SZÉCHENYI TÉR - Fürdő, casino és színház a téren
Ismert, hogy egy török fürdő is volt a dzsámi közelében. A fürdő helyén épült fel a pécsi "Polgári Casino" és mögötte Pécs első kőszínháza.
Pécs történelmi városrészének központjába Széchenyi térbe sugárszerűen tizenkét utca torkollik. Pécs főtere évszázadok óta központja a városnak. A városfallal körülvett városba négy irányból, négy kapun át lehetett bejutni. Északon a Vaskapu (Kaposvári), délen a Siklósi, keleten a Budai és Nyugaton a Szigeti kapun keresztül lehetett a városba jutni. A kapuk irányából érkező négy főút középütt, Pécs főterén találkozott.
A tér történetében sok-sok érdekességet lehet találni. Ismét a török időkig tekintünk vissza egy kicsit. A tér központi épülete a Gázi Kaszim pasa dzsámija. Mint tudjuk általában a dzsámikhoz tartozott és közelükben volt egy fürdő is. A tér észak-keleti sarkán állt a Kaszim pasa fürdője, azaz a mai Pécsi városi Bíróság telkén.
Evlia Cselebi török utazó és történetíró írásainak köszönhetően fogalmunk lehet arról, hogy milyen is volt ez a török fürdő. Csak egy kis részlet az írásból:
"Kászim pasa dsámijának mihrábja előtt és az út túlsó felén, bal oldalon van egy tiszta és kellemes fürdő, melyről széltében beszélnek; vize, levegője és épülete is kellemes. E fürdőnek :vetkőző helye nagy, magas kupolájú hely, melynek közepén egy darab fehér márványból egy-nagy medencze van, hogy az leírhatatlan. A kőfaragómester ezt az egy darab súlyos követ hogyan tudta ebben a teremben ennyire kivájni? S miféle tehervontató eszközzel helyezte el ebben a teremben?; - az ember e fölött nagyon elcsodálkozik. "
Városunk 1686-ban szabadult a török megszállás alól. Ahogy az évek teltek, úgy vált egyre romosabbá a Mária utca és a Széchenyi tér sarkán álló egykori török fürdő épülete. 1700 körül a megye megkapta a török fürdőt, amit átalakította a vármegye börtönének (eddig a püspöki várban voltak elzárva). Mintegy 30 évig megyei börtönül szolgált az épület (1731-ben felépült a megyeháza és oda költöztette a börtönt is).
Az egykori fürdő romos épületét, a hozzátartozó részekkel együtt 1780-ban a vármegyei hatóságok vissza jutatták a városnak. De a város szemlátomást nem nagyon tudott mit kezdeni a lepusztult épülettel, így elárverezték.
Az 1790-es pécsi Fő tér keleti oldalán nem láthatunk ismerős épületet
A dzsámi melletti a már régen lebontott Polgári Casino egyemeletes épülete
Petrovszky táblabíró vásárolta meg, ezek után több gazdát is cserélt a régi szép török fürdő épülete. 1804-ben Hegedüs György táblabitó vette meg a romokat és első dolga a romok végleges elbontása volt. Helyére díszes egyemeletes házat építtet. A tulajdonosok sorát 1814-ben gróf Nitzky János császári és királyi kamarás majd (1836. évben) a pécsi Polgári Kaszinó egylet, (Bürgerliche Gesellschaft) bővítette.
1836-ban megalakult a többségében német nyelvű polgárokat tömörítő Pécsi Polgári Casino (Fő tér - Széchenyi tér), majd hamarosan az inkább magyar érzelmű Pécsi Nemzeti Casino (Fő utca - Király utca). Mindkét szervezet dédelgetett álma egy saját színház megépítése volt.
Nemzeti Casino a Fő utcában 1839-ben (Király utca)
Az állandó színházépület hiányában a városba érkező vándorszínészek csak ideiglenes játszóhelyeken léphettek fel. 1839-ben mind két kaszinó benyújtotta igényét egy a színház építésére. A Helytartótanács 1839. március 27-én kiadta a színházépítési engedélyt a "Polgári Casino" részvényeseinek.
A pécsi "Polgári Casino" a Fő téren (Napjainkban itt a Pécsi Városi Bíróság épülete áll)
A "Nemzeti Casino" a Fő utcában álló háza fundusán saját költségén kívánta felépíttetni a város Magyar Színházát. Míg a Polgári Casino a saját székháza telkén, amely a jelenlegi Városi Bírósági épület keleti szárnyának felel meg. Ide csak akkor lehetett a színházat felépíteni, ha a "Polgári Casino" Fő téri székházát lebontják. A bontásra és az építkezésekre Schulcz Ferenc pécsi ácsmesterrel kötött szerződést a "Polgári Casino". (Eddig úgy tudtuk, hogy Piatsek József építette.) Annyi azért igaz, hogy Piatsek fia, Piatsek Antal a kőművesmesteri munkák elvégzésére kapott megbízást.
Hogyan nézett ki a színház?
Piatsek Antal rajza a Mária utcai színház épületről.
(Jelenleg még nem bizonyított, hogy a rajz valóban a felépült színház homlokzatát ábrázolja.)
Pécs első kőszínháza a mai Városi Bíróság Mária utcai szárnyának a helyén épült fel. Sajnos az épületről nem készült fénykép felvétel, de rajz sem (egy kivétel van, a fenti bizonytalan eredetű rajz).
A színház ünnepélyes átadására 1839. november 3-n került sor, de ez csak ideiglenes átadás volt mert a színház erre a határidőre nem készült még el. Több mint egy évig építgette még Schulcz mester. 1840. decemberére végül elkészült.
Az épület két szintes volt, s a lépcsőfeljárós bejárat után közvetlenül az előcsarnok következett, ahonnan a földszinti nézőtere és az emeleten lévő karzatra lehetett feljutni. Itt állt a ruhatár és több bejárat a földszinti nézőtérre, ahol a kor szokása szerint állóhelyek is voltak. A színpad felépítése a napjainkban ismert módon történt, a színpad kulisszával tagolt és előtte a zenekari árok volt. Az emeleten építették ki a színészöltözőket és a festőtermet.
A földszinti és az emeleti páholyok közé faragott faoszlopok díszítették a termet. A színház két szintjén összesen 22 páholy és 170 zártszék volt. Az emeleti karzat egyszerű fapadjait a kevésbé tehetős nézőknek szánták. A földszinti nézőteret egyébként úgy alakították ki, hogy azt bármikor átalakíthassák táncteremmé.
A klasszicista stílusú Városi Színház a "Stadt Theater" főleg német nyelvű előadásokat tartó színház volt, de szívesen játszották a német szerzők magyar fordításait is, sőt magyar darabokat is.
Egy 1847. november 4-én tartott hangverseny német és magyar nyelvű plakátja.
A kezdeti lelkesedés után a színház működését sok kritika érte. Részlet egy a színház történetével foglalkozó könyvből:
"A tetőtér hibás beépítése miatt az épület rendkívül huzatos volt. A teátrum fűtését két nagyobb kályhával próbálták megoldani, ami később a sok faszerkezet miatt tűzveszélyessé vált. De sokat panaszkodtak a világításra is. A csillárokból az alul ülőkre csepegett az olaj, a gyertyák pedig csak befüstölték a nézőteret. Időközben megszűnt a ruhatár is, ezért a publikum a karzatra halmozta a felöltőit, ami nem volt sem praktikus, sem esztétikai szempontból jó megoldás. A beépített színpadi szerkezetek sem funkcionáltak jól."
Az 1850-es évekre a színház már teljes egészében átalakításra szorult, s ettől kezdve egyfolytában toldozgatták a leromlott épületet, de valójában rendbe hozni már nem lehetett. 1886-ban aztán végleg bezárták az ütött-kopottá vált hajdani büszke teátrumot.
Jelenet Szigligeti Ede Szökött katona c. népszínművéből (1840-s évek)
(Szigligeti Ede egy ideig a pécsi társulat tagja is volt.)
Tehát 1886-ban volt az utolsó előadás, majd pár év múlva, 1890-ben a színház épületét lebontották. A következő évben a Pécsi Polgári Kaszinó épülete is erre a sorsra jutott. A helyére épült ház 1891-ben készült el és napjainkban ez a Pécsi Járásbíróság épülete.
Mivel 1890-től Pécsnek nem volt már kőszínháza, az akkori Kert (ma Dischka) utcában egy ideiglenes nyári színházat építettek fel, amit a pécsiek csak deszka színháznak hívtak. De ez már egy másik történet.
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
