A "második magasház"
avagy egy kis pécsi "toronyház" történet.
Napjainkban (2016. október elején) időszerű a pécsi "toronyházak" történetéről írni, mivel már közeleg a nap amikor a pécsi "magasház", a 25 emeletes IMS lakóépület véglet eltűnik Pécs látképéről. A címben szereplő "második" számnév tett kíváncsivá.
Mit jelent a második számhatározó? Miért is második?
A vizsgálódás egyik eredménye, hogy a szocialista városrendezés érdekes pillanatait ismertem meg és egy felismeréssel is gazdagabb lettem, a "toronyház" szó is relatív fogalom.
Keresgélés közben fény derült arra, hogy több "toronyház" is épült városunkban, legalább is, az akkori fogalmak szerinti toronyház!
A Szigeti úti 25 emeletes építése 1976-ban
Azért azt lényeges megértenünk, hogy magyar és pécsi toronyházról beszélünk és az sem mellékes, hogy a pécsi "toronyház" történet mikor is kezdődik. Az 1950-es években vagyunk, nem oly régen lett vége a II. világháborúnak és már elkezdődött a szocialista város kialakítása.
Ezidáig Pécsre az alacsony, egy-két szintes épületek voltak a jellemzőek. Természetesen helyenként épültek többszintes paloták és bérházak is, de csak 3-4 emeletesek.
Melyik épület volt Pécs első "toronyháza"?
1959-ben jelent meg az alábbi hír a Dunántúli Napló hasábjain:
"Újabb óvoda és bölcsőde építését kezdték meg a nyugati városrészben. Az új bölcsődét a most épülő hétemeletes toronyházak mögött építik fel."
Tehát a "nyugati városrész" nem más mint Újmecsekalja azaz Uránváros és a toronyházak pedig a "hétemeletesek" voltak. Napjainkban még véletlenül sem gondolnánk toronyháznak ezeket az uránvárosi épületeket.
1960-as évek, épülnek a hétemeletes "toronyházak"
Szintén egy 1959-es cikkben találtam - Uránváros történetét színesítő - érdekes adalékot:
"A markológép éjjel-nappal dolgozik, hogy mielőbb elkészülhessenek az alapozással. A hétemeletes toronyépületek mögött már megkezdték egy óvoda és egy újabb bölcsőde építését, ugyancsak megtörtént a Jószerencsét Állami Áruház alapjainak kitűzése is."
Dunántúli Napló 1959. szeptember 9.
Tehát eredetileg "Jószerencsét Állami Áruház" lett volna az uránvárosi Mecsek Áruház neve? Az olvasott írás szerint, ez a név nem sokáig tartotta magát, mivel még 1959-ben eldöntötték, hogy a "Jószerencsét" és a később javasolt "Minaret" nevek helyett, "Mecsek" lesz a neve.
Balra a hétemeletes "toronyház", jobbra pedig a "Jószerencsét Áruház" épül.
A pécsi napilap 1960. június 15.-i számában, két érdekes hírről is értesülhetett az olvasó:
"Kolozsvár utcai lakótelep a legnagyobb arányúak közé tartozik."
Furcsa ezt így olvasni: "Kolozsvár utca lakótelep"! Szerencsére nem lett lakótelep a Kolozsvár utca és környéke, de lépjünk is ezen át, mert így folytatódik az cikk:
"A lakótelepen épül fel majd a város egyik toronyháza is. A hétemeletes épületet a Kolozsvár és a Mártírok útja sarkára építik."
Itt is egy "toronyház" épült volna? Több városrendezési terv és az ekkor a tervekről készült modellek is igazolják, szinte az egész várost toronyházakkal szerették volna "beszórni". Épült volna Kertvárosban és a Budai városrészen több is.
A következő 1960. októberi hír, majdnem kifogott rajtam!
Dunántúli Napló 1960. október
"Hamarosan beköltöznek a Jókai utcai toronyházba az új tulajdonosok. A társasház hatodik emeletéről ilyen gyönyörű kilátás nyílik majd a városra"
- szól a fenti kép felirata. Toronyház 1960-ban és a Jókai utcában? De meg van a megoldás. A "toronyház" a -napjainkban már szerényen megbúvó - hatemeletes ház a Jókai és Szalai András út sarkán. Ekkor még nem létezett a Szalai András (Nagy Lajos király) út. A fenti fényképen az autóbusz a Jókai utcában a Rákóczi út felé halad, a balra lévő kis utca részlet pedig a Majláth utca.
Egy "kicsit" jobb felvétel a Jókai utcai "torony" házból szintén 1960-ban (Fortepan)
Az alábbi fényképen a hatemeletes "toronyház".
1960-as fénykép a Jókai utcai házról
A fenti "toronyház" sem volt sokáig Pécs legmagasabb épülete, 1963. áprilisában a Dunántúli Naplóban megjelent alábbi interjú szerint:
"Amint Szigetvári János tervezőmérnöktől értesültünk, az Általános Épülettervező Vállalat típustervei szerint a Kálvin utcában, a vasútállomás közelében megkezdődött két 9 emeletes lakóház építése. Ezek a város legmagasabb épületei lesznek, a Jókai utcai OTP lakóház ugyanis — mint ismert — csak 6 emeletes."
A Dunántúli Napló 1963. július végén az alábbiakról tudósított :
"Már épül a vasúttal párhuzamosan két, egyenként kilenc emeletes toronyház, amelyet még három „ikertestvére’’ követ a jövőben. Ez mintegy lezárja a területrészt és kedvező benyomást keltenek a Pécsre vonattal érkezőkben."
Tehát ide még három kilencemeletes "toronyház" építését tervezték. 1964 közepére elkészültek a Jókai utcai kilenc emeletes épületek és itt adták át a 24000. új építésű lakást.
1965-ben további kilenc emeletes épületek kivitelezése zajlott:
"A Fürst Sándor utca végén - a Budai vámnál - három 9 emeletes toronyház épül. Az elsőbe április elején már beköltöztek a lakók, a másik két lakóházat is átadják az ősz folyamán."
A Budai vám közelében a sorompó, a kilencemeletes toronyházak és egy "faros" autóbusz (1969)
A Dunántúli Napló (1966.07.31.) írta meg, hogy elkezdődik a 10 emeletes panelok korszaka:
"A Dunántúl, illetve a vidék - mert ezidáig csak Pesten épült hasonló - első, a közeljövőben Pécsett felépítendő 11 szintes lakóépületének terveit Tillai Ernő és munkatársa Pálfi Miklósné készítette."
Uránvárosi Páfrány utcában épülnek Pécs első tíz emeletes panel lakóépületei (1967)
1966. decemberében Újmecsekalján, a Páfrány utcában megkezdték a városrész első tízemeletes panelépülete előregyártott elemeinek szerelését. Majd 1967. júniusában egy újabb toronyház tervéről jelent meg egy cikk a Dunántúli Naplóban, ami sokakban komoly ellenérzést váltott ki:
"A József Attila utca és a Petőfi utca kereszteződésénél van egy szép kis park. Nem nagy, de a környék lakói megkedvelték. A városrendezési tervek szerint azonban a park csücskére egy többemeletes toronyházat építenek. A környék ragaszkodik a parkhoz, a tervezés pedig a toronyház mellett foglal állást."
A fentieket lefordítva: hiába a tiltakozás, a parkot megszüntetik és a házat felépítik a kis park helyére. Még szerencse, hogy akkor nem jutott senkinek az eszébe, hogy a Köztársaság téri parkban milyen nagy beépítetlen terület van! Oda is elfért volna egy-két ház.
1968. augusztusában a "Milyen lesz Pécs 2000-ben?" cikkben az újságíró megemlíti, hogy
"- Néhány városrész, például a szigeti, nyilván a felismerhetetlenségig megváltozik ...
Dénesi Ödön (Ybl-díjas pécsi építész-tervező): Ennek jelei máris láthatók. Ebben az övezetben totális rekonstrukcióra kerül sor, mint ahogy a budai kerület sorsa is ez lesz. Vegyes beépítésű, rendkívül impozáns negyedek alakulnak itt ki, bár felhőkarcolókról álmodozni naivság. Váltakozó épületmagasság, jelentős nagyságú zöldterületek, egy-két 20—25 emeletes toronyház - ez lesz a jövő szigeti, illetve budai városnegyede."
Hozzá teszem, ez a Szigeti és Budai városrész teljes, a Siklósi városrész részleges lebontását jelentette volna. Gyakorlatilag a történelmi belvároson kívül szinte alig maradt volna régi épület. Valóban a végső cél: "A múltat végképp eltörölni" ?
A 17 emeletes építéséről tudósított az újság 1969. április 11.-én
1969-ben már épült a pécsi 17 emeletes lakóház, amelyik valóban megérdemli a "magasház" titulust. Öt évig sikerült is "megvédenie" Pécs legmagasabb lakóépülete címét.
Épül az Uránváros és az akkori Pécs legmagasabb háza! (1969)
A pécsi "toronyházak" sorában utolsónak, a 25 emeletes IMS lakóépület készült el. A "toronyház" rangot időközben az 1950-es, 1960-as években felépült házak - egy kivétellel - már elvesztették. Az uránvárosi 17 emeletes még a legmagasabb épületnek számított, de csak a 25 emeletes átadásáig.
Végül következzék a 1974. november 4.-én a Dunántúli Naplóban megjelent (a fenti képen látható) újságcikk teljes szövege. Érdekes lehet elolvasni, mert a cikkből kiderül, hogy honnan származik az IMS, miért volt újdonság, milyen lakásokat és milyen más funkciójú helyiségeket alakítottak ki.
Ez volt a "magasház" tervét és felépítését beharangozó első részletes írás a Dunántúli Naplóban:
Nyolcszáz lakó, műteremlakások, klub
Pécs második magas-háza
Lassan két esztendeje már, hogy az ÉVM „áldását" adta Pécs második magasházához. Akkor még sok minden tisztázatlan volt, legfőképpen az építés módja. Aztán ez is meglett. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat jugoszláv licencet vásárolt, Branko Zsezsely professzornak, a belgrádi IMS anyagvizsgáló intézet tudományos tanácsa igazgatójának eljárását. Ezt hol Zsezsely-nek, hol IMS-nek nevezik, de nem is a néven van a hangsúly, hanem azon, hogy olyan újdonság ez, ami a világ számos országa után hozzánk is eljutott. Az érdem feltétlenül a BÉV-é, ami vállalva a kísérlettel járó gondokat, nehézségeket, meg akarja honosítani hazánkban — és elsősorban Pécsett — az új módszert.
Gyors, földrengésbiztos
Az „új" csak nekünk új, Jugoszláviában már jó eqy évtizede alkalmazzák. A feszített vázszerkezetnek számos műszaki előnye mellett van egy mindennél többet jelentő tulajdonsága: földrengésbiztos. Ezért is terjedhetett el a módszer déli szomszédunknál, hiszen jól tudjuk, hogy az utóbbi évtizedekben mennyit szenvedett az ország a földrengésektől. A műszaki újdonság az, hogy a vázszerkezet a födémelemeket nem felfektetéssel, hanem összefeszítéssel tartja. Látszatra hasonló az univázhoz, a különbség azonban nagyon lényeges. Míg annál egy-egy oszlop-erdő „vállakon" egy-egy emeletet tart, az IMS-nél a sima oszlopok három szintet hordanak, s gyakorlatilag korlátlan méretű helyiségek kialakítására adnak lehetőséget. A szerelés gyorsabb, maga q szerkezet pedig jóval könnyebb minden elődjénél, hiszen pl. a födémelemek, amelyek a mai paneleknél 14 cm-es tömör vasbetonból készülnek, ennél csupán kétrétegű vékony, könnyű, jó hő- és hangszigetelésű héjszerkezet.
Magasabb a székesegyháznál
A második pécsi magasház a Megyeri út Szigeti úti torkolatában épül, ezért a két út közlekedési kapcsolatát már a tavasszal megszüntették. A nyári hónapokban megtörtént a cölöpalapozás, október 18-a óta pedig már „kibújt" a földből az épület. Állnak az első oszlopok, helyükre kerülnek lassan az első födémek is, aztán módszeres tempóban kúszik majd a magasba az épület egészen o 25. emeletig. Ez ha minden jól megy (ezt hozzá kell tenni, hiszén kísérletről van szó), 1975 végére következik be. Az épület maga 75,5 m-es magasságával a tévé-torony után Pécs legmagasabb építménye lesz — mintegy 10 méterrel magasabb a székesegyház tornyainál! — s a Szigeti városrész 5 és 10 szintes épülettömegéből kiemelkedve mintegy kapuja lesz az új nyugati városrészeknek. Remélhetően valóban az lesz, mivel külső megjelenésében is érződik már valami új, bár az is látható, hogy tervezői nem tudtak méq egészen elszakadni a panel-szemlélettől, A szakma előtt köztudott már — q szakemberek tanulmányutakon tapasztalhatták ezt —, hogy az IMS homlokzatban ennél jóval többet tud. Nagyon változatos megjelenésű épületeket emelnek ezzel a technológiával, amely ha meghonosodik nálunk (és miért ne honosodna meg?) változatosabbá teheti Pécs jövendő városképét.
Falunyi lakos
A magasházban 246 lakás lesz, mintegy 800 embernek - egy átlagos nagyságú falu lakosságának - ad tehát otthont. Szintenként 12 lakás lesz, ebből 8 egyszobás és 4 kétszobás. Az első és második emeleten postahivatal és a KSH megyei igazgatóságának számítóközpontja kap helyet, a legfelső szinteken pedig műteremlakásokat illetve ún. közösségi helyiségeket - más szóval klubot - alakítanak ki.
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
Forrás:
Dunántúli Napló archívum
"Régi Pécs" fényképgyűjtemény
Fortepan fényképgyüjtemény
