Városi legenda a híd vagy alagút kérdése?
Csak kitalált történet a Hunyadi út felett átívelő híd terve?
Ennek néztem jobban utána - bár a választ már régen ismerem - de kézzelfogható bizonyíték, tervrajzok vagy makett felvételek még nem álltak rendelkezésemre.
Kálvária utca az 1930-s években (képen az alagút feletti "patkó torony" és hozzá simulva kis házak)
Sok vita és lobbizás előzte meg azt a tanácsülést, mely eldöntötte a kérdést:
Híd vagy alagút?
Erről az 1982. novemberi városi tanácsülésről így írt a korabeli sajtó:
"A pécsi tanácsülések gyakorlatában ritkaságszámba menő - ha éppen nem egyedülálló - esemény volt legutóbb, hogy egy alternatív javaslat ügyében négy ellenszavazatot és egy tartózkodást számolt az elnök a 'melegen ajánlott' javaslat ellenében."
Az esemény kivételességének megértéséhez a mai fiataloknak egy kis magyarázat szükséges: Az "átkosban" szinte mindig egyhangú döntés született a tanácsüléseken. Az akkori hatalom még a tartózkodást sem "szerette", nemhogy az ellenszavazatot. A "melegen ajánlott" javaslat egyébként az alagút megépítése volt. És még egy megjegyzés a "melegen ajánlott"-hoz, mivel ez akkor azt jelentette: kötelező!
Szerencsére Czente Gyula tanácselnök elfogadta Pécs ismert építészeinek véleményét a híd vagy alagút kérdésben.
De még előtte hatalmas vita alakult ki a két elképzelésről, lobbicsoportok jöttek létre. A "PécsiTerv"-nél dolgozó Dévényi Sándor építész készítette az alagút terveit, közvetlen főnöke Kistelegdi István volt, a cég igazgatója pedig Erdélyi Zoltán. Mindhárman harcoltak azért, hogy ne az eredeti terv, egy felüljáró épüljön meg, hanem az alagút.
Két fontos érv is elhangzott és ennek értelmében döntöttek az alagút mellett, mert
- egyrészt a műemlékvédelem is ezt pártolta, mondván, hogy kevésbé rombolja az összképet,
- másrészt az alagút csaknem fele annyiba került, mint egy felüljáró.
A híd koncepció megvalósítására több variáns létezett.
Az alagút kialakításának módja gyakorlatilag egyértelmű volt, csak a környezet kialakítására voltak különböző elképzelések. Mivel a híd terve volt eleinte a támogatott, így több verzió is készült kivitelezésről.
A Hunyadi úti híd egyik változatának makett fotója (1981)
Eredetileg egy nagy fővárosi építőipari cég akarta a hatalmas felüljárót megépíteni, mely a domb tetején egy hét méter mély vágatból indult volna, a Hunyadi út fölött átívelve 23 méter szélesre és 120 méter hosszúra tervezték. Beton oszlopokkal a belváros fölé emelkedett volna, lóherelevél alakzatban a lehajtó sávokkal.
Ezen a képen érzékelhetjük a híd magasságát is (1981)
A híddal vagy híd nélküli "lóherelevél" alakú lehajtó-felhajtó rámpák kialakítása több épület lebontásával járt volna.
Az egyik terv szerint híd és alagút nélkül is kialakítható lett volna a Hunyadi úti kapcsolat
Ahhoz, hogy megértsük azt, hogy a mai állapotokhoz képest, hány épület lebontására lett volna szükség a "lóherelevél alakzat" kialakításához, nézzük meg az alábbi légi-felvételt:
Légi-fénykép az Aradi vértanúk - Hunyadi - Kálvária u. környékéről (google maps 3D)
A légi felvételen csak a sárgával jelölt épületek maradtak volna meg az Aradi vértanúk, Hunyadi, Mecsek, Juhász Gyula utcák határolta területen. A piros nyilak a lóherelevél alakú rámpákat jelölik.
A "hidas" tervek egy másik változatát is megtaláltam a Dunántúli Napló 1979. szeptember 5.-i számában (lásd lent.)
Dunántúli Napló 1979. szeptember 5.
Ezen a terven csak egy felhajtóág csatlakozással oldották volna meg a hídra való fel- és lehajtást a Kálvária-domb oldalán. Ez is egy érdekes megoldás, de itt is a híd hatalmas szerkezete "takarta" volna el a Mecsek látványát.
Az alagút egyik modellje /megközelítőleg így valósult meg/ (1981)
Vessünk még egy pillantást a múlt képeire.
Ahol most lépcsőn, gyalogosan lehet átvágni a Kálvária-dombon, ott a nyolcvanas évek elején egy igen meredek, 18 fokos lejtésű macskaköves út vezetett fel.
Kálvária (Vak Bottyán) utca az Aradi vértanúk útja felől nézve (1961)
A hetvenes években még a történelmi belvárost körülvevő fal mellett kívülről végig régi kis házacskák sorakoztak, és a Hunyadi út jobb oldalán, a mai alagút bejárata helyén is két ház állt. A régen volt macskaköves út meredekségét az alábbi képen lehet jobban érzékelni.
A Hunyadi út és balra a meredek Kálvária (Vak Bottyán) utca kb. 1970-s évek / (forrás: Mészáros Rita Orf-Wáger)
Régen az alábbi látvány fogadta a Kálvária bejáratához felsétáló polgárokat:
1960-as években ilyen volt a kilátás a Kálvária lépcsőjéről, a Vak Bottyán (Kálvária) és az Aradi vértanúk útjára
Az alagút 1983–1985 között épült meg a Bányászati Aknamélyítő Vállalat kivitelezésében,
a 23 méter széles és 120 méter hosszú alagútnak, 97 méter hosszan tízezer köbméter földet termeltek ki a munka során. A rossz nyelvek szerint az is befolyásolta a döntést, hogy ezzel Pécs lett volna az első vidéki város, ahol alagút épül a belvárosban (mint Budapesten a Várhegy alatt). Ez természetesen csak pletyka volt.
Épül az alagút 1986. márciusában (fotó: Csullag Zsolt)
Az alagút mellett több objektív érv is szólt:
- A várárokban kialakított "mélyvezetésű" út természetes geometriai folytatása.
- Az egy darab lámpázott kereszteződés a mindenirányú forgalom megengedése mellett a hídváltozat áteresztőképességének csak 86 százalékát "tudja", de mint szintbeli kereszteződés, azonos jellegű és áteresztőképességű az északi körút többi csomópontjával.
- Kisebb a környezetet érő zajterhelés és levegőszennyezés
- Kevésbé bontja meg a táj, a város egységét.
- A Kálvária domb közparkká alakítható és zöldfelületét összekapcsolhatóvá teszi a városfal mellett húzódó sétánnyal
Részlet egy 2013. évi újság cikkből:
" Kistelegdi István építész úgy összegzett, ma is ugyanígy csinálna mindent, ahogy akkor, de sokkal jobban ragaszkodna a díszítő elemek elkészítéséhez."
Díszítő elemei is lettek volna az alagútnak ? Igen! Mert az interjú így folytatódik:
"Az alagút két bejáratát eredetileg úgy tervezték, hogy Zsolnay-kerámiával burkolják be, sőt, két-két kőoroszlán is állt volna ott, de költségkímélő okokból a díszítő elemeket kihagytak a beruházásból. A tervezők szerint jelentősen javítaná a közlekedési objektum kinézetét a két, mintegy méter széles, háromnegyed környi felület Zsolnay-díszburkolata, mindezt azonban az elmúlt három évtized során senki nem tartotta fontosnak, holott kis befektetéssel jelentősen javítani, úgymond „pécsiesíteni” lehetne így az alagút összképét."
Átjáró a megnyitott városfalon a Kálvária-domb irányába
"Volt a tervezőknek egy másik közönségbarát céljuk is. A Papnövelde utcai Modern Magyar Képtártól egy hangulatos gyalogutat lehetne indítani a várfalon át, az alagút tetején, a Kálvária-dombon keresztül, a Péter utcán fel a Pálosok templomáig. Itt is csupán egy apró utólagos beavatkozás szükséges: egy gyalogos kapuval kellene átvágni a történelmi városfalat."
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
Felhasznált források:
Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló, 2013)
Hársfai István (Dunántúli Napló, 1982)
Bama.hu 2011. január 6.-i írása
1979. évi fénykép, Dunántúli Napló (1979-09-05)
Modell fotók Kistelegdi gyűjtemény (csgyk.hu)
