SZÉCHENYI TÉR - Csorgókutak és a törökök

Sajnos török eredetű csurgókút már egy sem található Pécsett. A pécsi főtéren két török eredetű közkút működött amit a törökök "cesmének vagy sandervannak" azaz csorgókútnak (szökőkútnak) neveztek. A pécsi főtér hangulata sok művészt megihletett és így több litográfia (fametszet, rézkarc) is, megőrizte a tér hangulatát, épületeit és kútjait a képeken.

1850 körüli litográfián a Főtéri felső kút (Piacsek ház, Czindery ház)

Nehéz elképzelni a városunkban kialakult török világot, de ebben Evlia Cselebi feljegyzései nyújtanak segítséget: 

"Muzulmán városrésze van hét; egyetlen keresztény városrésze, a Budai-kapun kívül fekszik." 

E szerint a várfalon belül nem is volt magyar lakosa a városnak. Pécs egy igazi muzulmán város volt, dzsámikkal, minaretekkel, fürdőkkel, csorgó kutakkal.

Hogyan néztek ki az eredeti főtéri török kutak? Nem tudni pontosan, de Evlia Cselebi a híres török utazó és történetíró feljegyzése csak a kutak számát illetőleg segít:

"Csórgókútjai (Csesme). Negyvenkét csorgókutja van. Híresebbek Kászim pasa csorgója, Kádi csorgója, Memi sah csorgója."

1880 A Széchenyi téri felső csorgó kút  és a régi Városháza egy rajzon (Exner Gyula fényképe alapján)

A fentiek szerint lehet, hogy közel ötven csorgó kútról beszélni túlzás, de azért sok kút helyét napjainkban is beazonosíthatjuk. Nem csak a tereken és utcákon voltak kutak, hanem minden fürdőnek is fontos része volt egy csorgókút. Azt tudjuk a műemléki feltárásoknak köszönhetően, hogy a Memi pasa fürdőjében az előcsarnokban díszes csorgókút, a falak mellett méretes ülőpadok voltak. De hogyan nézett ki a Pécs főterén álló fürdő csorgókútja? Ismét csak Evlia Cselebi feljegyzésére támaszkodhatunk, mivel útleírásában Kászim pasa fürdőjéről részletesen beszámolt:

"Fürdője három van. Többi között Kászim pasa dsaímijának mihrábja előtt és az út túlsó felén, bal oldalon van egy tiszta és kellemes fürdő, melyről széltében beszélnek. Vize, levegője és épülete is kellemes. E fürdőnek vetkőző helye nagy, magas kupolájú hely, melynek közepén egy darab fehér márványból egy-nagy medence van, hogy az leírhatatlan. A kőfaragómester ezt az egy darab súlyos követ hogyan tudta ebben a teremben ennyire kivájni? S miféle tehervontató eszközzel helyezte el ebben a teremben? Az ember e fölött nagyon elcsodálkozik. A medencze közepén a legsárgább aranyhoz hasonló rézből egy szökőkut pohara van. Ha tizenöt ember beleül is elfér benne. E pohár körül tizenkét sárkányszáj alakból az élet vize szökken ki s lefolyva, a nagy medenczébe ömlik. Ezt a művészi poharat az ügyes mester három bronz ökörfejre és három bronz teknősbéka derékra úgy helyezte el. hogy a szemlélő elméje megáll rajta s elbámulva marad."

A Vak Bottyán (ma Kálvária) u. 23. sz. ház falában, egyszerű kőkeretben, egy csorgókút volt. Ez volt az utolsó! Az 1970-es évek végén, a várfal kiszabadításhoz szükséges épület bontásakor ezt is elbontották. (Vajon a köveit megőrizték valahol?)

1966-os felvételen a Vak Bottyán utca 23. "sandervár", török csorgókút (két oldalán befalazott ágyúgolyókkal)

És a kivétel, mert van is, meg nem is! Idrisz Baba türbéjének közelében a Rókusdombon áll a "Kerlejela", Idrisz Baba kútja. Az biztos, hogy a napjainkban is látható a kút, de nem az eredeti török kút. Ez a forrásfoglalat 1935-ben készült. Egykoron bővizű forrás táplálta. Ma azonban már csak a terméskő falazat látható a régi kifolyó csonkkal. A forrás vizét közvetlenül a csatornába vezették. 

A Rókus dombi "Kerlejela" csorgókút 1900 körül
(ekkor talán még volt eredeti török része is)

 Ezen az 1962-es felvételen a még bővizű, de már átépített Idrisz Baba kútját a "Kerlejalát" látjuk.

A Széchenyi tér alsó kútját a "Kádi csorgója" néven ismerték. Ez kút épült legkorábban, mert 1701-ben épült fel. Kádi csorgója szabad fordításban talán a "bíró kútja" lehetne. A kádi  a mohamedán országok bírója azaz ő "a bölcs kádi".

Kádi csorgója az 1880-as évek végén (nem sokkal a lebontása előtt készült a fénykép)

A Zsolnay kútról olvasható helyenként, hogy a Zsolnay-kút érdekessége, hogy a török idők „Kádi csorgója” helyét foglalta el." De ez így nem igaz. A kádi csorgóhoz nincs semmi köze, mert a díszkutat Zsolnay Miklós 1908-ban az édesapja emlékére ajánlotta fel a városnak, a hely meghatározás nem pontos, mert a csorgókút a mai Városháza dél-nyugati sarkával egy vonalban azaz a Perczel Miklós utca által rajzolt vonal felett volt a téren azaz jóval a Zsolnay kút felett volt.

A Széchenyi téri felső kút eredetije a "Kászim pasa csorgója" volt. A képen látható kutat 1709-1710-ben építették a Szentháromság-szobor és a templom bejárata közé. Az északi kút neve egyértelmű, mert a felette épült dzsámi a Kászim pasa dzsámija volt és a mai bírósági épület helyén, a már említett Kászim pasa fürdője épült. 

Az "északi kút" azaz a Kászim pasa csorgója a tér keleti oldalán az 1800-s évek végén (lent a régi városháza)

Tehát a képeken látható Széchenyi téri csorgókutak a korábbi török kutak helyett felépített, barokk kutak. Leírások szerint a "Nyolcszögletű kútmedencéjének közepén egy oszlop állott, szépen faragott tányérban végződött" és onnan csorgott a víz a medencébe." Fontos megjegyezni, hogy a Széchenyi téri kutakat a törökök által agyagcsövekből épített vízvezeték táplálta lebontásukig (1892).

Pécs főtere évszázadok óta központja a városnak. A négy irányból érkező főútvonalak találkozásánál kialakult tér a kereskedők pihenő és árusítóhelye lett. Itt alakult ki a piac, a kereskedelmi központ.
A Fő téri kutak érdekes színfoltjai voltak a térnek, körülöttük zajlott az élet. Már hajnalban hangos volt a környék a lajtoskocsik zörgésétől, késöbb a vízért járó cselédlányok trécselésétől volt zajos a tér, de A piacoskofák is innen hordták a vizet.

A Főtér Kaldewey Kelemen 1889-s festményén (jobbra a "Kádi csorgója")

A Széchenyi téri csorgókutakat 1892-ben ill 1893-ban bontották el, mert ekkor készült el a város új tettyei vízműve és vízvezeték rendszere, melyet 1892. szeptember 13.-án a I. Ferenc József császár és apostoli magyar király rövid ünnepség közben felavatta. Ez az esemény pecsételte meg a főtéri csorgókutak sorsát.

1800-as évek végi Főtér látványa (a fénykép a Irgalmasok templom tornyából készült)

Gyürüs Lajos (Régi Pécs)