A Czindery kert és egy eltűnt műemlék

Talán úgy lenne a cím pontos, hogy egy ritka műemlék tűnt el, ami már nem volt az akkor, amikor lerombolták. Persze ez így kicsit furcsa lenne címnek, de a történet is igen furcsa! A tény az, hogy elbontásakor már valóban nem volt védett. Ez hogyan történhetett meg?
Kinek az érdekében romboltak le egy ritka emléket? 
Az 1996-ban a városi önkormányzat a terület rendezési tervében helyi védelem alá helyezte az építményt, s az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal is megőrzendő értéknek nyilvánította! 

Egy szakember véleménye szerint: "A hazai emlékanyagban is eléggé ritka, Pé­csett pedig ebből a korból unikális épülettípusba so­rolható klasszicista épület ritka műemléki kvalitással bír."

A cím alapján két kérdés azonnal felmerülhet olvasóban:  
Hol volt a Czindery kert? Milyen építmény tűnt el örökre? 

1900 körül a Rákóczi út (illusztráció, hogy legyen elképzelésünk a történet helyszínéről)

Idősebb pécsiek biztosan emlékeznek arra, hogy a Rákóczi úton, közvetlenül a mai NAV épület keleti oldalán volt egy Városi Fürdő. Ebben a  létesítményben rejtőzött a fent említett, régi korok ritka emléke. 

1978-as felvétel a Rákóczi útról (balra a zeneiskola tornyos épülete)

A történet ismertetésében többen is "segítségemre" lesznek, úgy mint Sonkoly Károly művészettörténész "Piatsek József a klasszicista Pécs építőmesteréről" szóló könyve, Trebbin Ágost " A pécsi nyári sport és kulturális élet központja a Czindery kert" című írása, valamint Reéh György a "Tettye királyának" 1911-es memoárja.

A történet eredeti helyszíne magában foglalja a mai Árkád bevásárló központot a NAV épületeit és a Bajcsy Zsilinszky utcai lakó épületeket. Az első említésre méltó esemény a területen 1814-ben volt, mert itt nyitották meg a tulajdonosáról Tar-kertnek nevezett, meleg vizes fürdővel kombinált táncos szórakozóhelyet. Később már az új tulajdonosról, Czindery László császári királyi udvari tanácsos, földbirtokosról Czindery-kertnek említik a helyet.

Az 1800-as évek második felében a Czindery kert már körbeépítve, de még létezett
(felette a mai Rákóczi út, alatta a részben megszűnt Czindery és balra a Bajcsy Zsilinszky utca)

Egy kis ismertető a Czindery kertről:
"A Rákóczi út felől díszes vasrács zárta el s széles lépcsőkön át lehetett az utca színvonalánál jóval mélyebben fekvő kertbe jutni. A Czindery kert, tulajdonképpen egy park, kocsmaházzal és egy fürdővel. A kert szépen volt gondozva, az útjai petróleummal világítva. A közepén volt egy fedett emelvény a zenekarok részére."

Czinderytől illetve örököseitől, báró Wenckheim Viktortól 1861. évben adásvételi szerződéssel Jánosi Engel Adolf szerzi meg kertet. A szerződésben az ingatlan, mint kert, fürdő és vendéglő van feltüntetve, amely a közönség használatára nyitva áll. Ettől kezdve a nevezték Engel fürdőnek.

Ki volt Engel Adolf? Úgy gondolom minden pécsinek ismerni kellene őt. Csak röviden összefoglalva:

Engel Adolf 1848-ban nemzetőrnek jelentkezett, szolgálta hazáját és a magyar szabadság ügyét. A szabadságharc után, Engel Adolf az üzleti életben egyre sikeresebb lett. 1853-ban indította be termény- és fakereskedő vállalkozását, erdőket vásárolt, létesített gőzfűrészüzemet és parkettagyárat. De létesített sóraktárat, mész- és téglaégetőt, cementgyárat, uszodát, fürdőt (Balokány-fürdő), gőz- és kádfürdőt, foglalkozott lucernamag termesztéssel, juhtenyésztéssel, részt vett a Budapest – Pécs és a Pécs – Barcs vasútvonal megépíttetésében és ő és fiai építtették meg a Bakócza–Felső-Mindszent – Komló vasútvonalat 1896-97-ben. 1880-ban vásárolta meg Alfred Montenuovo hercegtől a Jánosi-birtokot, ahol 1900-ra felépíttette a jelenleg is még meglévő kastélyát. Ő volt a dél-dunántúli faipar, majd élete alkonyán a komlói kőszénbányászat megteremtője. 1886. március 29-én, I. Ferenc József a közgazdasági élet terén szerzett érdemeiért "jánosi" predikátummal magyar nemességet és címert adományozott Engel Adolfnak. 

Egy hirdetés a Pécsi Közlöny, 1893. december 31. -i számából

A Czindery kert megszűnt, a területet nagyrészt beépítették, de valami azért megmaradt mindebből, erről Sonkoly Károly könyvében az alábbiakat írja:

" Egy 1996 tavaszán végzett helyszíni szemlén meglepetéssel fedeztük fel, hogy az akkor már üre­sen álló, önkormányzati tulajdonban lévő Rákóczi út 58. sz. ingatlan, a volt Városi Fürdő épületegyüttese keleti, hátsó szárnyában egy kétszintes belmagassá­gú, klasszicista stílusú fürdőterem rejtőzik. "

A fürdő lecsupaszított, elcsúfított épülete bontás előtt (felvétel déli irányból)

" A téglá­ból emelt épületrészt az utca felől egy kései histori­záló stílusú, átlagos színvonalú, földszintes szárny takarja, s külsejét a későbbi átalakítások, a hozzára­gasztott toldások teljesen megváltoztatták, illetve le­csupaszították. A négyzetes alapformájú, körülbelül 10 X 10 méteres alapterületű, nagy belmagasságú, sík­ s mennyezetes terem középső részét betonból készült, kerek fürdőmedence foglalja el. Ez és a betongeren­dás mennyezet is egy XX. századi átépítésre mutat­nak. Viszont az oldalfalak az eredetiek. "

" Nem tudjuk, milyen volt a tér eredeti lefedése, de azt kevéssé tartjuk valószínű­nek, hogy kupolát építettek volna fölé. Lehet, hogy gerendás famennyezete volt, esetleg stukatúrozással, vagy kazettás megoldással. "

A klasszicista fürdő belső eredeti falakkal (szinte hihetetlen, ezt bontották el)

További részlet a könyvből:
" Az elegáns, vakárkádos belső architektúra oldalanként 3-3 elem­ből áll, amelynek egyszerű pálcatagként jelentkező zárópárkánya fölött, a terem felső szintjén ugyanez megismétlődik törpe változatban. Mindkettőnél pil­lérek tagolják a falmezőket, amelyeket a fejezetekről indított íves, profilált keretelések zárnak. Az alsó szinten részben már befalazott, átszabott ajtók, a fel­sőn pedig fekvő téglalap formájú világítóablakok lát­hatók. Az alsó rész mezőit egyszínű kék csempével burkolták a múlt század utolsó évtizedeiben. Az üres épület az utóbbi időkben elhanyagolt állapotban pusztult, ennek ellenére a fürdő színvonalas belső te­re igen hatásos megjelenésű maradt. "

A fürdő belső sarok részlete

" Meg kell említenünk, első pillantásra nem is akartuk elhinni, hogy itt, a XIX. század első felében még falusias beépítésű Siklósi külváros területén, a későbbi, zömmel már a XX, századra tehető épület­részek között egy eredeti klasszicista tér így megőr­ződhetett. Először azt feltételeztük, hogy a múlt szá­zad első évtizedeiben ismét jelentkező újklasszicista irány architektúrájának érdekes helyi emlékével ál­lunk szemben. "

A fürdőterem gyakorlatilag az Árkád üzletközpont Rákóczi úti bejárata alatt volt

" Csak a rendelkezésünkre álló forrá­sok, elsősorban az archív térképek átvizsgálása során jöttünk rá, hogy egy még a XIX. század első felére tehető épületre bukkantunk, amely szerencsés mó­don túlélte a későbbi bontásokat, átalakításokat. A fürdőterem minden bizonnyal a belső architektúra magas színvonalának köszönhette fennmaradását. A külsőt részben takarták az újabb toldások, homlok­zattagolása az átépítések során pusztulhatott el. "

Ezen az 1973-as légi-fényképen jelölt épület a fürdő épülete (felette a Hal tér látható)

Sonkoly Károly a könyvben még megemlíti, hogy "a klasszicista termesfürdő most szomorú aktua­litással bír, mert 2002 áprilisában buldózerrel lerom­bolták. Így már csak könyvünk fényképei őrzik az emlékét. Korábban, írásos javaslatunkra, a tulajdo­nos városi önkormányzat a rendezési tervben helyi védelem alá helyezte, s az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal is megőrzendő értéknek nyilvánította. "

Értelmezzük a fentieket! Védelem alá helyezték és lebontották!?

Most csak feltételezni tudjuk, hogy valakinek sikerült elintézni ......... Végül is nem tudhatjuk, hogy mi történt, de nagyon valószínű, hogy az Árkád tulajdonosának volt az érdeke a bontás (mert így nem kellett vesződnie a bemutatáshoz szükséges áttervezéssel, átépítéssel). Persze ez csak feltételezés, mert a hivatalos álláspont szerint: " nem képviselt mindenképpen megőrzendő, jelentős értéket. "

Ez a fénykép már a fürdő bontása közben készült, ekkor kerültek a fürdő díszes részletei a szabad ég alá!

Ez történet szomorú vége. Eltűnt  egy szenzációs felfedezés, egy helytörténeti különlegesség végleg! Ehhez csak elkellet intézni, hogy ne legyen védett és persze még kellett egy buldózer, hogy leromboljanak egy klasszicista fürdőtermet, egy ritka műemléket.

Még egy utolsó fénykép a díszes belső térről

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)

Forrás: Sonkoly Károly - A klasszicista Pécs építőmestere c. könyve
Fényképek: belső felvételek Sonkoly Károly térkép, légi-fénykép, Rákóczi út "Régi Pécs"