Nem oly régen a "Látogatók bejegyzései" rovatba Fejér Péter Leontin a következőket írta:
"Nos ez nem éppen egy pécsi helyet ábrázol, de talán elfér itt. Közel negyven éves, az imént találtam rá..."
és a z alábbi képet mellékelte:

Gondolom még sokan emlékeznek ezekre a küldeményekre és tudják, hogy "Fejér Péterke" miért kapta ezt a küldemény az Állami Áruház vevőszolgálatától. Természetesen sem megfejthetetlen titkot tartalmaz ez a levelezőlap, mert a lap hátoldalán olvasható szöveg így kezdődik:

"Születésed alkalmából meleg szeretettel köszöntünk és kívánunk Neked és kedves Édesanyádnak jó egészséget!
Legdrágább kincsünk a gyermek. Kedves Szüleid bizonyára mindent elkövetnek, hogy egészséges fejlődésed ...

Most mikor ezeket a sorokat írom - 2016 karácsonyán - ködös, párás időből, tavaszias napsütésbe fordult az időjárás. Mintha valóban változnának az évszakok. Gyerekkoromban szerettem a telet, sokat szánkóztunk és korcsolyáztunk barátaimmal. Talán az időjárás és a régi telek ellentmondása hozta felszínre ezeket a gondolatokat:

Hogyan is volt ez a régi Pécsen? Manapság nem igazán kérdés, hogy hol: a műjégpályán. De mintha azelőtt nagyobb választék lett volna? És eleink hol korcsolyáztak?

Újságokban és emlékeimben kutatok a régi korcsolyázási lehetőségek után. Majd rácsodálkozom az eredményre, ilyen sok helyen? Mi a magyarázat?. Akkor sokkal hidegebb és tartósabb volt a tél, nem volt olyan nehéz természetes jégpályát ...

Egy ismerősöm - ki már közel tíz éve Pécsinek is érzi magát - nekem szegezett egy kérdést:
- Megtudod mondani, hogy miért olyan széles az Engel János út?

Engel János József út napjainkban (fotó google streeview)

Meglepődtem!
Nem a kérdésen, ahogy mondani szokás, "a kérdés jogos"! De miért nem fogalmazódott meg bennem is ez a kérdés. Különféle ügyeim okán már sokszor jártam a környéken és emlékszem, én is furcsálltam az út szélességét, főleg a csekély járműforgalomhoz képest széles.
Miért fogadtam el, hogy így van és kész! 
Pedig feltűnő, hogy egyik végén sem folytatódik ez az osztott pályás, négysávos út. Mohácsi út irányába nincs folytatása, de a Mecsek felé sem halad tovább, beletorkollik a Hársfa útba!

Kezembe került egy 1930-ban kiadott "Pécs és közlekedése" című könyvecske . Tulajdonképpen ez egy régi KRESZ könyv, de több kérdés is felmerült bennem. Miért pécsi kiadású a kis könyv?  Pécsett más szabályok voltak?
Annak is érdemes utána nézni, hogy mikor is kezdődött Pécsett a motorizáció?

De mit nevezünk motorizációnak? Mikor kezdődött?
Motorizáción általában a robbanómotoros járművek használatát szoktuk érteni, de ide tartoznak a gőzzel és árammal hajtott járművek is. Érdekes adalék a motorizáció kezdetének idejéből származó, 1897-ben írt és képpel is illusztrált újságcikk:

"Maguktól járó kocsik"

"Nálunk még Budapesten is nagy meglepetést kelt az utczán, ha egy-egy magától járó kocsi ...

Hatalmas nosztalgia hullám keletkezett 2016. szeptember 27.-i "Régi Pécs" facebook poszt hatására. Most mikor e sorokat írom már több mint 60 ezer emberhez jutott el a Kossuth Lajos (Király) utcai "nagycsemege" fényképe.
Sok kellemes emlék tolult elő erről az ikonikus helyről , de ezt nagyobb részt a nosztalgia számlájára írom. Ez csak a szépre emlékezem jelenség. De bevallom, nekem se a "hiánycikk" vagy a "pult alól" kifejezések jutottak az eszembe a Király utcai csemegéről. Pedig ez is jellemző volt a "nagycsemege" életének - és egy korszak (a szocializmus) - több évtizedére.

Mióta "nagycsemege" ez a bolt? És mitől volt más mint a többi üzlet?

Megpróbáltam összeszedegetni a "kézzel" fogható emlékeket - fényképet, újságcikket, ...

avagy egy kis pécsi "toronyház" történet.

Napjainkban (2016. október elején) időszerű a pécsi "toronyházak" történetéről írni, mivel már közeleg a nap amikor a pécsi "magasház", a 25 emeletes IMS lakóépület véglet eltűnik Pécs látképéről. A címben szereplő "második" számnév tett kíváncsivá.
Mit jelent a második számhatározó? Miért is második?
A vizsgálódás egyik eredménye, hogy a szocialista városrendezés érdekes pillanatait ismertem meg és egy felismeréssel is gazdagabb lettem, a "toronyház" szó is relatív fogalom .

Keresgélés közben fény derült arra , hogy több "toronyház" is épült városunkban, legalább is, az akkori fogalmak szerinti toronyház!  

A Szigeti úti 25 emeletes építése 1976-ban

Azért ...

Mostanában "rászoktam" a régi Dunántúli Naplók olvasgatására és egy újabb érdekes témára bukkantam. Az egyik írás címe: 
  "Fásítják, parkosítják és betonlapokkal borítják az új központi piac teret"
A cikkben később azt írják, hogy 
  "A fedett árucsarnok csak a jövő évben készül el"
Nézem a lap fejlécén az évet, 1949. Nem tudok arról, hogy 1949 körül épült volna Pécsett egy ilyen új vásárcsarnok. Ezek szerint ez nem valósult meg, de érdeklődéssel olvasom tovább a cikket.

  "A vásárcsarnoknak a városfejlesztési tervbe való beillesztése régi hiány pótlását tűzte napirendre. Az ötven év előtti (1900 körüli) Széchenyi tér köveire lerakott áruskosarak óta jóformán semmi fejlődést sem mutat Pécs heti ...

Nem a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét 1945-ben nyugatra szállító és amerikai hadizsákmánnyá vált vasúti szerelvényről és nem is a lengyel legenda szerinti, arannyal teli náci aranyvonatról szól az írás, hanem a Szent Jobb ereklyét 1938 és 1942 között országjáró körútján szállító "aranyvonatról".

De miért is írok erről a témáról?
Nem kizárólag az augusztus 20.-i ünnep miatt, mert ekkor rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Városunk történetének kutatása közben érdekes régi amatőr fényképekre leltem. Elég gyorsan sikerült beazonosítani, hogy mit is örökített meg a felvétel, mivel az egyik képen teljesen egyértelműen látható az esemény "tárgya". A képek a Szent Jobb 1938-as országjáró körútjának pécsi ...

2016. augusztus 1. a forint bevezetésének 70. évfordulója

Természetesen a "Régi Pécs" a forint bevezetésének előzményét, egy-két érdekes eseményét az infláció folyamatát pécsi szemmel igyekszik bemutatni. Ebben az "ÚJ DUNÁNTÚL" című helyi napilap lesz segítségemre és a végén Kazal László.

Alapvető élelmiszereink közül is kiemelkedő fontosságú a kenyér. Ezért ennek árának változásait igyekszem követni az infláció hónapjaiban. Természetesen egy újság nem a legfontosabb tétel a napi bevásárló listában, de ennek árának alakulása is kellően kifejező lehet. A kenyér kilogrammonkénti ára 1944 decemberében 60 fillér , a z "ÚJ DUNÁNTÚL című helyi lap ára pedig 1945. január 2-án 30 fillér.  

1945. ...

Régi Dunántúli Naplót olvasgatok. "Uszoda nyílt a Kürt utcában"!  Kicsit elmerengek ezen és kutatok a memóriámban. Nem, nem jártam ott, de egy kép előkerült emlékeim mélyéről. Régen a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi élelmezés épülettömbje alatt azaz az épület déli oldalán működött a POTE strand.

1976-ban a Dunántúli Napló júniusi számában jelent meg a fenti hír . Kicsi volt a strand területe, de a környéken lakóknak biztosan megfelelt, hiszen Szigeti városrészben nem volt fürdő eddig, így a közelsége lehetett a vonzereje. Mikor és miért szűnt meg? Nem tudom, de már a helyét is alig lehet megtalálni!

Ha már ez a fürdő előkerült a múltból, akkor nézzük meg, hol volt még nyáron is üzemelő fürdő azaz ...