"Zsabokorszky mérnök"
A "Régi Pécs" oldalakon sokszor előkerül Zsabokorszky neve, mint fényképész illetve mint egy képeslap kiadója, készítője. Képeslapjainak hátlapján általában "Zsabokorszky mérnök" felírat is szerepel. Joggal merülhet fel a kérdés, de ha fényképész akkor a "mérnök" szó mire utal? Ki volt Zsabokorszky?
Pécs. Mindenki karácsonyfája
Zsabokorszky Jenő pécsi fényképész közel 15 éves pécsi munkássága alatt, az általa készített megszámlálhatatlan fényképek nélkül sokkal szegényebbek lennénk. Nem ő az egyetlen pécsi fényképész aki "végig" fotózta a városunk utcáit, épületeit, a Mecseket, de fényképészeti tudásban, a felvételek minőségében kimagaslik pécsi kortársai közül.
Pécs, Ködös reggel a sétatéren
Sokan találkozhattak már "Zsabokorszky mérnök" védjeggyel ellátott régi képeslapokkal. Pécsiek körében - főleg kortársai körében - köztudott volt, hogy Zsabokorszky Jenő nemcsak mérnök, de fényképész is.
Zsabokorszky Jenő 1894-ben született Pécsett. Jogász családból származott, apja a Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke volt. Gyermekéveit Pécsen töltötte, egyetemi tanulmányait Budapesten, majd Selmecbányán a Bányászati és Erdészeti Főiskolán folytatta.
Mecsek. Emil pihenő
Tanulmányai közben Erdélyben Feleken (Fogaras vm.) uradalmi erdőüzem igazgató, majd Brassóban a Banca Generala erdeinek kezelője volt. A trianoni békeszerződés után, a Bányászati és Erdészeti Főiskola Selmecbányáról Sopronba költözött. Zsabokorszky tanulmányait itt folytatta, és 1926-ban erdőmérnöki diplomát szerzett.
De hogyan lett fényképész egy erdőmérnökből? Valószínűleg a természet szeretete, annak fényképezése indította Zsabokorszky Jenőt a szakma megismerése irányába. Az erdőmérnöki oklevél megszerzése után indult is Münchenbe, majd Bécsbe, hogy kitanulja a fényképészet tudományát.
Zsabokorszky 1928-ban Pécsre költözött és a Nagy Flórián u 2. alatt, 1937-ig működő műtermet nyitott.
Képeslapjain a "Zsabokorszky mérnök" az 1926-ban szerzett erdőmérnöki diplomára utal. Legtöbb általa kiadott képeslapon az "Eredeti fénykép" felírat is szerepelt, utalva a képeslap készítés technikájára.
Műtermét 1937-től Perczel u. 11. szám alá költöztette és itt 1942-ig, Pécsről való elköltözéséig működött.
A műtermek fő tevékenysége a saját fényképeiről fényképészeti úton sokszorosított igen jó minőségű képeslapok készítése volt. Erre utal az "Eredeti fénykép". Az általa kiadott képeslapok másik jellegzetessége volt a kézírással történő feliratozása volt. Számos szép Mecseki képeslapját a Mecsek Egyesület adta ki melynek ifjúkora óta tagja volt. A megtervezettség, a pontos, korrekt kidolgozás jellemzi Zsabokorszky mérnök fotográfiáit. A jó szakember tudását tükröző felvételek mellett időnként líraibb képeivel is találkozhatunk. Kedvelt témája volt az esti fényekben, hajnali párában, ködben megjelenő utcák, terek megörökítése, sajátos hangulatuk megragadása. Az 1936. évi Pécsi Ipari Kiállításon munkáival versenyen kívüli diplomában részesült.
Reklám céljára készült képeslap - "Tartson gyümölcskúrát Pécsett"
Mecseki szép fényképeiből kézzel művészien színezet dia pozitíveket készített, melyeket Mecseket ismertető előadásokon vetítettek. A szép képeknek híre ment, úgy hogy a vetítést meghívásra Miskolcon, Budapesten, Kaposváron is meg kellet ismételni. Ezen kívül nyaranta Harkányban az üdülőkben is vetítéssel népszerűsítették a Mecsek szép tájait a fürdő vendégeknek.
Korabeli beszámoló egy ilyen vetítésről:
"Erdészeti közgyűlések után az elnökség felkérésére Kaltneker Pál, a Mecsek Egyesület főtitkára tartott Zsabokorszky Jenő okl. erdőmérnök színes diapozitívjeivel élvezetes előadást a Mecseki erdők szépségeiről. "
"Az előadó hosszan és kimerítően ismertette először Pécs városa , azután a Mecsek bűbájos szépségeit. Egymásután peregtek le a hallgatók szemei előtt a város nevezetesebb tereinek, épületeinek, mint a városház, székesegyház, a török világból fennmaradt karcsú m i n a r e t képei. Majd ezután az erdő elvarázsló szépségei kerültek bemutatásra. Árnyas erdei utakon vezette fel az előadó a hallgatókat az egyes pihenőkhöz, a Menedékházhoz és a kilátókhoz. Az előadás után a hallgatóság lelkes tapssal jutalmazta a kitűnő előadót, valamint a szebbnél-szebb felvételek készítőjét."
Szívesen használták szép fotóit az idegenforgalmi kiadványokban, úti könyvekben. Még egy 1959-es pécsi úti könyvben is találunk Zsabokorszky fotót.
Különféle kiadványok, könyvek melyek fénykép illusztrációját Zsabokorszky Jenő készítette
Talán kevésbé ismert, hogy 1936-tól mozgófilm készítéssel is foglalkozott. 1937-ben színes mozgófilmet készített a baranyai népviseletekről, és többek között Erdélyről. Nagyjátékfilmben is közreműködött operatőrként.
1942-ben Budapestre költözött és teljesen a filmezés felé fordult a figyelme. 1956-ig az Erdészeti Kutató Intézetben dolgozott. A "Magyar film" című szaklap 1943. május 19.-i számában olvashatjuk a következő hírt:
"Zsabokorszky Jenő, a filmművészeti főosztály művészeti ügykezelők szakcsoportjába segédoperatőrként felvett tag, ezen minőségének törlése mellett, ugyanezen szakcsoportba operatőrként." Ezzel a filmművészeti kamara hivatalos operatőrként ismerte el!"
A filmek melyek operatőre volt:
1937. színes mozgófilmet készített a baranyai népviseletekről
1944. A két Bajthay (fekete-fehér, magyar játékfilm, 90 perc,)
1955. Erdei fűrészek (fekete-fehér, magyar film, 38 perc)
"Erdély" című filmjének Kolozsvári bemutatójáról szól ez a beszámoló (részlet):
"A filmet Zsabokorszky Jenő mérnök készítette az Idegenforgalmi Hivatal megbízásából. A római katolikus gimnázium dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség csodálattal nézte végig ezt a pazar szépségű filmet, mely méltóképen mutatta be Erdély idegenforgalmi szempontból értékes és szebbnél-szebb vidékeit és Erdély népének egyedülálló művészetét. Ezúttal is meggyőződtünk Kolozsvárnak, Erdély fővárosának idegenforgalmat irányító szerepéről. Az Idegenforgalmi Hivatalnak hálásak lehetünk ezért a filmért, amely feltárja Erdély csodálatos természeti szépségeit mindazok előtt, akik nem ismerik."
Pécs. Egyetemi könyvtár.
Klimó püspök szekrényei az igazgatói szobában
Zsabokorszky Jenő erdőmérnök és fényképész 63 éves korában, 1957. október 18. -án hunyt el Budapesten. Sírja az Új köztemetőben található.
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
