Pécsi spanyol nátha kontra koronavírus

Olyan szürreális világban élünk melyre naponta rácsodálkozom. Ez a maszkos, távolságtartós, karanténos, korlátozott életünk.

Ez és napjaink réme a koronavírus indított arra, hogy feltegyem a kérdést: modern korunkban (1900-tól értendő) elődeinknek volt-e hasonló "élménye"? 

Ha azt mondom spanyol nátha, gondolom sokunknak ismerősen cseng ez a két szó.
Ez volt az 1918-as, minden korábbinál hatalmasabb világjárvány, mely 20 - 50 millió áldozatot követelt a világon. Európában több mint 2 millió áldozata volt az 1918-as influenzának. Az adatok csak megközelítően pontosak, és ez a magyarországi adatokra is igaz. 

Előzetesen csak annyit, hogy az 1918-as spanyol influenzára mint "minden pandémiának anyjára" emlékeznek.

Az 1918-as spanyol nátha betegei (illusztráció)

Magyarország és Pécs sem maradt ki a járványból. Mikor kezdődött? Mennyire vették komolyan? Felismerték veszélyességét? Milyen intézkedéseket hoztak? Adatgyűjtés közben feltűnt, hogy milyen sokféle, változatos neveken említették a járvány: Spanyol nátha, spanyol láz, nátha láz, spanyol betegség, vagy egyszerűen csak spanyol azaz influenza járvány.

A járvány pécsi kezdete.

Pécsi Napló 1918. július 6.-i száma

"A főorvos kijelentette, hogy az influenzaszerű járvány már Pécsett is néhány esetben mutatkozik. Több megbetegedés van, ..... Arra a kérdésünkre, hogy számíthatunk-e a betegség továbbterjedésére, a főorvos kijelentette, hogy a betegség ragályos természetű és terjedni fog. ....  A betegség ellen leginkább Úgy lehet védekezni, hogy vigyázni kell a meghűlés ellen. Általában azonban a betegség lefolyása gyors és alig pár napig tart."

Soha nem volt egyértelmű, hogy hol kezdődött az 1918-as világjárvány (Ázsiában, Kínában, Egyesült Államokban, Francia országban). Kezdete is kérdéses, de talán nem tévednek a kutatók ha azt állítják 1918. tavaszán. 

A Pécsi Napló 1918. augusztus 14.-én a járványról azaz "A közegészségi állapotról" az alábbi optimista sorokat írta:
"Johan Béla dr. megyei tiszti főorvos szerint a közegészségi állapot a múlt hónapban nem volt kedvezőtlen. A mindenfelé föllépő spanyol-nátha a megyében is elterjedt, de enyhe lefolyással."

Ekkor még nem is sejtették, hogy az alattomos spanyol nátha járvány milyen hihetetlen mértékben terjed Magyarországon és városunkban is.

Pécsi Napló 1918. szeptember 21.-i számában már szomorú hírek jelennek meg. 
"Spanyolnátha-járvány Pécsett.
Az influenzának most spanyolnátha elnevezés alatt ismert válfaja Pécset se kerülte el, aminek elszomorító bizonyítéka, hogy csak a Julián-internátusbán három, a kalocsai rendházból való nénét szólított el az élők sorából. Amint orvosi körökből halljuk, Pécsett ez idő szerint közel négyszázan feküsznek spanyol náthában, ezek között sok iskolásgyermek, de annak szükségessége még nem mutatkozott, hogy ezért egyes osztályokban beszüntessek a tanítást."

400 fertőzött közül sok gyerek is kórházban fekszik, de nem szükséges a tanítás szüneteltetése (erről napjainkban is vitatkoztak).

Dunántúl 1918. szeptember 22.-i rövidhír

A fenti iskola bezárást - igaz csak négy napra - az iskola igazgatósága rendelte el (ekkor még nem volt központilag elrendelve).

Pécsi Napló 1918. szeptember 24.-i újságcikk

A fenti újságcikk címe meghökkentő! "Egy nap alatt gyógyítható a spanyol nátha." Persze ehhez hasonló "szenzációs" hírekkel napjainkban is találkozhatunk (felfedezték, megtalálták - majd kiderül, hogy mégsem). De mi volt akkor ez a bámulatos felfedezés 1918. szeptemberében? 

".... sikerült a spanyol influenzát minden esetben huszonnégy óra alatt meggyógyítani, amit úgy ért el, hogy a betegnek a láz fellépése után nyomban nagy adag kalomelt, négy-öt órával későbben pedig fél gramm aspirint egy decigramm koffeinnal keverve adott."

Most az nem is fontos, hogy milyen koktél volt ez "csodaszer", de ez biztosan nem működött!

Pécsi Napló 1918. szeptember 27.
"A spanyol nátha. Hiába szépítgettük, bizony járványosán lépett föl nálunk is a spanyol betegség. A hatósági orvosok jelentései szerint — ámbár a különben fertőző erejű spanyol nátha-megbetegedés bejelentése nem kötelező — több száz beteg fekszik spanyol-bajban a város területén."

Szeptemberre felismerték, hogy járvány van. Nagyon gyorsan zajlottak az események városunkban is. 

Dunántúl c. újság 1918. október 1.

"Ez ideig még bejelentési kötelezettség se volt ezen betegségre, így megbízható adatok sem állhatnak még rendelkezésre, de most már életbe léptetik nálunk is a bejelentési kötelezettséget." - jelent meg a helyi újságokban.

A Dunántúl c. helyi újság sokkal részletesebben számol be a spanyolnátha pécsi történetéről (1918. október 1.-ig). Egy-két részlet az újságcikkből:
"Pécsett hány megbetegedés fordult elő? Becslés szerint 3000 Pécsett a spanyol betegek száma, amelyből 80% könnyű, 20%. súlyos lefolyású. Ugyanis a betegség folyamán bonyodalmak lépnek fel és pedig a lobos folyamatok, különösen a tüdőlob. Ez a tüdőlob vérmérgezéshez hasonló jelleggel lép fel és legtöbbször halálos kimenetelű. Az anyakönyvi hivatal eddig 11 halálozási esetet mutat ki, azóta még 2 haláleset fordult elő, összesen eddig 13 haláleset történt."

Ez a szám nagyon magas, mivel még csak a járvány elején vagyunk. Egyes orvosok szerint sokkal több a megbetegedés (a hivatalos adatokhoz képest), "miért sokan anélkül gyógyulnak meg, hogy orvosi gyógykezelést igényelnének, mert pótolják ezt a vörös borral" (1918. évi orvosi vélemény: a vörösbor gyógyítja az influenzát).

Egy a járványt kihasználó vendéglős hirdetése 1918-ból.

Nendtvich Andor polgármester szerint a járványbizottsággá való átalakulása a közegészségügyi bizottságnak még nem aktuális. A bizottság azt megdöbbentő tényt is megállapítja, hogy a halálozási esetek között túlnyomó részben 30 éven aluliak vannak. Döntés születik arról is, hogy a védekezésre a lakosságot a hírlapok és hirdetmények útján közölt felhívásban oktatják ki. Az iskolák bezárása körül élénk vita alakult ki, de erről döntés nem született, mert úgy határoztak, hogy még egy hétig várakozó álláspontot foglalnak el.

Nendtvich Andor polgármester 1918. október 1.-i hirdetménye:

A polgármester hirdetményében olvasható javaslatok védekezési szabályok lényegét tekintve még napjainkban is elfogadhatóak. Egy-két ilyen lényeges részlet .

• A tünetek ismertetése: heves fejfájás, nátha, torokfájás, köhögés, rekedtség, nagy levertség és így tovább.
• A járvány terjedéséről: ott hol sok ember van aránylag kis helyen összezsúfolva: színházakban, templomokban, kávéházakban, vendéglőkben, gyűléseken, ..... és méga tömegközlekedési eszközöket is felsorolja.
• Védekezésről: Minden túlzsúfolt helyiséget kerüljük..... Többször naponta mossuk meg kezünket .... náthás beteggel érintkezésben volt minden tárgyat (itt felsorolás) fertőtlenítsük.
• Beteglátogatás tiltása: A beteglátogatás mellőzendő.

A fenti hirdetményből a csak egy a védekezéshez szükséges eszközt hiányolok, a szájmaszkot. De erről majd még lejjebb lesz szó.

Az épületben a spanyol járvány betegei feküsznek (illusztráció 1918-as fotó)

Egy hír a Pécsi Napló 1918. október 6.-i számából.
"A legényegylet vasárnapi szüreti mulatságát nem a katholikus legényegylet helyiségében tartja meg, mivel az épületben a spanyol járvány betegei feküsznek, hanem a budai külvárosi katholikus körben."

"Az ülésen teljesen hű képét kaptuk annak, hogy ezen járványos betegség Pécsett is milyen vehemenciával lépett föl és most érte el tetőfokát, amiről tanúskodik, hogy csak az egyik hatósági orvos a mai napon 26 újabb influenza-megbetegedést volt kénytelen bejelenteni, ámde nagyjában a helyzet még mindig kedvezőbb, mint aminőre a sok rémhír nyomán következtetni lehetne és bár az orvosok egybehangzó véleménye szerint alapjában véve az iskolák bezárása nem csökkenti a járványt, sem annak további elterjedését nem gátolja meg, a szülők megnyugtatására a polgármester törvény adta jogának alapján azon iskolákat, melyeknek egyes osztályaiban a megbetegedett tanulók száma az 50 százalékot eléri, 8—10 napra be fogja záratni, elsősorban, hogy ezen iskolaépületek kellőképpen szellőztethetők legyenek.
Előre bocsátjuk, hogy nem a tanulók és gyermekek soraiban grasszál a spanyol nátha a legerősebben, hanem a felnőttek között, leginkább a 25—40 éveseket veszi le a lábukról, míg az idősebbeket, akik ezen betegségen már átestek, megkíméli."

A fenti tájékoztatásból, figyelemre méltó, hogy akkor is (mint napjainkban) azon a véleményen voltak, hogy a gyerekek nem lesznek betegek. 

1918-as felvilágosító plakát részlete az Egyesült Államokból

Addig míg nálunk azon vitatkoznak, hogy milyen intézkedésekkel lehet megállítani a járvány terjedését az Egyesült Államokban plakátokon hirdetik a védekezés módját. (BIZTONSÁG - Használjon zsebkendőt vagy hajlítsa le a fejét a föld felé, VESZÉLY - Ne tegye a ceruzát vagy az ujját a szájába, Ne használjon közös ivópoharat illetve ne köhögjön vagy ne tüsszentsen mások felé.) El kell ismernünk, hogy az európai országok a védekezésben lemaradtak.

Az egyik bizottsági tag nem érti, miért félünk annyira az iskolák bezárásától, amikor az a tanulmányi eredményt sem igen befolyásolhatja. Igenis le kell zárni az iskolákat, és minden tömeges összejövetelt meg kell akadályozni - állítja. 

Az iskolák bezárásának javaslata és a tömeges összejövetelek tiltása, napjaink intézkedésével összecseng. Végül is a polgármester kijelenti:
"A szülők megnyugtatására azonban hajlandó a hatósági orvosok véleménye alapján egyes iskolákat, melyekben tömegesen léptek föl a megbetegedések, egy időre, különösen a desinfectin (fertőtlenítés) alapos eszközlése céljából lezárni."

A Pécsi Napló október 26.-án a Pesti Hírlap egyik cikke alapján, felhívást intéz a borosgazdákhoz.
"Pesti Hírlap” tegnapi számában Müller Vilmos dr. szakavatott tollából egy cikk jelent meg, a mely a közelről vett példákkal igazolja azt, hogy a .... spanyol betegség (influenza) azon kevés számú betegségek közé tartozik, a melyeknél a bő alkohol fogyasztás szembeötlő jó hatással jár, - de különösen ennek legsúlyosabb, tüdő- vagy mellhártyagyulladással járó alakjainál."

"A spanyol betegek közül ép a legsúlyosabb esetek a városi közkórházban állanak, ápolás alatt s igy ép ott volna helyén ezen gyógymódnak alkalmazása. A köz.kórház azonban megfelelő minőségű jó, ó-borral nem rendelkezik s azért a közkórház vezetősége ez úton azon kéréssel fordul a jószivű szőlőtulajdonos urakhoz, kegyeskedjenek e célra a szükségelt jó óbort ajándékképen rendelkezésre bocsátani."

1918. november 10.-éig a helyi újságokban rendszeresen közreadták a tisztifőorvos jelentését (napjainkban ezt a televízióban néztük).

"Az utolsó "spanyol" jelentés.
A spanyol járvány ma már annyira csökkent, hogy Ludvig Ferenc dr. tisztifőorvos kijelentése szerint az már nem is járvány és igy a további jelentések kiadására nincs is szükség. A mai jelentés szerint november 8-án 27 felnőtt, 8 tanuló, 3 kis gyermek megbetegedését jelentették. Halálozás nem fordult elő."

Egy kórterem 1918-ban (illusztráció)

A Pécsi Napló egyik riportere is megfertőződött és személyes tapasztalatait gyógyulása után megírta "A pécsi közkórház spanyoljai" címmel. Most csak az étkezéssel kapcsolatos részletet emelném ki:

"Az ellátásuk a körülményekhez képest megfelelő. Reggelire tejet, vagy kávét kapnak, uzsonnájuk is van : borleves, vajas kenyér stb. Ebédre levest és főzeléket, vagy tésztát kapnak, időnkint húst is. Uzsonnára ismét tejet, vagy kávét. Vacsorára megint levest, főzeléket, sőt utána gyakran tejet, vagy kávét is kapnak. Bor állandóan van előttük, mert ennek fogyasztását hasznosnak tartják az orvosok."

Az utolsó mondat érdekes, "bor állandóan van előttük". Vajon ez működött? Talán vidámabban viselték el a fertőzés következményeit.

1919. január első felében megjelenő hír szerint:
"Csökken a spanyoljárvány. A spanyoljárvány határozottan csökkenőben van. A városi közkórházban spanyolban fekvő férfi beteg már alig van. Csupán néhány lábadozó, akik e hétén mind gyógyultan fognak távozni. Apad a spanyol beteg nők száma is, úgy hogy ha e héten nem lesznek új megbetegedések, akkor a következő hétre már csak 5—6 női beteg fog a közkórház járvány- osztályán maradni."

1919. januárjában gyakorlatilag véget ért a spanyol influenzajárvány Pécsett.

1918-ban az Egyesült Államokban maszk viselése nélkül nem lehet villamoson utazni

Érdekesség az Egyesült Államokból. A fenti képen 1918-ban, Seattle-ben megtagadták a villamoson utazást egy férfinak, mert nem viselt maszkot. A maszk viselésére szolgáló rendeletek elsősorban a nyugati államokban jelentkeztek, és úgy tűnik, hogy a legtöbb ember betartotta őket.

1918-ban az Egyesült Államokban a lakosságnak is kötelező volt a maszk viselése

Magyarországon ilyen intézkedésről nem találtam információt, valószínűleg nálunk nem volt kötelező.

A végére még egy kérdés: Miért nevezték el spanyolnak az 1918-as világjárványt?

A járvány nem Spanyolországból indult, tehát nem ezért kapta a spanyol nevet. Az első világháborúban, nagy mértékben cenzúrázták a híreket, de Spanyolországban nem (semleges Spanyolország), így a betegségről szóló első jelentések itt kerültek a nyilvánosságra.

Érdekes információ lenne a megbetegedések és az elhalálozások adatait összefoglalni, de ez sajnos lehetetlen vállalkozás lenne. A minisztérium nemi rendelte el a megbetegedések kötelező bejelentését, így pontos számadatok nincsenek arról, hogy Pécsett hány megbetegedés fordult elő. 

De pár adatot azért igyekeztem összeszedni:

- 2018 szeptember 20 körüli adat: közel 400 fertőzött van kórházban, a Julián-internátusbán 3 halott
Szeptemberben összesen: a városban 3000 fertőzött van, 13 halottról tudnak 

- október 20. ezen a napon 186 új megbetegedésről értesültek
- október 26.-án 37 megbetegedésről érkezett jelentés  (26 felnőtt és 11 tanuló), 6 halálozás történt.  
- október 28.-án 75 újabb megbetegedés (48 felnőtt, 15 tanuló és 12 kisebb gyermek) 4 egyén halt meg
- október 31. 88-an betegedtek meg, 8 halt meg 
Októberben 6000 körül volt a megbetegedés száma (halottakról nincs adat, de legalább 30-án hunytak el) 
Egy másik forrás szerint 2400 körül lehetett a fertőzöttek száma (elég nagy a két adat eltérése)

Novemberben 1500 körüli lehetett az összes fertőzött 

- december 11.-én 1000 ember fekszik spanyol náthában a kórházakban.   

A fertőzöttek száma és a halálozási adatok hozzávetőlegesek, mert a lapok nem minden nap jelentek meg, és időnként összevont adatokat közöltek, melyek napra pontosan nem bonthatók le.

Az újságokban közölt adatok megbízhatatlanok, de az jó megközelítés lehet, hogy a járvány ideje alatt legalább 10.000 (tízezer) ember fertőződött meg és legalább 50 körüli lehetett a halottak száma városunkban 1918-1919-ben. 

Az influenza megelőzése
"A beteg szobákban viseljen gézmaszkot, úgy mint a képen átható" - többek között ez is olvasható a fenti szórólapon. Milyen fura ez, az élet tréfája? Mert napjainkban mi magyarok fegyelmezetten betartottuk a védekezés, megelőzés szabályait, nem úgy mint az Egyesült Államokban. De 1918-ban az Egyesült Államokban sok, napjainkra is érvényes szabályt vezettek be (például a maszk kötelező viselését) melyet akkor állítólag fegyelmezetten betartottak, betartattak..

Epilógus
Gondoltam összehasonlítom a több mint száz évvel ezelőtti és napjainkban zajló világjárványt. De ez nem olyan történet aminek tanulsága van. Hacsak az nem, hogy csak rajtunk embereken múlik a járvány terjedése, melyet eleink már 1918-ban felismertek.
A szájmaszk viselésével kapcsolatban érdekes tény, hogy mindig is vitatkoztak arról, hogy járvány megfékezésére alkalmas vagy sem.
Az influenzamaszkok viselése állítólag 1918-ban a járványt nem csökkentette (legalább is a járvány után ez volt a vélemény). Az 1927-es újabb világjárvány után megállapították, hogy a maszk akkor hatásos, ha a beteg viseli, de természetesen csak ha megfelelő anyagból készült (az 1918-ban alkalmazott "gézmaszk" alkalmatlan volt). Minden tapasztalat ellenére a "maszk vita" még napjainkban is tart.

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs) 

Fényképek forrása: Science Photo Library, gettyimages, Wikipedia