Szubjektív pécsi közlekedés történet (a 6-os főút városi nyomvonaláról)

Az előző részben arról írtam, hogy az új városközpont kialakítását elkezdte a város, ekkor elkészült a kétsávos Szalai András (Nagy Lajos király) út. Az 1970-es években a hatosút belvárost tehermentesítő, de a várost átszelő új nyomvonalának elkészítésére meghirdettek egy tervpályázatot.
Az eredményhirdetés sajátságos, de az építőiparban nem szokatlan módon történt - ilyen már sokszor előfordult - az első díjat nem adták ki. A bíráló bizottság második díjban két pályázatot is részesített. Mi valósult meg? Valószínűleg az elfogadott tervekből összegyúrt változat.

Tüskés Tibor Pécsről szóló könyvéből érdekes adatokat ...

Szubjektív pécsi közlekedés történet (a 6-os főút városi nyomvonaláról)

Már sokan írtak Pécs közlekedés történetéről, de gondoltam én egy kicsit másképp és szubjektíven írok arról, milyen módon alakult ki a pécsi hatosút városon belüli új nyomvonala. Sokan emlékeznek arra, hogy a 6-os főút a Rákóczi úton, a Kórház téren, majd a Szigeti úton haladt nyugat felé, elég kanyargós és szűk nyomvonalon. Már az 1950-es években világos volt, hogy a forgalom folyamatos emelkedése okán, egy új útvonalon kell majd a forgalmat átvezetni a városon.
Miért szubjektív? Mert tizenöt évig dolgoztam az építőiparban (majd szakmát váltottam), ettől persze ez nem egy "szakdolgozat", de én így emlékszem az eseményekre. 

Egy város ...

Pontosabban: Mindenáron kell egy hős és kell egy propaganda-film is Steinmetz haláláról! Valami ilyen gondolatok járhattak a szovjet vezetők fejében 1944. decemberében.
 

Sokáig csak utcák találkozási pontja volt és nem tér. Ez a kis terület 1946-ban kapta a Kabók Lajos tér nevet, majd 1950-ben új nevet kapott:  Steinmetz kapitány tér

A facebook "Régi Pécs" oldalán a régi Szigeti városrészről láthattunk egy-két fényképet és ekkor jutott eszembe, hogy itt volt egy tér, a Steinmetz kapitány tér.  A tér névadója Steinmetz kapitány története érdekes, de az akkori időkre jellemző. Úgy tudtuk a két szovjet századosról, Steinmetz és Osztyapenko kapitányokról , hogy sorsuk közel azonos, mivel 1944. decemberében a németek ...

A Zsolnay név hallatán mindenki a Zsolnay gyárakra, a keramikus dinasztiára gondol.  De honnan teremtette elő a család a gyáralapításhoz szükséges tőkét. A Zsolnay  kereskedők  történetét nem elegen ismerik és szerintem nem eléggé ismert, hogy a Széchenyi téren ma is áll a család tőkéjét előteremtő mind két Zsolnay ház.  Ez volt a család otthona és itt létesült a gazdagságot biztosító családi kereskedés.

A Zsolnay család jegyzett története az 1700-as években kezdődik. Legtöbb Zsolnay család történetével foglalkozó írás, Zsolnay Vilmos életrajzával kezdődik, hiszen ő volt a Zsolnay gyár megalapítója és ő volt az új eljárások, anyagok, mázak kifejlesztője is. Természetesen ezek az életrajzok megemlítik Zsolnay ...

Talán úgy lenne a cím pontos, hogy egy ritka műemlék tűnt el, ami már nem volt az akkor, amikor lerombolták. Persze ez így kicsit furcsa lenne címnek, de a történet is igen furcsa! A tény az, hogy elbontásakor már valóban nem volt védett. Ez hogyan történhetett meg?
Kinek az érdekében romboltak le egy ritka emléket?  
Az 1996-ban a városi önkormányzat a terület rendezési tervében helyi védelem alá helyezte az építményt, s az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal is megőrzendő értéknek nyilvánította! 

Egy szakember véleménye szerint: "A hazai emlékanyagban is eléggé ritka , Pé­csett pedig ebből a korból unikális épülettípusba so­rolható klasszicista épület ritka műemléki kvalitással bír."

A cím alapján két kérdés ...

A Hamerli Antal által készített "Egy nap Pécsett" című 1939 -es amatőr filmben látható egy pillanatra a Balokány fürdőben volt Bivalyos kútszobor . Állítólag a fürdő bezárásakor még ott volt, majd eltűnt onnan. 

Melyik szoborról is van szó? Ligeti Miklós (1871 – 1944) jeles magyar impresszionista szobrász művéről, a Bivalyos szoborról. Aki nem ismeri a szobrászt az egyik legismertebb művét a budapesti Városligetben álló Anonymus szobrot biztosan.

Egy régi fénykép a szoborról

...

Úgy képzeljük, hogy a temetőben az öröknyugalom van. Természetesen csak akkor amennyiben az ember ezt nem zavarja meg. Sok pécsi temető szűnt meg az évszázadok során és a helyükön azóta házak állnak, utcák létesültek. Ilyen a pécsi Budai külváros temetője is.

A Budai Külvárosi temető

Hol volt a régi Budai Külvárosi temető? Az Universitás utca és vasúti sínek közötti részen, még egyszerűbben fogalmazva, a Tudás Központ környékén. A Balokányligettől nyugatra teniszpályák voltak és mellette az 1960-70 -s években még látható volt egy-két sírkő és a romos temető kápolna is állt még.

...

Még 2007-ben a PécsTV készített Kistelegdi István építésszel egy riport filmet. Ekkor mesélt az ismert pécsi építész egy történetet arról, hogy az Elefántos tömbnek nevezett épület együttes rekonstrukciós tervezésekor a Széchenyi téri oldalra miért építettek egy erkélyt . 

A történetre sajnos bizonyítékot nem sikerült találni, így lehet, hogy ez is egy városi legenda? A történet egy része lehet, de az is igaz, hogy volt erkély a Széchenyi téri oldalon, majd egyszer csak eltűnt onnan. Miért bontották le? Fogadjuk el magyarázatnak az alábbi történetet.

Melyik épületről is van szó?
Ez az épület a Széchenyi tér sarkán állt „Piatsek-ház" alatti épület. A ház  már 1712-ben pécsi, illetve a baranyai nemesek ...

Régen is voltak kedvelt kiránduló helyek vagy divatos, felkapott szórakozó helyek, kerthelyiségek. Az 1870-as években a Barbakán melletti várárokban volt az Újfürdő, vendéglője és kerthelyisége a fiatal iparosságnak kedvenc találkozó helye volt. Ilyen volt a  Rákóczi úttól díszes vasrácsos kerítéssel elválasztott Czindery  kert is, volt itt egy fürdő, egy vendéglő, majd egy később létesített favázas lovarda is.

És ilyen kedvelt hely volt sokáig a Vasútállomás környéki Ráth-kert is , ennek a kis cikknek a témája. Nem találtam sok írást az egykori Ráth-kertről. De a leghitelesebbnek Reéh György régi Pécsre való visszaemlékezései tűnnek.

"Ő valóban hiteles szemtanú! Látta, amikről pontos leírást ad, átélte ...

Csak egy kis bevezető:

1800-as évek utazóközönsége (illusztráció)

Az alábbi írás csak arra próbál rávilágítani, hogy milyen célból épült Üszögpusztán az első pécsi vasútállomás, kezdetekben miért Mohács felé utaztak eleink, ha Budapestre szerettek volna menni és végül, mi tette lehetővé a pécsi Indóház utcai vasútállomás megépítését. Tehát az alábbi összeállítás nem törekszik teljességre, csak egy kis rövid ismeretterjesztésre.
Életünk egyik fontos része a közlekedés, mely állandóan fejlődik, változik. Sokáig ló volt a legfontosabb társunk a közlekedésben. Már a vasútpályát is feltalálták, de itt is ló vontatta járművek közlekedtek eleinte.
Az első közforgalmú lóvasutat Európában 1825 ...