2015. júl 27.

Mindenáron kell egy hős! (Steinmetz kapitány legendája)

írta: Régi Pécs
Mindenáron kell egy hős! (Steinmetz kapitány legendája)

Pontosabban: Mindenáron kell egy hős és kell egy propaganda-film is Steinmetz haláláról! Valami ilyen gondolatok járhattak a szovjet vezetők fejében 1944. decemberében.
 

1945_korul_kabok_lajos_ter_meg_nem_steinmetz_800x.jpgSokáig csak utcák találkozási pontja volt és nem tér. Ez a kis terület 1946-ban kapta a Kabók Lajos tér nevet, majd 1950-ben új nevet kapott: Steinmetz kapitány tér

A facebook "Régi Pécs" oldalán a régi Szigeti városrészről láthattunk egy-két fényképet és ekkor jutott eszembe, hogy itt volt egy tér, a Steinmetz kapitány tér. A tér névadója Steinmetz kapitány története érdekes, de az akkori időkre jellemző. Úgy tudtuk a két szovjet századosról, Steinmetz és Osztyapenko kapitányokról, hogy sorsuk közel azonos, mivel 1944. decemberében a németek orvul lelőtték mind kettőjüket.

De ez egy kicsit másként történt!

terkep.jpgPécsi térkép részlet a Steinmetz kapitány tér környékéről

Steinmetz kapitány története kapcsán eszembe jut a "Halottakról jót vagy semmit!" mondás is. Eredetileg így hangzik: "De mortuis nil, nisi bene!"
Ma abban az értelmében használjuk, hogy a halottak hibáit ne hánytorgassuk fel. Más értelmezésben a "bene" (jót) igazából azt jelenti, hogy igazat, vagyis a halottról csak az igazat mondjuk! És ezzel egyet is érthetünk!

Persze az előfordulhat, hogy ha az igazságot kimondjuk az egyeseket, vagy egyesek érdekeit sértheti. De azért próbáljuk meg és mondjunk igazat. Steinmetz kapitányról is, a "mű hősről"!

Az 1960-as években számtalan kisdobos-, úttörőcsapat és szocialista brigád vette fel két hős szovjet parlamenter, Osztyapenko vagy Steinmetz kapitány nevét, akik a második világháború vége felé, Budapest ostroma előtt fehér zászlóval érkeztek tárgyalni a front innenső oldalára, hogy a magyar fővárost megkíméljék a hosszas ostromtól, de a németek „orvul meggyilkolták” őket.

40 éven át így tanították az iskolában. Ugyanakkor mindig voltak, akik tudni vélték, hogy ez a két szovjet tiszt nem is létezett, az egész történet csak propaganda volt... De természetesen ez is túlzás, az igazság a kettő között van.

Az a kijelentés, hogy az "az egész történet csak propaganda volt" felveti a kérdést, létező emberekről van-e szó?
Bizony, mind a ketten nagyon is léteztek, és valóban mindketten Budapest ostroma előtt, parlamenterként haltak meg, ennyi igaz.
De mi Pécsiek most csak Steinmetz kapitány történetével, pontosabban halálával és halála körül kialakított áltörténettel, azaz a szocialista hősteremtő propaganda által gyártott hőssel foglalkozunk.

steinmetz_miklos.jpgSteinmetz Miklós a szovjet hadsereg századosa

Ki volt Steinmetz kapitány azaz Steinmetz Miklós?
Steinmetz Miklós 1913. október 4-én született Pécsen. Szülei a Tanácsköztársaság bukása után emigráltak (maradjunk annyiban elmenekültek) vagyis 1921-ben hagyták el az országot. Ekkor a kis Miklós 8 éves volt mindössze. A család kalandos utat jár be. 1921-ben - mint oly sok elvtársuk - Jugoszláviába menekültek, majd Olaszország, Argentina és Uruguay volt életük helyszíne. 1932-ben végül is a Szovjetunióban telepednek le.
1936-ban Steinmetz a spanyol polgárháború önkéntese is volt, majd 1944-ben a II. Ukrán Hadsereg tisztje lesz.

Amikor 1944. decemberének utolsó napjaiban Malinovszkij marsall szerette volna minél előbb befejezni a magyar főváros elfoglalását, ezért december 29-én Budaörs és Vecsés felől két parlamentert küldtek a német-magyar frontvonalak irányába, azonos szövegű ultimátummal. Állítólag mind a két "hadikövet" útvonalát a szovjetek előre jelezték. Az ukrán Osztyapenko Budaörsnél gyalogosan sértetlenül át is lépte a német vonalakat, és fogadta őt Ruhmor SS-tábornok. De most Osztyapenko történetéről csak annyit, hogy már visszafelé aknatűzbe került és meghalt (részletesebben majd egy filmrészletben hallhatunk erről).

És mi történt a pécsi származású Steinmetz kapitánnyal?
Steinmetz Miklós százados el sem jutott a német vonalakig. Ecserről indult a kocsijával, de egyes beszámolók szerint még az Üllői út elején aknára futott.

Sokáig úgy tudtuk, hogy orvul megtámadták a parlamentereket! Mind ketten meghaltak az biztos és valóban fehér zászlóval a "kézben" haltak meg. De most már tudjuk, hogy tulajdonképpen baleset volt mind kettőjük halála. Az is döbbenetes, hogy a szovjet és a magyar történetírás arcátlanul évtizedeken keresztül a németeket vádolta a parlamenterek szándékos meggyilkolásával. Ők tudták csak igazán, hogy ez nem igaz!

Feltétlenül kell a propaganda-film Steinmetz haláláról!
Természetesen nem volt a közelben híradós operatőr aki rögzítette volna Steinmetz kapitány halála körüli eseményeket, de még a holtestről sem készült felvétel. A szovjet propagandának viszont nagyon szüksége lett volna az orvul megtámadott parlamenter legendájához egy haditudósítói filmbeszámolóra. És ha szüksége volt rá, - hát akkor el is készíttette!

steinmetz_miklos_parlamenter_halalarol_hamisitott_fenykep.jpgHamis propagandafotó, 1944. december. Az OSA archívumából.

De akkor milyen kép az amit láthatunk?
Most már tudjuk, hogy hamis, egy hamisítvány! Hogyan történt?
Még zajlott az ostrom, amikor elkészítették a felvételeket. Kiválasztották a helyszínt, kellett egy operatőr és természetesen egy hulla. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve Kim Jenő filmgyári felvételvezető lett az áldozat. A nagy kapkodásban persze egy hiba is becsúszott mert tévedésből - vagy csak ez volt kéznél - legénységi pufajkába öltöztettek be a "hullát". Nem felejtették el azért a "berendezést" mert köré mindenféle roncsdarabot hurcoltak.

És elkészült az izgalmas haditudósítás a kegyetlen gyilkolásról!

Részlet a FilmArt és a Magyar Televízió Magyarország Története című filmsorozatából. A filmrészletből kiderül, hogy a pécsi hős Steinmetz kapitány legendája hamis.

Legyünk igazságossak a kapitánnyal és ismerjük azt el, hogy Steinmetz Miklós nem tehet a kitalált hős történetről, a hamis filmről. Ő is a háború egyik áldozata volt.

Érdekes Steinmetz Miklós halála utáni szobor illetve emléktábla története is, mert mindegyikből kettőt is kapott. Nem volt általánosan ismert, hogy Steinmetz kapítány is kapott szobrot, erről sokkal kevesebben tudtak. Más a helyzet az Osztyapenkó szoborral.
Régi autósok az M7-es autópálya kezdetét még mindig úgy emlegeti, hogy „találkozunk az Osztyapenkónál”. Tehát szobra mindkettőjüknek volt és van is, de ma már csak a budatétényi szoborparkban. 

szobor_elso_emlekmu_meg_ketalakos_volt_600x.jpgEz az első szobor: Mikus Sándor emlékművét 1948. december 29-én avatták fel Budapest határában

Steinmetz kapítány szobra:
Az emlékmű emeléséről 1946-ban döntöttek. Az 1948-as pályázatot Kerényi Jenő nyerte meg, de végül (valószínűleg szovjet nyomásra) nem ő, hanem Mikus Sándor készíthette el az emlékművet, amelyet Vecsés határában, a 4-es főút (akkor: Vöröshadsereg út) mellett állítottak fel. A gyömrői temetőből exhumálták, és az új emlékmű alatt helyezték el Steinmetz földi maradványait is. Az emlékművet 1948 december 29-én, a haláleset negyedik évfordulóján avatták fel. Ez az első emlékmű még kétalakos volt, és 1956-ig állt, amikor a forradalom idején a szobrot ledöntötték. A forradalom után ismét Mikust kérték fel a szobor újraalkotására, aki a régi szobor helyett egy új, egyalakos változatot készített el. Ezt 1958-ban avatták fel.

Miért Vecsés határában állt a szobor? Az "ÚJ MAGYAR LEXIKON" című szocialista kiadványban ezt olvashatjuk: "1944. dec. 29-én mint parlamenter Vecsés határában gépkocsin a német vonalalt felé tartott, amikor a fasiszták három társával együtt orvul lelőtték. Hősi halála helyén emlékmű áll."

szobor_1958_-as_masodik_egy_alakos_steinmetz_szobor_600x.jpgMikus Sándor 1958-ban felavatott egy alakos szobra

Pécsen Steinmetz kapítány Szabadság u 2. szám alatti szülői házán elhelyezett emléktáblával is megemlékeztek róla. Nem sikerült kideríteni, hogy miért távolították el az eredeti emléktábláját (nem található erről feljegyzés).

szobor_emlektabla_steinmetz_kapitany_elso_emlektablaja.jpgAz első emléktábla (Nowotarski István alkotása)

Az első emléktáblát Nowotarski István alkotását, 1960. december 29.-án avatták fel és valamikor 1973 után távolították el (?). 

szobor_emlektabla_steinmetz_kapitany_masodik_emlektablaja.jpgA második fali plasztika Asszonyi Tamás műve

1975. március 29. egy új emléktáblát helyeztek el Steinmetz kapitány szülőházára, amelyet Asszonyi Tamás készített. Egy szó különbséggel mind a két fali plasztikán olvasható a következő felirat: "E házban született Steinmetz Miklós kapitány, parlamenter. Életét áldozta hazánk felszabadulásáért."

És hol van Steinmetz kapitány szülőháza? A Zsolnay szobor szomszédságában, a Szabadság u. 2. számú ház falán.

Steinmetz Miklós Pécsett "kapott" egy teret is, ez a volt Kabók Lajos tér. A róla elnevezett tér a Rókus utca Szigeti úti torkolatában volt, a Stock ház előtt és tőle nyugati irányba húzódott. Tehát ez volt a Steinmetz kapitány tér. A Szigeti városrész 1960-1970 körüli szanálásakor, a régi épületekkel együtt a tér is eltünt.

1975_szigeti_ut_volt_ter.jpgA volt Steinmetz kapitány tér, balra az új Szliven Áruház (1975)

Talán még "érdekes" információ az, hogy az 1944. decemberében készült - az OSA archívumában őrzött - propagandafotót az orosz szakirodalom még ma is hiteles illusztrációként használja (OSA archívum infó).

2013_szabadsag_u_2.jpgA Szabadság u. 2. sz. falán napjainkban is ott van a Steinmetz fali plasztika (2013-as google streetview fotó)

 

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)

 

Forrás: 
OSA archívuma,
Magyar Televízió "Magyarország Története" című filmsorozat 38. epizód, 
kozterkep.hu független közösségi weboldal

Szólj hozzá

Kultúra Történet Városrész Szigeti városrész Érdekelhet