Úttörőház, falfestmény és egy szobor története
Mint minden írás megszületésének, így ennek is meg van a motivációja.
Uránvárosban, 1985-ben felavatták az új úttörőházat. Erről az új épületről közöltem egy 1985. évi fényképet a Régi Pécs facebook oldalon. A hozzászólások között egy érdekes fényképre lettem figyelmes, egy falfestményre, amely állítólag még 1985-ben készült és még napjainkban is látható a valamikori úttörőház előterében (ma Kulturális Központ).
Ekkor határoztam el, hogy ezt személyesen is megtekintem. A szocializmus korában keletkezett művészeti alkotások egy részét szándékosan eltüntették, mondván ez szocreál alkotás, ennek napjainkban már nincs művészeti értéke. Szerencsére erről több helyen is másképpen gondolkodnak. Attól, hogy egy alkotás akár az 1960-s években keletkezett nem szocreál stílusú.
1985-ben az új úttörőház (Fotó - Kistelegdi István)
Talán egyesek úgy gondolják egy úttörőháznak és falfestménynének a története nem lehet érdekes. De mindenkit bíztatok olvassa el, mert szerintem érdekes a történet és része városunk helytörténetének.
Sokan emlékezhetnek arra, hogy a régi úttörőház a Szent István téren (akkor I. István téren) volt.
Magát az úttörő mozgalmat többféleképpen is meglehet ítélni vagy akár elítélni, mert mégiscsak egy politikai szervezet volt. De ha akkor egy gyereket kérdeztek erről, biztosan nem a politika jutott az eszébe. Az úttörőélet általában játékot, szórakozást, sportolást, kirándulást jelentett és ne felejtsük el a sok szakkört melyen a gyerekek valóban önként vettek részt.
A Szent István téri úttörőház bejárata.
Az 1950-es évek elején megszületett a döntés Pécsett létre kell hozni egy úttörőházat. Majd a helyét is kijelölték.
"A tizenöt helyiségből álló pécsi úttörő-ház a Szent István-tér 17. szám alatti volt pártiskola és DISZ-iskola helyén lesz. A gyönyörű kis parkkal rendelkező volt luxuspalotát szeptember elsejéig alkalmassá teszik a különböző szakkörök: a fotó, ének, zene, tánc, balett, képzőművész, asztalos, modellező, háztartási, játékkészítő, varró, fizika, kémia, biológiai szakkör befogadására. Kinn a kertben kis kilátóféle épület; ez sem marad kihasználatlanul. Itt lesz a meteorológiai és csillagászati szakkör." - írta meg a helyi újság a terveket.
A Szent István téri úttörőház 1954-ben kezdte el működését.
1958 május elsején tartott névadó ünnepségen kapta a Szabó István nevet (a névadóról majd később).
Dunántúli Napló 1985. április 3.
1985-ben Uránvárosban elkészült az új úttörőház.
"A Baranya megyei ÁÉV a Pécsi Úttörőházat felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére a szocialista brigádok munkája nyomán több mint fél évvel korábban, 1985. április 4-én adták át használóiknak, a pajtásoknak". - írta az újság. Valójában két nappal előbb adták át, mert erről már április harmadikán beszámolt a helyi sajtó.
Most érkeztünk el a témánk lényegéhez ahhoz a bizonyos falfestményhez ami szemet szúrt a Régi Pécs facebook oldalon.
"A délnyugati sarok a bejáraté, ez vezet az első „kis négyzetbe", a két szintet elfoglaló nagy előcsarnokba, melynek a közepén a kör alakú információs pult van. A bejárattal szemközti két falat R. Füzesi Zsuzsa - natúr színű pirogránit burkolólapjai díszítik (ezek másutt és más funkcióval még megismétlődnek), s az egyik előtt posztamensen, virágoktól övezve ott van a névadó, Szabó István mellszobra. A bejárat fölötti két falsíkon Pinczehelyi Sándornak, az úttörő-életet ábrázoló freskói láthatók, a már említett két lépcsőházat pedig körbefutó galéria köti össze." - számolt be a látnivalókról a korabeli Dunántúli Napló.
Napjainkban a valamikori úttörőházban készült felvételek a falfestményről.
Fotók: Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
Az egyik első kérdésem a falfestménnyel kapcsolatban az volt, hogy ki volt a mű alkotója. Szerencsére most nem kellett nagy nyomozásba kezdeni, mivel a fent idézett újságcikk megírta a grafikus nevét is, sőt magán a falfestményen is ott a művész neve és az alkotás éve is.
Szignó: Pinczehelyi '85
Nem vagyok a képzőművészet szakértője, ezért és jó szokásomhoz híven, ellenőrizni szerettem volna a művész nevét és alkotásának címét. Eleinte nagyon nehéznek látszott a feladat, de szerencsére ráleltem Kovalovszky Márta - Pinczehelyi Sándor című albumára. Pinczehelyi Sándor műveinek lapozgatása közben kezdett megerősödni bennem az érzés, hogy ez az úttörőházi falfestés nem az ő alkotása. Azért bizonytalanodtam el mert a művész többi alkotásához képest, nagyon eltérő a stílusa (legalább is az én véleményem szerint) és az is kezdett egyértelmű lenni, középületben - ezen felül - csak egy zománc falikép alkotása létezik. De szerencsére a könyvben megtaláltam a művet : "Pinczehelyi Sándor - Gyermekeim".
Egy teljes felvétel a 32 m2-es alkotásról.
Az úttörőház történetének kutatása közben egyre inkább kíváncsi lettem arra, hogy ki is volt a névadó. Mivel elég gyakori családnévről és keresztnévről van szó (Szabó István) ez nagyon nehezítette a kutatást.
De nem sokra mentem volna a keresgéléssel a Dunántúli Napló egyik cikke nélkül, ahol már 1958-ban feltették ezt a kérdést: Tudjátok ki volt Szabó István?
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Szabó István mártírhalált halt bányászról még a "A baranyai-pécsi munkásmozgalom bibliográfiája" című többkötetes adatgyűjteményben sem találtam semmit.
Az új úttörőház előcsarnokában álló posztamensen még napjainkban is a helyén áll Szabó István mellszobra. Bevallom ennek is megörültem, a már fent említett okok miatt. A következő feladat volt, hogy kiderítsem kinek a műve ez a mellszobor.
Ezen az 1985-ös felvételen jobbra a mellszobor. (Fotó: Kistelegdi István)
A képzőművészeti katalógusokban sok keresgélés után sem sikerült megtalálni Szabó István mellszobrát, így a szobrászművész nevét sem. De mint oly sokszor már, most is a helyi újság vezetett nyomra, pontosabban megtaláltam a szobor keletkezésének idejét és helyét is.
Tulajdonképpen a szoborra a Szent István téri úttörőházban leltem rá, mivel az alábbiakat olvastam:
"Az emeleti csarnokban bronzba öntött férfiarcmás alatt hirdeti a táblácska Szabó Istvánnak, a baranyai munkásmozgalom mártírjának, az úttörőház névadójának emlékét. Ez a szobor is az úttörőház képzőművészeti szakkörének alkotása! - fogad bennünket Kóczián Erzsébet, az úttörőház igazgatója: — 1957. május elsején vette fel úttörőházunk Szabó István nevét, aki a pécsi és baranyai ifjúmunkások egyik első nevelője volt. A Tanácsköztársaság vöröskatonájaként, majd az illegális kommunista párt vezetőjeként harcolt 1944-ben bekövetkezett mártírhaláláig." - olvasható a Dunántúli Napló 1969. június 5.-én kiadott példányában.
A névadó Szabó István bronz mellszobra az előcsarnokban
A fenti sorok értelmében megvan a magyarázat arra miért nem található a szobrászok között a mellszobor alkotó művész neve. Természetesen annyit azért tudunk, hogy az alkotó az: "úttörőház képzőművészeti szakköre". De véleményem szerint ez nem fedi a teljes valóságot, véleményem szerint nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy ezt a bronzszobor egy szakkörbe járó gyermek önálló alkotása.
Sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szakkör vezetőjének alkotásáról van szó, aki elismert szobrászművész. Ugyanis Rétfalvi Sándor szobrászművész vezette ezt a szakkört. Természetesen ez csak saját véleményem. A szobor keletkezésének pontos dátumát sem sikerült kideríteni, de az biztos, hogy 1958 és 1968 közé tehető. Erről sajnos már a szobrászművészt nem lehet megkérdezni, mivel 2021. június 27-én elhunyt.
Az úttörőház történetéhez tartozik még, hogy egy ideig "Szivárvány gyermekház" nevet viselte, napjainkban pedig "Pécsi Kulturális Központ" néven szolgálja városunk és a régió kulturális életét.
Zárszóként csak annyit, hogy remélem Pinczehelyi Sándor falfestménye és a valószínűleg Rétfalvi Sándor által alkotott bronz mellszobor még további sok-sok évtizedekig fennmarad és annak kiváló állapotát megőrzik!
Külön köszönet a Kulturális Központ munkatársainak, hogy biztosították a fényképezés lehetőségét. Köszönöm!
Utóirat azaz egy újabb információ a mellszoborról:
Az írásom közlése után a "Régi Pécs" facebook oldalon Úz György hozzászólásában írja, hogy a mellszobor Berze Nagy Jánost ábrázolja. Ezt az információt megerősíti a Köztérkép honlap is. Mindenesetre az nem nagyon magyarázható meg, hogy akkor miért írta a korabeli Pajtás c. ifjúsági újság (1969.06.05.), hogy "Az emeleti csarnokban bronzba öntött férfiarcmás alatt hirdeti a táblácska Szabó Istvánnak, a baranyai munkásmozgalom mártírjának, az úttörőház névadójának emlékét. Ez a szobor is az úttörőház képzőművészeti szakkörének alkotása! - fogad bennünket Kóczián Erzsébet, az úttörőház igazgatója".
A fenti információt elfogadtam. A bronz mellszobor nem az új úttörőház átadására készült 1985-ben, hiszen már 1969-ben ott állt a Szent István téri úttörőházban. Az viszont nem világos, hogy ha mellszobor Berze Nagy Jánost ábrázolja, akkor miért került volna a Szabó István úttörőház előcsarnokába?
A szobor biztosan az úttörőház névadóját Szabó István mártír bányászt ábrázolja és nem Berze Nagy Jánost. Én úgy gondolom a korabeli újságban megjelent információ lehet a valós azaz a szobor az úttörőház szakkörében készült.
Szabó István személyét és történetét "Pesti János - Pécs utcanevei" c. könyvében a Szabó István utca névadójának életrajzával erősíti meg.
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
Források:
1985-ös színes felvételek Kistelegdi gyűjteményből (Csorba Győző Könyvtár)
Kovalovszky Márta - Pinczehelyi Sándor c. könyve
Dunántúli Napló archívuma (hungaricana.hu)
Napjainkban készült fotók: Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
