A "Régi Pécs" közösség egy kedves levelet és egy megtisztelő ajándékot kapott a  facebook oldal "Látogatók bejegyzései" rovatába. Ezt a nem szokványos, lekötelező ajándékot Petrőczi Éva, József Attila-díjas költőnek köszönhetjük. A  "Látogatók bejegyzései" rovatban már két bejegyzése is olvasható. 

Petrőczi Éva  Pécshez kötődéséről így ír első levelében:
"Bár én - önhibámon kívül - 1977 ősze óta nem lehetek szeretett szülővárosom lakója, holtig-pécsinek vallom magam. Apai őseim, a Ludwigok 1825 óta éltek a városban, köztük neves orvos, borkereskedő, építész. Édesanyám, dr. Nemerey Éva pedig a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola magyar-német szakos tanára, a Nevelők Háza Irodalmi ...

„Le a kabáttal a negyven fokos melegben!"
avagy járhat-e hőségben, kabát nélkül az utcán a férfi?

Ez most nem egy "szokásos" helytörténeti blog bejegyzés. Helytörténet és érdekes is: egy kicsit az 1930-as  és 1940-es évek férfi divatjáról is szól, a pécsi meterorológiáról és egy 1939 évi pécsi "vitáról"! 

Járhat-e hőségben, kabát nélkül az utcán a férfi? Ez természetesen nem napjaink kérdése. Most amikor már vége a kánikulának és a nyárnak, kezembe került egy írás, a Dunántúl című napilap 1939 augusztus 3-án megjelent cikke. Részben a szokatlan kánikuláról szól - ez napjainban is gyakori téma - valamint az akkori férfi divatról.

Mi indította el ezt a vitát és mi volt az előzmény? Pécsett 1939-ben a ...

Szubjektív pécsi közlekedés történet (a 6-os főút városi nyomvonaláról)

Az előző részben arról írtam, hogy az új városközpont kialakítását elkezdte a város, ekkor elkészült a kétsávos Szalai András (Nagy Lajos király) út. Az 1970-es években a hatosút belvárost tehermentesítő, de a várost átszelő új nyomvonalának elkészítésére meghirdettek egy tervpályázatot.
Az eredményhirdetés sajátságos, de az építőiparban nem szokatlan módon történt - ilyen már sokszor előfordult - az első díjat nem adták ki. A bíráló bizottság második díjban két pályázatot is részesített. Mi valósult meg? Valószínűleg az elfogadott tervekből összegyúrt változat.

Tüskés Tibor Pécsről szóló könyvéből érdekes adatokat ...

Szubjektív pécsi közlekedés történet (a 6-os főút városi nyomvonaláról)

Már sokan írtak Pécs közlekedés történetéről, de gondoltam én egy kicsit másképp és szubjektíven írok arról, milyen módon alakult ki a pécsi hatosút városon belüli új nyomvonala. Sokan emlékeznek arra, hogy a 6-os főút a Rákóczi úton, a Kórház téren, majd a Szigeti úton haladt nyugat felé, elég kanyargós és szűk nyomvonalon. Már az 1950-es években világos volt, hogy a forgalom folyamatos emelkedése okán, egy új útvonalon kell majd a forgalmat átvezetni a városon.
Miért szubjektív? Mert tizenöt évig dolgoztam az építőiparban (majd szakmát váltottam), ettől persze ez nem egy "szakdolgozat", de én így emlékszem az eseményekre. 

Egy város ...

Pontosabban: Mindenáron kell egy hős és kell egy propaganda-film is Steinmetz haláláról! Valami ilyen gondolatok járhattak a szovjet vezetők fejében 1944. decemberében.
 

Sokáig csak utcák találkozási pontja volt és nem tér. Ez a kis terület 1946-ban kapta a Kabók Lajos tér nevet, majd 1950-ben új nevet kapott:  Steinmetz kapitány tér

A facebook "Régi Pécs" oldalán a régi Szigeti városrészről láthattunk egy-két fényképet és ekkor jutott eszembe, hogy itt volt egy tér, a Steinmetz kapitány tér.  A tér névadója Steinmetz kapitány története érdekes, de az akkori időkre jellemző. Úgy tudtuk a két szovjet századosról, Steinmetz és Osztyapenko kapitányokról , hogy sorsuk közel azonos, mivel 1944. decemberében a németek ...

A Zsolnay név hallatán mindenki a Zsolnay gyárakra, a keramikus dinasztiára gondol.  De honnan teremtette elő a család a gyáralapításhoz szükséges tőkét. A Zsolnay  kereskedők  történetét nem elegen ismerik és szerintem nem eléggé ismert, hogy a Széchenyi téren ma is áll a család tőkéjét előteremtő mind két Zsolnay ház.  Ez volt a család otthona és itt létesült a gazdagságot biztosító családi kereskedés.

A Zsolnay család jegyzett története az 1700-as években kezdődik. Legtöbb Zsolnay család történetével foglalkozó írás, Zsolnay Vilmos életrajzával kezdődik, hiszen ő volt a Zsolnay gyár megalapítója és ő volt az új eljárások, anyagok, mázak kifejlesztője is. Természetesen ezek az életrajzok megemlítik Zsolnay ...

Talán úgy lenne a cím pontos, hogy egy ritka műemlék tűnt el, ami már nem volt az akkor, amikor lerombolták. Persze ez így kicsit furcsa lenne címnek, de a történet is igen furcsa! A tény az, hogy elbontásakor már valóban nem volt védett. Ez hogyan történhetett meg?
Kinek az érdekében romboltak le egy ritka emléket?  
Az 1996-ban a városi önkormányzat a terület rendezési tervében helyi védelem alá helyezte az építményt, s az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal is megőrzendő értéknek nyilvánította! 

Egy szakember véleménye szerint: "A hazai emlékanyagban is eléggé ritka , Pé­csett pedig ebből a korból unikális épülettípusba so­rolható klasszicista épület ritka műemléki kvalitással bír."

A cím alapján két kérdés ...

A Hamerli Antal által készített "Egy nap Pécsett" című 1939 -es amatőr filmben látható egy pillanatra a Balokány fürdőben volt Bivalyos kútszobor . Állítólag a fürdő bezárásakor még ott volt, majd eltűnt onnan. 

Melyik szoborról is van szó? Ligeti Miklós (1871 – 1944) jeles magyar impresszionista szobrász művéről, a Bivalyos szoborról. Aki nem ismeri a szobrászt az egyik legismertebb művét a budapesti Városligetben álló Anonymus szobrot biztosan.

Egy régi fénykép a szoborról

...

Úgy képzeljük, hogy a temetőben az öröknyugalom van. Természetesen csak akkor amennyiben az ember ezt nem zavarja meg. Sok pécsi temető szűnt meg az évszázadok során és a helyükön azóta házak állnak, utcák létesültek. Ilyen a pécsi Budai külváros temetője is.

A Budai Külvárosi temető

Hol volt a régi Budai Külvárosi temető? Az Universitás utca és vasúti sínek közötti részen, még egyszerűbben fogalmazva, a Tudás Központ környékén. A Balokányligettől nyugatra teniszpályák voltak és mellette az 1960-70 -s években még látható volt egy-két sírkő és a romos temető kápolna is állt még.

...

Még 2007-ben a PécsTV készített Kistelegdi István építésszel egy riport filmet. Ekkor mesélt az ismert pécsi építész egy történetet arról, hogy az Elefántos tömbnek nevezett épület együttes rekonstrukciós tervezésekor a Széchenyi téri oldalra miért építettek egy erkélyt . 

A történetre sajnos bizonyítékot nem sikerült találni, így lehet, hogy ez is egy városi legenda? A történet egy része lehet, de az is igaz, hogy volt erkély a Széchenyi téri oldalon, majd egyszer csak eltűnt onnan. Miért bontották le? Fogadjuk el magyarázatnak az alábbi történetet.

Melyik épületről is van szó?
Ez az épület a Széchenyi tér sarkán állt „Piatsek-ház" alatti épület. A ház  már 1712-ben pécsi, illetve a baranyai nemesek ...