Platón a görög filozófus Pécsen

PLATÓN PÉCSEN? Érdekes pécsi történet Evlija Cselebi török utazó tollából.

Egy érdekes muszlim legenda nyomába eredtem, mely szerint Platón Pécsett járt, itt hunyt el és a sírja is itt van.

Annyit fontos itt megemlíteni, hogy Platón görög filozófus nevét, Plato illetve a török Eflátún néven is olvashatjuk az idézetekben. Platón a görög filozófus Kr. e. 427 és Kr. e. 347 között élt és mégis életének pécsi történetét az 1600-as években élt Cselebitől ismerjük meg.

Platón Kr.e. 428-348, ókori görög filozófus 

Korabeli írásos emlék Platón magyarországi látogatásáról tudomásom szerint nem maradt fenn, de oszmán-török segítséggel megismerhetjük a történetet. A muszlimok Platónt, a legjelentősebb filozófusok között tartották számon.

A muszlimok által nagy becsben tartott hellén filozófus életrajzát muszlin szerzők írták meg. Öregkoráról és haláláról azonban kevés szó esett, de egyik arab életrajzírója szerint remeteségbe vonult vissza. Napjainkban már tudjuk, hogy Platón hol van eltemetve (sokáig csak találgatták), ezt a bizonytalanságot jól jelzi, hogy például a közép-anatóliai Konja városában mutogatták sírját (de ma már tudjuk, nem ott temették el).

Platón pécsi történetét Evlija Cselebi oszmán-török világutazó, történetíró, földrajzi író könyvéből ismerhettük meg. Utazásait tíz kötetben örökítette meg, melynek hatodik kötetében az 1660 és 1664 közötti magyarországi utazásait írja le.

Evlia Cselebi - Seyahatlerim (Utazásaim) 1895-ös kiadásának egy lapja.

Különböző okok miatt Platón legendájáról nem olvashatunk Evlia Cselebi 1904-ben magyarra fordított könyvében. Karácson Imre fordításában megjelenő könyvből a Platón-hagyomány kimaradt. Nem Karácson hibája, a kérdéses szakaszok az 1895-ös török kiadású könyvből is hiányoztak, így hozzánk csak megcsonkított formában jutott el Evlija Cselebi könyve.

Evlia Cselebi azt állítja, hogy Platón történetét részben a pécsi vár kapuja feletti feliratról ismeri, amelyet keresztény rabok fordítottak le számára, másrészt szerinte a "görög és latin történetírók" krónikáikban részletesen írnak e kérdésről.

Püspökvár kapuja 1543 (Pazarik grafika, részlet)

Evlija Cselebit kritizálók sokáig túlzásokra hajlamos embernek tartották, leírt szavaiért még hazugsággal is megvádolták. Az igaz, hogy fogalmazása színes keleti fantáziával, naiv lelkesedéssel - egyes vélemények szerint - túlzásoktól sem mentes volt. Evlia Cselebi leírásait a keleti ember túlzó fantáziájával, azokat meseszerűen kiszínezi. Számadatai többnyire kerekítettek és megbízhatatlanok, lelkesedése gyakran ragadta túlzásokra. Képzeletvilágában a tárgyak megnőnek, épp ezért számadatait csak a legritkább esetben fogadhatjuk el fenntartás nélkül.

Evlia Cselebi (fantázia-kép)

Evlia cselebi az Utazások könyvében leírtak szerint 1663 nyarán járt Pécsett.

Többek között Pécsről írja:
- "Összesen 2200 iszlám háza van, melynek alacsonyabb-magasabb, régies alakú szép kőépületek s leírásukra a nyelv elégtelen. Minden háznak a tetejét megannyi díszes, rózsaszínű cserép fedi, úgy, hogy ilyen cserepeket egy országban sem láttam. Minden házban szőlők, kertek, vízmedencék és szökőkutak vannak."
- "Gázi Kászim pasa dzsámija igen tetszetős és szép, ezért nagy sokaság látogatja. Kupolái kékes kőből vannak. Művészi mimberje, mihrábja, a müezzinek máhfilja és egy drágakövekkel kirakott kürszije van, melyet szóval elmondani és leírni nem lehet. Egy kerekes, magas kupolája van, mely mintha az ég esztergályosának kezéből került volna ki."
- "Hetven helyen van sétahelye, tulipánokkal és madarakkal tele."
- Olyan város ez, hogy az ott élők sohasem látnak bút vagy bánatot. ...... A vallástudósok a különös tudományok és bőséges bölcsesség birtokosai, A tapasztalt orvosok és gyorskezű sebészek páratlanok, mivel a bölcs Platón leszármazottai.

A fenti sorokat olvasva ne felejtsük el, hogy a városfalon belül magyarok nem lakhattak: "A hitetlenek mahalléja (városrésze) a Budai kapun kívül van," Így a leírt szép házakat, a szép környezetet, a jólétet nem a magyar lakosság élvezte.

Evlia Cselebi állítja, hogy többek között meglátogatta a híres filozófus, Platón sírját is. A városban még jó néhányszor botlott bele a görög bölcselő nyomaiba, akiről egyébként úgy tudta, hogy a város kiépíttetője volt, mivel Nagy Sándor Platónnak adományozta Pécset. Ez a magyarázata annak, hogy a török nem úgy fogalmaz, hogy "elfoglalta" Magyarországot, hanem hogy "visszavette" régi területeit, jogos jussát.
Kár volna Evlia sorait félresöpörnünk, mert ha nem is a történelmi valóságot, de legalább a hódoltsági muszlimok gondolatvilágát megismerhetjük általa.

A helyi muszlim legendák szerint Platón (Eflátún) megunván Athén nyűgeit, öregségére remeteéletre adta a fejét, amire leginkább a Kárpát-medencét találta alkalmasnak. Esztergom mellett telepedett le, Platón később Pécsett élt. A várost eredendően ő építtette ki, nevezetes főiskolát hozott itt létre, s itt érte a halál is. Sírját Evlia cselebi látta a várostól Ny-ra, a Szigetre vezető úttól É-ra egy domboldalban.

Evlia cselebi azt állítja, hogy Pécsett összesen öt főiskola (medresze) volt, de ezek egyike, furcsa módon éppen a legrészletesebben leírt Platón-féle intézmény a török időkben már nem működött. "Mindegyiknél régebbi az isteni Eflátúnnak (Platónnak) a belső várban lévő medreszéje (főiskolája), .... amelynek leírásakor a nyelv hibát vét. Ám jelenleg minden cellájában várkatonák laknak."
Ez valójában Nagy Lajos király pécsi egyetemének épülete lehetett és ezt látta Evlija Cselebi. Feltételezések szerint ennek a gondolatnak az lehetett az alapja, hogy a hódítók előtt is ismeretes volt a pécsi székeskáptalani iskola híre, és ehhez "akadémiához" kötötték Platón személyét.

A 21. században Evlia Cselebi utazásairól több török nyelvű kiadás is született. Alább a 2002-es könyvből idézek (ez a könyv az eddigi kiadásokhoz képest teljesnek tekinthető).

2002. évi kötetek (első teljes kiadás, török nyelven)

A teljes könyvben Platón, Pécs és Nagy Sándor kapcsolatáról lehet olvasni: "Valóban régi város ez, az isteni Eflátún székhelye. Amikor Eflátún a régi idők bölcseinek városát, Athént elhagyta, az egész világot bejárta, Pécs vize és levegője kedvére való volt, s ezt a szívet rabul ejtő várost Iszkendertől (Nagy Sándortól) elkérte és kiépíttette. Sőt, ő maga is Pécsen kívül van eltemetve. Amikor belépünk a belső vár kapuján, melyen e felirat van... Itt nyugszik Platón, a pécsi mágus."

Más forrás szerint Evlia Cselebi írja, hogy a várkapú felett Platonnak tulajdonított felírat olvasható, ami így hangzik: "E vár már háromezer évvel azelőtt is állt, hogy én Iszkendernek (Nagy Sándornak) megépítettem. ......."

Természetesen egyik állítás sem igaz, mivel ez a felírat Ernuszt Zsigmond címerén, napjainkban is olvasható.

Ernuszt Zsigmond címere felett a felírat

Az alábbi idézet is érdekes:
1543-ban Szülejmán szultán Pécsre érkezik, erről Evlija Cselebi így szól: "Pécs - vonzza szíved, mint pillangót a mécs - városába érkezett, az isteni Eflátún [sírját] meglátogatta, aztán a pécsi várba ment..."

A 2002-es török könyvben Platón (Eflátún) ima helyét a várba helyezi (az ott lévő dzsámiba, ami a pécsi Székesegyház): "Szülejmán szultán pécsi várban álló dzsámijának a leírása: Régen az isteni Platón imahelye volt."

Platón pécsi tartózkodásáról így ír Evlia Cselebi: "A víz és a levegő örökkévaló szépségének leírása. Még egy olyan arisztotelészi tudású, tudományokban járatos bölcsnek is, mint az isteni Eflátún (Platón), megtetszett a város levegője, s végül itt maradt.

Platon pécsi sírjának a helyét is megismerhetjük: "Először is a Szigetvári kapun kívül, déli irányban egy kicsit kedvtelve menvén,a főút jobb oldalán, egy paradicsomhoz hasonlatos helyen, egy rózsával és jácinttal [ékes] kertben, egy fülemülefészekben van az isteni Eflátún nyughelye. .... s most Pécsett, írem szerémi kertjében van eltemetve. De felette sem kupola, sem más épület nincsen, hanem egy alacsony hegy lankáján, egy széles rózsáskert földjében nyugszik. Nemes sírjára egy hosszú márványkő van helyezve, ez Eflátún sírjának a jele. Ezen a fényes kövön különböző nyelveken feliratok vannak, amelyeket [feltétlenül] meg kell nézni. Isten kegyelme legyen vele!"

Platón pécsi muszlim legendájának van alapja, de mint tudjuk remeteségéről, öregkoráról és haláláról alig találunk említést.
Ma már tudjuk, Platón Athénban halt meg, s ott is temették el. A muszlim legendák azonban másképp ismerik a történetet. Tehát nem Evlia ötletéről van szó.
Az életrajzi adatok nem mondanak ellent egymásnak (Evlia Cselebi írásában), például az Athént leíró részben is azt olvashatjuk, hogy a bölcs Pécsett hunyt el. Ez legalábbis annyit jelent, hogy Evlia nem dobálódzott a filozófusra utaló információkkal, az ő elképzelése szerint Platón története valóban a Mecsek-alji városban ért véget.

Sajnos Platón sírját nem Pécsett találhatjuk meg.
Milyen nagyszerű látványosság lehetne, ha mi mutogathatnánk Platón sírját! A fent olvasottak szerint, "Szigetvári kapun kívül" találhatjuk meg a sírhelyet. Evlia Cselebi láthatott ilyen sírt Pécs nyugati kapuja előtt, mert itt valóban voltak szarkofágos temetkezések (Sopianae). Az egyik akár Platón sírja is lehetne.

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)

Felhasznált források:
Evlia Cselebi - Magyarországi utazásai 1660-1664 (Dr Karácson Imre, 1904)
Sudár Balázs - Pécs 1663-ban
Szőnyi Ottó dr. - Pécs városa Evlia Cselebi tükrében (Archaeologiai értesítő, 1928)
Sudár Balázs - Platón Pécsett - Egy legenda nyomán (Pécsi Szemle, 2007) 
Pécs története III. - A hódoltság korában (1543-1686)