2013. aug 10.

SZATMÁRY GYÖRGY PÉCSI PÜSPÖK NYÁRI PALOTÁJA ÉS A TETTYE

írta: Régi Pécs

Bevezető:
Tettye fennsík vagy Tettye tér, de mindegy is mert mi pécsiek csak úgy mondjuk megyünk a Tettyére. Ki ne ismerné a Tettyét vagy a romokat, minden pécsi ismeri. A Tettye kialakulásának történetét vagy a romok valós történetét is?

"A Tettye" (részlet az írásból):

"A Tettye most áll rendezés előtt. Ha megfontoljuk az elmondottakat, úgy érezzük, hogy valami különös gondosságot igényel ez az értékes hely. Érezzük, hogy a város hagyományainak tiszteletével nyúlhat hozzá a rendező kéz. Kérnünk kell ezt a kezet, hogy a régi, ősi Tettye lebegjen szeme előtt, mikor valamit elbont vagy alkot. ... A fennsík tőszomszédságában a vízeséseket ismét ki kell szabadítanunk. Gyönyörűen lehetne megoldani a hagyományok hűséges ápolását, ha egy malom romot felépítenének és a teljes berendezést régi hasonló malmokból és leírások alapján összeszednénk. ... A Tettye palotáját sajnálom. A magyarországi reneszánsz egyik legértékesebb alkotása hever romokban. Restaurálása fogyatékos és stílustalan. Ezt a palotát fel kellene építeni. ... Különlegesség lenne, ha benne 'Mecseki Múzeum' létesülne."

Akár napjainkban is születhetett volna ez az írás. De nem! Mert mindezt Szabó Pál Zoltán (1901-1965) geográfus, a Mecsek tudományos feltárója írta. Mint adatiból látszik nem a mostani felújításról vetette papírra ezeket a sorokat, hanem mindez 1938-ban történt.
A fentiekből is kitűnik, hogy a Tettye szépségének és értékeinek megőrzése már régen is fontos téma volt.

Képeslap 1900-ból

De vajon a Tettye fennsík mióta is létezik. A kérdés jogos és erre "jogosságra" magyarázatot az alábbiakban kapunk.

A mi világunkban a római művelődés egyik találmánya a város. A városhoz azonban többek között jó építőanyag is kell. Mész, homok és faragható kövek. A Pécsi síksághoz a Tettye szikláinál nincs is közelebbi és jól megközelíthető lehetőség. A római építmények kőanyaga innen való! A remekbe faragott szarkofágok hófehér mészköve innen a Havi hegy oldalából ered. A vaskos középkor épületfalak és a több mint három kilométer hosszú városfal véges-végig tettyei mészkőből való.

A mai Tettye-fennsík az egész Tettye tér ugyanis bányaudvar. Az egykori kőfejtés eredménye a Mecsek oldali meredek sziklafal is! Itt a válasz a fenti kérdésünkre: nem a természet ajándéka a tettyei fennsík, hanem az ember természet átalakító tevékenységének eredménye. Kivételesen kijelenthetjük, nem minden esetben jelent természet rombolást az emberi beavatkozás. Talán ez az egy kivétel, mert csodálatosan szép tájat hozott létre az emberi kéz, amikor megbontotta a hegyoldalt.

A 16. század elején az ország annyira rossz gazdasági helyzetben volt, az építési kedv pedig annyira lecsökkent, hogy itt Pécsett is kevesebb bányára volt már szükség. A Tettyén a bányászatot befejezték. Ez a táj a pécsi püspökség kezébe került és ekkor kezdődött meg a fennsík rendezése is. Szatmáry György püspök nevéhez fűződik a Tettye fennsík kialakítása, mert ő vette észre a tájban rejtőző szépséget és ő egyengetette ki a bányaudvart, itt jött létre a püspökség vadaskertje.

Ide a volt bányaudvarra, a vad zuhatagos Tettye-patak mellé emelteti gyönyörű reneszánsz palotáját, gazdag itáliai urak módjára. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre a villa építésének körülményeiről, de azt biztosan tudhatjuk, hogy Szatmáry György építette Pécsi tartózkodása idején azaz 1505 és 1521 között.
Az is csak valószínűsíthető, hogy a terveket egy olasz építész tervezte, de elképzelhető az is, hogy az építész maga vezette az építési folyamatokat.

A reneszánsz "Sienne villa chigi" tervrajza (a tettyei villa is olasz mester munkája)

A Tettye forrás éltető vize - régi nevén Puturluk - Pécs város síksága felé zúdult. Ez a bővizű, soha ki nem apadó patak teremtette meg a lehetőségét a Malomszeg Vicus malmainak és iparának kialakulásának. A 14. században már a későbbi ipari negyed alapjait lerakták. Tettye patak völgyében gabonaőrlő, posztóverő, fűrész, papír és lőpormalom, tímár és egyéb ipari üzem jött létre.

Papírmalom a Tettye patak völgyében (Wurm Károly rajza)

A püspökség építészei és kertészei a fennsíkot és az alatta lévő teret függőkertes paradicsommá változtatják át. Ezt ábrázolja Pilch Andor építész a palota rekonstrukciós rajzán.

Pilch Andor rekonstruált palota rajza egy korabeli képeslapon

A jeles 17. századi utazó, Evlia Cselebi, már-már idilli állapotokról tudósít. Pécsnek például

"hetven helyen van sétahelye, tulipánokkal és madarakkal tele... hol a hajlott lombozatú fűz, nyár, ciprus és hársfák árnyékában, [...] magas fű között Szelszebil folyóhoz hasonlóan, csillogó vízmedencéket képezve néhány száz folydogáló forrás folyik, s mindenki a maga szerettével barátkozik".

Evlia Cselebi nyilván túloz és túlzottan is kiszínezi a látottakat, de valóban szép látvány lehetett a Puturluk völgyben szaladó, zuhatagos Puturluk-patak.

Ezzel a fenti idézettel a török időkbe csöppentünk. Mint minden pécsi tudja, városunk 143 évig tartó oszmán uralom alatt nyögött.

Hogyan is kezdődött? 1543 júniusában önként megnyitotta kapuit városunk az oszmán sereg előtt. Ekkor került török kézre a városon kívül lévő püspöki nyári rezidencia is. A villa épségben kerülhetett a törökök kezére, akik kisebb átalakításokat végeztek csak rajta. Valószínűleg a keleti szárny mellé épült torony eredetileg nem volt a villa része, azt a törökök toldhatták hozzá. Milyen célból? Talán őrtoronyként funkcionált, de betölthette akár a minaret szerepét is. Természetesen nem minaretnek épült, mert alakja ettől eltérő.

Dervisek (illusztráció)

A keringő dervisek, a mevlevik, az oszmán birodalom legképzettebb, legműveltebb, legnagyobb tiszteletnek örvendő szerzetesei voltak. Pécsen működött egyetlen magyarországi kolostoruk, amelyet valószínűleg a 17. század közepén alapított a Jakováli Haszán pasa. A dervisekről szinte semmi feljegyzés nem maradt fenn, egy adomány levélben leírtakon kívül, ahol mint a tettyei épület birtokosát nevezik meg a derviseket.

A "tekke" török szóból eredeztetik a Tettye elnevezést. Sok tudományos vita után úgy látszik, hogy végleges bizonyítást nyert a Tettye szó eredete. Tehát most már biztosan kijelenthetjük, hogy Tettye elnevezésünk, a török illetve arab "tekke" azaz kolostor szóból alakult ki, az eredeti szó "ellágyulásával". Tudomásom szerint a fennsík neveként csak a Puturluk és Tettye elnevezés ismert.

Ilyen zuhatagos, rohanó vizű volt a Tettye-patak 1928-ban (foto fortepan)

A fent már említett a török megszállás után keletkezett adomány levélben, a budai kapu előtti telekről azaz a Tettye patak völgyében lévő hegy lábánál, egy nagy kőépület romjairól illetve azok volt tulajdonosairól így szólnak.

A "földtelek azonos a török (hamis) remetékhez tartozott, mint az említett nagy romok lakóihoz és e völgy birtokosaihoz.".

Tehát ennyi bizonyítékunk biztos van arra, hogy a volt püspöki palota és a völgy a dervisek birtoka volt a török időkben.

Eljött a várva várt felszabadulás napja is. 1686. október 21.-én felszabadultunk, városunkba bevonult Badeni Lajos őrgróf felmentő serege. Könnyen elképzelhető, hogy milyen állapotban volt városunk a török gyújtogatás az ostromlók folytonos bombázása után. A korabeli feljegyzések szerint a városban tízezren voltak. De az ostrom után kivonult a közel négyezer fős török fegyveres sereg, majd kitoloncoltak legalább szintén ennyi lakost is. Könnyen elképzelhető, hogy egyes kutatók szerint kiszámolt 480 fő közel van az igazsághoz. (Ez számolható ki egy 1698-as épület számlálás alapján.)

De mi lett a sorsa a tettyei nagy épületnek.
Egyes írások szerint a törökök felgyújtották a palotát, de ennek ellent mond egy másik feljegyzés mely szerint az épület rossz állapotú, de lakható. Egy biztos, hogy a török kiűzése utáni időkben ugyan rossz állapotban volt az épület, de valószínűleg volt romos, de volt lakható része is.

A már említett 1686-os adományozó levél szerint már ekkor rossz állapotban volt az épület. Terület az adományozás után a pécsi káptalan tulajdonába került, ki a püspökkel megosztozva káposztás kertnek használta. De mivel a püspöknek közelebb is volt kertje, itt felhagytak a műveléssel.

1780-ban Pécs elnyerte a szabad királyi város címet, ekkor a város tulajdonába került a terület és a romos épület is.

Még a későbbi években is volt az épületnek lakható, épen maradt része és ekkor ez a városi erdészek lakóhelyéül szolgált. Egy kutatási eredmény szerint tehát a törökök megszállást is ép állapotban vészelte át az épület, mert a feljegyzés szerint az épület hibáinak kijavítása után lakható volt és 1830-ig még laktak is benne. Valószínűleg az utolsó években csak szegények húzták meg magukat az épületben, addig míg teljesen lakhatatlanná nem vált.

1830 kiadták az engedélyt az épület teljes lebontására, mely engedélyt Piatsek József építőmester kapta meg, de ismeretlen okból a bontás elmaradt. 1840-ben egy gyáros ismét a romok lebontására adta be a bontási kérelmét, de ez is elmaradt.

Egy a sok rekonstrukciós rajz közül (Szatmáry villa)

Az évek során egyre divatosabb kiránduló hely lett a Tettyéből, ahol sok ünnepséget is rendeztek.

1916-ban már kiépült a sétány a patak partján

Valószínűleg az ide látogató emberek védelmében 1897-ben a több helyen a még magasba törő falakat visszabontják. Ekkor semmisülhetett meg az eddig még meglévő keleti szárny falainak nagy része is.

Várady Ferenc 1897-ben írt munkájában ezt írja:

"Az épület délkeleti sarkán állott az épület zöméből kiemelkedő torony s közvetlenül mellette a kápolna, melyet egyenlő nagyságú, fölül fél ívben végződő képekkel díszítettek. E képek nyomai a falakon még ma is láthatók."

Ez érdekes megjegyzés volt, mert ezek szerint ekkor még látható volt a kápolna freskója is!? A bontással járó sok változás az akkortájt készült rajzokon és képeslapokon jól megfigyelhető.

Még az emeli ablak keretek is jól láthatóak (Wurm Károly rajza)

1904-ben további egy méteres részt bontanak vissza, de ezt már a romok konzerválásának érdekében, mert a falak tetejét ekkor lebetonozzák.

Már régebben is több tanulmány foglalkozott a romokkal azaz a Szatmáry püspök nyári nyaralójáról. A régebbi kutatásokból talán Reéh György a "Tettye királyának" 1911-es munkája emelkedik ki. Érdemes megismernünk, hogy szerinte hogyan is nézett ki a villa.

Egy még meglévő kapu sarokkő tanúsága szerint az "U" alakú épület főbejárata a keleti szárnyon a torony mellett volt. Ezen keresztül haladva a 24,5 méter hosszú és 18,5 méter széles belső udvarba jutunk. Reéh György szerint nyugat felé is volt egy mellék kijárat.

Ehhez hasonló látványt nyújtana a még meglévő Szatmáry villa (Chigi villa, Olaszország, Siena)

Reéh György is egyetértett azzal, hogy a kápolna a keleti oldalon lehetett és ezt az alábbiakkal bizonyítja. Az északkeleti helyiséget, külön boltmezőkre, kilenc külön keresztboltozatra osztotta, melyeket a helyiség közepén, négy szabadon álló oszlop és a falak mentén 8 konzolszerű falpillér és négy sarok pillér támasztott alá. Szerinte is ez a helyiség lehetett a kápolna, mert az oszlopok miatt más funkciót nem tölthetett be.

Ez volt a püspöki nyári palota kápolnája (oszlopfők helye még napjainkban is jól látható)

Egy 1957-es ásatás során belső vízvezetékcsöveket is találtak és ebből arra lehet következtetni, hogy a villának vízvezetése is volt!

Befejezésnek valami tanulságot kellene levonni. Minden korban igyekeztek megtartani az épületet, de valahogy nem sikerült. Talán annyit megjegyezhetünk az évszázados épület pusztulása kapcsán, hogy reméljük ezeket a romokat már sikerül így megtartani az utókor számára és nem kell majd megint visszabontani. Persze ismerjük a nemrégen lezajlott eseményeket, hogy majdnem sikerült ledönteni egy újabb falszakaszt, de szerencsére nem így történt.

Források: