2016. jún 17.

A pécsi Kálvária krónikája

írta: Régi Pécs
A pécsi Kálvária krónikája

De hová tűnt Mária Magdolna?

Bevezető gondolatok:
A pécsi Kálvária krónikájának olvasása közben pár érdekes, talányos részletet is találtam. Gondoltam ez érdemes arra, hogy megosszam minden "Régi Pécs" kedvelővel. Természetesen nem célom a pécsi kálvária történetének teljes és részletes feldolgozása. Helytörténészek a Kálvária krónikájában már komoly kutatásokat végeztek (részben ezek alapján állítottam össze én is ezt a kis írást).

Mi is indított arra, hogy erről írjak? 
A cikk megírására Bartalits Mihály a híres pécsi szobrász egyik szobra, pontosabban annak eltűnése (?) ösztönzött leginkább. 

Természetesen az évszázadok alatt sokan résztvettek a Kálvária kialakításán: Ábel József, Bélik István, Bartalits Mihály, Piatsek József építész, Gianone Péter kőfaragómester, Gebauer Ernő festőművész valamint Fogl kőfaragó és Draber (Trabert) Péter festő is dolgozott a kálvárián. Több későbbi javítást végző iparosról is tudunk: Piacsek Károly és Bozó Lajos kőfaragók és Vogl János.

A Kálvária története nagyon röviden:
A pécsi Kálvária a középkori városfalon észak felé nyíló egykori Vaskapu közelében emelkedő, Kálvária dombon helyezkedik el. Történetét szerencsére a fellelhető levéltári forrásokból ismerhetjük.

Valószínűleg Széchy Pál püspök levele a Pécsi Kálvária első írásos említésének. A püspök 1270-ben, írásban rendelkezik, hogy úrnapján a Bertalan templom plébánosának vezetésével körmenetben vonuljanak fel a Bertalan „hegyre". Petrovich Ede püspöki levéltáros, egyháztörténész szerint a Bertalan hegy azonos a kálváriadombbal, tehát a mai kálváriának ezen a helyen már középkori előzménye lehetett. A Bertalan dombon (hegyen) állt a Corpus Christi kápolna. A kápolna elpusztulásának pontos idejét nem ismerjük, de az biztos, hogy a török hódoltság (1543-1686) idején "tünt el" (összedőlt, lebontották?).

1701-ben, a Pécsre települt jezsuiták, telek csere útján jutottak az ún. "Bertalan dombhoz". 1712 vagy 1713-ban hét stációt emeltek a domblejtőn és a Bertalan dombtetőn ekkor három kereszt állt. A jezsuiták, feloszlatásukig gondozták a Kálváriát. Feljegyzéseik szerint a Kálvária nyitott területére bejártak a legelésző állatok, ennek megakadályozására 1721-ben vörösre festett kerítést emeltek a telek körül.

A jezsuita rend felbomlása után a Kálvária a városi plébánia gondozásába került.

hochrein_jozsef_rezmetszet_1763_ev_pecs_latkepe.jpg1763 Pécs látképe (Hochrein József rézmetszete 1863)

A városfalon kívül magasodó Kálváriadomb szerepel egy 1763-ban készült metszeten, melyet később, 1874-ben, kőnyomdájában a neves pécsi litográfus, Hochrein József örökített meg. A képen tökéletesen látható a domb tetején álló három kereszt.

A 18. század végén homokkőből faragott stációk épültek. Ezt bizonyítja az 1. számú stáció hátoldalára bevésett "FS. J. 1779." monogram és évszám. Ekkor épült a késő barokk stílusú kerítéskapu is.

A Kálvária kápolnája.
1812 és 1817 között szinte teljesen kicserélődött a Kálvária és a festett kődomborművekkel díszítet stációk száma már 12-re emelkedett. 1814-ben épült meg a domb tetején, - a korábbi három kereszt helyén - a kápolna. A kis, egytornyú, centrális épület egyike a legkorábbi, hazai, klasszicista körtemplomainknak.

Ábel József takácsmester. 
1814-ben szentelték fel, berendezése 1817-re készült el. Ekkor alakíthatták ki a „szent sír barlangot” is az utolsó stációnál. Az építkezés költségeit Pécs polgárai, iparos céhek, egyesületek tagjai adták össze. A gyűjtés fő szorgalmazója Ábel József pécsi takácsmester volt. Feljegyzések szerint, a költségek jóval nagyobbak voltak mint az összegyűlt pénz, a különbözetet Ábel József a sajátjából fedezte.

1960_kalvaria_dombi_kapolna.jpgKálvária kápolnája 1960-ban (a "toldalék" épülettel azaz a sekrestyével)

A kápolna mesterét nem ismerjük, de könnyen elképzelhető, hogy Piatsek Józseftől - a pécsi klasszicizmus neves építészétől - való a terv és a kivitelezés is. Az 1960-as évek közepéig - lebontásáig - északról, az előtérrel szemközti oldalon egy földszintes sekrestye csatlakozott a kápolnához. Ezt belülről az oltár mögötti ajtón át lehetett megközelíteni. A sekrestye valószínűleg későbbi toldalék lehetett.

kalvaria_templom_belso_orig1_700x.jpgA Kálvária polna oltára és felette a festett dombormű

A kápolna belsejének dísze a Szent Keresztnek szentelt oltár, amelyet egy nagyméretű festett, kálvária jelenetet ábrázoló, homokkő dombormű díszít. Az oltár két oldalán áll egy életnagyságú Mária és egy ev. János szobor. A két szobor közötti átjárókon keresztül a sekrestyét lehetett megközelíteni, felettük kis szószék és orgona is volt.

 kalvaria_templom_belso_orig2-3_ossze_700x.jpgAz oltár két oldalán - Mária és ev. János szobor

Ábel József emléke.
Az 1842-ben elhunyt jótevő, Ábel József emlékét a kápolna falában - azóta már eltűnt - tábla örökítette meg. A kápolna falán elhelyezett sírkövön az alábbi sírvers volt olvasható:

idjel2.jpg"Rom vala itt hajdan, s kik e szent helyet újra díszíték,
Ábel József volt főbbikük,
Áldja az ég.
Nyolcvanhét esztendő, koszorúzá pályafutását
Most már lelke amott, hamvai nyugszanak itt.
Pécs, 1842. december, 22."idjel2.jpg

Az eltűnt emléktábláról, a kápolna eredeti berendezéséről állítólag léteznek fényképfelvételek. Ábel Józsefet halála után a kálvárián temették el. Egyszerű kőlappal fedett sírja a kertben, a Szentsír fölötti részen van.

abel_jozsef_sirja_kalvariadomb_3_800x.jpgÁbel József egyszerű sírja

Az 1812 és 1817 közötti felújítások során készült Szentsír Krisztus korpuszát és Mária Magdolna szobrát Bartalits Mihály pécsi kőfaragó 1877-ben készítette el.

Mivel az eredeti stációkat a könnyen pusztuló homokkőből készítették, ezért a sérült domborműves faragásokat levésték és öntöttvas képekkel pótolták. Eredetileg 12 vasdombormű megvételét tervezték, végül 14 darabot rendeltek. A kettő "plusz" stációt a kápolna külső falára erősítették fel. Két stáció többlet valószínűleg azért keletkezett mert a vasgyár az általánosabban elterjedt, 14 jelenetes sorozatot öntötte ki.
A plébánia Historia Domusa említést tesz arról, hogy az öntöttvas domborműveket Würzburgból rendelték meg. A leírás csak annyit közöl, hogy a Dunán hajóval szállították Mohácsra és onnan szekérrel vitték tovább Pécsre. Alkotóját nem említik.

Új öntöttvas stációk.
Az új stációképek felszenteléséről a Pécsi Napló 1895 szeptember 15-i száma ad hírt. Az ettől fogva 14 stációs pécsi Kálvárián a keresztútjárás a Szentsírtól jobbra eső, '1. stációnál ("Krisztus Pilátus előtt") kezdődött, ,s az 'óramutató járásának megfelelően haladva a bal oldali (keleti) alsó, 14.- stációnál ("Sírba tétel") fejeződött be.

stacio_a_templom_falan_1.jpgEz sem a megszokott helye egy stációnak

Stációk különlegessége.
Gondolom, sok pécsi ismeri a Kálváriának ezt az egyedülálló érdekességét, mégpedig, hogy itt a stációk sorrendje eltér a megszokott rendtől.

1865_kataszteri_terkep_kalvaria_kornyeke_egyenes_lepcso.jpg1865 kataszteri térképen a Kálvária és környéke (még egyenes lépcsővel)

A kert kapujától egyenes lépcsősor vezet az utcáig, keleti oldalán a Kálváriára felügyelő harangozó pici, földszintes házával. 1897 áprilisában a Kálvária u. 33. sz. telekre építési engedélyt kapott egy kis földszintes ház építésére Bélik István a Kálvária gondnoka.
1980-ban lebontva (Megszűnt a telek).

A Kálvária teljes, ma is látható képének kialakítása az 1930-as évek elejére végződött be. Ekkor - megszüntetve az addigi feljárást - új, kétkarú lépcsőt építettek a kertkapu elé, terméskő támfalakkal. Alján Belik Istvántól 1933-ban állíttatott kőkereszt van, rajta K. Nagy Mihály pirogránit Corpusa. Ugyanekkor készültek a kertkapu és a kápolna homlokzati falképei Gebauer Ernőtől. Valószínűleg ezekkel egykorú a kápolna belsejében a kupola ornamentális festése is. Mindezek-kel a pécsi Kálvária együttes elnyerte a kiépítettség legmagasabb fokát.

A pusztulás korszaka. 
Az egyház - javainak államosítása után - tovább nem tudott gondoskodni a kálvária fenntartásáról. Vandál pusztítások kezdődtek, amelyektől a város sem óvta meg az elhagyott műemlék-együttest.

1964-ben kisebb épület-javítások történtek. 
A Műemléki Felügyelőség ugyan helyreállította a már rossz állapotban lévő kápolnát, de az erre költött összeg mondhatni kidobott pénz volt.
A harangozó-gondnok hivatalának megszűnte, illetve házának lebontása óta a terület garázda fiatalok tanyája lett. Ezzel párhuzamosan elmaradtak az itteni, keresztúti ájtatosságok is és a hiányzó kapu, a ledőlt kerítés részek megkönnyítették a vandál pusztítók "munkáját". Hovatovább "az egykor díszesen kiépített Kálváriának már csak romjai maradtak.

1987_szentsir-barlang_a_szoborral.jpg1987-es fénykép a Szentsír-barlangról és előtte a Bartalits Mihály szobor

De hová tűnt a Szentsír-barlang előtt volt Mária Magdolna szobor? 
1972-es Kolta János: Pécs című könyvében szerepel, hogy a Szentsír-barlang előtt még áll a Magdolna szobor! Sonkoly Károly "A pécsi Kálvária krónikája" (1987) levéltári feljegyzéseket feldolgozó munkájában is megemlíti a szobrot.

De hol van a Bartalits Mihály Mária Magdolna szobra, mert napjainkban már nincs ott a Szentsír-barlang előtt. A híres pécsi szobrász, Bartalits Mihály sok munkájával találkozhatunk városunkban, miért nem lehet olvasni a szobor sorsáról, még a szobrokkal foglalkozó "Köztérkép honlapon sem.

belik_istvan_kereszje_a_kalvaria_lepcsonel_2_800x.jpg

A Kálvária lépcsőjének tövében Bélik István kereszt. 
Említésre méltó még Bélik István a kálvária gondnokának a neve. Egy kellemes séta során sokan elhaladnak a  Bélik kereszt előtt. De ki volt ő? Az alább olvasható adatokat sikerült megtudni róla egy 1934-es kiadású könyvből:

_belik_istvan_ismerteto_eredeti.jpg

Mendől Zsuzsa írja a keresztről: "A kapun kívüli támfalak, a lépcsők, az utca szintjén Bélik István által állíttatott kőkereszt (1933, helyreállítva 1965, 1990-95)."

Sajnos végül nem sikerült az megtudni, hogy hová tűnt a Bartalits Mihály Mária Magdolna szobra! Legalább egy fénykép megőrizte az utókornak, hogy hol is állt a Kálvárián. Csak remélem, hogy egy kőtárban őrzik, mivel a Bartalits szobrok - talán az anyaguk rossz minősége miatt - sorra pusztulnak. Így jártak többek közt a Miasszonyunk (Notre Dame) apácarend templomot díszítő szobrok Szt. János apostol és Keresztelő Szt. János homlokzat szobrai, melyeket 1978-ban eltávolították a torony két oldala mellől (már veszélyesek voltak a járókelőkre).
A végén egy gondolat azért motoszkál még bennem: Nem lehetne, nem lehetett volna egy másolattal pótolni?

 Gyürüs Lajos (Régi Pécs)

 

Felhasznált források:

Sonkoly Károly - A pécsi Kálvária krónikája
Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995)
Lantosné Imre Mária - Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében
Mendöl Zsuzsanna Magyar Katolikus Lexikon szócikk

Fotók:
"Régi Pécs" saját felvételei és gyűjteménye

"Kálvária domb, Pécs" facebook oldal
csendhegyek.blogspot.hu

Szólj hozzá

Kultúra Mecsek Pécsi arcok Városrész Érdekelhet