A Zsolnay kékvázák vagy más néven "Die Wiener Vase".

Nem olyan régen történt, hogy az alábbi szenzációhajhász cikkekkel terjesztették városunk "jó hírét" különböző internetes és nyomtatott médiák:

• "Szemétre dobták a milliókat érő Zsolnay-vázát"
• "Zsolnay-váza hevert a szemétben"
• "A szemétben végezte a Zsolnay váza"
• "Vagyont érő Zsolnay váza hever a szemét közt Pécsen"
• "Szemétre dobtak egy méregdrága Zsolnayt?"

Nem nevezném jó szándékkal megírt újságcikknek egyiket sem! Mert kit érdekel az igazság? Az újságírókat biztosan nem, mert a szenzáció a fontos!

Pécsi Egyházmegyének a Székely Bertalan utcai raktárának udvarában fényképezte le a fotós a vázát.

Ahogy olvasom a cikkeket és a hozzá írt kommenteket mindenki mást lát a fényképen. Nézzük meg jobban a fényképet! Szivacs a váza alatt, összekötve, előkészítve szállításra. Nem így szoktuk a törött vázát kidobni a szemétbe. A szóban forgó pécsi kék vázának valóban letört az alja, ám éppen ezért viszik raktárba, hogy később restaurálhassák. A Pécsi Egyházmegyének a Székely Bertalan utcában van raktára, ennek udvarában fényképezhette le a fotós a vázát, mielőtt a fedett raktárba került volna. 

De inkább nézzük a vázák történetét, mert az sokkal érdekesebb:

Korabeli kép a Zsolnay gyárról

Az ember magasságú kék Zsolnay vázáknak történetében nem ritka esemény az, hogy időnként összetörnek, megsérülnek, sőt végleg megsemmisülnek. Ebből már sejthető, hogy több kék váza készült a gyárban.

De mikor és miért is készültek ezek a vázák?

Eredetileg bécsi megrendelésre 1906-ban a pécsi Zsolnay gyárban készültek a kék vázák ( ezért is "Die Wiener Vase"). A bécsi városi parkba, a Wien csatorna, Ring felőli oldalfalában kialakított fülkékbe szánták (Wien, Stadtpark). A kék vázákat Friedrich Ohmann a bécsi szecesszió kimagasló tehetségű alkotója tervezte. A nagyméretű, kék mázas vázák, klasszicizáló stílusban készültek. Első oldalán középen plasztikus Gorgó fej stilizált szakállal és a váza két oldalán, íves drapéria kapcsolja össze a vázafüleket. (A gorgók a görög mitológia alakjai).

Tervrajz: 61.284 Tervező: Friedrich Ohmann

A Zsolnay gyárban szokás volt, hogy egy-két további példány is készült minden termékükről (épület díszekről vagy akár szökőkutakról is). A vázák esetében a szokástól kicsit eltérően - az eredeti hat kék vázán felül - további öt darab készült. Három Pécsett maradt (kettő a Zsolnay-gyár udvarán, a harmadik a Rózsakertben), további kettő pedig Palicsra került. Így összesen 11 darab kék vázát gyártott le a Zsolnay gyár.

Kék váza terve a Zsolnay fazonkönyvből, Formaszám: 2714

A bécsi vázák:
Tehát az eredetileg megrendelt vázák a bécsi Városi Park, Wien csatorna partjára kerültek. Bécs a Zsolnay gyár egyik rendszeres megrendelője volt. Sok épület csempe burkolatát, kerámia elemeit és egyéb épület díszeket a Zsolnaytól rendelték. A rendszeres megrendelések utolsó szállítmánya volt a hat óriási méretű - pontosan 183 cm magas - szecessziós váza. A második világháborúban majdnem megsemmisült az összes váza, de valahogy egy megmaradt. Az egy épen maradt eredeti vázát egy bécsi múzeumba helyezték el.

Egy bécsi kék váza a Városi Parkban

A vázák pótlására több kísérletet is tettek, de nem sikerült az eredeti minőségben és színben elkészíteni a replikákat. Végül is 1975-ben betonból készült hat másolatot készítettek. Érdekes a történetben, hogy a bécsi szakemberek nem ismerték a váza eredetét, így azt sem tudták, hogy Magyarországon, a pécsi Zsolnay gyárban készültek az eredeti kék vázák. (A vázákon nem volt Zsolnay jelzés)

Csak többszöri próbálkozás után sikerült a bécsi szakembereknek az eredetiekre hasonlító, elfogadható minőségű másolatokat készíteni. Ezek láthatóak napjainkban is a Wien csatorna partján. Tehát ezek a bécsi Városi parkban látható vázák már nem az eredeti Zsolnay kékvázák!

A palicsi vázák:
1910-ben, amikor befejezték a palicsi fürdőt, épp akkor járt ott Zsolnay Miklós, aki elismerése jelül két vázát ajándékozott Palicsnak. A vázákat a palicsi Hősök parkjában a "Jezero” és a "Park” szállodák előtt helyezték el. Palicson egyébként sok épületet Zsolnay kerámia díszíti napjainkban is.
A palicsi vázák is összetörtek, de restaurálták azokat, és ma elfogadható állapotban vannak. Az egyiket, a „Jezero” szálloda előtti vázát az 1980-as években törték össze, a másikat 1992-ben döntötték le: hosszában kettéhasadt. Hogyan sérültek meg a vázák? A második világháború végén, 1944-ben egy orosz tiszt az egyik váza szájába lőtt kétszer (csak úgy szórakozásból). A másikat pedig évekkel később, vandálok az egyik éjjel ledöntötték.

Szerencsére a szabadkai múzeumban sikeresen helyreállították mind a két vázát és napjainkban is a régi helyükön állnak.

A pécsi vázák:
A Zsolnay gyári példányok a déli főkapun belépve az irodaépületekhez vezető kapaszkodó két oldalát szegélyezte - az archív felvétel tanúsága szerint- a híres kék óriásváza pár.

A gyár udvara (valamikor az 1960-as években)

A fenti régi fényképen is jól látható, hogy a bal oldali váza már régebben sérülhetett meg. Későbbi években pedig megtörtént, hogy gyár udvarán egy tolató teherautó egyik kékvázát megsemmisítette, a másik pedig sokáig hánykolódott a gyár területén.

A képen a gyárudvarán lévő váza, még a Zsolnay negyed kialakítása előtt

Szintén régi fényképek tanúsága szerint a pécsi harmadik váza a Rózsakert vendéglő kerthelyiségében állt. Erről a vázáról szóltak a "szenzációs" hírek, hogy szemétre dobták.
Az újsághír szerint:
"A kék váza hányatott sorsa már csak azért is figyelemre méltó, mert a megmaradt néhány példány közül ez, vagyis a „rózsakerti" váza volt eddig a legjobb állapotban – legalábbis a szerb Boško Krstić szerint, aki könyvet írt a vázák történetéről. "

A harmadik pécsi váza, a még működő Rózsakert kerthelyiségében (ez került a püspökség udvarába)

A "legjobb állapot" azért túlzás, mert úgytudom, hogy a palicsi egyik váza, a lövések ellenére is jobb állapotú volt. A fenti képen egyértelműen látszik, hogy már az 1960-as ill. az 1970-es években már reped volt a Rózsakerti váza is.

Ez a váza került a püspökségre.
Miért oda? Mert a Rózsakert telke, egyházi tulajdon, pontosabban a Pécsi Egyházmegye intézményének a Pécsi Székeskáptalan tulajdona és a területet a Pécsi Püspökség bérelte.

Készül a Zsolnay negyed legrosszabb állapotú vázájának pótlására, egy másodpéldány
(fotó: Merényi György)

A Zsolnay Kulturális Negyed kivitelezése része volt a gyár területén kiállított Zsolnay szobrok, vázák és különböző épületdíszek restaurálását is elvégezték. Ennek során az egyik kék óriásváza másodpéldányát is elkészítették (a másikat restaurálták).

Végül is az eredetileg legyártott tizenegy darab kék vázákból mennyi maradt meg napjainkra?

• Egy a bécsi múzeumban (ha még megvan).
• Kettő pécsi.
• Kettő palicsi.

Tehát összesen öt maradt meg! Remélhetjük, hogy ez már így marad és nem semmisűl meg több eredeti váza.

Még egy érdekesség a vázákkal kapcsolatban:

Az óriásváza kicsinyített mását kapták sokáig a gyár nyugdíjba vonuló dolgozói emlékül. Így még napjainkban is sok pécsi otthonban lehet ilyen türkizkék vagy rózsaszín váza. Az emlékbe adott vázák egy részét rózsaszín mázas változatban is gyártották (a fenti képen).

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)