Különös történet, egy soha be nem teljesült szerelemről. Aki nem találkozott még ezzel a históriával, bizonyára furcsállja, hogy a Kripta villát mindamellett "Az örök szerelem háza" nevet is megkapta. A történet ugyan csak részben érinti városunkat, mert az egyik "főszereplő" pécsi, de gondoltam a történet van olyan rendkívüli, hogy helye van a "Régi Pécs" történetei között.

Magdus és Ödön a nászágyon

Hol található ez a villa?

Az építtető 1941-ben Fonyódon kezdett hozzá a már meglévő kis nyaraló épülete melletti telken egy nagyobb, impozáns, emeletes, tetőteraszos villa felépítéséhez. A különös ház viszonylagos nagysága, kitűnő fekvése, a Balatont Badacsonnyal állandó látványként nyújtó szobái és kilátója hamar felhívta magára a helyiek és a sétáló nyaralók figyelmét. Sok évtizeden keresztül feltűnő piros színével is vonzotta a tekinteteket, bár állítólag nem ez volt az eredeti színe.
Az épület homlokzatán felirat hirdette: "Magdus pihenő", a bejárati oldalon pedig a nemesi címer felett szintén volt egy felirat: "Abrudbányay villa". Mikor elterjedt, hogy a ház pincéjében egy jelentős alapterületű kripta is épült, a "Kripta villa" ragadványnevet is kiérdemelte és így ismerik napjainkban is.

Miért épült kripta egy balatoni villa alsó szintjére? Mind ez hogyan érinti városunkat? Ez bizony egy szokatlan szerelmi történet.

A Rédiger család orvos őse az 1560-as években a lengyelországi Krakkóból származik, vagyona s unitárius hite miatti üldöztetés után menekült Erdélybe, s ott Abrudbányán telepedett le. Rédiger Ödön 1878-ban az első fiú volt az unitárius lelkész családjában. Marosvásárhelyen az egyetem gyógyszerészeti karának elvégzése után oklevelet szerzett és gyógyszerész lett Szamosújváron.

abrudbányai Rédiger Ödön

Ödön 1915 körül beleszeretett egy szép leányba Anda Magdolnába és az eljegyezés is megtörtént. Már kitűzték az esküvő napját is amikor Magdus három héttel az esküvő előtt, egy titokzatos betegségben meghalt. A beteljesületlen nász emléke örök nyomot hagyott az ifjú gyógyszerész lelkében. Sokáig magányosan gyászolta szerelmét. Időközben lezárult az első világháború és a trianoni békediktátum alaposan átszabta Magyarország térképét, Erdélyt Romániához csatolták. A történelmi események Ödönt arra késztették, hogy elhagyja szülőföldjét. Magdus tárgyait azonban nem tudta Erdélyben hagyni, Pécsre is magával vitte azokat. Állítólag még Magdus zongoráját is elhozatta.

1920-ban Nagykanizsára költözött. Az 1920-as évek elején egy Pécsett felállítandó kilencedik gyógyszertár jognyertese lett.
1924. január 19-én nyitotta meg a Zsolnay Vilmos utca 2. szám alatt Rédiger Ödön a „Szent Istvánhoz” címzett új gyógyszertárat. A gyógyszertár a mai Búza tértől délre, a 48-as tértől keletre a Zsolnay Vilmos utca és a Nagy Lajos utca sarkán álló épületben volt, melyet már régen elbontottak.

Balra a Zsolnay Vilmos út felől volt a Szent István gyógyszertár

A patika mellett a sarkon volt egy vendéglő, melyet pécsiek "egyetemi tanszék" néven ismertek, utolsó hivatalos neve "Ifjúság Étterem és Bisztró" volt. Ebben az épület a gyógyszer laborja mellet lakott évekig Rédiger Ödön gyógyszerész. 1928-ban emeletes lakóházat építtet Pécsett a Hegyalja utca 20. szám alatt.

Hegyalja utca 20. szám alatti Rédiger ház, homlokzatán a család címerével

Ödön élete során elhunyt szerelmét feledni nem tudta, emléktárgyait őrizte és egy emlékhely felépítését tervezgette, melyben szándéka szerint Magdus hamvait is elhelyezheti.

Évekig magányosan élt, dolgozott és utazgatott. Amikor már úgy érezte, hogy nem élheti le az egész életét magányban, megnősült. 1929. augusztus 29-én Budapesten az unitárius templomban feleségül vette Sántha Ilonát. Két gyermekük született (1930-ban Györgyike, 1933-ban István). Még esküvője előtt 1927-ben született egy Tünde nevű leánya, akit később hivatalosan is felvállalt, de Tünde édesanyjáról nem találtam semmi információt. Tünde lánya, a család teljes jogú tagja lett, de származása már örök titok marad.

A nemesi származású Rédiger Ödön 1935-ben hivatalosan vezeték névnek felvette a nemesi előnevét, s lett Abrudbányay Rédiger Ödön. (Eddig is használt nemesi előnevét kisbetűvel kellett írni, de 1935-től már nagybetűvel névként használhatta.)
1938-ra megromlott a házassága és elvált feleségétől, Sántha Ilonától. A válás okát nem ismerjük, de sejthetjük. Nagyon valószínű a már régen tervezett emlékhely felépítésének gondolata volt a válás oka. A felesége természetesen tudott a régi szerelemről, de az emlékhely tervezgetése már túl nagy teher lehetett a házasságuknak.

Ez a szerelemmel teli, legendás sztori csak ezek után kezdett kibontakozni.

Az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntés révén Magyarország viszonylag békés úton visszaszerezte elcsatolt erdélyi magyarlakta területeinek jelentős részét. A kedvezőnek ítélt politikai helyzetnek is köszönhető, hogy úgy gondolta Abrudbányay, elhozatja szerelme hamvait a kolozsvári temetőből.

Fonyód, Sipos hegy, a Kripta villa és a csodálatos balatoni panoráma

Már hosszú ideje kereste, de Fonyódon a Sipos hegyen lelt arra a helyre, ahol dédelgetett álma, az emlékhely megvalósulni látszott. Sipos hegy oldaláról eléje táruló panoráma emlékeztette a Nápolyi-öböl egyik legszebb pontjára. Innen elláthatunk Keszthelytől Tihanyig, a Balaton-felvidék tanúhegyeiben gyönyörködhetünk, és a lábunk előtt ott ringatódzik a Balaton. Ezért is mediterrán stílusban, oszlopokkal, erkélyekkel, lapos tetővel tervezte meg az épületet Cserna Sándor pécsi építőmester 1939-ben.

A villát 1941-ben építtette Ödön és elkészülte után "Magdus pihenő"-nek keresztelte el. Az épület három szintjéből az emeleten a család számára egy lakást alakítottak ki.

A földszinten az elképzelések szerint Magdus tárgyaiból egy emlékszobát rendeztek volna be.

Az alagsorban helyezték el a be nem teljesült nászra emlékeztető szobát, itt helyezték volna el Magdus hamvait, és itt lett volna a család temetkezési helye is.

Balaton-felvidéki vörös homokkőből faragtatta ki a kettős ágyat, s ugyanebből a kőből egy férfi és egy női alakot életnagyságban, egy közös lepel alá. Magdus és Ödön nászágyon életnagyságú szobormásként, finoman redőzött kőtakaró alatt, egymás mellett fekszenek. Fektükben mind a ketten fölemelik az egyik térdüket, mintha csak a réten heveredtek volna le piknik közben. Ödön szeme nyitva, jobb keze Magdus balján pihen.

Az ágy mellett két kis kőből faragott éjjeliszekrény van, és két oldalt hármas szekrény nagyságának megfelelő, rekeszekkel ellátott mélyedések. Ide akarta a koporsókba elhelyezni a saját és családja leendő földi maradványait is. 

1944-ben Kolozsvár ismét román kézre került és így a lehetőség, hogy a hamvakat elhozhassa, semmivé lett. Miért nem sikerült Magdus hamvait 1941 és 1944 között elhozatni? Én a bürokrácia lassan őrlő malmait sejtem az okok között.

A ház alagsorában, a „kriptában” most is álmodik Magdus és Ödön. Az álom azért álom, mert soha nem vált valóra. Ez csak egy szimbolikus síremlék, a szerelmesek - külön-külön - nyugszanak. Abrudbányay Rédiger Ödön bár többször is kérelmezte, hogy valódi kriptának engedélyezzék az emlékhelyet, de a hatóság ezt minden esetben megtagadta. Ez az alagsori kripta csak egy szimbolikus síremlék, a szerelmesek - külön-külön - másutt lettek eltemetve.

Az Abrudbányay család vagyonát 1949-ben államosították, így balatoni Kripta villát is. Állítólag pár évig kegyeletből megengedték az Abrudbányay család tagjainak, hogy az udvaron álló melléképületben töltsék a nyarakat. Idővel a család is elmaradt. Az 1950-1960-as évek körül pár évig mint idegenforgalmi látványosságot bemutatták a "kriptát", aztán lomtárrá vált az alagsor.
Az épületben sportolók öltözője, orvosi rendelő, később önkormányzati lakás lett belőle.

Ödön elvált felesége - Sántha Ilona - 1944-ig a pécsi Hegyalja utca 20. szám alatt lakott. Sorsa továbbiakban nem ismert. 

Még egy különös esemény történt a Rédiger családban, mert 1947-ben Tünde lánya férjhez ment Örsi Ferenchez. Az Örsi házaspár 1963-ig élt Pécsett a Hegyalja utca 20. alatti házban. Tünde a Gyárvárosi Általános Iskolában tanított.
Állítólag ebben a házban írta Örsi Ferenc a Tenkes kapitánya című könyvét, melyből készült a Magyar Televízió nagysikerű tévé filmsorozata. 1950-től Abrudbányay ismét a Hegyalja utcai házban lakott. Valószínűleg ebben a házban hunyt el 1955 októberében. Halála után lakását feltörték, értékeit, írásait eltulajdonították. 

 Egy festmény Magdusról a villa alagsorában (eredete ismeretlen)

Itt a végén azért fontos még megjegyezni, hogy Pécsett a kulturális és irodalmi élet ismert alakja lett. Irodalompártoló és mecénási szerepe is volt. Hazafias és haladó gondolkodású lévén tevékeny közéleti szerepet is vállalt, az 1930-40-es években a Kisgazdapárt vezető embere volt Pécsett. A 1930-as évek közepére sikerült Pécsett nem csak meggyökeresednie, hanem a város egyik jómódú, jeles polgára és megbecsült közéleti szereplője is lett.

1945-ben Abrudbányay rendbe hozatta a II. világháború alatt megsérült és kifosztott nyaralóját Fonyódon. Megírta végrendeletét és hozzákezdett a végrendeletében lefektetett célok még életében történő megvalósításához is

Részletek a végrendelet tartalmából:
- „Balaton szíve” elnevezéssel „irodalmi és művészeti tár” Fonyódon, újonnan épült villájában, melynek földszinti helyiségeit erre a célra létrehozni szándékozott Alapítványnak engedem át.
Szándéka szerint az alapítványi házban kialakított családi sírboltban kaptak volna helyet:
- Az első világháborúban hősi halált halt öcsémnek Aladár hadnagynak Galíciából (Podhajice temetőjéből) hazaszállítandó teteme.
- Ifjan elhunyt egykori menyasszonyomnak, Anda Magdolnának teteme is
- az én holttestem is ezen családi sírboltba helyeztessék.
- Ugyanezt igénybe vehessék egyenesági leszármazottaim is, amíg a férőhely megengedi

Befejezésül Abrudbányay Rédiger Ödön egy fennmaradt Magdushoz írt verse:

MAGDUS VARÁZSA

Az arcodon, a szemeden
az igézet varázsa volt
amint lényed fönségesen
egy percre tán felém hajolt.

A szépséged úgy áradott
s a szívem, lelkem úgy örült
hogy édes boldog képzelgésem
csókok árjával vett körül.

Csóktengerárral átölelve
mint drága gyöngyök szigetét
fürkészlek: mit rejtsz, tündér kincset?
Fájdalmak titkát. Üdv egét?

Záró gondolatok:
Ez a szerelmi történet szép, de ugyanakkor nagyon bizarr is. Ödön egy olyan villában szeretett volna élni családjával, melynek alagsorában a régi szerelmének hamvait őrző kripta található.
Sokan írtak már erről a szerelmi történetről, egyes történetekben sok tévedés vagy kitalált epizódok vannak. Ilyen tévedés, hogy van aki pécsi gyógyszertárat a Lánc utcába helyezte, pedig egyértelműen a Zsolnay Vilmos u. 2. alatt működött. Ennél sokkal nagyobb tévedés illetve a fantázia szüleménye a következő: 
"Az asszony boldogan költözött be a lenyűgöző szépségű helyen épült villába, ám amikor egyszer lesétált a pincébe, és meglátta a nászágyat, nagyot sikoltott. Végül azt mondta: - De hát végső soron azt teszel a pénzeddel, Ödön, amit akarsz."
Hasonló történet több helyen is felbukkant, de Ödön felesége soha nem járt, nem is járhatott a villában mivel amikor felépült a villa, már több éve elváltak. 

A 2003-ban majd 2017-ben felújított Kripta villa a balatoni szezonban (május 1-től) látogatható, tetőteraszon pedig a Villa Kávézó várja vendégeit.

A villa máig fennmaradt legendája szerint, ha a nászágy felett egy leány és egy fiú megfogja egymás kezét, akkor szerelmük örökké tart.

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)

Források: 
Dr. Gracza Tünde: Pécs IX. gyógyszertárának történetéhez : Abrudbányai Rédiger Ödön pécsi évei
Helyi újságok (1920-1930):
        Dunántúl c. helyi újság 
        Pécsi Napló helyi újság 
Gyógyszerészi Közlöny (1920-1930)
Fonyódi Múzeum ismertető 
csodalatosbalaton.hu - A végzetes szerelem mementója, a fonyódi Kripta-villa
kapos.hu - Hírek - Rá sem lehet ismerni Fonyód megszépült látványosságára