A pécsi Időjelző házikó
Időjelző házikót ill. kis meteorológiai pavilont több magyar városban is állítottak. Kaposváron, Sopronban és természetesen Budapesten is. Pécs városának érdekes turista látványossága a szépen restaurált Széchenyi téri Időjelző házikó.
A Széchenyi térről indult és oda érkezett vissza.
A házikó története érdekes és mozgalmas. Előfordult, hogy műszereit ellopták, majd átköltöztették másik helyre, de ekkor műszereit ismét kiszerelték. A Széchenyi téren álló kis meteorológiai házikó több mint száz év "vándorlás" után, az út fáradalmait az eredeti helyén pihenheti ki. A Széchenyi térről indult és oda érkezett vissza.
Mi a "vándorlásának" a története?
Többen is megírták már a pécsi meteorológiai házikó történetét, de én igyekszem sok fényképpel illusztrálni az eseményeket és egy-két plusz érdekességről is írni. Hogyan valósult meg az időjelző házikó ötlete, magától Kiss Józseftől tudhatjuk meg. A Mecsek Egyesület 1908-as évkönyvében Kiss József írta meg a házikó történetének a kezdetét.
Kiss József érdeme az időjelző házikó megvalósítása.
A nevének nekünk Pécsieknek ismerősen kell csengenie, hiszen róla nevezték el a Misina tetőn volt (már sajnos régen lebontott) kilátót.
A Mecsek Egyesület kilátója a Misinán (később Kiss József nevét viselte)
Kiss József A Mecsek Egyesület egyik alapítója és négy évtizeden át főtitkára volt. Már 1901-ben felvetette egy "időjelző házikó" felállításának tervét. Rövidesen a megvalósítás érdekében gyűjtést is rendezett az ügy érdekében.
A Mecsek Egyesület adomány gyűjtő íve
Sok évi szervező munka eredményeként, 1908. június 15-én közadakozásból felállították a Széchenyi téri időjárásmérő állomást. Erről Kiss József a Mecsek Egyesület 1908 évi évkönyvében az alábbi mondatokkal kezdi beszámolóját:
"Sok akadály legyőzése után végre sikerült kis meteorológiai pavillonunkat felállítani, amely 
berendezését és kiállítását tekintve méltó a városhoz és dísze a Széchenyi-térnek. A Mecsek-Egyesület, melynek kebelében megszületett az eszme és amelynek támogatása mellett az valóra vált, ezzel a kis meteorológiai állomással magának ismét egy maradandó emléket állított eddigi szép alkotásai mellé. A meteororgia iránt érdeklődőknek vélek szolgálatot tenni, ha azt a választmány megbízásából Évkönyvünkben ismertetem."
Közadakozásból valósult meg.
A közadakozás egyrészt pénzadományt illetve a kivitelezésben való részvételt jelentette. Az alábbi felsorolásban a főadományozók nevét olvashatjuk:
- - Kiss József (1858-1939) kezdeményezte,
- - Károlyi Emil (1873-1952) építész tervezte,
- - Csukás Zoltán (1860-1942) bádogosmester,
- - Schönwald Imre kézműves mester és kereskedő,
- - Makk Lajos szobrász,
- - Hamerli József (1848-1953) kereskedő,
- - Hoffmann Lajos Első Pécsi Bútor-, Ajtó- és Ablak-gyár tulajdonosa kivitelezte.
Kiss Józsefnek nagyon fontos volt az időjelző házikónak a legjobban megfelelő hely kiválasztása. Erről az alábbiakat írta:
"Az időjelző házikó helye a körülményekhez képest elég jól van megválasztva. Benn van a forgalom középpontjában és így könnyen hozzáférhető; a lehetőséghez képest védve van a nap sugarai ellen s a városházhoz való közeli fekvésénél fogva állandó felügyelet alatt áll, ami a megőrzés szempontjából feltétlenül szükséges.
Amilyen csinos azonban a kis állomás, annyira nem szép a keret, mely azt övezi és reméljük, hogy a város közönsége a M. E. kérelmére a két fasor közötti területet parkíroztatja, hogy így kis házikónk jobban érvényesüljön zöld pázsitos környezetében, mely a Széchényi térnek is díszítésére fog szolgálni."
A Széchenyi tér és az 1908-ban felavatott időjelző házikó
Azt is megemlítette, hogy tudomása szerint a város tervezi a Főtér rendezését, parkosítását és reméli, hogy ez hamarosan megvalósul. De annak ellenére, hogy a város vezetőinek valóban ez volt a szándéka, de a téren az első "kapavágás" csak 1928-ban valósult meg.
A kis remekmű létrejöttében ki és mivel járult hozzá?
Erről egy a Mecsek Egyesület éves beszámolóban olvashatunk pontos adatokat:
"A lelkes munkatársak közül köszönetet mondunk különösen Károlyi Emil urnak, aki a szép terveket díjtalanul készítette el és Csukás Zoltán urnak, aki a házikót teljesen ingyen bocsátotta a M. E. rendelkezésére, olyan áldozatot hozván ezzel a jó ügynek, amit különösen kiemelni kedves kötelesség. Az eszközök beszerzésénél Schőnwald Imre ur járt kezünkre kiváló előzékenységgel, amit azzal is tetézett, hogy a gyártól neki járó jutalékot egyesületünknek engedte át. Köszönettel tartozunk Makk Lajos szobrászművész úrnak a szobrászmunkák díjtalan elkészítéséért, Hamerli József urnak az ajándékozott vaskorlátért, Hoffmann Lajos úrnak a famunkák önköltségi árban való számításáért, Buday Béla úrnap és özv. Lange Gyulámé urnőnek szívességből készített kisebb munkákért. Csakis ily nemeslelkű adakozók támogatása mellett lehetett a gyűjtés utján befolyt összegből a meteorologiai pavillont létesíteni."
Pécs történetének egyik szomorú fejezete a szerb megszállás eseménye.
A szerb megszállás története nekünk pécsieknek ismert:
A szerbek 1918 novemberében kezdték meg Dél-Magyarország megszállását, 9-én elfoglalták Újvidéket, 13-án Szabadkát, 18-án már Mohácson voltak. Károlyi Mihály egy szedett-vedett delegáció élén a belgrádi katonai konvenció aláírásával önként vállalta, hogy ideiglenes demarkációs vonal húzódjék a történelmi határokon belül. Megszállás alá került jóformán egész Baranya megye.
Végül is 1921. augusztus 20-án a magyar kormány emberei megszállták a középületeket, 21-én bevonult Pécsre egy csendőrszázad. Ezzel hivatalosan is visszakerül Magyarországhoz a szerbek által 33 hónapig megszállva tartott Baranya. Közben történt egy-két "érdekes dolog" is Baranyában, gondolok például a "Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság" történetére, de ezzel most nagyon eltérnénk az eredeti témától.
A Szerbek kifosztották az időjelző házikót is.
A Szerbek kivonulása előtt a fél várost kifosztották. Ki tudja mire gondoltak a szerbek, talán nagy értékűnek gondolták a műszereket, de tény, hogy kifosztották az időjelző házikót is. Ez nem volt olyan nagy anyagi veszteség a városnak, mint az iskolák kifosztása vagy a dohány gyár berendezéseinek leszerelése és ellopása, de megtörtént. A házikó műszereit természetesen pótolni kellett.
A szerbek a Kardos Kálmán utcában paroláznak
Ezek után csendesebb évek következtek és eljött a Széchenyi tér átépítésének, parkosításának az ideje is.
A tér 1928-ig a város nagypiaca, vásár tere volt. A tér átépítése sok-sok éven át zajlott. A tér alsó felén kezdték a munkálatokat, majd a tér felső fele következett. 1930 -ra a tér alsó felén a szép díszkerítéssel körülvett park, a tér nyugati majd a keleti felén is elkészült. Ekkor úgy nézett ki, hogy Kiss József eredeti kívánsága teljesült.
A Széchenyi tér alsó fele már parkosítva 1930 körül
A város vezetése és a teret átépítő tervezők úgy döntöttek, hogy az időjárás házikót el kell távolítani a Széchenyi térről. Erről a sajnálatos eseményről ismét a Mecsek egyesület évkönyvében, 1939 évről szóló beszámolóban olvashatunk.
"A Széchenyi-tér rendezése folytán lebontott időjárás-jelző házikót a Menedékház előtti téren állíttattuk fől. "
A Széchenyi tér felső fele már majdnem kész 1938-ban
(Térburkolás, a torony bontása még vissza van. De hova lett a kis házikó?)
A fenti kép tanúsága szerint, a házikónak csak a hűlt helyét látjuk. Érthetetlen az időjárás házikó áthelyezésének az oka és miért került pont a Mecsekre?
A Mecsek Egyesület turistaházának kerthelyiségében áll már a kis házikó
Valahol ezt olvastam:
"Eredeti helye a Mecsek Dömör kapu nevű, kirándulóhelyének közepén volt. Így mind a kirándulók, mind a Menedékház szálloda vendégei, megnézhették a várható időjárást ...."
Az eredeti hely megjelölése természetesen tévedés.
Érdekes inkább a második mondat! Mivel arra talán már kevesen emlékeznek, hogy a Mecseken nem volt műszer a kis házikóban. Akkor mit lehetett látni benne? Különböző mecseki turista térképeket. Így még érthetetlenebb, hogy miért is nem volt helye a felújított Széchenyi téren.
A Mecsekre költöztetésről ismét csak a Mecsek Egyesület évkönyvében olvashatunk:
"E házikóban dr. Szabó Pál Zoltán tagtársunk a Mecsek térképeit helyezi el. A meteorológiai műszereket Osgyáni Jenő tagtársunk díjtalanul átjavította, kiegészítette és azok gondozását elvállalta. E műszerek a zirci gimnázium északi falára kerülnek. Az első létesítmény a menedékházban megszálló vendégeknek, a második a város kirándulóinak, turistáinak tesz majd igen értékes szolgálatot."
Meteorológiai műszerek a Nagy Lajos gimnázium falán?
Arról sajnos nem találtam semmilyen feljegyzést, hogy a műszerek valóban a gimnázium falára kerültek, vagy sem. De ha feltétezzük, hogy ott voltak, akkor meg a falra helyezés módját nem ismerjük. (Ha valakinek feltűnt a zirci gimnázium név és nem tudja miért zirci: 1814-ben a zirci ciszterciek az állami és társadalmi elvárásnak megfelelően átvették a jezsuiták egykori székesfehérvári és pécsi Széchenyi téri gimnáziumának vezetését.)
Az 1938-ban a Dömör kapui turistaházhoz áthelyezett házikót ezekben az években továbbra is a Mecsek Egyesület gondozta. De mi történt 1945 áprilisa után?
Választ a Mecsek Egyesület 1945 évi és egyben az utolsó (!) évkönyvének zárószavában olvashatjuk el:
"Egyben közlöm eddigi hűséges tagjainkkal, hogy 54 év óta fennálló egyesületünket, a Nemzeti Sport-Bizottság, a változott idők szavát követve, feloszlatta és a Természetbarátok Turista Egyesületének adta át, ahol mint Mecsek osztály működne tovább, a tervek szerint.
Az új demokratikus idők jegyében induló turista élet, bizonyára továbbfejleszti a hagyományokban gazdag egyesületet és szolgálja majd azt a nagy nemzeti és magyar ideált - egyesült erejével - mely hazánk felvirágoztatását tűzte ki nemes céljául."
Gondolom a lényeg egyértelmű! A Mecsek Egyesületet szélnek eresztették, így az időjárás házikó is gazdátlan, gondozatlan maradt és egyre rosszabb állapotba került.
A Dömör kapui buszforduló 1941-ben
1961-ben a Dömör kapui buszforduló közepébe került a kis házikó. Egyes feljegyzések szerint a vidámpark és az úttörővasút építésével összefüggésben történt az áthelyezés. Talán azért emelték ki a Dömör kapui menedékház udvarából és került a Dömör kapui buszforduló közepébe, hogy a környéknek legyen még egy látványossága a turisták örömére.
Az 1960-as években a Dömör kapu buszfordulójában
A fényképen nem szembeötlő a házikó sérülése, hiányossága, de sajnos egyes díszítőelemek eltűntek. A Dömör kapui turistaháznál a házikó tetejének négy sarkának díszítő eleme egy-egy sárkány is volt. (Én legalább is vízköpő sárkány ábrázolásnak látom.)
A házikó teteje a "sárkányokkal"
A fentebb látható képen, a buszforduló közepén álló házikón már nincs meg a "sárkány" motívum. Sajnos ez is egy kudarcos kutatás volt, mert nem sikerül megtudnom, hogy a négy sarkán kiálló figurák letörtek vagy szándékosan lettek eltávolítva.
A házikó restaurálása szépre sikerült, de a "sárkányok" nem kerültek vissza.
Mecsek Egyesület alapításának 100. évfordulójára a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület kezdeményezésére az eredeti helyére, a Széchenyi térre visszakerült a házikó. Az eredeti helyre való visszaállítást, a Pécsi Polgármesteri Hivatal, Hungária Biztosító Bm-i Igazgatósága, az Országos Meteorológiai Szolgálat Pogányi Állomása, Mecseki Intéző bizottság, Konzum Rt. is támogatta. Az építmény felújítását a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat végezte. Így 1991. szeptember 21-től ismét a lakosság rendelkezésére állt, mivel a házikót restaurálták, műszereit pótolták, ismét mutatta az időjárás paramétereit.
A házikót 1991-1996-ig Felcser László és Szabó László építészek gondozták, majd 1996. januártól 1999. júliusig a Hevesy György Műszaki Szakközépiskola vállalta ezt a feladatot. 1999. július 15-től a Pollack Mihály Építőipari Szakiskola és Szakközépiskola gondozta.
Az időjelző házikó a 1990-es évek elején
Közben 1993. április 30-án Pécs város életében jelentős esemény következett be, mert újjáalakult egy patinás régi egyesület, mely évtizedeken át óvta, védte a Mecsek épített örökségét.
Sajnos egészen 2010-ig senki nem tudta teljes bizonyossággal, hogy ki üzemeltesse a házikót és kinek a feladata lenne annak karbantartása. A megoldás végül is megszületett:
2010. Pécs Európa Kulturális Fővárosa évében a Mecsek Egyesület kinyittatta a házikót, kitisztította a belső teret, réztáblát helyezett el az eredeti felállítás 1908-as évszámával és az egyesület jelvényével. Archív fotókat, és rövid leírást tett be a kis házikó történetéről. Három évkönyvet helyezett el az újjáalakult Mecsek Egyesület kiadványaiból. Megerősítette a díszkorlátot az építmény körül.
Pécs 2010 kulturális főváros eseménysorozatához kapcsolódóan fontos témakört felölelő konferencia megszervezésére vállalkozott a Mecsek Egyesület. Pécs természeti értékeivel és a Mecsek Egyesület azok védelmében, megismertetésében folytatott munkája bemutatásával foglalkozott a konferencia. A konferencia zárása után felavatták a felújított Széchenyi téren a külsejében megújult időjelző házikót. Rövid avatóbeszédet mondott Dr. Ujvári Jenő nyugalmazott alpolgármester.
Napjainkban ismét a Széchenyi téren látható az
1908-ban felállított kis ékszerdoboz az időjelző házikó (felv. 2011).
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
