Sztráda Pécs belvárosában

Tudtad, hogy egy Pécsen átvezető sztrádát akartak építeni? - ezzel a felütéssel kezdené egy mai bulvárlap, de jelen esetben ez nemcsak szenzáció hajhászcím, hanem ez a valóság. Ez a megdöbbentő, gigantikus terv, még napjainkban is csak egy világvárosban elképzelhető.

Pécs belvárosán átvezető 6-os főút helyenként "érdekes" megoldásainak történetéről már két régebbi írásomban részletesen írtam. Azt is megemlítettem, hogy az eredeti tervek szerint jóval szélesebb lett volna a városon átvezető hatos főút a megvalósultnál. Ennek bizonyítéka még napjainkban is egyértelműen látható. Nem véletlenül épültek a József Attila úton a régi házak udvarába, kertjébe a tízemeletes panelházak. A Megyeri út - József Attila utca sarkán épült négyemeletes szalagház iránya is beszédes.

Emlékeztetőnek ez a döbbenetes látvány (északnyugat felől nézve)
így épült egy tízemeletes panelház a házak kertjébe, udvarába.

Mint már említettem a címben szereplő belvárosi sztráda nem a fantázia terméke, valóban létezett ez a terv. 

Az 1960-as évek elején felmerült a városon átvezető gyorsforgalmi út kialakításának gondolata. 1964-ben már mint kész tényt említi a helyi sajtó és az alábbiakat írják a gyorsforgalmi útról:

"Merre halad a gyorsforgalmi út? Hogyan is halad majd ez a korszerű út?
A patacsi elágazásnál válik ki a Szigeti országútból és végigfut Új-Mecsekalja északi peremén, hogy a József Attila út nyomvonalán haladva kijusson a Bajcsy Zsilinszky úti, igen nagy kapacitású forgalmi csomópontig. Innen egyenes vonalon halad tovább a Légszeszgyár utcáig, érinti a Pécsi Közlekedési Vállalat telepét és a külvárosi pályaudvar előtt egy kanyarral felvág a Zsolnay utcához, ahol csatlakozik a 6-os útba."

Ez a fent leírt nyomvonal már nem az eredeti nagyszabású terv ismertetése. A Zsolnay úthoz csatlakozó szakasz már új elképzelés volt (természetesen tudjuk, hogy ez sem valósult meg).

De mi a gyorsforgalmi út (sztráda) fő jellemzője?
Nagy utazási sebességre tervezve. Legalább kétszer kétsávos út, amelyen nincs szintbeli kereszteződés. Egy ilyen gyorsforgalmi úton felüljárókat és aluljárókat is kell építeni valamint fel- és lehajtó ágakat is ki kell alakítani melyeket csak sok épület bontásával lehetett volna megvalósítani.

Ilyen volt eredetileg a József Attila utca, Szabadság utcai torkolata

A gyorsforgalmi út építésének megkezdésére, bizonyítékokat is felsorol egy korabeli újságcikk:
"A Majláth utcai házak lebontásával, a Jókai és a Szabadság út áttörésével, a József Attila utca meghosszabbításával egészen a Bajcsy-Zsilinszky útig — mind azt kívánják elérni, hogy az idén és jövőre megalapozzák a gyorsforgalmi út belvárosi szakaszát."

Egy másik cikkben pedig egy mondatban szintén erre utalt az újságíró:
"A gyorsforgalmi út új nyomvonalának figyelembe vételével rendezik a Külvárosi pályaudvar előtti teret."

Időközben valóban elkészül a Szalai András út (napjainkban Nagy Lajos király útja), de első ütemben a mai állapothoz képest csak fél szélességben valósult meg.

Elkészült a Szalai András út Jókai utca és Bajcsy-Zsilinszky utcai szakasza

1960-1970 között több tanulmány terv is készült majd az 1970-es évek elején írta ki a Városi Tanács és a Közúti Igazgatóság a gyorsforgalmi út tervpályázatát. Grandiózus pályázati munkák érkeztek be. 

1973-ban a tervek egy részét a helyi sajtó ismertette és az egyes csomópontok terveit is bemutatta. A történelmi városmagtól délre a Szalai András (Nagy Lajos király útja) és a József Attila utca iránya jelölte ki az útvonal irányát. 

Érthető, hogy azon is folyt a vita: helyes-e ha az új út végigmegy a városon? Voltak, akik úgy vélekedtek: célszerűbb lenne, ha elkerülné dél felől a várost.

A déli elkerülő út tanulmány terve már 1960-65 körül elkészült

Egy utasszámlálás adatokkal bizonyította, hogy a 6-os út belvárosi szakaszán a forgalom 86 százaléka Pécsre irányul, s csupán a fennmaradó 18 százalék az átmenő forgalom, de még ennek egy része is leáll valamilyen célzattal a városban.
Így a várost elkerülő főút gondolatát már ekkor elvetették.

De miért tervezték ilyen nagyszabásúra a belvároson átvezető gyorsforgalmi út tervét. Pécs folyamatos fejlődését prognosztizálták. A tanulmánytervekben figyelmeztettek, hogy a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy Pécs lakossága az ezredfordulóra eléri a 200 ezret. Ekkor még a bányák fejlesztését, fejlődését megvalósíthatónak gondolták.

De nézzük a városon átvezető gyorsforgalmi út egyes forgalmi csomópontjainak tervét, keletről nyugat felé haladva (Budapest felől - Barcs irányába).

Komlói úti forgalmi csomópont

A látottakat, hogyan is kell értelmezni? A Komló felé vezető út szintben keresztezi a napjainkban is használt 6-os főutat. Ettől déli irányba egy elég bonyolult nyomvonalon haladó felüljárós kereszteződést látunk. Ez a Budapest felől beérkező és a város központja felé haladó gyorsforgalmi út első forgalmi csomópontja.

Mohácsi úti forgalmi csomópont

"Nem is estek túlzásba" (!) ennek a csomópontnak a tervével. A középen haladó gyorsforgalmi út különböző irányú lehajtó és felhajtó ágait "mindössze csak" négy felüljáróval gondolták megvalósítani.

Külvárosi pályaudvar felett elhaladó és a
Rózsa Ferenc úti forgalmi csomópont

Ezen a terv vázlaton két csomópont látható. A gyorsforgalmi utat a Külvárosi pályaudvar (Kisállomás) felett vezették a belváros irányába és haladt tovább a Rózsa Ferenc (napjainkban Alsómalom) utcai kereszteződés felé. "Természetesen" itt is az Alsómalom utcai kereszteződést is csak felüljáróval tudták elképzelni. Déli irányba a Siklósi út felé vezető úton a felüljáró terve ettől függetlenül készült el és épült meg.

A Szabadság úti forgalmi csomópont

A Szabadság úti kereszteződés is kétszintes lett volna. A Szabadság út a gyorsforgalmi út felett haladt volna el.

Megyeri úti és a Petőfi utcai csomópont

A Petőfi utcánál is létesült volna egy felüljárós kereszteződés. A Megyeri úti kereszteződés megoldása kilóg a sorból, mert itt egy aluljárón lehetett volna déli irányba a Megyeri útra kanyarodni.

Uránvárosi forgalmi csomópont 

Az uránvárosi csomópontban is épült volna egy észak-déli irányú felüljáró. A kereszteződés délnyugati fel- és lehajtó ága a tervek szerint igencsak nagy területet foglalt volna el.

Az egyes forgalmi csomópont terveken nem látható, de értelemszerű, hogy a gyalogos forgalom sem keresztezhette a gyorsforgalmi utat. Szakmai körökben arról lehetett hallani, hogy a Petőfi utcai, Rét utcai, Szabadság utcai és a Bajcsy-Zsilinszky utcai kereszteződéseknél gyalogos aluljárókat is építettek volna.

A fenti terveket látva elképzelni sem tudom, hogy miért szaladt meg ennyire a tervezők tolla, mivel az 1970-es években sem állt rendelkezésre egy bőségszaru, amiből ömlik a pénz. Gigantikus összeg kellett volna a pécsi gyorsforgalmi út megépítésére.

Az akkori pénzhiány és a szervezetlenség eredményét napjainkban is látjuk. Kényszer megoldások, kompromisszumok sokaságával valósült meg a városon átvezető 6-os főút és alakult ki helyenként az "érdekes" nyomvonal. Erről részletesen írtam itt: Hatos főút a belvárosban 1.   és itt: Hatos főút a belvárosban 2. 

 Pécs új belvárosának látképe a gyorsforgalmi úttal

Gyürüs Lajos (Régi Pécs) 

Felhasznált források:
- fényképek fortepan és Csorba Győző Könyvtár gyűjteménye
- Adatok, idézetek Dunántúli Napló, szakirodalom