Kőbányák és a városépítés
Hogyan talált rám ez a téma. Egy "levelet" kaptam, benne egy kérdés, egy bizonyos kőbányával kapcsolatban (a levél majd alább). Kutattam egy kicsit a témában.
És az eredmény?
Sok kőbányát "találtam", de a legnagyobb a legérdekesebb (ez talán nem is olyan meglepő). De te tudod melyik volt Pécs legnagyobb kőbányája? De erről majd később, mert pár sor és fénykép következik egy-két kisebb kőbányáról.
Tehát még 2017-ben a "Régi Pécs" facebook oldalhoz intézett kérdés így hangzott:
A kőbánya dűlőben lakom, az utca elején pedig van egy nagyobbacska rét (környéki összefogásból pár éve átalakították kicsit, Kőbánya park néven ismerjük, de ez nem tudom, mennyire hivatalos). Szülők-nagyszülők elmondása szerint itt régen egy bánya volt, csak betemették. Érdekelne, hogyan nézett ki, de tökre nem tudom elképzelni (itt nőttem fel, lassan 24. éve, sosem láttam másként).
Az alábbi légi-fényképet nézve joggal merül fel a kérdés: - Ha itt kőbánya volt, akkor hova tűnt?
Az érintett környék a Báránytető (balra a Kőbánya dűlő) / fotó: google maps /
Nem szándékom a kőbányákról tanulmányt írni, ezt csak megnyugtatásul közlöm.
Azért az meglepett, hogy milyen sok kőbánya jött létre az elmúlt évszázadok alatt Pécs felett a Mecsek oldalában.
De visszatérve az eredeti kérdésre, a Kőbánya dűlő közelében volt kőbánya?
Régi légi-fényképek és régi újságcikkek segítségével gyorsan kideríthető volt, hogy a Kőbánya dűlő neve nem véletlen, a környéken valóban működött egy kőbánya. A Báránytetői kőbánya.
A kőbánya méretének mindössze tíz év alatt történt változásait két légi-fénykép segítségével követhetjük nyomon.
Légi-fénykép a Báránytetői kőbányáról (1959)
Légi-fénykép a Báránytetői kőbányáról (1969)
Tíz év alatt hatalmas méretű darabot hasítottak ki a Mecsek oldalából. Ezekben az években még ez a terület nem volt sűrűn beépítve. A kőbányát a Baranya megyei Építőipari Vállalat üzemeltette és használta fel az itt kitermelt követ. 1980 körül a termelést befejezték és elkezdődhetett a bánya nyomának eltüntetése. Első lépésben a városi építkezéseknél kitermelt földet lehetett itt lerakni.
Sajnos bekövetkezett az ami sok helyen megfigyelhető, a lakosság szeméttárolónak kezdte használni a hatalmas gödröt. De végre eljött a kőbánya rekultivációjának az ideje. Az 1990-es években parkosították, később játszó teret is létesítettek a volt bánya területén.
Tehát a válasz: a Kőbánya dűlő név a már megszűnt és rekultivált Báránytetői kőbányára utal.
Pécsen és környékén még nagyon sok helyen működött kőbánya. A Tettyén, a Havi-hegy mellett, a Székely Bertalan úton, a Makár-hegy közeli úgynevezett "Pappbánya", de természetesen még számos helyen.
A kőbányák története általában nem izgalmas, amennyiben befejezték a termelést a várostól távolabbi bányákat bezárták és úgy hagyták ahogyan volt. Pécs terjeszkedésével azonban előfordult, hogy a valamikor távoli bánya a város beépítendő területére került. Ezeket ekkor általában betemették és rekultiválták, ma már általában nyoma sincs.
A fenti kép 1931-ben készült a tettyei - akkor éppen felhagyott - kőbányáról.
Sokan még emlékezhetnek a Tettye észak-nyugati sarkában működő kőbányára. A bányában valamikor az 1950 körül újra elindult a termelés, épültek lakótelepek, növekedett a város és az építkezésekhez sok kőre szükség volt.
Az 1950-es és 1960-as években Meszesen, majd Uránvárosban sorra épültek a bányászlakások, az előbbi helyen a szénbányák dolgozónak az utóbbi helyen az uránbányászoknak.
1961-es felvételen az Építőanyagipari Vállalat tettyei kőbányája
Ez fénykép már 1971-ben készült,
amikor még működött a tettyei kőbánya kőzúzója is
Az 1980-as években a tettyei kőbányát is felhagyták és elkezdődött a terület rendezése (1982)
(napjainkban a helyén a Tettyei kutyafuttatót találjuk)
Ezzel a tettyei kőbányászat több mint kétezer év után megszűnt.
Ez így talán túlzásnak tűnik, de .....
Az ember egyszer megbontotta a Mecsek oldalát. Mikor? A pontos dátumot nem ismerjük, de az biztos, hogy a római építmények kőanyaga innen való, a Tettye-fennsíkról.
A remekbe faragott szarkofágok köve hóhér mészkö, mely a Tettye szomszédságából a Havihegy oldalából ered. A római idő után a szegénység századai következtek, így kevés követ használtak.
De eljött az a kőbányászat "fénykora"!
A vaskos középkori épületfalak és a középkori városfal megépítéséhez már elképzelhetetlen mennyiségű mészkőre volt szüksége Pécsnek. Ezt az irdatlan mennyiségű, építkezésre alkalmas mészkövet a Tettyéről bányászták ki és szállították a városba.
Pontosan hol volt ez a kőbánya?
Ez maga a Tettye-fennsík, a Tettye a romokkal! Ugyanis a Tettye egy hatalmas bányaudvar!
A Tettye-fennsík fölé emelkedő sziklafalakat nem a természet, hanem az ember hozta létre.
Sok-sok éven át a Tettye mint egy hatalmas seb tátongott a Mecsek oldalában (miután a városfal elkészült 12-15.század). A 15. században, Szatmáry György püspök rendezteti a Tettye-fennsíkot. Ekkor a városnak már nem volt szüksége olyan sok kőre, így más szerényebb méretű kőbányák kielégítették már a város igényét.
Szatmáry Györgynek a táj megtetszhetett, mert a simára egyengetett Tettyén - a régi bányudvar helyén - gazdag itáliai urak módján - emelteti gyönyörű reneszánsz palotáját, a zuhatagos Tettye-patak közelébe. A palota alatti területen csodás parkot, függőkertes paradicsomot hoz létre.
A kertet és annak szépségét még Evlia Cselebi híres török utazó is megemlíti magyarországi utazásairól szóló könyvében (1660-1664). A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, a Tettye elnevezés is innen származik, mivel a török derviskolostor neve "tekke".
Pilch Andor pécsi építész rekonstruálta az épületet
A palotáról és a Tettyéről is már régebben részletesebben is írtam, Most csak a kőbányákkal kapcsolatban említettem meg a Püspök nyári rezidenciáját azaz a tettyei romokat.
Amennyiben további részletekre is kíváncsi vagy a palota történetéből, olvasd el az említett régebbi írásom (2013. augusztus). Szatmary György pécsi püspök nyári palotája és a Tettye
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
Források:
- 1937 Mecsek egyesület évkönyve
- Szabó Pál Zoltán - A Tettye
- Dunántúli Napló archívum
