Ez a történet Happy Enddel végződött. Szerencsére már gyakrabban találkozunk hasonló sikeres épület felújítással, érték megőrzéssel. 
A Lakits villáról már sokan írtak, így én inkább csak egy kis összefoglalót próbáltam összeállítani, sok fényképpel illusztrálva.

Gondolom már nem volt olyan pécsi lakos aki elhitte, hogy a Szabadság utcai romos és csak egyre rosszabb állapotba kerülő épület valaha is megújul. Inkább már hihetőbbnek tűnt a villa lebontása. A város szégyene volt!

Szinte az "utolsó kenetet" is feladta már Ráday Mihály is, az ismert filmes, egy 2000-ben készült tv-műsorában:

A Lakits család pécsi élete 1808-ban azzal kezdődött, hogy Lakits Xavér Ferenc szigetvári kereskedő - a későbbi villa tulajdonos dédapja - vett egy Király utcai  házat. Ebben a házban - hetven éven keresztül - 1878-ig lakott a Lakits család. Ez lett később „a Hamerli” néven ismert, híres kereskedőház (1895-ben vette meg a Hamerli család). 

Ez az eredeti 1869-es terv (ettől eltérően valósult meg)

A Lakits család Pécs iparosításában fontos szerepet játszott, mert a pécsi vasgyártást a felvidékről ideszállított nyersvas és a Pécsett bányászott kőszén segítségével alapozták meg. Első vasgyáruk épületeiben később a volt bőrgyár telepedett meg, majd a másik vasgyáruk a város nyugati részén épült fel (Tüzér utcában). 

A család vagyonát a vas- és fűszerkereskedésük is gyarapította, de bor nagykereskedéssel is foglalkoztak, egy időben a várostól szénbányát is béreltek. A Lakits-cég 1860 körül a Zsolnay-féle Bazár új épületében is bérelt boltot, ahol gyarmatáru, bor- és csemege-raktár volt. Lakitsok Pécs jómódú családjai közé emelkedtek.

A Szabadság utcai Lakits villát az ifjabb Lakits Xavér Ferenc (1833–1909) vaskereskedő építette, tervét pedig 1869-ben Petz Ferenc készítette. 

Ezen az 1875-ben készült  felvételen középen az új Lakits villát láthatjuk

A tervtől egyes részleteiben kissé eltérő, némileg egyszerűbb formában, 1870-75 között valósult meg. Lényeges változtatás volt például az emelet díszes boltíves ablaksorának elhagyása.

1880-ban még nem volt szilárd útburkolata a vasútállomásra vezető útnak

A helyi hagyomány szerint, az akkori városon kívül eső, reprezentatív nyaralót azzal a céllal építtette a kereskedő, hogy az itt rendezendő összejövetelek révén, eladósorba került leányainak rangos férjet szerezzen. A vagyon mellé társadalmi emelkedést akart biztosítani gyermekeinek, arra számítva, hogy a Pécsett állomásozó császári lovasezred tisztikarának fiatal, pénztelen arisztokratái között talál majd számukra kérőt. 

Sonkoly Károly művészettörténész szerint a történetben itt komoly ellentmondás található:
"A helyi hagyomány szerint (...) a reprezentatív nyaralót azzal a céllal építtette, hogy az itt rendezendő összejövetelek révén leányainak rangos férjet szerezzen. (...) A hagyomány hitelét azonban megkérdőjelezi, hogy két leánya ekkoriban még kisgyermek, ill. csecsemő volt."
Ezek szerint a Lakits leányaival kapcsolatos történet, inkább csak egy érdekes pécsi városi legenda.

A kortárs visszaemlékezés szerint az viszont biztos, hogy nem sajnálta a pénzt a kis kéjlak berendezésére, amelyet valóságos "kis múzeumnak" tituláltak. Kisebb díszkert is tartozott hozzá, benne fából ácsolt kioszkkal. Gyermekei végül is megfelelő pozícióba kerültek, de a polgárság körén belül.

Amikor a vasgyártásra és kereskedésre nehezebb idők jöttek (a nyersvas ára hirtelen megemelkedett, ám ezt szállítóira a szerződések értelmében nem lehetett tovább hárítani) Lakits apja először is minden szállítójukat becsületesen kifizetett és így elúszott vagyonának nagy része. A csőd miatt nem felszámolást kértek, inkább eladták minden nagyobb ingatlanukat és szerényebben, de tisztességesen éltek tovább.

A Pécsett állomásozó katonaság vette meg a vasgyári épületeket és huszárlaktanyaként használta. A régi pécsiek Lakits-laktanyaként emlegették továbbra is az orvostudományi egyetemmel szemben volt épületegyüttest (Szigeti út - Tüzér utca sarka). 

A "Lakits" az udvar felől, közvetlenül a bontás elött

Tehát a Honvéd huszár laktanya így lett és maradt Lakits laktanya. Később sok éven keresztül itt műkődött egy iskola is, majd az 1990-es évek közepe táján kiköltözött az épületekből.
2008-ban - a szomszédos telkeket is megszerző és több városi ingatlancsomag vevőjeként is megismert Grupo Milton spanyol befektetői csoport minden épületet örökre eltüntetett, lebontatott.

Ennyi "maradt "azaz semmi, csak a "Lakits laktanya" hűlt helye

Már elhangzott, hogy a Lakits család elvesztette a vagyonát és így a villát is el kellett  adni. Ezek után a Lakits család Pécsett a belváros nyugati részében vásárolt házban élt tovább.

A Lakits villa épülete később a város tulajdonába került és bérházként funkcionált tovább. Ekkor több lakásra osztották, ami átalakításokkal, új válaszfalak építésével járt. A régi telket is feldarabolták, így a melléképületek mások kezére kerültek, s a villa mellé új házak is épültek.

1940-ben a "Lakits villa" 

Az 1940-es évek vége felé egy ideig NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) kollégium kapott helyet benne, majd ismét lakások voltak a házban. Az állami tulajdonba vett ingatlan kezelője nem sokat törődött a már 1958-ban műemlékké nyilvánított villa karbantartásával. Védettsége dacára, műemléki értéke az évek során folyamatosan csökkent, műszaki állapota romlott. 

1960-ban több lakásos lakóház volt

Az épülethez északról csatlakozó, nála fiatalabb, földszintes lakóházat az 1970-es években lebontották és itt alakították ki a Szabadság utcából a Köztársaság térre átmenő gyalogos átjárót.

1980-as felvétel az épületről

1990. körül kiköltöztették az utolsó lakót is a lehasznált épületből. Ez volt a kezdete a rohamos pusztulásnak, mivel ettől kezdve a ház hosszú éveken át üresen állt.

Az Önkormányzat un. privatizáció útján megszabadult az épülettől, majd a következő években a villa gazdái gyakran cserélődtek.

Eredetileg egy bank vásárolta meg, amely pécsi központját alakította volna ki itt, pechünkre azonban, az első rendszerváltás utáni magyar bankcsőd éppen ezt a pénzintézetet érintette.

A felszámolásban egy szekszárdi vállalkozó vásárolta meg az ingatlant, aki ugyan sokat költött rá, nem tudta befejezni, az ő cégét is felszámolták.

1995-ben műemléki kutatása is megtörtént, de egyes vélemények szerint nem túl sikeresen. Ekkor továbbra is úgy tudták sokan, hogy az épületről hiányzó szobrok eltűntek és hasonló sorsra jutott a régi kovácsoltvas kerítés is.

Az "eltűnt" szobrok (kopott, szinte felismerhetetlen állapotban)

A szobrok eltűnése téves információnak bizonyult. Az persze már más kérdés, hogy a szobrok gyakorlatilag a felismerhetetlenségig lekoptak. 

Sonkoly Károly művészettörténész így írt a szobrokról:
„A Lakits-villa külső megjelenésében kiemelkedő szerepük volt az oldalszárnyak K-i homlokzatait díszítő oromszobroknak, (...) a kőből kifaragott, négy, ülő nőalak az Évszakok allegorikus ábrázolásai.” „Stíluskritikai alapon a kor egyetlen, Pécsett élő szobrászának, Bartalits Mihálynak (1808–1879) tulajdonítom az oromszobrokat."

1998-as felvétel szerint az ablakok befalazva, de tető nélkül már csak rom

Ezen a 2006-os fényképen látszik, hogy legalább már ideiglenes tető került a házra

2007-ben az épületet egy vállalkozó megvásárolta, aztán ismét évekig nem történt semmi. Majd 2011. július 13.-a után az NFÜ pályázati támogatásával és a Lakits Villa Kft. beruházásával végre elkezdődnek a munkák.

2011 vége felé már látszik, hogy valami elkezdődött

Az épület egyre szebb lett, zajlott az építkezés. Közben Gácsi Barna Ferenc szobrászmester Zsolnay pirogránitból újra alkotta a Lakits Villa tönkrement homlokzati szobrait: a négy darab, egy méteres női alakok az évszakokat szimbolizálják. 

Az új szobrok (még az utcán) várják, hogy a helyükre kerűljen

2013. március 28.-án az épület ünnepélyes átadása megtörtént

Több évtized romos állapot után az elkészült Lakits-villa ünnepélyes átadási ünnepsége 2013. március 28.-án megtörtént és ezzel a Lakits villa rekonstrukciója is befejeződött. 

Források: bama.hu, wikipedia.org, lakitsvilla.hu, Sonkoly Károly művészettörténész kutatásai

Fényképek: pecsiplusz.hu, facebook.com/lakitsvilla, lakitsvilla.hu, indafoto.hu

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)