KONCERTTEREM A KOSSUTH TÉREN ?
1886-ban érdekes látvány fogadott volna minket a Majláth téren (ma Kossuth tér). A tér beépítettsége közel azonos volt akkor mint napjainkban csak helyenként még másik épület állt a mai helyén. Északon az Irgalmasok bazár épülete állt, később pedig az Irgalmasok bérház (ma önkormányzati épület).
Hogy mi az ami érdekes látvány 1886-ban? Az nem megfelelő kifejezés, hogy érdekes, inkább megdöbbentő, a tér közepén egy nagy hangversenyterem áll.
De ha ott állt akkor, most hol van? És meddig állt ott? Miért építették oda? Milyen célból épült?
Ismerjük meg a tér kialakulásának történetét és a hangversenyterem felépítésének okát.
1864-es térképen még a tér neve "Uj tér"
1864-ig a tér még nem létezett mert régebben a Kapucinusok, később Irgalmas-rendiek telke, kertje volt. A város a Széchenyi azaz akkor még Fő téren lévő piacnak kívánt új helyet biztosítani.
Erre az Irgalmasok kertjét találták alkalmasnak. 1864-ben a város sikeresen megvásárolta a kert 1600 négyszögöl méretű részét, aminek a célja a városi piac létesítése volt.
Tér kialakításakor "Új tér" nevet kapta, de ez mindössze egy évig volt így. Az 1864-ben kiadott Pécs térképen ez a név szerepel, de 1865-ben már megtörtént a tér "végleges" elnevezése, mert "Majláth" névre keresztelik.
1865 -ből származó újságcikk a tér névadásáról
1869-re kész a Zsinagóga, és mellette a híres pécsi zsidó iskola. A Majláth téren később felépítendő épület neve tulajdonképpen nem hangversenyterem, hanem Dalcsarnok és ennek léte a Dalárdáknak illetve a Daláregyesületek létrejöttének köszönhető, ismerjük meg ez hogyan is alakult ki (De csak röviden).
Majláth tér, itt épült fel a dalcsarnok
A Dalárdák tulajdonképpen férfiak énekegyesületi szervezete volt. Magyarországon, külföldi minta alapján 1867-től Országos Daláregyesületet alkottak, amelynek első országos karnagya Erkel Ferenc lett.
A Pécsi Dalárda 1862-ben alakult meg. Alapító tagjai Bánffay Simon, Hoffer Károly és Wachauer Károly voltak. Tiszteletbeli tagnak Erkel Ferencet kérték fel, aki ezt a megbízatást egy Pesten 1864. augusztus 10-én kelt levélben köszönte meg.
A zászlószentelés 1864. augusztus 15-én Pécsett, a mai Széchenyi téren zajlott le ünnepélyes keretek között. A zászlóra Majláth Györgyné Prandau Stefánia zászlóanya felkötözte a gazdag hímzésű szalagot.
Zászlószentelés 1864. augusztus 15-én a Széchenyi téren
A pécsi 1886-os találkozó nagyon nagy jelentőségű volt és nem csak azért mert a Pécsi Dalárda fennállásának negyedszázados jubileumát ünnepelték. Volt ennek egy nagyon fontos másik oka is, mert 1864-ig jórészt német nyelven tartottak dalárünnepeket és már korábban is felvetődött az, hogy magyarnyelvű dalárdák szerepeljenek az ünnepélyeken de ezt Pécs valósította meg először.
A korabeli sajtóban ilyen mondatok jelentek meg erről:
"Pécset illeti a történelmi dicsőség, hogy az elvetett eszmemag ott kelt ki először termékenyítőleg!"
vagy ez:
"Az ünnepély fénye oly intenzív volt, hogy még a közgyűlési felzaklató incidensek sem voltak képesek azt legkevésbé alterálni".
Sokan ott értesültek Liszt haláláról, de ezt a nagyszerű ünnepséget ez sem zavarta meg.
Erről így írtak: "s bár sajogtak a szívek a pótolhatatlan veszteség felett, de az élet kötelességei felülmaradtak a halál gyászleplén".
1886 február elején a tervek elkészültek és hozzá is fogtak szervezéshez.
Az egyik legnagyobb vállalkozás a Majláth térre tervezett Dalcsarnok volt!
1886 Majláth tér - Dalcsarnok
Szinte hihetetlen de az előadásokra emelt dalcsarnok 2000 ember befogadására volt képes!
Külön szenzációs megoldásként kettős világítást terveztek a koncertterembe. Villanyvilágítás volt az épületben, de gázlámpák is rendelkezésre álltak. Erre azért volt szükség mert ebben az időben (de még jóval később is) sokszor volt áramszünet.
Erről a korabeli sajtó így írt:
| "Az előadásokra emelt dalcsarnok, mely 2000 embert képes befogadni, igen csinos, s villamos fénynyelvilágítják, de gázvilágításról is gondoskodtak arra az esetre, ha a villamos készülékben zavar állna be." |
1886 augusztus 11 -én délután öt órakor a Budapest-Pécs különvonattal megérkeztek a dalosegyesületek.
Hatalmas éljenzéssel fogadták a 29 vasúti kocsival érkező 811 személyt, de mivel már korábban is érkeztek vendégek Pécsre így legalább 1200 vendég tolongott a vasútállomáson. Hatalmas ünnepség ígérkezett mert az előbbi ünnepélyeken legföljebb 800 dalár jött össze, most 1300 énekes fog közreműködni.
Korabeli feljegyzés szerint:
| "Augusztus 12-ikén délben a daláregyesületek közgyűlése megalakította a bíráló bizottságot. Napközben a vendégek megnézték a város nevezetességeit. Este tartották meg az első hangversenyt a dalcsarnokban, mely a kellemetlen idő daczára szorongásig megtelt." |
A pécsi országos dalünnep 1886 augusztus 15-ikén ért véget.
A dalcsarnokot az ünnepség után lebontották és ismét piac lett a tér.
Csak összehasonlítás miatt, két másik város "dalcsarnoka" az elöző évekből:
Debreceni és a Nagyváradi Dalcsarnok
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
