"Nagypécs" a sosemvolt város
Az 1940-es években festett, akvarellképeken a valószerűtlen színekkel egy sosemvolt Pécs átfogó, elképesztő világvárosi vízióját ábrázolják.
Műfaja? Talán egyszerűen így: "futurisztikus vízió" !
A kitalált város léptékeit jelzi, hogy Siklós, Mohács, vagy Pellérd itt „Nagypécs” metropoliszának városrészei csupán. Patacson van például „Népszínház” és gótikus várkastély, Újvárosban „Röneszánsz Képtár”. „Mohácsivárosban” található „a mohácsi csatában elesett egyetemi hallgatók eszményi mauzóleuma” (!), mely egy óriási piramist formáz, klasszicista kapuval. „Siklósivárosban” van a „Hunor és Magor templom, meg a Csodaszarvas szobor az Őshaza téren”, - háttérben a Pantheonnal. Pellérden a város számtalan operaházának egyike látható, s ugyancsak itt a „Polgárkert és a Népművelődési Akadémia”.
Az alkotó V. Májerszky Róbert pécsi születésű, 1890 és 1964 között élt autodidakta városképfestő, aki színtévesztő volt.
Az egyik leporellószerű kép eredeti arányai (NAGYPÉCS - Belváros)
A széles, leporellószerűen összehajtogatható akvarellképek, innen-onnan összeszedett, összeragasztott csomagolópapírokra készültek. Mivel igen nagy méretűek és sokszor igen hosszúak is a képek, itt most egyes képek egyes kisebb részletét mutatom be. Az eredeti képek a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből valók.
Gr. Széchenyi tér és a Szentháromság-szobor (jobbra a Mecsek)
Az Igazságügyi palota, a Nagy Lajos király tér és szobor
Irányi Dániel tér és Irányi Dániel szobra, háttérben a vígopera
Siklósiváros - Hunor és Magor út
A gondolások Szt. Simon nagykápolna az Átlóscsatorna mentén
Minden kép a fent látható módon van feliratozva. "NAGYPÉCS" majd a helyszín neve "Siklósváros" vagy "Magyarvelence". A képeken látható épületek, szobrok és a látvány neve is pontosan részletezve van. Jobb oldalon V. Májerszky Róbert, Bpest, (1946 vagy 1947) a készítés pontos napjának a dátuma (még a hét napja is megnevezve).
Magyarvelence Mária Magdolna katedrálisa és szeretettháza
V. Májerszky Róbert e különös, jövőbeli Pécset úgy építi fel, hogy a világ nagyvárosainak építészeti múltjából merít hozzá ihletet. Ebben a furcsa „városok városában” jelennek meg Róma, London, Párizs, Bécs és Budapest történelmi műemlékei, templomai, jellemző városképi részletei. Így álmodja meg „Magyarvelencét”, ahol a Szent Márk teret „Fenséges térnek” hívják, és ahol többek között a pécsi gondolásoknak Szent Simonról elnevezett reneszánsz nagykápolnája áll. Mindez égő vörösben, lilában és rózsaszínben.
Ilyennek álmodta – s képeinek különös fantáziavilágát ez még inkább felerősíti – egy színtévesztő írnok valamikor, a munkahelyéről hazavitt papírlapokon kedves városát, Pécset.
Felhasznált forrás internet: (jelenkor.net - pecsma.hu - pannonkronika.hu)
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)