ELSŐ NYOMTATOTT VÁROSTÉRKÉP

Aki nem ismeri a térkép eredetét és történetét, annak lehet, hogy csak egy olyan térkép mint a többi. Ez azért mégis más, mert ez az első nyomtatott várostérkép Pécsről és ennek elkészítésének komoly elökészületei voltak a városban.

A térképek az idők során sokat változtak. Most mellőzhetjük a részleteket például azt, hogy már az időszámításunk előtt 3. évezredből ismerjük Lagas sumért város erődítménytervét vagy azt, hogy Időszámításunk után 210 körül Septimus Serverus római császár elrendelte Róma felmérését (a mű töredékei fennmaradtak), stb.

1600-as évek végi Pécs ábrázolás
Birkenstein metszete (A Mecsekről nézve a várost)

Érdekesebb a nézet fejlődése mert
    - eleinte oldalnézetben ábrázoltak mindent,
    - de ezt felváltotta a madártávlati kép,
    - majd a 18. századtól már felülről nézve ábrázolták a településeket,
      az utcákat,a házakat.

A régi törökkori térképek (inkább rajzok pl. a Mecsekről nézve ábrázolták a várost.

Az 1860-as évek elején "utcarendezéseket" hajtottak végre azaz a várost kerületekre osztoták fel. A belvárost három külváros ölelte körül: a budai, a szigeti és a siklósi. Bár 1864-ben a várost kerületekre osztották fel, a gyakorlatban továbbra is a külvárosok szerinti tagolást használták.

A budai külváros volt a legrégibb és legnagyobb városrész. Korai kialakulását a Tettye patak vízi energiájának köszönhette. A szigeti külváros elsősorban mezőgazdasági jellegű volt, míg a legfiatalabb siklósi városrészben még a 19. században is főleg majorok és gazdasági épületek álltak.

Pécsett 1864-ig az utcák neveinél nagyobb jelentőségük volt a házszámoknak.
A magyarázat egyszerű, mert ami ma megszokott dolog az akkor még nem bírt jelentőséggel azaz az utcák és a házszámok nem voltak kapcsolatban egymással. Ez hogyan volt lehetséges?

A házakat az utcáktól függetlenül, városrészenként látták el számmal.

Első nyomtatott Pécs térkép 1864-ben adták ki

Ezért érdekes adat az, hogy a legmagasabb házszám megegyezett az összes épület számával azaz a kerületben lévő legnagyobb házszám a kerület összes házának a számával egyezik meg.

1864-ben a házakat utcánként számozták meg, de úgy, hogy az egyes számtól indulva végigmentek az egyik oldalon, majd az utca másik oldalán visszafelé haladva folytatták a számsort. Így a legmagasabb házszám az egyessel került szembe.

Volt még egy másik gond is ezzel a megoldással. Az üres telek illetve a két utcára kiérő telek beépítetlen két oldala sem kapott házszámot. Így hamarosan a beépítésekkel felszaporodó tört számok okoztak egyre több gondot.

Ezt végül is csak az 1885-ös újraszámozáskor sikerült kiküszöbölni. Ekkor vezették be az utcák páros és páratlan oldali számozását is (amit ma is így használunk!).

De térjünk vissza 1864 évbe, mert ez fontos évszám volt a város életében.

Az utcanevek szerepének növekedését mutatja, hogy 22 utca kapott ekkor új nevet. A névadásnál az egyes utcák jellegzetességei (lejtése, nevezetesebb épülete vagy lakója) helyett előtérbe kerültek a nemzeti vagy városi hírességek. 

Még egy érdekesség.
A város első, Joseph de Haüy hadmérnök által 1686/87-ben készített térképének utcahálózata három kisebb új utcától eltekintve megegyezik a maival. Pedig mondhatjuk 1686-87 "nem ma volt", ez bizony közel 330 év! Szinte hihetelen, ha azt is tudjuk, hogy Pécset az 1970-es években milyen nagy, teljes utca szanálások indultak meg!
De szerencsére nem a történelmi belvárosban, hanem "csak" a külvárosokban.

 Joseph de Haüy 1687-es felmérése a városról

Az 1864-ben készült térkép történetéhez tartozik, hogy Hochrein József akadémiai festő és litográfus készítette. 
A bécsi Művészeti Akadémiát is elvégzett festő 1858-tól élete végéig működtette kőnyomdáját a mai Kossuth téren. Igényes kivitelű munkái közül kiemelkedik Pécs szabad királyi város 1864-ben készült színes térképe, melyet folyamatos javításokkal még számos alkalommal kiadott.

(Egyéb munkái: Pruner Ignác városképe alapján készült „Pécs látképe” című munkája 1863-ban rézkarc, 1874-ben litográfia formájában jelent meg.)

1864-es térképre tekintve a szemünkbe ötlik azonnal, hogy a kerületek azaz a városrészek a térképen más szinnel vannak jelölve.
A Belváros szine fehér, a Budai külváros zöld, a Szigeti külváros kék és a Siklósi külváros pedig piros.

A nyomda impresszuma

Kevesek által ismert helytörténeti érdekesség!

Egy érdekes ötletet valósítottak meg. Az utcatáblák és a házszámok tábláinak a szinét is a térképen használt szinekhez igazították.

Így értelemszerűen a Belvárosi utcatáblák szine fehér lett, a Budai külvárosé a zöld, a Szigeti külvárosé a kék, a Siklósi külvárosé pedig a piros. A szines táblákra a feliratok és a számok fekete szinnel voltak felírva. 

Valószínüleg ez a megoldás csak 1885-ig volt így mert ekkor alakítottak ki egy új házszámrendet a városban.

Forrás : 
Pilkhoffer Mónika - Városrendezés Pécsett a dualizmus korában 
BORSY Károly: Hochrein József akadémiai festő és litográfus.