel megismerhetjük a történetet. A muszlimok Platónt, a legjelentősebb ...

Az 1820-as pécsi tűzvész és annak következménye azaz haszna!?

Szinte egy teljes városrész semmisült meg a tűzben.
A pécsi Budai-külváros házai a városfal keleti oldalán lévő Ágoston templomot karolták át. A zegzugos, szűk utcák, a rokonokkal közös telekre épített házai, az udvarokon felhalmozódott kazlak és tüzelőanyagok, szinte előre megjósolták a városrész sorsát, a tűzvész bekövetkeztét.

A lakosság ezzel tisztában volt, sőt az állandó tűzveszélyt ekkor még természetesnek is tekintették. Védekezésre csak egy megoldás volt, lehetőleg nem hagyták őrizetlenül a tüzet.
Mi történt 1820 március 27.-én?

A "Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1820. 1. félév" című ismeretterjesztő folyóirat pécsi tudósítója ...

Érdekes pécsi történet - "Kinövés" a városfalon

A kutatásra egy levél ösztönzött, melyet nem oly régen kaptam, csak a lényeget idézem: "Lassan három évtizede nyugtalanít a kérdés, amit még a 90-es évek végén figyeltem meg, amikor a Tettyén lakva és rendszeresen a Papnövelde közön megközelítve a Belvárost, felfigyeltünk a férjemmel egy építkezésre...
A korábban összefüggő városfalat megbontva egy épület terjeszkedett a városfalon kívülre." - hívta fel a figyelmemet Konkoly-Thege Júlia erre az érdekes tényre.

Meglepődtem! Nem a kérdésen, hanem azon, hogy miért nem tűnt fel nekem az északi városfal  furcsasága. Most lettem csak igazán kíváncsi. Azonnal megnéztem a Google utca-képen (Google streetview) és valóban a ...

Érdekes pécsi történet - Az eltűnt eozin burkolólapok

Egykoron a Balokány ligeti fürdő bejáratát gyönyörű eozin burkolat keretezte. Tudtad, hogy eredetileg nem a fürdő részére készültek a burkoló lapok?

Balokány fürdő bejárata ( Fotó: Nyárfás Balázs )

1907 május 15. és október 15. között országos kiállítást rendeztek Pécsett, a vasúthoz közel, az Indóház (Szabadság) utcától nyugatra, 350 ezer négyzetméteren szinte egy városrészt emeltek a kiállítási pavilonokból. Az akkori 50 ezres lakosú Pécs büszke lehetett magára, mert 1907-ben a fél évig nyitva tartott kiállítás országos hírnévre tett szert és közel egymillió látogatója volt.

Weber Tarlós Károly festménye az 1907. évi Pécsi Országos ...

Érdekes pécsi történet - Kevesebb vagy több

Amikor a pécsi Széchenyi térről közlök egy fotót a Régi Pécs oldalon, gyakran előfordul, hogy a hozzászólásoknál olvasható:  most milyen sivár a tér, bezzeg azelőtt sok fa volt a téren.  A fákkal kapcsolatos megjegyzés mindig a tér felső részéről, a Széchenyi tér dzsámi előtti részéről szól.

De kinek van igaza? Valóban kevesebb fa van a téren és régen pedig sokkal több volt?

Miért emlékeznek többen is úgy, hogy zöldebb volt a tér.
Az 1930-as években épült teret siratják sokan, amit  körbe ölelt a macskaköves, később aszfaltos út. A tér középső részét terméskőfal zárta le a keleti és nyugati oldalon, északon és délen egy-egy lépcsősor. A tér közepén a ...

Érdekes pécsi történet - Egy uránbányász és egy képeslap története

Valahol az internet zegzugos világában egy régi pécsi képeslapot találtam, amely nem tűnt különösen izgalmasnak, de a hátlapra írt ákombákom betűkre felfigyeltem.

Történetünk egyik szereplője, a képeslap

Amikor a képeslap szövegét kibogarásztam, a hátlapra írt pár sorban egy  fiatalember sorsának kedves emberi történetét láttam kibontakozni.  Ez késztetett arra, hogy megírjam ezt a kis sztorit.

Az épülő Uránváros látképe

1962-ben járunk. Uránváros építése mindössze hat éve tart, de az első Hajnóczy utcai és a Körösi Csoma utcai házak már benépesültek. A városrész építése 1956-ban kezdődött. Eleinte mindenki úgy tudta a pécsi ...

Érdekes pécsi történet - Máshogy is kinézhetne?

1907-ben az épülő új városháza

Pécs belvárosában járva gyakran elsétálunk a városháza tekintélyes épület tömbje mellett. A belvárosi épületek közül kimagasodó óratornya a város több pontjáról is látható. Valószínűleg elfogult vagyok, de a pécsi három emeletes impozáns városháza a vidéki városok egyik legszebbje. Úgy is fogalmazhatok, hogy biztosan dobogós.

Máshogy is kinézhetne a városháza?  Egyértelműen igen a válasz. Az 1900-as évek elején kiírt pályázat tervei közül akár egy másik is győzhetett volna és ekkor egészen más látkép fogadna minket a Széchenyi téren és a Király utcában.
A pécsi városházák és a mai épület építéstörténetének ...

Érdekes pécsi történet - Bombaharang

"A halálvivő bombából a béke hírnökét csináltam"

Szürreális a gondolat ezt a két tárgyat együtt említeni, mert hogyan kapcsolódhat egymáshoz a harang hangja mely az élet hangja és a halált hozó bomba.

A "bombaharang" (fotógrafika: Gyürüs Lajos)

Ez a história a maga nemében kuriózum és a Pécs Megyeri Kertváros Szent Erzsébet plébániatemplom krónikájának első lapjain kiemelten szerepel. Ezt az érdekes, rendhagyó históriát a Megyeri Kertvárosi városrész és a templomának rövid építés történetével kell kezdeni.

Az új városrész, a Megyeri Kertváros kialakulása.

Az építéseket egy átfogóbb, városi léptékű rendezési terv készítése előzte meg. Dörre Endre, Weichinger ...