A két pécsi Bildstock története

BEVEZETŐNEK

Az írás egy helytörténeti érték (műemlék) eltűnéséről szól. Tudomásom szerint Pécsett csak egy ilyen volt és azt is már régen lebontották.
De ezzel a kijelentéssel saját írásom címének mondok ellent. Most itt az elején előrebocsájtom, hogy mindkét kijelentés igaz, de magyarázattal csak később szolgálok. 

MI A BILDSTOCK ÉS HOL VOLT?

A Bildstock - magyarul képoszlop - a Felsőmalom utca és a Rákóczi út keleti sarkán állt. Úgy tudom csak egy fénykép készült róla, de így nem kell a fantáziánkra támaszkodni, láthatjuk hogyan is nézett ki a valóságban..
Képoszlopnak fordítható a neve, de tulajdonképpen ez egy oszlop, tetején szoborfülkével. Lebontásakor a korabeli sajtó úgy emlegette: "tornyocska". Ezt azért említem, mert a régi pécsi újságokban nem használták a "Bildstock" elnevezést (tornyocska). Ez alaposan nehezítette a téma kutatását, mert hiába kerestem Bildstock szót az újságokban. 

1905 körül készült fényképen a "Bildstock",
balra a Malom (Felsőmalom) utca, jobbra a Rákóczi út és a Littke laktanya

A képoszlop formája és a tetején látható kettős-kereszt sejteti szakrális jellegét. Az alpesi országokban terjedt el Bildstock,  a kegyszobor fülke építésének szokása. Főleg Ausztriában és Bajorországban találkozni a Bildstock-kal. Eredetileg a temetőkben "halotti lámpás" néven említik. A 15. századtól, de különösen a barokk időszakban a tájban, utak mentén, útkereszteződésekben épültek. Általában kőből vagy téglából készült az oszlop. A fülkében (vagy fülkékben) szentek festményei vagy szobrok voltak, tetején kereszttel.
Magyarországra ezt az út menti emlékhely építés szokását a betelepülő svábok hozták hazánkba az 1700-as években.

MIÉRT ÁLLÍTOTTAK ILYEN OSZLOPOKAT?

A Bildstock-ok funkcióján eleinte a szakemberek is vitatkoztak. Mert volt aki úgy feltételezte, hogy határjelző szerepük lehetett, mivel általában a belterület és külterület, illetve a dűlők határán álltak.
De egyes leírások, történetek az oszlopállítás okát másként látják és úgy gondolom ezek közelebb visznek az igazsághoz. Ismerünk olyan, történeteket melyek szerint szerencsétlenségek helyszínére emlékül állítottak Bildstock-ot. De van olyan képoszlop, melyet egy sváb család állíttatott, emlékül vagy egy fogadalom okán.
Olyan is ismert, hogy gyilkosság esetén maga a gyilkos (vagy családja) állíttatott képoszlopot a tetthelyen (vagy közelében) bűnhődése jeléül illetve engesztelésül. 

A PÉCSI BILDSTOCK-OT KI ÉS MIÉRT ÁLLÍTOTTA?

Sajnos erre a kérdésünkre nem kapunk választ, de későbbi sorsát ismerjük. Így azt is, hol állt. Az 1910 körül készült fényképen a Rákóczi út és a Felsőmalom utcai kert kőkerítésének sarkán állt a Bildstock.

 1930 körül Malom utca 23-25. és a Rákóczi úti  telek kerítése
melynek sarkán állt a  Bildstock

Két 1930 körül készült fénykép segítségével, felidézhetjük hogyan nézett ki a Bildstock környéke. A fenti képen a Malom később Felsőmalom utca 23-25. számú telkeket és a Rákóczi út 69. telek kerítését látjuk.

1930 körül Rákóczi út. Magyar királyi egyetem
(balra Koller u. és a kerítés)

Fent a Rákóczi úti látképen, jobbra a Littke laktanya, távolabb a Pécsi Tudományegyetem épületét ismerhetjük fel, de nekünk most a kép baloldali látványa érdekesebb. Elsőre feltűnhet, hogy itt is egy kerítést és felette kikandikáló fákat látni. Talán még furcsább, hogy szemben lévő Koller utca keleti oldalán felépült nagy bérház felé akadálytalanul nézhetünk. A balra lévő Rákóczi úti telkeken ekkor földszintes házak és kertek voltak. A Felsőmalom utca és Rákóczi út sarkán volt képoszlop állításának korát nem ismerjük. Csak találgatok. Elképzelhető, hogy a városfal közelében haladó földút mellett, a városfal délkeleti sarka közelében 1800-as évek elején állították?

MI TÖRTÉNT A PÉCSI BILDSTOCK-KAL?

Gebauer Ernő ismert pécsi festőművész megörökítette, hogyan tűnt el véglegesen Pécs egyetlen képoszlopa. Gebauer a festményén is jól látszik, hogy a Felsőmalom utcától a Koller utcáig ekkor csak földszintes házak álltak (szemben a Koller utcai bérház, jobbra a Littke-laktanya és az egyetem épülete).

Gebauer Ernő: Bildstock bontása (1937)

MIÉRT BONTOTTÁK LE A KÉPOSZLOPOT?

A Felsőmalom utca és a Rákóczi út 69. sarki telken felépült egy kétemeletes bérház. Az épületet "Forbát-ház" néven ismerjük. A pécsi születésű Forbát Alfréd, a Bauhaus nemzetközileg is elismert építészének tervei alapján Márovits Andor építészmérnök építette 1937-ben. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet megbízásából készült el a sarokház.

Emléktábla a Forbát ház kapualjában

Amikor a Bildstock történetét kutattam, egy kép villant fel emlékezetemben. Egy másik hasonló oszlopot is láttam valahol. Végül is tisztult a kép és előjött az emlék, igen a Hunyadi úton láttam! Ezzel ismét nehéz feladat elé állítottam magam, mert azt tudtam, hogy ennek az oszlopnak a történetéről még sehol sem olvastam.

TEHÁT VOLT EGY MÁSIK BILDSTOCK IS!

Az elég gyorsan kiderült, hogy a Hunyadi úti biztosan nem olyan régi mint amilyen a Felsőmalom utcai volt. Ez az építés stílusa és más bizonyítékok alapján is egyértelműen megállapítható.

1912-1913-as képeslapon a Inczédy Dénes és a Papnevelde utca sarok

A fenti képeslap 1912 vagy 1913-ban készült, és az Inczédy (ma Hunyadi) és a Papnövelde utca sarkán álló Papnevelő intézet épületét láthatjuk. A Papneveldével szemben - a déli oldalon - egy nagy telek is volt, amely az intézet zöldséges kertje volt. Egy új kerítés építésével egy időben, a Hunyadi úti sarkára épült építették fel a második "Bildstockot".

DE MIÉRT ÉPÜLT IDE A MÁSODIK OSZLOP?

Sokáig csak a sötétben tapogatóztam, de végül fellebbent a titokról a fátyol. Régi újságokban keresgélve egy érdekes mondatot olvastam:

"Egy kedves szobrocska állítja meg a járókelőt a Papnevelde-utca és az Inczédy Dénes-utca sarkán. Itt Páduai Szent Antal a szegények és gyermekek barátja figyelmeztet a nálunk is szegényebbekre, hogy gondoljunk rájuk szeretettel és nyújtsuk feléjük segítő kezünket."
(Dunántúl 1942. május 1.)

1960-ban a Papnövelde -  Hunyadi u. sarok
a Páduai Szent Antal kis szobrával

Ez a mondat csak az új képoszlopról szólhat, de szerencsére erről is készült fénykép. A felvételen jól látható a szoborfülkében Páduai Szent Antal kis szobra (kezében gyermekkel).
De a fenti kérdésre, hogy miért épült ide ez a szakrális emlék, még nem kaptunk választ. Régi helyi újságokban erre is ott a magyarázat.
A Dunántúl és a Pécsi Napló is megemlíti, hogy a Papnevelő Intézet kérelmet nyújtott be a Rákóczi út és Felsőmalom utcák sarkán levő tornyocska áthelyezési ügyében.
A Pécsi Napló, 1937. augusztus 3.-i számában már olvasható, hogy megkapták az áthelyezési engedélyt, ami pontosan így hangzik:

"Hozzájárultak a Papnevelő Intézet kérelmére a Rákóczi út és Felsőmalom ucca sarkán levő tornyocskának az Inczédy és Papnövelde ucca sarkára történő áthelyezéséhez."

1960 Papnevelde sarok (szép ízléses megoldás az utca dísze)

Természetesen nem tényleges áthelyezésről volt szó, hiszen a régi kerítéssel együtt lebontották az eredeti építményt, hanem itt a Papnevelő Intézet előtt emlékoszlopot kívántak állítani a régi Bildstocknak.
A fényképek tanúsága szerint a szoborfülke (tornyocska) szép ízléses megoldással készült és az utca díszévé vált.
Gondolhatnánk "happy end" a történet vége, de sajnos nem. Napjainkban már hiába keressük ezt a szakrális emléket,  most egy játszótér bejárata található a helyén.

MIÉRT BONTOTTÁK LE A BILDSTOCK EMLÉKOSZLOPÁT?

A Felsőmalom utca és Rákóczi út sarkán volt Bildstock lebontása is sajnálatos, de érthető, megmagyarázható. A környék városi jellegű beépítése szükségessé tette, elkerülhetetlen volt.
A Bildstock emlékére állított Hunyadi út és Papnövelde utca sarki képoszlop lebontására nincs elfogadható magyarázat, ez bűnös cselekedet volt. 

1960-as években már a park bejárat látható az oszlop helyén!

1961-ben városrendezés kapcsán a Dunántúli Napló "Foghíj beépítési tervek a városban" című cikkében említik, hogy a Kulich Gyula (Papnövelde) utca sarkán lévő, kőkerítéssel körülvett zöldségeskertet nem beépítéssel hasznosítják, hanem nyilvános park lesz belőle.
1962-ben arra hivatkozással, hogy évtizedek óta csak zöldséget termeltek a város szívében, ezt megszüntetni kívánják. A Dunántúli Napló írja, hogy

"A II. kerületi tanács végrehajtó bizottsága dicséri, hogy ezzel a telekkel kapcsolatban máris megvalósulásnak indult nagyszerű terv született: a nagyközönség számára olvasó-parkot létesítenek a helyén. Itt működik majd a városi könyvtár fiókja, mely télen-nyáron háromezer könyvvel várja olvasóit."
1962 nyarán megnyílik az "Olvasó park".

Számomra döbbenetes, hogy a park bejáratát kizárólag a Bildstock emlékére állított szoborfülke helyén tudták elképzelni. Egyszerűen lerombolták ezt a szakrális emléket. A park bejáratát egyébként a Papnevelde utca felőli oldalon sokkal egyszerűbben lehetett volna kialakítani. De a kor szellemének megfelelően egy szakrális emlék eltörlése eleve cél lehetett. 

Forbát ház a Rákóczi és a Felsőmalom u. sarkán.
Ennek az épületnek kapualjában van az emléktábla.

Eleink minden igyekezetének ellenére, hogy emléket állítsanak a Hunyadi úton a Bildstock-nak, sajnos ez nem sikerült, a szocialista rendszer végleg eltörölte. A Forbát-ház tervezőjét és kivitelezőjét dicséri, hogy ők viszont fontosnak tartották, hogy a lebontott Bildstock-nak emléktáblát helyezzenek el az épület kapualjában. 

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs) 

Felhasznált források: 
Arcanum Digitális Tudománytár (Dunántul, Pécsi Napló)
Dunántúli Napló archívum (csgyk.hu)
Fortepan gyűjteményFotó: Papnövelde (Kulich Gyula) utca sarok,
Tóth Tibor gyűjteménye (Fotó: Papnövelde (Kulich Gyula) utca sarok),
Dani Zoltán fénykép küldeményéből Fotó: Papnövelde (Kulich Gyula) utca sarok