2020. máj 09.

A "távolbalátás" (tévézés) kezdete Pécsett

írta: Régi Pécs
A "távolbalátás" (tévézés) kezdete Pécsett

Egy éve, 2019-ben volt 60 éve, hogy a pécsi televíziózás története elkezdődött. 1957-ben indult a budapesti sugárzás, rá két évre Pécsett is elkezdődött a televíziózás. Nem indult zökkenőmentesen, de az országban Pécsett épült fel a második adótorony. Erről szól az alábbi kis történet.

1952. január 27.-i Dunántúli Naplóban a "távolbalátás" készülékét így magyarázták el::

"Ez a készülék látszatra csak abban különbözik a többi közönséges rádiókészüléktől, hogy a hangszórót takaró vászon helyét domború szürke tejüveg foglalja el. Felkattintják. A tejüvegen vibráló szürke folt jelenik meg. A kép egyre tisztul és alakot ölt. Egy másodperc még és a munkáslakásban végignézhetjük az Operaház előadását. Ez a csábító lehetőség az ötéves terv során valósággá válik."
A cikk írója többek között megemlíti, hogy
"A magyar televízió adása minden fontosabb politikai eseményt közvetít."
majd tovább csigázza érdeklődésünk mert azt ígéri, hogy
"A televízió adások közönsége megismerkedik az ország népszerű sztahanovistáival, újítóival."

Ez igazán izgalmas műsor lett volna.

kerekkepernyos_tv_keszulek_1_b_w.jpg"A televízió a jövő rádiója" - hangzott a kor szlogenje. Természetesen hatalmas várakozással, türelmetlenül és kíváncsian várta mindenki Pécsett is, hogy megtapasztalja mi is az a televízió.

A magyar televíziózás története 1954. január 20-án kezdődött az első kísérleti adással. 1956 tavaszától kerültek az első Orion AT-501 típusú készülékek forgalomba és kezdetben csak Budapesten lehetett megvásárolni.
1957. május 1.-én megindult a Magyar Televízió "rendszeres" adása.

1957. júniusában már izgatottan teszik fel a kérdést a Dunántúli Napló hasábjain:
"Mikor lesz Pécsett televízió"?

A pécsi háztetőkön egyre-másra jelennek meg különleges antennák. Ezek a szépen csillogó alumínium rudak, amelyek eddig csak Moszkva. Prága vagy Budapest tetőin voltak láthatók, azt jelentik, hogy Pécsett is kísérleteznek az ultrarövid-hullámú rádióvétellel és a televízióval. A rádióról csak annyit, hogy ezekben az években kísérleteztek az URH adással, amely az ígéretek szerint sokkal jobb minőségben (később sztereóban is) sugározhatja majd a rádió műsorát.
A Kiss József kilátó tornyába is különleges antennákat szereltek fel a postások (1990-ig a postához tartozott a rádió és televízió műsor sugárzása). A hozzá nemértő számára furcsának tűnő alumínium rudazatok alatt egész laboratórium van.
1957-ben este hét órakor kezdődött a budapesti televíziós adás és ennek a vételét kísérelték meg. Tizenkilenc órakor megszólal a budapesti televíziós adó szünetjele. Ez azt jelenti, hogy a kép vételére is remény van. Egy-két csavarás a gombokon és az ernyőn megjelenik a „Magyar Televízió“ felirat és a szabadsághegyi adó beállító ábrája. Ez akkor még hatalmas technikai siker és élmény volt, de még csak a szakemberek láthatták az adást.

1957_magyar_televizio.jpg

1950-es évek elején egy hétköznapi ember még nem látott televízió adást. Bár az Egyesült államokban a televízió korszaka előbb indult, de már ekkor a TV műsora tele volt reklámmal.
"A műsort számtalanszor megszakítják még az oly ritka, jobb műsort is"
- számolt be élményéről azon szerencsés ember, aki nyugatra utazhatott (és már látott televíziót).

1957_09_01_mohacsi_kiserletezo_es_fenykep_dunantulinaplo_pdf.jpg

Még nem voltak vidéken adótornyok, de már sokan próbálkoztak a budapesti adás vételével. A fenti cikk szerint Mohácson sikerül befogni a fővárosi adást.

Pécsett viszont ez így nem volt lehetséges.
"A Mecsek árnyékoló hatása következtében az új 30 kW-os (budapesti) adó műsorának vételére aligha lesz közvetlen lehetőség. Városunkban és környékén televíziós vétel csak közvetítőállomás felépítése után válik üzembiztosan lehetővé." - állapította meg egy pécsi a helyi újságban.

Egy érdekes momentum színesíti a pécsi televíziózás történetét. Pécsnek még nem volt adótornya, de mégis sokan számukra nagyon fontos eseményt, televízión szerették volna nyomon követni (mivel olvasták, hogy a tervek szerint a Budapesten a televízió közvetíteni fogja).

A Népstadionban 1958. április 16.-án délután négy órakor kezdődik a Vasas SC - Real Madrid CF mérkőzés.  Pécsett van egy kis "gond". Városunkban nem fogható még a budapesti adás.

De ezt az "apró" nehézséget a pécsi polgár megoldotta.

Szerdán már a kora délutáni órákban hosszú sorok várakoztak a mecseki autóbuszra. Kicsit különösen hangzik, de valamennyien a Népstadionba igyekeztek, hogy közvetlen közelről láthassák a Vasas - Real Madrid összecsapást. A nagy élményért mégsem kellett 100 kilométereket utazniok, mert a kék autóbusz percek alatt a „helyszínen" termett.

1958_04_20_tv_kupa-hangulat_a_menedekhazban_--_dunantulinaplo.jpgAz autóbuszok a Nagy Lajos Gimnázium elől indultak

"Arról is szólni kell, hogy melyik stadionban lehet mérkőzést nézni fehér asztal mellett, cirfándlis és sörös poharak koccintása közben. Egyikben sem. És mégis azok a szerencsés pécsi szurkolók, akik s Misina-tetői és a menedékházi asztalok mellett végignézték a mérkőzést, egyöntetűen vallják, hogy a Népstadionban voltak." - írta a Dunántúli Napló

Még alig látszik valami a Misina tetőn épülő várva várt televíziós adóból, de az akkori hamis hír terjesztők már "dolgoznak". A Misinán nem igaz, hogy televízió épül, hanem rakétakilövőpálya.. - mondta valaki (és elkezdett terjedni a pletyka).

"Most mit csináljunk? Úgy fogadja az ember ezt a rémhírt, mint amikor „Papjancsi“ féle faviccekkel traktálnak, s kényszeredett mosoly közben arra gondolok, hogy ezt a „viccgyártót“ most menten képen kellene vágnom. Hát hallottak ilyent?
Rakétakilövőpálya...
A Televíziós közvetítőállomás csak fedőnév lesz, hogy eltitkolják a rakéták indítási helyét. Még ezt is mondta. Hát most ne álljon meg az ember esze? Én mindig csak akkor értesülök az ilyen nagy eseményekről, amikor már mindenki erről beszél."

1958_05_06_ilyen_lesz_az_adoallomas_dunantulinaplo_pdf.jpgDunántúli Napló 1958. május 6.

"Épül a pécsi televízió" - olvasható a Dunántúli Naplóban (1958.05.31)
"Nincs messze az az idő, mikor a Kiss József-kilátó nem Egyedül árválkodik a Misinatetőn. Épül már a televíziós állomás gépháza, laboratóriuma és nemsokára lerakják az adótorony alapjait is. Bizony, a Kiss József-kilátó „elcsodálkozhat” majd, amikor a maga szerény 25 métere mellett ott hivalkodik toronytestvére, az adóállomás 56 méter magas tornya, Pécs és Baranya legújabb büszkesége, ö t hete folyik már az építkezés. Huszonkét kőműves és segédmunkás dolgozik rajta nyújtott műszakokon, hogy határidőre, vagy még előbb átadhassák rendeltetésének."

1958_06_22_allami_aruhaz_televizio_es_zenegep_dunantulinaplo.jpgÁllami Áruházi hirdetése (1958. május)

Az 1950-es években a televízió készüléket - mint az elején már írtam - egy fajta új képet is közvetítő rádiónak gondolták. Ezért is született meg az olyan zenegép, amiben rádió, tv és lemezjátszót is volt és nem utolsósorban mint egy szép bútor, a lakás dísze is volt. Napjainkban talán már nehéz elképzelni ezt az összeállítást, de a fenti Állami Áruházi hirdetés mellett egy korabeli amerikai reklámban szereplő készülék látható.

Bár még nem épült fel a pécsi adótorony, de Pécs polgárai büszkén vették tudomásul, hogy városunkban épül az első vidéki adóállomás és adótorony.

A televízió közvetítő állomás létesítését megyeszerte izgatottan várták és az volt az egyik fontos kérdésük, hogy mekkora területet tud ellátni a Misinán most épülő adóállomás. A pécsi postaigazgatóság műszaki szakemberi nagyon jó hírrel lepték meg az érdeklődőket. Pécsre kerül a Budapesten nemrégen üzembe helyett nagyadó elődje, így az eredetinél nagyobb teljesítményű adó lesz a Mecseken. Az is jó hír, hogy Pécsre kerül a Széchenyi hegyen - most még ott működő - 56 méter magas, vasszerkezetű adótorony is. - írta a helyi újság.

1958_06_29_veteli_lehetoseg_baranyaban_dunantulinaplo_pdf.jpgDunántúli Napló 1958. június 29.

A fenti vázlatos térkép szerint nem csak Pécsett és közvetlen környékén, de távolabbi helyeken is fogható lesz a pécsi adás: nyugati irányba Kaposváron, Nagyatádon és Szigetváron, keleti irányba pedig Mohácson és Baján is.

a_muszakiepulet_es_az_adotorony.jpg

Az újszerű vonalú, terméskőből készülő épület a Misina kilátó toldalékaként épül meg. Az alagsori részben az akkumulátor és Diesel helyiség lesz majd, a tulajdonképpeni adóberendezés a földszinten lesz elhelyezve. Az 5x10 méteres adóterembe kerül a postavezérigazgatóság jóvoltából a 3 kW effektív teljesítményű televíziós adóberendezés.

a_tv-ado_vezerloterme_a_psta_muszaki_szakemberei_postamuzeum_hu.jpg

"A földszinti részen épülnek a különféle műszaki berendezések befogadására szolgáló helyiségek. Az épület nemcsak az ebben az évben üzembekerülő berendezések elhelyezésére lesz alkalmas, hanem jelentős fejlődést is képes kiszolgálni.
Az épület fűtését gravitációs meleg-vízfűtéssel oldják meg. Korszerű a belső világítás megoldása is, az alkalmazott fénycsövek a szemnek kellemes megvilágítást adnak."

Az adóépület mögött állítják fel a közel 60 méter magas antennatornyot. A postavezérigazgatóság méltányolta azt a nagy lelkesedést, amely Pécsett és Baranyában a televízió iránt megnyilvánul. Az eredeti tervekkel ellentétben nemcsak a tervezettnél jóval nagyobb teljesítményű adót ad Pécsnek, hanem ide helyezi a jelenleg a Budapest-Szabadság-hegyen levő antennatornyot is a kétemeletes
lepkeantennával együtt.

az_adotorony_es_a_kiss_jozsef_kilatotorony.jpg

Megkezdte próbasugárzását a pécsi televíziós adóállomás (Dunántuli Napló 1958 november 8.).
"Azok a televízió-tulajdonosok, akik Pécsett és Dél-Dunántúlon november 7-én este bekapcsolták készülékeiket, a képernyőn egy újszerű kockaábrát láthattak. Szerkesztőségünk is felfigyelt erre az adásra és érdeklődött a posta televíziós adóállomásánál vajon melyik adó sugározhatja ezeket a jeleket. Az adóállomás dolgozói örömmel közölték velünk, hogy november 7-én 19 óra 20 perckor került sor a pécsi televíziós adóállomás első próbasugárzására."

Tehát meg volt az első próba sugárzás, november 30.-án pedig reményteli sorok jelennek a helyi újságban:
"A szerelés már nagy ütemben folyik — kaptam érdeklődésemre választ, csak hát ugye még nem olyan kipróbált dolog Magyarországon a televízió. Kísérletezni kell, ez pedig időbe telik. Ettől függetlenül mindenki bízik abban, hogy a téli esték unalmát már a televízió is segíti elűzni."

Nem így lett. Miért?

Vége az 1958-as évnek, a szilveszteri szórakozás emléke is múlik, de a pécsi televíziós adó még nem sugároz műsort.

Az alábbi jelenet valószínűleg így történt és csak kis részben a fantázia szülötte (részletek egy 1959. január 14.-i újságcikkből):

A megyei párt-végrehajtó bizottságán vagyunk.
"Cseng a telefon.
A drót túlsó végén egy férfi-hang:
- Érdeklődöm, hogy mikor indítják meg a tévé adást. Arról volt szó, hogy az év végén megindul, most pedig szerintem január közepe van.
Másnapon ismét cseng a telefon. Egy mérges női hang nekünk szegezi a kérdést,
- Vállalják maguk a felelősséget, hogy a televízió adását még mindig nem indították meg? Becsapják az embereket! Több mint fél éve fizetem a havi ötven forintot a készülékért, de műsort még nem láttam. Ki fizeti ezt meg?"

"A városban pedig szállónganak a hírek, mert az emberek egymástól is kérdezgetik a TV-adás sorsát. A "jólértesültek" tudni vélik, hogy a "berendezés nem is alkalmas műsor közvetítésére, mert eredetileg adónak épült.” (?)
Innen csak egy lépés a rosszindulatú kijelentés, hogy "blöff az egész".
De mondjanak bármit, a jogos, igazságos miért mégiscsak ott magasodik: miért nem közvetít még mindig a misinai TV-adó? "
A kérdés jogos.

"És nyomában megelevenedik a pécsi TV-közvetítőállomás születése. A megyei pártbizottság kezdeményezésére, biztató szavára ezrek jelentették ki egy akaraton: lássuk Pécsett, Dél-Dunántúlon is a televízió műsorát." - kezdődik a magyarázkodás.

Meg van az egyetértés, a jóakarat csak a pénz kevés.

Az 1958 végére ígért premier pedig késik. Miért? "Ne várjon senki szakmai magyarázatot. Tény, hogy ilyen műszaki berendezést egyik napról másikra üzembehelyezni nem lehet." - szólt az egyik magyarázat (magyarázkodás).

Nem várt technikai nehézségek álltak elő - magyarázzák.
Majd furcsa mondatok következnek:
"- A pécsi televíziós közvetítő állomás létrehozása az első pillanattól kezdve politikai és társadalmi ügy volt. (!)
- Amikor a műszaki kivitelezés befejezésére, a társadalmi megmozdulás megkoronázására került volna a sor, éppen az ügynek a legfontosabbja, a politikai, a társadalmi része sikkadt el. (?)"

Okok között az is szerepel, hogy lenne még kinti munka is, de tél van. Végül Budapestről üzentek eldöntötték, hogy még nem lesz Pécsett adás (műszaki és politikai okokból, én úgy értetettem: félnek a bukástól), de a lényeg, hogy természetesen mindezt titkosították, ez nem kerülhetett akkor az újságba.

És eljött 1959. február 7. mely egy fontos dátum a pécsi televíziózás történetében!

1959_02_06_szombaton_7_en_adjak_at_rendeltetesenek_a_pecsi_televizios_kozvetito_allomast_dunantulinaplo.jpg

Fenti újsághír szerint 1959. február 7.-én szombaton adják át a Misinán felépült televíziós közvetítő állomást. Hiába kerestem az ünnepélyes átadásról szóló beszámolót a helyi újságban, de nem találtam. Valószínűleg ennek az lehet az oka, hogy a létesítmény eredeti átadási határidejét nem tudták tartani (eredetileg 1958 év vége felé szerették volna átadni). Szerintem azzal, hogy nem számoltak be az ünnepélyes átadásról a másnapi (február 7.-i) újságban, feledtetni akarták a megkésett átadás tényét.

1959_02_07_a_televizio_elso_pecsi_musora_dunantulinaplo_pdf.jpg

Az első Pécsett is fogható műsor 1959. február 7.-én 17.45-kor kezdődött és 21.00 körül volt vége.
A magyar televíziózás kezdeti éveiben nem minden nap volt adás és ha volt az is nagyon rövid, esténként csak 4-5 óra ideig tartott. Mi Pécsiek már a heti hat napos műsorrend idején csatlakoztunk a tévézés korszakához és ne felejtsük el, elsőnek a vidéki városok között. A heti hatnapos adásrend azt jelentette, hogy hétfői napon nem volt adás.
Miért nem?
A hétfői adásszünet állítólag Aczél György találmánya volt. Feltételezések szerint kultúrpolitikai okokból, hétfőn művelődjenek az elvtársak másként, ne a tévét bámulják. De az is lehet, hogy ez is csak egy "városi legenda".

1959_03_01_mecsek_televizio_reklamja_hol_veheto_az_egyertelmu.jpg1959. március 1. A Mecsek típusú televizió készűlék reklámja a Dunántúli Naplóban

Volt olyan amikor a hét egy napján - a lent látható - nagyon "érdekes műsor" volt.

1959_02_11_erdekes_musor_dunantulinaplo.jpgEz például az 1959. február  11.-i műsor (Dunántúli Napló)

Az évek során sokat fejlődött a televízió műfaja. Az adásidő egyre hosszabb lett, már délelőtt is lett műsor. De annak is eljött az ideje amikor már hétfőn is volt adás. 

1960_08_30_benczur_televizio_olimpia_dunantulinaplo.jpg1960. év műszaki újdonsága, a Benczur televízió

Elindult a 2. csatorna is. Pécsett pedig lassan bontogatta a szárnyait a helyi televízió, de ez már egy másik történet.

 

Szólj hozzá