2015. jan 06.

Miért épült Üszögön az első "pécsi" vasútállomás?

írta: Régi Pécs
Miért épült Üszögön az első "pécsi" vasútállomás?

 

Csak egy kis bevezető:

12_-_varakozas_a_vasutallomason_400x.jpg1800-as évek utazóközönsége (illusztráció)

Az alábbi írás csak arra próbál rávilágítani, hogy milyen célból épült Üszögpusztán az első pécsi vasútállomás, kezdetekben miért Mohács felé utaztak eleink, ha Budapestre szerettek volna menni és végül, mi tette lehetővé a pécsi Indóház utcai vasútállomás megépítését. Tehát az alábbi összeállítás nem törekszik teljességre, csak egy kis rövid ismeretterjesztésre.
Életünk egyik fontos része a közlekedés, mely állandóan fejlődik, változik. Sokáig ló volt a legfontosabb társunk a közlekedésben. Már a vasútpályát is feltalálták, de itt is ló vontatta járművek közlekedtek eleinte.
Az első közforgalmú lóvasutat Európában 1825 és 1832 között építették meg. Az első gőzmozdony is 1801-re készült el. A közforgalmú, bárki által igénybe vehető, gőzvontatású vasút története 1830-tól keltezhető.

Pécs életében is eljött az a pillanat amikor már komoly igény merült fel a vasúti közlekedésre.  A vasútvonal megépítésének gondolata az 1840-es évek első felében vetődött fel Pécs Szabad Királyi város és Baranya vármegye vezetőinek és a helyi iparosainak, kereskedőinek fejében.

A város vezetői számos erőfeszítést tettek azért, hogy az ország egyik fontos vasútvonala erre haladjon, de ez kudarcba fulladt. Ekkor megszületett a következő ötlet, hogy vasutat építenek Mohácstól Pécsig. Így a Dunai dereglyéken szállított árut Mohácson vasútra rakva, és biztosítva egyúttal Bánát, Bácska és Baranya mezőgazdasági terményeinek olcsó és gyors szállítását – kapcsolják be Pécset és Baranyát az országos közlekedési hálózatba.

De a politika - mint oly sokszor - most is beleszólt az életünkbe!

Az 1848-ban kirobbanó forradalom, majd a szabadságharc vetett véget az elképzeléseknek. Baranya vármegye 1849 januárjától folyamatosan osztrák megszállás alatt volt, ezért a vasút megépítésére nem kerülhetett sor.

1869-es_vasuti_terkep_reszlete_.jpg1869-es vasúthálózat térkép részlete (már Barcs felé is kiépült a vasútvonal)

A Pécset körülölelő Mecsekben már régen felfedezték a fekete kőszenet. Jelentősebb igény a mecseki szénre csak a gőzgépek, pontosabban a gőzhajózás elterjedésével, az 1830-as évek elején jelentkezett. Ekkoriban a Dunán csak az Első cs. és kir. szabadalmaztatott Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) rendelkezett kizárólagos gőzhajózási joggal. A növekvő gőzhajó forgalom miatt a társaság hamar felfigyelt a Dunához közeli mecseki szénlelőhelyekre és hamarosan „rátette a kezét” a teljes pécsi szénbányászatra.

lore_-_03.jpg

Egytengelyes szekér

A vasút megnyitása előtti időkben a szenet egytengelyes, hátrafelé billenthető szekerekkel, ún. lórékkal vitték a mohácsi kikötőig. Ez rendkívül költséges, és bizonytalan megoldás volt, a DGT -nek égető szüksége volt a vasút megépítésére.

És mégis megépül a vasút.
1853. július 20-án, kelt az az egyezmény a kormány és a DGT között, amely rögzítette, hogy előbbi fél kötelezi magát arra, hogy Mohácstól Pécsen át a társaság vasutat épít, amely az állam tulajdonát fogja képezni.
Az Üszög – Mohács szakaszt nem a korai terveknek megfelelően, Szederkény irányában, hanem Villány felé építették.

01_-_uszogi_vasutallomas_2.jpgÜszögi vasútállomás

De megépült!
1857. május 2. megnyílt a Mohács–Üszög közötti vasútvonal. A vasútvonalon eleinte csak szénszállítást végeztek a mohácsi kikötőbe. Személy- es egyéb áruszállítás 1859. ápr. 24-én kezdődött. Így Pécs első indóháza az Üszögi lett.

05_-_mohacsi_szenvegallomas.jpgMohácsi szénvégállomás

Innen indultak az urak és hölgyek a mohácsi kikötőbe, hogy hajóval folytassák útjukat Pest vagy Eszék irányába. Igaz sokat javult a fővárosba utazni szándékozók helyzete a Pécs-Mohácsi vasút beindulásával, mert Pécsről vonattal lehetett eljutni Mohácsra és onnan gőzhajóval a fővárosba, de az Üszögi állomásra kijutni nem volt egyszerű. Pécsről csak lovaskocsival vagy ló vontatású omnibusszal lehetett kijutni.

10_-_mohacs_-_dunagozhajozasi_tarsasag_1874_marcius_1_vas_ujs_.jpg

A Pécs bevárosából az omnibusz csak naponta egyszer indult az üszögi indóházhoz. Mivel szénporos bányaterületeken vezetett át az út, sokszor - főleg ha szeles volt az időjárás - bizony szénportól piszkosan érkeztek meg az utasok az állomásra.

szechenyi_ter_omnibusz.jpgOmnibusz a Széchenyi téren

Mivel így Pécsről az üszögi indóházba elég kényelmetlen volt a közlekedés, hamar felmerült az igény egy pécsi pályaudvar megépítésére is.

11_-_indohaz_terv_felveteli_epulet_szabvany_terve.jpgAz 1800-as évek egyik indóház azaz felvételi épület szabvány terve

Erre azért közel tíz évet kellet várni a Pécsieknek. 1868 május 6. Pécs-Barcs vasút és természetesen elkészült az első pécsi indóház is.

_1868_pecs-barcsi_vasutvonal_megnyitasa.jpgPécs-Barcsi vasútvonal ünnepélyes megnyitása

Egy kis érdekesség az indóház építésével kapcsolatban: 
Az indóház helyének kiválasztását befolyásolta, hogy több alkalmas hely már foglalt volt, a már felépült és a tervezett ipartelepek miatt. A pécsi városközpont felé vezető Indóház utca nem vált kereskedelmi sugárúttá, mint amilyen a legtöbb nagyvárosban bevezeti a városba vasúttal érkezőket a város szívébe. Elhelyezkedése miatt nem is vezet egyenesen a város szívébe, ezt a szerepet a Siklósi út vette át, ahol érkeztek a kereskedők, a piacozók a városba.

1882_november_hirdetmeny.jpg

Végül megvalósult a nagy álom is! 1882. november 16. -án megnyílt a Budapest-Pécsi vasút is!

11_-_1868_a_regi_indohaz_kep_1895_k_.jpg

1895 körül készült fényképen a pécsi Indóház (ennek a helyén épült fel a mai Főpályaudvar épülete)

Egyes részletek forrása:
http://users.atw.hu/kisvasut-modell/150_eves_a_Mohacs_Pecs_vasutvonal.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Csz%C3%B6gpuszta
http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9cs%E2%80%93Moh%C3%A1cs-vas%C3%BAtvonal
http://www.pecsibanyasz.hu/rovatok.php?id=alapitvany
http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=pecs
Pécs Lexikon - Dr. Romvári Ferenc (szerk.)

 

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)

Szólj hozzá

Közlekedés Történet Szabadság út Érdekelhet