2016. nov 02.

A pécsi automobilizmus kezdete

írta: Régi Pécs
A pécsi automobilizmus kezdete

Kezembe került egy 1930-ban kiadott "Pécs és közlekedése" című könyvecske. Tulajdonképpen ez egy régi KRESZ könyv, de több kérdés is felmerült bennem. Miért pécsi kiadású a kis könyv?  Pécsett más szabályok voltak?
Annak is érdemes utána nézni, hogy mikor is kezdődött Pécsett a motorizáció?

konyv_0001_h600.jpg

De mit nevezünk motorizációnak? Mikor kezdődött?
Motorizáción általában a robbanómotoros járművek használatát szoktuk érteni, de ide tartoznak a gőzzel és árammal hajtott járművek is. Érdekes adalék a motorizáció kezdetének idejéből származó, 1897-ben írt és képpel is illusztrált újságcikk:

idezojel_2.jpg"Maguktól járó kocsik"

"Nálunk még Budapesten is nagy meglepetést kelt az utczán, ha egy-egy magától járó kocsi megjelenik. Parisban és Londonban ellenben ma már oly közönséges az ilyen kocsi, hogy ma-holnap már a bérkocsik és omnibuszok is mind ló nélkül fognak járni."

1897_evi_ujsagbol_kep_reszlet.jpgKép részlete az 1897. évi  évi Vasárnapi Ujságból

Ez is érdekes rész a cikkből:
idjel2.jpg"A kocsikat, mint aláírásukból láthatjuk, vagy villamos erővel, vagy petróleummal hajtják, de csaknem mindenik egészen más-más szerkezetű s a magánfogatokon kívül találunk itt bérkocsikat, omnibuszokat és más pados társaskocsikat is, jeléül annak, hogy az új gépkocsik már nemcsak fényűzési tárgyak, hanem a nagy közönség szükségeinek is igyekeznek szolgálni."

villamos_omnibusz_es_berkocsi.jpgKép a villamos omnibuszról és bérkocsiról az 1897. évi Vasárnapi Ujságból

A fentiekben az igencsak meglepő, hogy közel 120 évvel ezelőtt már voltak elektromos járművek. De egy másik "Az automobilok történetéből" című 1901-es újságcikk szövege is meghökkentő:

"Az automobilok történetéből"
idjel2.jpg"Több mint százados kísérletezés után megértük, hogy géppel hajtott bérkocsik járnak a nagyvárosok utczáin. ... De már tavaly a petróleum- és benzin-motor is kénytelen lett átengedni helyét a villamos motornak. ... Napról-napra érezhető a tekhnika haladása. Eddig 50 kilométer volt a villámmal hajtott kocsik gyorsaságának legszélső határa. Ma már sikerül egyes kocsikat annyi hajtóerővel ellátni, amennyi 150 kilométer távolságra is elegendő. "

Tehát az elektromos autó nem is napjaink találmánya? Ezek szerint több mint száz éven keresztül a fejlesztők igyekeztek egy keveset javítani az elektromos járművek teljesítményén?

De térjünk vissza városunk helytörténetére.

fiaker-konflis-02.jpgPécsi Széchenyi tér 1900 körül

A városi forgalom növekedése miatt, az egy- vagy kétlovas fogatú bérkocsik közlekedésének szabályozása is szükségessé vált, bár ez a kérdés eleinte csak Budapesten került előtérbe.

Talán az első pécsi közlekedés szabályozás 1888-ban volt? 
Pécsett az 1888-as Pécsi általános mű-, ipar-, termény- és állatkiállítással kapcsolatban felmerült, hogy a "nagy forgalom" miatt szabályozni kell a belvárosi forgalmat. A kiállítás megnyitásának havában Lechner Gyula városi rendőrkapitány a lovas kocsi közlekedést a Deák (Jókai) utcában betiltotta. Az indoklás szerint Kistér (Jókai tér) felőli részén olyan keskeny, hogy a robogó kocsik a "gyalogjáron" közlekedők testi épségét veszélyeztetik. 

1888_kiallitas_fobejarata_a_kert_utcaban_kalmar_fenykepe.jpg1888 kiállítás főbejárata a Kert  (Dischka Győző) utcában 

Miért volt szükséges a kiállítással kapcsolatban a "forgalom szabályozására"?
A kiállítás szervezésekor azzal számoltak, hogy a kiállítók nagy érdeklődése miatt várhatóan az eredetileg kijelölt, a Deák utcától a Dischka Győző utca és az Eötvös utca által a Gyár utcáig határolt terület kicsinek bizonyul (Ez a terület napjainkban a Főposta és a mögötte fekvő területnek felel meg). A kiállítás másik helyének a Széchenyi tér felső részén lévő Népiskolát és a Qertzen házat (a mai bíróság helyén állt) jelölték ki. A két terület közti forgalom a Deák (Jókai) utca és a Kistér (Jókai tér) irányába volt várható. 

Mióta szabályozza közlekedésünket a KRESZ? 
Már az 1900-as évek elején látszott, hogy szükséges a közlekedés szabályozása! 1910-ben egy belügyminiszteri rendelettel ennek eleget is tettek, így ez tekinthető az első magyar KRESZ-nek. Egyes rendelkezésekkel a budapesti rendőrkapitány is igyekezett szabályozni a közlekedést, de ez akkor csak a fővárosra volt érvényes.

Mikor kezdődött a pécsi motorizáció?
Már az 1910-es években is volt csekély számú géperővel hajtott kocsi, de komolyabb személyautó forgalom csak az 1920-as években indult meg a városunkban. A közlekedés motorizációja lassan kiszorította a konflisokat és a fiákereket.

automobil_varga_gyula_fele_szemelyauto_1930-as_evek.jpgA fenti automobil Varga Gyula pécsi Autókarosszéria- és Kocsigyárában készült

Az első hazai KRESZ-nek, azaz részletes, egységes szerkezetbe foglalt közúti közlekedési szabálygyűjteménynek azonban a magyar királyi belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. sz. rendeletét tekinthetjük. 1930. január 01-én lépett hatályba.

Érdekes, hogy a ezekben az években - ugyan volt központi szabályozás - de minden nagyobb város kiadta saját közlekedési rendjéről szóló rendeletét, mely a városra jellemző sajátosságokat is figyelembe vette. Ilyen a Pécs és közlekedése című könyvecske (1930. május).

Érdemes végigolvasni a pécsi KRESZ könyv alábbi bevezetőjét.
Érdekes és különösen furcsa is az a szövegrész ahol a bevezetőt író rendőrfőtanácsos magyarázza, hogy miért is szükséges szabályozni a közlekedést.

idjel2.jpgELŐSZÓ

"A lakóházak és a hozzájuk tartozó belső terület magánterület, melyet tulajdonosa tetszése szerint használ.
Ezzel szemben az utca a város közönségéé, tehát a város legdemokratikusabb helye, ahol mindenki megjelenhet, s amelyet mindenki teljesen egyforma joggal és mértékkel vehet igénybe.
Ha az utcán járó és járművekkel közlekedő emberek az utca használás jogának teljes egyformaságát mindig szemelőtt tartanák, akkor az utcai közlekedésnek rendjét a kötelező embertársi szeretet és udvariasság megoldaná.
Sajnos az emberiség legnagyobb része az életben, s így az utcán is figyelmen kívül hagyja ezen magasztos és szép elveket, s helyettük az önös érdek lép előtérbe. Az utcán elhalványul az embertársi szeretet fénye, tompul az udvariasság és szinte teljesen kiveszett a mások ugyanolyan jogának tisztelete.
Ezért kellett megjelennie a hatóságnak, amely a közlekedés rendjét, mindenkire egyformán kötelezőleg szabályozza.
Az általános és országos érvényü szabályok mellett, Pécs város utcáinak különleges közlekedési rendjét tartalmazza ezen könyvecske.
A szabályok, egyesek kényelmét sértik talán, de mindenkinek javát: az utcai közlekedés zavartalanságát kivánják biztositani.

Pécs, 1930. május hó.

Török Lajos
m. kir. rendőrfőtanácsos
a kapitányság vezetője."

Tehát a balesetmentes közlekedéshez nem is kellene más mint "a kötelező embertársi szeretet és udvariasság". Ilyen egyszerű is lehetne? De sajnos nem, mert már 1930-ban szabályozni szükséges a közlekedést, mert az "önös érdek lép előtérbe". Kedvesnek nevezhető az aggodalom: "A szabályok, egyesek kényelmét sértik talán"!

automobil_es_villamos_a_kiraly_utcaban.jpgCsúcsforgalom a Király utcában 1920-as években

Mi nehezíti a pécsi közlekedést?
"A közlekedési eszközök forgalmát különösképpen nehezíti azon körülmény, hogy a járdákat helyszűke miatt legtöbb helyen keskenyre méretezték" és mi ennek a következménye? A gyalogosok az úttesten is közlekednek. Sok a keskeny mellék utca és ezek kereszteződése. A kis könyvben még említésre kerül, hogy a nagy forgalmú utcákban lerakott villamos sínpár is gondot okoz. A végkövetkeztetés, hogy ezt a "sebeshaladásu járművek szenvedik meg leginkább". Mindezek alapján kijelenhetjük, hogy "gépjárművet sok tekintetben nehezebb vezetni Pécsett, mint Budapesten."

"Pécsett a különleges viszonyokhoz mért alábbi jelzések alkalmaztatnak:"
És itt nem képek következnek, hanem a használt jelzések (közlekedési táblák) leírása.

idjel2.jpg

  • vízszintesen elhelyezett piros szegélyű nyíl a megengedett hajtási irányt mutatja
  • a piros szegélyű tárcsa alatt a függőleges, píros szegélyű nyíllal, minden jármű számára tilos utat jelez
  • piros szegélyű tárcsa egymagában, a ráirt szöveg szerint jelzi az azon utcára vonatkozó tilalmakat 
  • kék alapszínű tárcsán fehér csigavonal a körforgalom jelzésére szolgál és végül
  • kék alapszínű tárcsán fehér „P" a járművek várakozó helyéül rendelt útszakasz megjelölésére szolgál

Ezek szerint ötféle közlekedési tábla volt összesen? Mit szólnának eleink a mai tábla dömpinghez? 

korforgalom_tabla.jpgRendőrök az 1930-as években és a korabeli (kék alapszínű tárcsán fehér csigavonal) körforgalom tábla a Zsolnay szobornál (fordított irányú volt a körforgalom)

A pécsi KRESZ könyvecskében a taxisokról azaz a géperejű bérkocsik vezetőiről is szó van:

idjel2.jpg"Csatolt térkép áttekinthetővé teszi e korlátozásokat és ennek figyelembevételével a célhoz vezető, lehető legrövidebb útirány megjelölését. Ugyancsak fontos ez a géperejű bérkocsík vezetőinek is, kiktől az igénybevevő közönség joggal megkövetelheti, hogy a lehető legrövidebb útvonalon vigyék a célhoz. ... A géperejű bérkocsi vezetői vajjon a támasztott követelménynek megfelelnek-e és kellő helyi ismeretek birtokában vannak-e arról a rendőrkapitányság a jövőben rendszeresített helyi ismereti vizsga alkalmával fog meggyőződní."

A fenti részlet alapján felmerülhet bennünk a gyanú, már akkoriban is előfordult, hogy a "géperejű bérkocsik" vezetői nem a legrövidebb úton vitték utasaikat?

Az alábbi KRESZ szabályt valóban érdemes elolvasni:

kresz_szabaly_1_800x.jpg

Napjainkban megmosolyogtató a szabály egy-két részlete: "Ne kaszinózzatok az úttesten" vagy "... járómű jön feléd, ne futkoss előtte ide-oda meglepetésedben". Gondolom a szöveg végén olvasható "járóművezetők"-re vonatkozó akkori szabály nem ismeretlen senki előtt ("Balra hajts! Jobbra előzz!"), hiszen nálunk is baloldali közlekedés volt 1941-ig.

Az 1930. évi "KRESZ"-ben helyi szabályok is voltak:
- Így külön fejezetben volt felsorolva, hogy melyek a főutak. Mivel ekkor még nem volt tábla a főútvonal jelölésére, ezt bizony fejben kellett tartani.
- Szintén az utca nevek felsorolásával és a behajtási irány pontos meghatározásával jelölték ki az egyirányú utcákat is. Már ekkor is volt forgalom mentes szakasz is és az átmenő forgalom tilos fogalom is létezett már.
- Furcsa szabály volt viszont a "Tilos a javítás alatt álló gépjárműveknek a város belterületén való kipróbálása." (Ezek szerint, a belvárosi műhelyekből úgy tolták volna ki a járműveket?)

Gondolom napjainkban sokan nem ismerik, hogy mire is vonatkozik az egyik fejezetben leírt szabályozás, aminek a címe: "Fafűrészelő és aprítógépekre vonatkozó rendelkezés".

A könyvecske külön foglakozik a bérkocsi ipar gyakorlásával kapcsolatos tudnivalókkal:
- A géperejű bérkocsi-ipar gyakorlása.
- A géperejű bérkocsi fogalma.
- Közlekedés rendje.
- A géperejű bérkocsi vezetése.
A géperejű bérkocsi vezetőjének különös kötelességei.
- A géperejű bérkocsik állomásaikról és ezeken a rend fenntartásáról.
- Viteldíjak.

taxis_igazolvany_800x.jpgEz tulajdonképpen egy korabeli pécsi "Taxis igazolvány" (1930)

A fenti igazolvány szerint a gépkocsivezetőknek vizsgázni kellett helyi ismeretből. Ez a kötelezettség csak a "géperejű bérkocsi vezetők"-re vonatkozott.

A pécsi automobilizmus kialakulásával egy időben természetesen minden velejáró szolgáltatás, kereskedés is kifejlődött Pécsett is. Erről majd a következő fejezetben esik szó.

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs) 

 

 Forrás: 
epa.oszk.hu / Vasárnapi Ujság  (1897-1901)  
"Pécs és közlekedése" (1930)

Szólj hozzá

Kultúra Közlekedés Történet Érdekelhet