2015. már 16.

A régi Pécs-Budai Külvárosi temető

írta: Régi Pécs
A régi Pécs-Budai Külvárosi temető

Úgy képzeljük, hogy a temetőben az öröknyugalom van. Természetesen csak akkor amennyiben az ember ezt nem zavarja meg. Sok pécsi temető szűnt meg az évszázadok során és a helyükön azóta házak állnak, utcák létesültek. Ilyen a pécsi Budai külváros temetője is.

00_temeto_bejarata_2.jpgA Budai Külvárosi temető

Hol volt a régi Budai Külvárosi temető? Az Universitás utca és vasúti sínek közötti részen, még egyszerűbben fogalmazva, a Tudás Központ környékén. A Balokányligettől nyugatra teniszpályák voltak és mellette az 1960-70 -s években még látható volt egy-két sírkő és a romos temető kápolna is állt még.

1832-ben megnyitották a Budai Külvárosi temetőt. Az évek múlásával a temető egyre nagyobb lett. Első bővítésére 1854-ben került sor, de 1883-ban ez a rész is betelt. Így megnyitották az új részt a sínektől délre, ami szintén hamar, 1889-re betelt, ezért attól nyugatra egy újabb sírkertet nyitottak meg.

00_temeto_reszlete_3.jpgEgy díszes síremlék a Budai Külvárosi temetőben

Az eredeti régi temetőt északon az akkori Temető (ma Universitas) utca, keleten a Balokány-tó, délen a vasúti töltés, nyugaton pedig a Búza tér alsó szakasza határolta. A temetőnek ez a része Északon és nyugaton téglafallal, keleten fakerítéssel illetve földsánccal volt határolva. Nyugaton mély árok vette körbe, ez vezette el a Tettyéről jövő források vizét. A temető utca és a Búza tér déli oldalánál (ma 48-as tér) volt a kapuja.

00_temeto_bejarata_1.jpgA temető északi azaz a Temető utcai bejárata

A temető fákkal, bokrokkal sűrűn beültetett volt, a dús növényzetben leggyakoribbak a vadgesztenye fák, az akác, a juhar, a tuja, a kőris, a szomorúfűz, valamint a borostyán és egyéb örökzöldek.

00_temeto_reszlete_2.jpgEgy díszes síremlék a Budai Külvárosi temetőben

Vadregényes, parkos parcellák között futottak a temetői utak, amik mentén elméletileg a sorban temetkezés volt kötelező, ám a tehetősebb családok természetesen igyekeztek kiváltani a központibb helyeket, kripták így nem csupán a falak mentén voltak találhatók, hanem a temetői utakat is sűrűn szegélyezték a nevesebb családok sírkamrái.

Erről Reéh György, a régi pécsi várost jól ismerő, városunk rendőrkapitánya és a "Tettye koronázatlan királya" így írt:

„Itt járok a régi temetőnek ma már a hervadás, a lombhullásnak gobelin színeiben pompázó cserjéi, bokrai között, s eltűnődöm azon, hogy, mennyi hangulat van a pergő elsárgult falevelek fáradt libegésében, fakó színében – s hogy mily harmonikus ezzel az a magány, amely itt körülvesz. Egy régi sír kerül elém, s rajta ismerős nevet betűzök ki a mohával fedett feliratból. 
Pedig mily hatalmas bürgerdinasztiák emlékét őrzi még egy-egy csonka síremlék. Rábel, Ráth, Piacsek, Vogl, Gianone, Madarász, Szontagh, Stirling, Krautszak, Weidinger, Hetl, Rueprecht, Szautter, Aidinger, Bubregh, Lakits, stb. stb., hogy csak egy párnak nevét említsem ötletszerűleg."

00_temeto_reszlete_1.jpgEgy díszes síremlék a Budai Külvárosi temetőben

Épület három volt található itt, a régi- és az új halottasház, valamint az 1849-ben felszentelt temetőkápolna.

Két érdekes történet is kapcsolódik az épületekhez.
Mert az nem éppen szokásos dolog, hogy az először épült halottasházat járvány kórházzá alakították át, de helyette természetesen újat építettek.

Érdekes történet füződik a temetőkápolna felépítéséhez. 1846. október 25-27-én magyarországi turnéja részeként - Scitovszky János pécsi püspök meghívására - Liszt Ferenc városunkba látogatott és két koncertet is adott. Liszt első pécsi hangversenyét a Mária utcai régi Oertzen-féle színházban tartotta. Pécs régebbi színháza a Bíróság helyén, a Széchenyi és Mária utca sarkán állott.

00_liszt_ferenc.jpgLiszt Ferenc

A koncerten ott volt a megye és Pécs városának elitje. Többek között a németbólyi Batthyányiak, gróf Batthyány Kázmér és Scitovszky püspök teljes udvartartásával. A nagy sikerű hangversenyt a Rákóczi-induló vérpezsdítő akkordjai zárták. A hangverseny után, este Majláth helyettes főispán adott fényes vacsorát és fogadást az ünnepelt zeneszerző tiszteletére. Liszt Ferenc ezen a nevezetes vacsorán szerzett tudomást arról, hogy a pécsi Budai Külvárosi temetőnek nincs kápolnája.
Október 26-án délelőtt, a Fő utcai (Király utca) Hattyú fogadó dísztermében megtartott hangverseny bevételét Liszt Ferenc teljes egészében a pécsi temetőkápolna javára ajánlotta fel.

00_hatterben_a_temeto_kapolna_800x_2.jpgFeltámadó Krisztus temploma

A Feltámadó Krisztus (Christus Resurgens) nevű kis templomot 1847-1848. években Windisch Ferenc építette. A kápolna egyik Madonna-képét Weber Xav. Ferenc pécsi származású festőművész festette, a temetőben nyugvó szülei emlékére. Orgonáját Focht Ferenc készítette. A kápolna alatt kripta is volt. A kápolna az 1980-as évekig dacolt az időkkel, de végül ezt is lebontották (Nem sikerült a pontos dátumot megtalálni).

Pécs városa 1879-ben határozatot hozott, hogy a mai Balokány környéki ún. budai-külvárosi temetőt fel kell számolni, és egy új, nagyobb temetkezési helyet kell létesíteni. Röpke 25 év alatt el is jutottak a megvalósításig. A több szóba került helyszín közül hosszas egyezkedés után a Siklósi út melletti területre esett a városvezetés választása. A városi tanács 1903-ban határozott bezárásáról. 

00_temeto_terkep_1.jpgTemető utca helyén van napjainkban az Universitas utca

De miért volt szükség az új temetőre? Az egyik oka az volt, hogy már nehezen volt megoldható a terület bővítése. Talán a legnagyobb problémát az okozható, hogy a temetés céljára lehetőleg a legrosszabb helyet választották ki. Ez volt a környéken a legmélyebb fekvésű terület, ami állandóan vizes, nedves terület volt. A talajvíz olyan magas volt időnként egyes leírások szerint követ kellett a koporsókra tenni, hogy a víz ne emelje ki.

1903-ban végre megkezdték a Siklósi úti sírkert kialakítását. Amikor 1904-ben megnyitották az új köztemetőt, a megváltott sírokat fokozatosan átszállították. Az épen maradt szép síremlékeket is áttelepítették. 

00_szechenyi_terbudai_kulvarosi_temeto_sirkovek_1.jpgSzéchenyi téren a régi burkolat temetői sírkövek voltak

A művészi szempontból értéktelennek ítélteket pedig 1930-as évek elején a Dóm tér és a Széchenyi tér burkolására használták fel. A székesegyház előtt még mindig ezeken járunk.

00_szechenyi_ter_burkolata_a_temeto_koveibol_keszult.jpgA Széchenyi tér 2009-2010-ben új burkolatot kapott.

A témához kapcsolódó írásom: A Budai külvárosi temetőkápolna margójára

Felhasznált források: 
Trebbin Ágost - Azok a régi szép idők
Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője
Trebbin Ágost - A régi pécs-budai temető emlékezete
Idegenforgalmi "Pécsi kalauz" 1959

Lexikon.katolikus.hu
(internet)
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
Szólj hozzá

Történet Budai-külváros Városrész Érdekelhet