Sokan ismerik a 2009-ben elbontott tettyei Zsolnay díszkutat. Útleírásokban, könyvekben, az interneten azaz szinte mindenhol ez olvasható: 

1961-ben állították fel. Eredetileg Debrecen megrendelésére készült 1958-ban.

De ez tényleg így volt? Olvasd tovább és kiderül, hogy mi is az igazság!

A Zsolnay gyárban készült  pirogránit  díszkút 1961-ben került a Tettye térre. Török János szobrász, keramikus műve (1958).

1965-ben gyönyörű állapotban, a Tettye dísze volt!

A kút két részből áll. A külső kútgyűrű Zsolnay mázas pirogránit körcikkekből áll és minden második elem egy stilizált virágmintával van díszítve. A medence közepén szemmagasságig érő csonka kúp forma, palástján a korra jellemző ...

Bevezető:
Tettye fennsík vagy Tettye tér, de mindegy is mert mi pécsiek csak úgy mondjuk megyünk a Tettyére. Ki ne ismerné a Tettyét vagy a romokat, minden pécsi ismeri. A Tettye kialakulásának történetét vagy a romok valós történetét is? 

"A Tettye" (részlet az írásból):

"A Tettye most áll rendezés előtt. Ha megfontoljuk az elmondottakat, úgy érezzük, hogy valami különös gondosságot igényel ez az értékes hely. Érezzük, hogy a város hagyományainak tiszteletével nyúlhat hozzá a rendező kéz. Kérnünk kell ezt a kezet, hogy a régi, ősi Tettye lebegjen szeme előtt, mikor valamit elbont vagy alkot. ... A fennsík tőszomszédságában a vízeséseket ismét ki kell szabadítanunk. Gyönyörűen lehetne megoldani a hagyományok ...

A régen volt szőlőhegy meredek oldalú hegygerinccel magasodik a Tettye és a Budai városrész fölé. Az egykori potur és szláv városrész balkáni település formáit mutató külváros meredeken kapaszkodik felfelé a hegyre, mely Kakas-domb vagy Kokasváry-hegy néven volt ismert régen.

Havi hegy egy régi felvételen

A hegy tetején tetején épült zömök tornyú kápolna messziről látható és jellegzetesen illeszkedik be a városképbe. Pécs távlati képe a Havi hegyi kápolna nélkül el sem képzelhető. A Havi hegyi fogadalmi kápolnát 1698-ban, a pestisjárvány elmúltával építették. A szóhagyomány szerint, a templom anyagát a város lakossága gyalog hordta fel a 250 méter magas dombra. 1710-ben bővítették. Az 1780-ban tűzvész ...

Pécs legkisebb legnagyobb embere!

BEVEZETŐ

Az eredi írásom még 2012-ben jelent meg egy azóta már megszűnt honlapon. Sok-sok kutatómunka és személyes beszélgetések eredményeként. Egy kis frissítést végeztem az eredeti íráson (most 2016-ban).

Ez a történet talán csak egy pécsinek lehet érdekes, mert Darányi bácsit csak mi ismerhettük. De élete olyan érdekes, hogy azért nem csak lokálpatriótáknak lehet élmény olvasni az életéről. Sokan csak hallomásból ismerik, de van aki nem is hallott róla. Darányi bácsi életének első fele Pécsett zajlik, majd rejtélyes módon sok évre "eltűnik" a városból, majd ismét felbukkan. A történetekről nem állítom, hogy teljesen pontosak, pedig sok ember emlékszik rá. Van aki a nevére ...

Természetesen a fenti neveket és még több hasonló "érdekeset" a pécsi utcanév táblákon lehetett olvasni.

A pécsi utca nevek első említése az 1550-es évekből származik. A török időben (1554) végzett adóösszeírások ívein már utcaneveket olvashatunk. Érdekes, hogy Pécsett az utcákat nagyon gyakran egy-egy jellegzetes épületről nevezték el, majd személyekről is. Minderről szól Pesti János nyelvész, a PTE nyugalmazott docensének könyve a "Pécs utcanevei (1554-2004) ".

Az pécsi utca nevek történetében van egy olyan utca - a mai Hunyadi János utca - amely a legtöbbször átnevezett utcák versenyét Pécsen megnyerné!

Széchenyi tér 1915-ben (jobbra a fák takarásában az Eiser-ház)

Erről a könyv szerzője Pesti János így ...

A "Piarcz téren" a későbbi Fő, majd Széchenyi téren laktak a megye és a város fontos tisztségviselői, előkelő főurai. A tér dél-nyugati két telkén állt az egykori tulajdonosai után  "Czindery ház",  valamint a  "Cséby ház"  néven ismert két épület.

1790 Fő tér, balra a Czindery és Csébi házak

A Fő tér 9-es számú (Czindery) ház első ismert tulajdonosa a híres Passardy Pál alispán és családja, kik 1712-től laktak itt. Később a Fábry család, azután közel száz évig Czindery Rókus alispán és örökösei voltak a tulajdonosok. A nevezetes Czindery Rókus földbirtokos itt vendégfogadót nyitott. Ebben a fogadóban sok híres személyiség szállt meg, sokáig népszerű, elegáns fogadó volt.

Ribay Ferenc 1868-ban nyitotta meg ...

Az itt látható képeslap egyik kis képe szerint Pécsett kerékpár stadion is volt. A bal alsó kis kép felirata:  "Pécsikerékpár verseny pálya."

Ezzel kapcsolatban sok kérdés merülhet fel az emberben.  Hol volt, mikor épült, mi lett vele?  Ez egy sikeres pécsi történet volt, ami a város hírnevét vitte szerte az országban. Mert bizony a kerékpárstadion sok-sok pécsi sport sikert látott.

De kezdjük egy kicsit régebbről a történetet, mert ha tudjuk, hogy ezek a pécsi sikerek az 1800-as évek vége felé történtek akkor van még egy kérdés. Mikor is lett sporteszköz a kerékpár és mióta sport a kerekezés? 

...

A Búza tér és a Zsolnay Vilmos út sarkán állt egy a Pécsiek emlékezetében Fehér Farkas vendéglőnek megőrzött épület. Napjainkban viszont már az épület nincs meg mivel a Zsolnay út kiszélesítésekor 1979-ben lebontották mint a környék és a Búza tér szinte összes régi épületét. A földszintes ház nem volt egy látványos szép műemlék, talán ezért is meglepő, hogy egy fontos történelmi esemény helyszíne volt!

Nem csak pécsi, hanem országosan is kiemelkedő, de sajnálatos módon tragikus kimenetelű esemény kiindulópontja volt régen.

A vásár tér (Búza tér) keleti oldala (ennek déli sarkán volt a Fehér Farkas Vendégfogadó

De hogyan is kezdődik az épület története?

...

Most amikor a már több éve elköltöztetett pécsi tejüzem, a MIZO épületét is lebontották, alkalom arra, hogy elgondolkodjunk azon - mivel a városnak nincs már egy tejfeldolgozó üzeme sem - hogyan történhetett ez meg. Pedig a kezdetek nem erre utaltak, mert valamikor több tejfeldolgozó is jól megfért egymás mellett.
Nem ismertetem a tejfeldolgozás történetét, de azért van itt egy érdekes dolog melyet talán kevesen ismernek. Ezért pár mondat szükséges egy kis történelmi áttekintéshez.
"A magyar nép története a kezdetektől szorosan kapcsolódik az állattartáshoz. Az állatok nemcsak a munkavégzésben voltak az ember segítségére, hanem szükség volt húsukra, tejükre a táplálkozásban. A frissen fejt tejet leszűrve tejesköcsögökbe ...

Aki nem ismeri a térkép eredetét és történetét, annak lehet, hogy csak egy olyan térkép mint a többi. Ez azért mégis más, mert  ez az első nyomtatott várostérkép Pécsről és ennek elkészítésének komoly elökészületei voltak a városban.

A térképek az idők során sokat változtak. Most mellőzhetjük a részleteket például azt, hogy már az időszámításunk előtt 3. évezredből ismerjük Lagas sumért város erődítménytervét vagy azt, hogy Időszámításunk után 210 körül Septimus Serverus római császár elrendelte Róma felmérését (a mű töredékei fennmaradtak), stb.

1600-as évek végi Pécs ábrázolás
Birkenstein metszete (A Mecsekről nézve a várost)

Érdekesebb a nézet fejlődése mert
    - eleinte oldalnézetben ...