Sokat olvashattunk, hallhattunk már az 1907-es Pécsi Országos Kiállításról. Az alábbi írásban több, talán kevésbé ismert adatot, információt, érdekességet sikerül megosztani. Sok olyan tényt ismertem meg, kutakodásom közben, melyekre rácsodálkoztam. Ezt akkor megcsinálták? De hogyan? Mitől lett ilyen sikeres ez a vásár? De az felviláglott, hogy ez nemcsak egy vásár volt, pavilonokkal, kiállítókkal.

Az alábbi összeállítás nem törekedhetett a teljességre, csak egy kis szemezgetést nyújthat a korabeli újságokból, emlékiratokból, kutatómunkákból. 

Weber-Tarlós Károly festménye az 1907-es Pécsi Országos Kiállításról

...

Ez a történet Happy Enddel végződött . Szerencsére már gyakrabban találkozunk hasonló sikeres épület felújítással, érték megőrzéssel. 
A Lakits villáról már sokan írtak, így én inkább csak egy kis összefoglalót próbáltam összeállítani, sok fényképpel illusztrálva.

Gondolom már nem volt olyan pécsi lakos aki elhitte, hogy a Szabadság utcai romos és csak egyre rosszabb állapotba kerülő épület valaha is megújul. Inkább már hihetőbbnek tűnt a villa lebontása. A város szégyene volt!

Szinte az "utolsó kenetet" is feladta már Ráday Mihály is, az ismert filmes, egy  2000-ben készült  tv-műsorában:

A Lakits család pécsi élete 1808-ban azzal kezdődött, hogy Lakits Xavér Ferenc szigetvári kereskedő - a ...

A PÉCSI FOCI ELSŐ ÉVEI AVAGY HOL VOLT A RÁTH UTCAI SPORTPÁLYA?

A magyar labdarúgás megszületéséről csak annyit, hogy az 1870-es években több ízben is hoztak labdát Angliából Magyarországra, a sportág azonban ekkor még nem honosodott meg.

Molnár Lajos - Atlétikai gyakorlatok című, 1879-ben megjelent könyvéből

Az 1890-es években a Pécsi Bicykle Club nagyon sikeres és népszerű volt. Felépült egy Kerékpár stadion is, de az évtized végére egyre fogyott a közönség. De a nagy sikerek után hová tünt a közönség, mi okozta a stadion veszteségeit (az adósságon és egy adórendeleten  felül). A választ a Pécsi Napló 1898. május 8-i rövid cikke adja meg:

"Nagy érdeklődést tanúsítanak a Pécsi Athletikai Club tagjai a ...

Az 1940-es években festett, akvarellképeken a valószerűtlen színekkel egy sosemvolt Pécs átfogó, elképesztő világvárosi vízióját ábrázolják.

Műfaja? Talán egyszerűen így:  "futurisztikus vízió" !

A kitalált város léptékeit jelzi, hogy Siklós, Mohács, vagy Pellérd itt „Nagypécs” metropoliszának városrészei csupán. Patacson van például „Népszínház” és gótikus várkastély, Újvárosban „Röneszánsz Képtár”. „Mohácsivárosban” található „a mohácsi csatában elesett egyetemi hallgatók eszményi mauzóleuma” (!), mely egy óriási piramist formáz, klasszicista kapuval. „Siklósivárosban” van a „Hunor és Magor templom, meg a Csodaszarvas szobor az Őshaza téren”, - háttérben a Pantheonnal. Pellérden a ...

Pécsnek van (volt) egy híres szállodája amelyik lassan fennállásának 170. évfordulóját ünnepelné! Igen ez így lenne, ha 1989-ben nem távozott volna az utolsó vendég is az épületből. 

Szinte hihetetlen, de már 25 éve, hogy bezárt a pécsi Nádor Szálló és természetesen minden egysége, a söröző, az étterem és a kávézó!

Sokan emlékeznek a kávéház egyedi hangulatára, az itt készült frissen pörkölt kávé illatára. Érdekes módon ez a pécsi kávéház volt az egyetlen olyan vidéki kávéház, amely 1945 után még igazi kávéházként működhetett tovább.
A szocialista időkben is népszerű volt, kicsit vissza idézte azokat a "békebeli", régi szép időket.

...

A Munkácsy Mihály és a Perczel Miklós utca sarkán áll egy pompás épület, a Lóránt palota. Az épületet a pécsi Széchenyi tér egyik sarkára, a Zsolnay-kút szomszédságába, Engel Adolf a pécsi zsidóság kiemelkedő alakja építette.

Lóránt palota elkészülte után nem sokkal (1890 körül)

Érdemes pár szót szólni az Engel familiáról (a teljesség igénye nélkül, mivel ez igen hosszúra nyúlna). Az "Engel" nevet a déd- és az ükunokák viselik még sokfelé a nagyvilágban. A családalapító Engel Adolf saját maga által írt életrajzának tanúsága szerint 1820. február 6-án, Pécsett született.
A négy évesen apa nélkül maradt Adolf tizenegy évesen batyus vándorkereskedő lett, apróságok (például: ceruzák, maga készítette ...

Sok pécsinek megdobban a szíve és előtolulnak a régi nosztalgikus nyár esti emlékek ha azt hallja Rózsakert. Mindenkinek mást jelentet: egy jól sikerült randevút, egy táncot a kedveseddel, egy jó sörözés a haverokkal vagy egy kellemes estét a családdal.

Nosztalgiázzunk, de azért foglalkozzunk azzal is, hogy mi történt a kerthelyiség bezárása után és milyen tervek léteznek a hellyel kapcsolatban.

Ekkor még működött a Rózsakert

Valamikor Pécs egyik közkedvelt szórakozóhelye volt. Neve nem véletlen mert valóban kerthez hasonlatos volt, sok-sok pompás rózsabokorral. Nem csak a kerthelyiség hangulata és a szép környék volt vonzereje ennek a szabadtéri szórakozó helynek, de tánc mellé szolgáltatott élőzene varázsa csak tovább ...

Hajlamosak vagyunk arra, hogy sok mindenről úgy gondoljuk a mi korosztályunk találta fel. Ez a gondolat fiatal korunkra még inkább jellemző. Magam is így gondoltam, ezért nekem is sikerült több esetben meglepődnöm. Így jártam akkor is, amikor egy régi képeslapon egy épület erkélyén olvastam ezt a feliratot: "Massage". Mivel tudtam, hogy a képeslap 1900  és 1910 között készült ezért is csodálkoztam azon, hogy akkor is volt már masszázs szalon?

Kardos Kálmán utca (1914)

Valamikor ez időtájt egy érdekes német nyelvű plakát is a kezembe akadt. Sokáig a régi masszás feliratot és a plakátot nem kapcsoltam össze, de aztán a titokról lehullt a lepel. Mind a kettő, ugyan azt a helyet ábrázolja.

Plakát 1914-ből

A plakátot olvasgatva ...

Ismert, hogy egy török fürdő is volt a dzsámi közelében. A fürdő helyén épült fel a  pécsi "Polgári Casino"  és mögötte  Pécs első kőszínháza. 

Pécs történelmi városrészének központjába Széchenyi térbe sugárszerűen tizenkét utca torkollik. Pécs főtere évszázadok óta központja a városnak. A városfallal körülvett városba négy irányból, négy kapun át lehetett bejutni. Északon a Vaskapu (Kaposvári), délen a Siklósi, keleten a Budai és Nyugaton a Szigeti kapun keresztül lehetett a városba jutni. A kapuk irányából érkező négy főút középütt, Pécs főterén találkozott.

A tér történetében sok-sok érdekességet lehet találni. Ismét a török időkig tekintünk vissza egy kicsit. A tér központi épülete a ...

Sajnos török eredetű csurgókút már egy sem található Pécsett. A pécsi főtéren két török eredetű közkút működött amit a törökök "cesmének vagy sandervannak" azaz csorgókútnak (szökőkútnak) neveztek. A pécsi főtér hangulata sok művészt megihletett és így több litográfia (fametszet, rézkarc) is, megőrizte a tér hangulatát, épületeit és kútjait a képeken.

1850 körüli litográfián  a Főtéri felső kút (Piacsek ház, Czindery ház)

Nehéz elképzelni a városunkban kialakult török világot, de ebben Evlia Cselebi feljegyzései nyújtanak segítséget: 

"Muzulmán városrésze van hét; egyetlen keresztény városrésze, a Budai-kapun kívül fekszik."  

E szerint a várfalon belül nem is volt magyar lakosa a ...