2021. jan 18.

Régi újságok történetei - 2

írta: Régi Pécs
Régi újságok történetei - 2

Egy 1890-es évekbeli újság nyelvezete a mai embernek szokatlan. És mégis! A történetek olyanok mintha a közel százharminc év nem is elválasztana, hanem inkább összekötne minket. Izgalmas, érdekfeszítő olvasmány, mely élmény felér egy időutazással.

00_pecsi_naplo_fejlec.jpg

Az alábbiakban a Pécsi Napló 1892. és 1893. évi példányait lapozgatom. Senkit ne tévesszen meg a POLITIKAI NAPILAP alcím, mert az újságban olvashatunk a város érdekes eseményeiről, bűnügyekről, olvasói levelet, humoros írásokat és az 1890-es évek bulvár híreit is. Egy-két korabeli hirdetés is látható a történetek közé fűzve.

Az alábbi történetről az első gondolatom az volt, hogy valóban nem változik a világ csak modernizálódunk, de a régi szakma a szélhámosság, az átverés ezek szerint mindig is létezett. Napjainkban a technika segítségével zajlik a megtévesztés, telefonon, interneten verik át a hiszékeny embereket.01_a_beszelo_kutya.jpg

A beszélő kutya.
Szélhámos asszony járt ma délután az izraelita népiskolában. Avval a kéréssel fordult az intézet igazgatójához, hogy csekély belépti dij mellett egy általa fölnevelt és kiképzett igazi beszélő kutyát mutogathasson, mely beszél, kártyázik, zongorázik s több ily művészi produkcziók által eddig még mindenütt föltűnést keltett. A asszony határozott beszéde, merész fellépése arra bírta az igazgatót, hogy megengedje az előadás megtartását. A kicsinyek otthonit tele beszélték a szülők fejét a beszélő kutyával s szép kis összeg gyűlt is be a produkczióért. Az előadás alatt kisült azonban, hogy az egész nem egyéb humbugnál.
A kutya bizony csak rendes kutyahangokat adott, nem is zongorázott s a kártyákat sem ismerte, szóval az igazgató egy kitűnően inscenirozott csalásnak lett áldozata.
Figyelmeztetjük a többi tanintézeteket, hogy a csalónővel érdeme szerint bánjanak el.

05_hirdetes.jpg

A következő hír a város villamosításáról szól. Villamos telep tervezésére és létrehozására pályázatot írtak ki.

A villám világítás ügye (1983. május).
Ganz és társa budapesti czég beadványt intézett a város tanácsához, melyben kötelezi magát arra, hogy a február 27-iki városi közgyűlési határozat értelmében, kizárólagos engedmény esetén a villamosságot Pécsett bevezeti. A gazdasági tanács tegnapi ülésében foglalkozott a beadványnyal és a junius 17-iki közgyűlés elé terjeszti, mely dönteni fog az engedmény megadásában. Abban az esetben, ha még idejekorán kapja meg Ganz és társa az engedményt ez évi szeptemberre már elkészül a a berendezés és bevezethető a villamosság.

Még a fenti hírhez tartozik, hogy 1893. év júniusában a Ganz és Társa Rt fővárosi gyár kapta meg munkákat, de 1894. év áprilisában a Magyar Villamossági Rt-nek adta tovább a lehetőséget.

2_03_aprosagok.jpg

Az újság egyik rendszeres rovata az "Apróságok". Itt a korabeli humorból kapunk kóstolót.

Iskolában.
Tanító : - Miért menekült Kain, midőn Ábelt megölte ?
Tanuló: - Félt a rendőröktől.

Gyermekszáj.
Vendég érkezik. A kis Bandi fogadja.
— Itthon a mama?
— Nincs.
- Hová ment?
Bandika bosszúsan felel:
- Azt kérdi mindig a papa is, de sohasem tudjuk.

Ok.
Irmus szepegve vallja be az anyjának:
— Kedves mama, az a fiatal franczia a szomszédból ...
— Nos?
Megcsókolt.
- Ah! Miért nem tiltakoztál?
A leány pirulva szól :
- Nem tudok én francziául.

02_hirdetes.jpg

A következő kis karcolatot senki ne értse félre! Az időjárásról szól, és 1893. májusában született az írás.

A rehabilitált Orbán.
A réges-régóta rosszhirü s nem egyszer károkat okozó Orbán az idén rehabilitálta magát s elmondhatja, hogy a becsületnek elég van téve. Megemberelte a gonosz természetét s a helyett, hogy hírének megtelelőleg fagyott hozott volna, vagy valami száraz északi fergeteges azzal köszöntött be, a mi után vágyva vágyakoztak. Országos esőt világkincset érő lassú, tartós esőt hullatott alá, ezúttal áldást hozva. Eltekintve azonban az eső nagy hasznától, még azt is előidézte a jó, a derék Orbán, hogy a levegő lehűlt s a pokoli, rekkenő hőségnek, amely júliusi illúziókban ringatta magát, véget vetett. És ha a távozó, becsületes Orbán, a maga útja végén hátra fordult, gyönyörködve láthatta, hogy mennyivel szebb, zöldebb szint kapott a mező s hogy mennyivel bujábbak a lombok. Egyszóval az idén Orbánnal teljesen meg lehetünk elégedve s ha olykor rágondolunk, se nem szidjuk, se nem féljük, sőt rokonszenvet érezünk iránta ama csodálkozás közepette, a mely abban nyer kifejezést, hogy lám, milyen becsületesen viselte magát.

2_05_opera2.jpg

Most pedig mindenki jól figyeljen, mert megtudhatjuk mi is az opera!

Mi az opera ?
Barbaja olasz színigazgató nem volt megelégedve egy operaszöveggel, melyet valami librettista csinált s ilyenformán magyarázta meg neki, hogy mi az opera:
- Az opera, kedvesem, egy - nőtlen tenorista, ki az első felvonásban valahonnan megérkezik, s megtudja hogy kedvesét feleségül vette egy basszista. A második felvonásban a szerelmesek találkoznak, a basszista együtt találja őket s az egyiket vagy másikat megöli. A harmadik felvonásban megölik a szerelmes párból még életben levő félt s igy végül nem marad meg más, csak a basszista ha ugyan őt is meg nem ölik.

 03_hirdetes.jpg

Egy pécsi csavaros eszű polgár furfangos történetét írta meg az újság. Megtörtént? Vagy az újságíró szüleménye? Mindegy is, a történet vége akkor is csattanós.

Piros czédula a kapun.
Furcsa tréfával mulattatta meg egy helybeli született alperes a petrezselyem-utczát, a mely hangosan megkaczagta a dolgot. A derék úri ember, a kiről szó van, a felesége háza kapujára kiszögezte a napokban azt a szomorú piros czédulát, melyre gyászosan fekete betűkkel hivatalból rá van nyomtatva:

Ragályos beteg.

Az emberek ott az utczán sajnálkoztak, vájjon ki lehet a nehéz beteg és mind elkerülték a ragályos házat. Találgatták : talán a kis Pistuka, ó az az eleven, édes gyermek, vagy a vén kisasszony lakó beteg, de nem tudtak bizonyosat, mert a szomorú házban
lakókkal nem mertek érintkezni. Ma azonban akadt egy bátor ember, a ki az utczán megszólította a ragályos ház szomorú képű tulajdonosát:
- Ugyan kedves uram, ki a beteg önöknél ?
Emberünk bizalmaskodva hunyorított egyet.
- Magának bizalmasan megmondom, hogy - senki. Hál' Isten, mindnyájan egészségesek vagyunk.
- De hát akkor... ?
- Tudom mit akar kérdezni, hogy miért ragasztottam ki azt a piros czédulát ?
- Igen, azt.
- Hát tudja, arról értesültem, a hol ilyen piros czédula jelzi, hogy ragályos beteg van a háznál, oda a végrehajtónak se szabad bemenni, nehogy tovább hurczolja a bajt. Két nap óta nem is látom a színét, pedig az előtt napos vendégem volt.

07_elkeseredes.jpg

Ki gondolta volna, hogy a "teremtés koronája", egy férfi így járhat. Főleg azért meglepő a történet mert mindez 1893-ban lett lejegyezve.

Elkeseredés.
A korcsmában sopánkodik egy úri ember, a ki nem csak véletlenül szokott a korcsmába lenni:
- Elveszítem magamat! El én!
- Miért ? kérdik.
- Mert gyáva ember vagyok, mert meg vagyok alázva.
- No de mi történt?
- Gyáva vagyok, mert asszonynyal verekedtem, meg vagyok gyalázva, mert irgalmatlanul elpüfölt !

2_00d_hirdetes.jpg

A Pécsi Nemzeti Színház 1895. október 5.-én tartotta meg első előadását. Az alábbi 1893-as hír szerint a színház még a tervezés fázisában van.

Kis György szobrász ma városunkban
volt, hogy az új színház szobor- művei ügyében a polgármesterrel s a mérnöki hivatallal értekezzék. Az új színházra 5 egész alakú s 5 mell-szobrot terveznek, melyeknek megalkotását megyénk szülöttére, Kis György jeles szobrászunkra bízza a város magisztrátusa. Kis György ezúttal tudatta városunk polgármesterével, hogy a Szepessy-szobor már munkában van. Beschorner hírneves fémöntődéjében, Budapesten, most mintázzák a szobrot s a jövő hó közepe táján készen lesz. Egyebet is megtudtunk Kistől. Pályázni fog szent István, Andrássy és Baross szobrára. A pályaműveken hónapok óta dolgozik már. Az országházra Aba Sámuel és Péter királyok szobrát, valamint a főlépcsőn fölállítandó négy apród szobrát már megkészítette.

 

 Forrás: Pécsi Napló 1892-1893 Arcanum Digitális Tudománytár

 

Szólj hozzá

Kultúra Újságok Érdekelhet Régi újságok