Még napjainkban is döbbenten nézem a fényképeket. Ez itt történt Pécs főterén? Igen! Több mint 35 évvel ezelőtt a Széchenyi téren történt egy elképzelhetetlen tragikus esemény.

1983. augusztus 20.-án bekövetkezett városunk egyik legsúlyosabb autóbusz balesetéről, augusztus 22.-én és 23.-án számolt be a helyi újság. A balesetben érintettek neveit is közölték (az idézetekből a neveket kihagytam). Ha valaki kíváncsi a nevekre, a Dunántúli Napló eredeti példányaiban megtalálja.

Ez a tragikus baleset egy jeles napon történt. A Széchenyi téren - bár már este hét óra felé járt az idő - elég sokan sétáltak, nézelődtek, fagylaltoztak.
Kellemes ünnepi hangulat volt, már közeledett a naplemente. Pontosan 19 óra 5 perckor furcsa zaj verte fel tér csendjét. Az emberek döbbenten észlelték, hogy a Mecsek Cukrászda oldalán, lefelé - a forgalommal szemben - csörögve-zörögve zúdul lefelé a 35-ös mecseki járat autóbusza. Jajveszékelés hangja keveredett az autóbusz csörömpölő hangjával. A megriadt, megdöbbent emberek lába szinte a földbe gyökerezett az események és annak eredménye láttán.

De mi történt 1983. augusztus 20.-án?

Az autóbusz utasainak elmondása szerint, már a Mecsek-kapunál felgyorsult a jármű. Az utasok ekkor fékhibára gondoltak, főként amiatt, hogy a gépkocsi a következő buszmegállókban nem tudott megállni, a busz vezetője pedig az útpadkához sodródva próbálta valahogy lefékezni a jármű rohanását.

Az utasok között ekkor tört ki a pánik! De az igazi borzalom még csak mos jön. A Széchenyi térhez közeledve a busz egyre gyorsabban, megállíthatatlanul robogott lefelé a Hunyadi úton. Ekkor már érezni lehetett, hogy a dzsámi mögé kanyarodás lehetetlen a Hunyadi útról, így a tér egyirányú forgalmába rohan az utasokkal teli jármű. A sors úgy hozta, hogy szerencsére ekkor nincs szembe haladó gépkocsi. Az autóbusz kidönti a tér alsó sarkán lévő kandelábert.
Ekkor történik meg az igazi tragédia! A Centrum Áruház sarka és a közlekedési jelzőlámpa között a zebrán tartózkodók közé rohan az autóbusz.
A Városi Tanács (ma Városháza) előtti parkolóban kidönt egy újabb kandelábert, a kerekei alá gyűr egy Trabantot, s egy Citroent maga előtt görgetve keresztülvág az úttesten, kidönti a Tünde Áruház előtti kandelábert is és az áruház épületének a sarkát ledönti, majd lefékeződve megáll a Jókai-közben.

A "közlekedési jelzőlámpa" említése kissé zavart, nem tudtam felidézni a helyet. Hol volt jelzőlámpa a Széchenyi téren? De egy korabeli - Dunántúli Naplóban megjelent - fénykép segítségünkre van. A Széchenyi téri gyalogátkelőhely forgalmát ekkor közlekedési lámpa irányította. 

1975 és 1990 között működött "villany rendőr" a téren.

A Széchenyi téri baleset felidézésében Dunai Imre újságíró van segítségünkre, közel tartózkodott az események helyszínéhez. 

"Öt-tíz perccel az esemény után érhettem oda - véletlenül, arra vezetett az utam. Fotóriporter kollégám, Proksza László ott a Jókai téren - várakozott — az estére meghirdetett utcabált fotózta volna — amikor az autóbusz a maga alá gyűrt gépkocsitól lefékeződve csattanásszerű robajjal megállt a Jókai közben az élelmiszerbolt előtt.
Az autóbuszból menekülő vérző utasok . . . a járdán ülve zokogó fiatal sofőr, s a lángra kapó roncs Trabant . . . Nem tudni ki, de nagy lélekjelenléttel rendelkező ismeretlen férfi poroltóval még a tűzoltók megérkezése előtt eloltotta a tüzet."

Akkor még nemigen tudhatta senki, hogy volt-e valaki a két felismerhetetlenségig összeroncsolódott kocsiban. A halálos és súlyos sérülések a Centrum Áruház sarkánál, a zebrán történtek. A súlyos közlekedési balesetnek két halottja volt. Mellkasi sérüléseibe a helyszínen belehalt egy 24 éves segédmunkás, pécsi lakos. A másik halottat, egy idős, hetven év körüli asszonyt a parkolót szegélyező beton virágtartók közé szorulva találják meg. Személyét akkor még nem tudták beazonosítani. 

A halálos és súlyos sérülések a Centrum Áruház sarkánál, a zebrán történtek.

"Meghökkentő látvány: olyan a tér, mintha tüzérségi találatot kapott volna. Az úttesten vérfoltok, földdel kevert üvegtörmelék, kidöntött kandeláberek, a járdán fekvő, ülő sérültek, megrongált gépkocsik.
Jajveszékelés, segítőkészen megiramodó, a döbbenettől földbe gyökerezett lábú emberek, az autóbuszból menekülő utasok, majd vijjogva érkező rendőrségi, mentő- és tűzoltóautók, az autóbusz alatt lángoló Trabant. Az égő gépkocsit egy nagy lélekjelenléttel rendelkező önkéntes rendőr, a Pécsi Postaigazgatóság dolgozója az autóbusz poroltójával még a tűzoltók megérkezése előtt eloltott."

A fenti fénykép tanúsága szerint az autóbusz fiatal vezetője a kitört szélvédőn keresztül menekült ki a járműből. Ezek után - talán nem is érzékelve mi zajlik körülötte - sokkos állapotban, a járdán ülve zokog. Később a 25 éves gépkocsivezetőt a rendőrség őrizetbe vette.

Mentőkocsi áll a Jókai utcában, ott is egy súlyos sérült. A két mentőkocsi a Centrum Áruház előtt: itt négy súlyos sérült.

A baleset 19 óra 5 perckor történt, de még 19.45-kor is szirénázó mentőautók szállítják a sérülteket a helyszínről, illetve a II. számú sebészeti klinikáról az ügyeletes kórházba, a 400 ágyas klinikába.
Többen a helyszínen kaptak elsősegélyt mentőorvosoktól, illetve a II. számú klinikáról (ma Irgalmasok) felrohanó ügyeletes orvostól és más helyszínre siető orvosoktól.
Akadt olyan sérült is, aki a saját lábán jutott el a II. számú sebészeti klinikára. Onnan viszont már mentő rohant vele a szemklinikára: másfél óra múlva már meg is műtötték.
Három sérült gyereket agyrázkódás gyanújával és zúzódásokkal a Gyermekkórházba szállítottak. A súlyos sérülteket a 400-ágyasban ápolják. Közülük egynek a sérülése minősül életveszélyesnek: bordatörés és légmell a diagnózis.

Természetesen már ott a helyszínen elkezdődött a találgatás, mi okozhatta ezt a nem mindennapi tragikus balesetet. Az autóbusz utasai fékhibára gyanakodtak - a gépkocsivezető is ezt mondta a rendőröknek -, mert a busz a Mecsek-kapunál kezdett felgyorsulni úgy, hogy a további buszmegállókban már nem is volt képes a megállásra.
A találgatások mellet azért szemtanúk is akadnak. Például annak a belföldi kirándulócsoportnak a tagjai, akik a 35-ös buszon tartózkodtak. Elmondásuk szerint a Mecsek-kapunál észlelték először a kocsi hihetetlen felgyorsulását.

A baleset körülményeinek hivatalos vizsgálatai még a helyszínen elkezdődtek. A gépkocsivezetőt még akkor, szombaton éjszaka kihallgatták, aki műszaki hibára hivatkozott.
"A rendőrség a balesetet okozó autóbusz műszaki állapotát rekonstruálja szakértők bevonásával" - írta az újság.

"A Pécsi Városi Rendőrkapitányság közlekedési alosztálya befejezte vizsgálatát, a két halálos áldozatot és öt súlyos sérültet követelő pécsi buszbaleset ügyében." - adta hírül a Dunántúli Napló 1983. november 28.-án.

"A történteket és a körülményeket pontosan rekonstruálták. A Misinán mintegy 70 utas szállt fel a buszra, néhányon az állatkertnél is, többen fel sem fértek volna már." - ezek szerint nagyon zsúfolt volt a busz.
A gépkocsivezerő azon a napon frissen, pihenten ébredt. Délelőtt olvasgatott, dél körül ért szolgálati helyére, hogy megkezdje munkáját a BZ 12-30-as forgalmi rendszámú Ikarusszal. Megkereste a buszt, miután átvette a menetlevelet, megnézte a világítást, a gumiköpenyeket.
Az autóbuszt a baleset előtt kb. két héttel vizsgálták át, majd két nappal a baleset előtt a napi szemlén is ellenőrizték.
A műszaki szakértők által végzett vizsgálatok egyik érdekes véleménye szerint — az adott útvonalra tekintettel -— ha egy ilyen busz, ennyi utassal fék nélkül kezd el felgyorsulni a Hunyadi út felső szakaszán és robog így le a Széchenyi térre óránként 149 kilométeres sebességet is elérte volna. A vizsgálatok szerint azonban "csak" 77—88 kilométeres sebességgel ütközött — vagyis volt fékhatás.
Tehát a fékberendezése mintegy 30—35 százalékos hatásfokkal működött. Hosszadalmas lenne végigolvasni a szakértői véleményeket, de amit lényeges kiemelni az autóbusz fékberendezése nem volt megfelelően karbantva. Ezért van az, hogy az ügyben — túl a gépkocsivezetőn — még három személy alaposan gyanúsítható azzal, hogy közrehatása volt a baleset bekövetkeztében.
Nekem furcsa az a következtetés, hogy ugyan a fék rossz volt de azért a gépkocsivezető is hibás. Ezt az alábbiak szerint fogalmazták meg:
"A baleset elkerülhető lett volna, ha a fékszerkezetek műszakilag rendben vannak, vagy a gyengébb fékhatás nem párosul emberi, vezetés- és fékezéstechnikai halmazatban elkövetett hibákkal."   (???)

Tehát egy meredek úton a zsúfolt autóbuszt "30—35 százalékos hatásfokkal" meglehetett volna állítani?

1984. februárban elkezdődött az ügy tárgyalása és 1984. júliusban megszületett az ítélet is.

"1984. július 20.-án pénteken a Pécs belvárosában 1983. augusztus 20-ón történt autóbusz-szerencsétlenség ügyében pénteken hirdetett ítéletet a városi bíróság dr. Zsibrik Magdolna tanácsa.
A bíróság halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett, gondatlanságból eredő veszélyeztetés és jelentős kárt okozó, gondatlanságból elkövetett rongálás miatt marasztalta el a Volán Vállalat műszaki dolgozóit, s az l-es szemléért felelős személyt 1 évi és 6 hónapi, másik személyt pedig 2 évi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül mindkettőjüket 2 évi időtartamra az autószerelői foglalkozástól való eltiltásra, az autóbuszok napi szemléjével és a fékek ellenőrzésével megbízott szerelőt 1 évi szabadságvesztésre ítélte. A gépkocsivezetőt halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozása és jelentős kárt okozó, gondatlanságból elkövetett rongálás miatt 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 2 évi időtartamra a közúti jármű vezetéstől való eltiltásra ítélte a bíróság."

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs) 

Az írásban felhasznált idézetek és képek forrása:

- Dunántúli Napló archívuma
   (1983. augusztus 22. és augusztus 23.  valamint november 28. - 1984. február 8. és július 21.)
- Dunai Imre újságíró írása
- Mészáros Attila újságíró írása
- Proksza László fényképei