Nem oly régen, két érdekes kép került feltöltésre a "Régi Pécs" facebook oldalra. A képek azon ritka felvételek közül valók, melyek jó minőségű amatőr felvételek a régen megszűnt Budai külvárosi temető kápolnájáról. Történetével már foglalkoztam itt a blogon megjelent "A régi Pécs-Budai külvárosi temető" című írásomban. 

A képekkel kapcsolatban felvetődött a kérdés, mikor bontották le kápolnát?

1975-ös felvétel a kápolnáról a sportpálya felől (kelet felé nézünk) 

1832-ben nyitották meg a Budai külvárosi temetőt, 1849-ben szentelték fel a Feltámadó Krisztus nevű kápolnáját. A kápolna története is érdekes, de most csak annyit, hogy a kis templom egyik híres mecénása Liszt Ferenc volt.

1903-ban a város vezetése eldöntötte, hogy végleg bezárja és megszünteti ezt a temetőt. Aki megtehette halottai síremlékét a Siklósi úti új központi temetőbe szállította és ott újra felépítette. Sok évig tartott az egyes síremlékek költöztetése, de sok sírkő ott is maradt. A temető bezárásának végső határideje 1930 volt.
Csak röviden még annyit, hogy a síremlékek egy része sziléziai szürke és fekete gránit, a labradorkő, a zöld svéd gránitból készült, de a sírkövek többségének anyaga elsősorban homokkő volt (legtöbb esetben a szegényebbek sírján). 
A bezárt temetőben maradt homokkő sírköveket 1934-ben építőanyagnak használták fel. Az írással lefelé fordított és négyzetesre megmunkált sírkövekkel burkolták a régi Széchenyi teret és ilyen burkolaton sétálhatunk még napjainkban is a Dóm téren, a Székesegyház előtt.

A Széchenyi tér bontásakor előkerült Budai külvárosi temetőből származó sírkövek

Végül is a Budai-külvárosi temetőből csak a kápolna maradt meg utolsó mementónak, de sajnos ez is áldozatul esett a "lebontani minden régit mozgalomnak". Már a fent említett blog bejegyzés írásakor is bizonytalan voltam a temető kápolna lebontásának idejében. Egy ismert és elismert pécsi helytörténész munkájában olvastam, hogy 1974-ben történt meg a bontás.

De ez nem lehet jó dátum! Természetesen egy szakembert is tévedhet és bevallom én is valahogy így gondoltam, sőt talán még pár évvel előrébb is tettem volna a dátumot. Elkezdtem kutatni a dátum után, hajtott a kíváncsiság.

Első gondolatom volt, hogy az archívumban a temetőkápolnát ábrázoló fényképek dátumát ellenőrzöm le a "Murányi gyűjteményben". De ott valóban 1975 és 1978 a fényképek készítésének dátuma.

A "Régi Pécs" facebook oldalán egy kedves hozzászóló Pusztka Rózsa írta:
"Ha az Iván bácsi 1975-öt és 1978-at írt a kép hátuljára, az biztosan akkor is készült. Kamaszként sok-sok órát nézegettük együtt a gyűjteményét. Sokszor kérdezte: Na, felismered, hol készült a kép?"
Tehát kápolnáról készült fényképek dátuma pontos és biztos!

Ezek után a légi-fényképek között keresgéltem. Találtam is egy 1975. augusztus 14.-én készült felvételt. Sportpályák mellett (a fénykép közepén) a földút mellett lombos fák közt, ott áll érintetlenül a Feltámadó Krisztus temetőkápolna.

1975. augusztus 14.-én készült légi-felvételt
(északi irányból készült - lent a Zsolnay u. a sportpályák utcája pedig a Temető utca)

Talán a legbiztosabb forrás a bontás dátumának ügyében a helyi sajtó. De keresgélés közben több érdekes cikket is találtam a Budai külváros temetőjéről és a kápolnáról. 

Itt olvastam, hogy Pécs első akadémikusa Mátyás Flórián is itt a Budai külvárosi temetőben volt eltemetve.

Erről a Dunántúli Napló egyik régi cikke számolt be:
"1904. április 2-án 86 éves korában halt meg. Április 4-én pedig nagy részvét mellett temették el Pécsett az akkori budai külvárosi temetőben. Mátyás Flórián azóta már a pécsi központi temetőben díszsírhelyen alussza örök álmát..."

Tehát az 1904-ben megnyitott Siklósi úti temetőbe a síremlékek egy részét átköltöztették. Természetesen a családok saját maguk is intézkedhettek.

Így történt például Koczián Sándor a 20 éves korában elhunyt költő esetében is, kinek új sírhelyét a családja intézte. Ő volt "Pécs Petőfije" akit 1870-ben eredetileg a budai külvárosi régi temetőben helyezték örök nyugalomra, majd 1929-ben holttestét átvitték a központi temetőbe.

Pécs sok kiemelkedő polgárának sírhelyét átköltöztették az új központi temetőbe. Csak egy-két név: Lickl György székesegyházi karnagy- és zeneszerző, Mátyás Flórián az utolsó polihisztorok egyike, Pécs első akadémikusa, Taizs Mihály nyomdatulajdonos, Lechner Antal a pécsi Takarékpénztár üzletvezető igazgatója, Piatsek József építőmester, Inczédy Dénes ciszterci rendi áldozópap, pécsi Állami Főreáliskola tanára, Dischka Győző az Állami Főreáliskola igazgatója, de ennyi talán elég is.

Ezek a régi sírok közül több képzőművészeti alkotásoknak is tekinthető síremlék a Siklósi úti sírkert legpatinásabb részén találhatóak.

A Dunántúli Napló cikkei között keresgélve, eszembe ötlött egy ismerős név: "LITTKE".
Pontosabban "Elvész Littkéék síremléke ?" című kis jegyzet. Meglepődtem! Rácsodálkozásom magyarázata egyszerű, ez a cikk 1980-ban született! Ezek szerint 1980-ban még állt a kápolna és mellette még egy síremlék is volt a Temető utcában?

De rálelek egy másik írásra is, szintén 1980-as írás: "Az utolsó különleges sírkő". Ez már igazán furcsa információ. Ebben persze már az is meglepő, hogy volt még síremlék a temetőkápolna mellett, de az már igazán talányos, hogy ez a Littke családé!

Érdemes elolvasni az eredeti írást, pontos leírást kapunk a Littke síremlékről:

"Emlékművet állítani az idegenben, esetleg ismeretlen helyen eltemetett halottadnak —, régi szokás. A mostani pécsi temetőben, melyben az első sírokat e század első évtizedében hantolták, — egy sem található.
Viszont egy még teljes épségben áll, szürkés- zöldes gránitból és márványból kifaragva, a pécsi Temető utcai kápolna délkeleti sarkának szomszédságában, a most már teljesen megszűnt budai külvárosi temetőben. A hajdani középkori temetkező helyre csak ez az emlékmű és a múlt századi, alig használt kápolna emlékeztet.
A másfél méter széles és két méter magas kőtömböt hat szintben munkálták meg, tetejében négy kőgömb látható, utalva a négy távol-elhalt személyre.
- Marié Littke nevét, adatait, 1855-ben vésték be németül mívesen díszített betűkkel.
- A következő oldal vésete 1871-ben datált: Johanna Littkére, született Taitl-ra vonatkozik.
- Ezt követi a délre néző kőlapon 1878-ból Eugénie Littke felirata.
- Lorenz Littke pedig 1879-ben hunyt el. "

Fontos információ már az is, hogy még ekkor is állt a kápolna, de miért maradt itt a Littke síremlék? Az is elképzelhető, hogy ez nem a pezsgőgyáros Littke család ?

A választ az "Elvész Littkéék síremléke ?" másik újságcikk adja meg. Úgy tűnik, hogy ez egy olvasói levél, mely az elején a Littke család rövid életrajzát is ismerteti:

"A lengyel származású, de németül beszélő Littke-család Pécsett történelmi hírnévnek örvendett. Mindig is híres iparos dinasztiát alkottak, elsősorban szabómesterekként dolgoztak. A pécsi pezsgőgyártást csak "melléküzemben", tehát hobbyként alapozták meg."
- írja a levél küldője, majd így folytatja:

"Családi márvány síremlékművük most elkallódik Pécsett, a Temető utcában, ahol az egykori budai-külvárosi temető terült el. Erre a temetkezési helyre már csak a félig elhagyott, romosodó kápolna és a déli szomszédságában magasodó teljesen elhanyagolt Littke-féle síremlékmű emlékeztet. A környékbeli utcák rekonstrukciója hamarosan ide is elér."

Helesfáról Littke Lőrinc MÁV nyugdíjas írta kérő és egyben figyelmeztető levelét. Azt megjegyzi, hogy ő az utolsó baranyai Littke, aki az apja által birtokolt régi pécsi Royal, később Korzó Kávéház pincére volt. A nagyon idős ember a művészi kiképzésében is szép sírkő valamilyen formában történő megóvását javasolja.

Lehet, hogy süket fülekre találtak szavai? Nem tudom mi történt ezzel a díszes síremlékkel! Ezt is eltüntették? Még bizakodóan, de már azért kissé reményt vesztve - irány a pécsi központi temető!

Miért is a bizonytalankodás? "A Littke család ünnepe Pécsett" címmel 2013-ban Trebbin Ágost tollából jelent meg egy olvasói levél, hogy Littke-rokonok érkeztek: hazánkból, Kanadából és Németországból Pécsre. Így találtam rá egy a pécsi temetőben készült fényképre is, ahol a Littke család kriptája látható. De ez semmiben sem hasonlít a fent már leírt "szürkés- zöldes gránitból és márványból kifaragva" síremlékre.

Tehát mégis csak személyesen kell körülnézni a temetőben! Ott érdeklődtem a temető irodájában, hogy hol is található a Littke család temetkezési helye. (Innen is köszönöm a szíves tájékoztatást és segítségüket!)

Ez a kripta valószínűleg a temető megnyitását követő években készült.
A szinte kopár, egyszerű kripta fedelén csak ez olvasható: "LITTKE CSALÁD"

Végül ismét fel kell tenni a kérdést: Mikor bontották el a kápolnát?

Még az első írásomkor olvastam a Mátyás Király utcai Általános Iskolájának jubileumi évkönyvében:
"Liszt Ferenc bevételét – 350 pengőforintot – felajánlotta a városnak, ebből épült a budai külvárosi temetőkápolna. A kápolnát 1981-ben lebontották. "

Akkor ezt nem fogadtam el, mert mint már említettem egy helytörténeti kutató 1974-et írt és úgy gondoltam ez bizonyára igaz. De már tudom, hogy akkor tévedtem, amikor kételkedtem az 1981-ben.

Mert íme a "kézzelfogható" bizonyíték:
"Egyetemi kollégium épül a Balokányban - Ötszáz diák otthona lesz" - jelent meg a Dunántúli Napló 1981. szeptember 26.-i számában. 

Elkezdődött a diákotthon építése a kápolna valamikori helyén

Az újságcikkben olvasható, hogy:

"1981 tavaszán vették át a munkaterületet, miután a balokányi kápolnát lebontották. Azóta elvégezték a tömbkiemelést és az IMS-technológiával készülő, hatszintes diákotthon harmadik szintjéig állították föl a vasbeton pilléreket."

Megvan a keresett bizonyíték!
A budai külváros temetőjének Feltámadó Krisztus nevű kápolnáját 1981 év elején tüntették el!

Bevallom minden ilyen érthetetlen cselekedet szomorúsággal tölt el. Miért volt ennyire fontos eltörölni múltunk egyik darabját. Érthetetlen, de sajnos nem példátlan.
Nem gondolnám, hogy megoldhatatlan feladat lett volna emlékhelyként megőrizni a kápolnát. Az itt felravatalozott pécsi polgárok, kiemelkedő személyiségek emlékhelye is lehetett volna. Arról nem is beszélve, hogy büszkén mutathattuk volna be vendégeinknek, hogy ez az a bizonyos kápolna aminek felépítéséhez Liszt Ferenc is hozzájárult.

Emlék táblán szerepelhetett volna:
Liszt Ferenc pécsi turnéjának második koncertjét, a Fő utcai (Király utca) Hattyú fogadó dísztermében 1846. Október 26-án tartotta. Ennek a hangversenynek teljes bevételét a pécsi temetőkápolna javára ajánlotta fel.

Sajnos az akkori évek szanálási mámorában, nem ez volt az egyetlen értékünk, helytörténeti emlékünk, amit eldózeroltak!

 A témához kapcsolódó írásom: A régi Pécs-Budai Külvárosi temető

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs)

Felhasznált források:

• csgyk.hu / fototar
• fentrol.hu
• Dunántúli Napló archívum