2020. már 22.

A Postapalota címerei

írta: Régi Pécs
A Postapalota címerei

Több esetben is egy kutatás témáját nem annak aktualitása, hanem egy véletlen "esemény" határozta meg. A facebook-on egy Postapalotát ábrázoló kép megosztásakor írtam, hogy 1952-ben az angyalos címer helyére került a Kádár címer. A hozzászólók között volt aki pontosította a bejegyzést, mely szerint 1952-ben Rákosi címert rakhattak fel. És ez valóban így igaz.

Bár az 1952-es eseményeket ismertem és a fényképen valóban Kádár címer volt látható, de a fenti megjegyzés adta az ötletet, hogy a címerek felhelyezésének történetének alaposabban is utána nézzek.

postapalota.jpg

De mielőtt a címerek történetéről írnék, röviden a palota felépítésének körülményeiről.

Az 1840-es években a Perczel utcai postahivatal egy postamesterből és egy postaszolgából állt. Idővel a postai szolgáltatással kapcsolatos igények hatására pénz-, levélfelvevő és szekérpostai részlegek kialakítását, a technika fejlődésével pedig a távíróforgalomba való bekapcsolódás is szükségessé vált. 1885-ben a Pozsony után másodikként (!) létrehozott távbeszélőközpont egyre nagyobb személyzetet és egyre több helyet kívánt.

A postaszolgálat 1887-es országos átszervezése nagy hatással volt a pécsi posta fejlődésére, mivel az ország területén kialakítandó kilenc igazgatóság egyike Pécsre került.
Így 1887. november 1-től a Kölcsönös Segélyező Egylet Király utcai épületében összesen 36 helyiséget bérelt a város a pécsi Posta- és Távírda Igazgatóság részére. Az évek során a város által bérelt helyiségek szűknek bizonyultak, így postahivatal a Nepomuk (ma Munkácsy Mihály) utcába költözött, de ez sem enyhített a posta gondjain. 1900-ban a posta kezelésébe került a Gyár utcában (ma Váradi Antal utca) működő pécsi telefonközpont is és ez még tovább bonyolította a posta helyzetét.

1865posta_telke.jpgA Kert utca és Deák utca sarok telken épült fel a palota

Az 1865-ös kataszteri térképen jól látható, hogy ekkor a déli városfal érintetlenül állt, így a Deák (ma Jókai) utca még nem kapcsolódott a Rákóczi úthoz. 1885-ben a városfal kis részét elbontották az utca útjából.
A város ingyen felajánlott egy telket a Kereskedelemügyi Minisztériumnak. Ennek a városrésznek a helyén korábban a püspökség kertje helyezkedett el. Itt a Kert (ma Dischka Győző) utca mentén épült fel egy tornacsarnok mely napjainkban részben áll, de a Fogászati Klinika épülettömbjének egy részét képezi, azzal egybeépült.

posta_fohomlokzati_terve_1902.jpgBalázs Ernő rajza: A Postapalota főhomlokzata (1902)

Most nem részletezett okok miatt a Postapalota felépítését a Zsinagóga mögötti területre, de a Jókai térre is elképzelhetőnek tartották. De végül ismét a Kert utca, Deák utca került előtérbe. A pályázati felhívás 1901. május 31-én jelent meg a lapokban. Az első díjat Balázs Ernő (1856-1930) építészmérnök terve kapta.
A kivitelezés is elkezdődött melynél örvendetes tény volt, hogy legtöbb munkát pécsi mesteremberek nyerték el, és a föld- és kőművesmunkák vállalkozója, Schlauch Imre pécsi építőmester lett.
1904 tavaszára az épület teljesen elkészült, és lázasan dolgoztak tovább a belső berendezésen, majd május 1-től kapott a posta használatbavételi engedélyt.

1910-s_deak_utca.jpgA fenti kép az 1910-es évek elején készült a Postapalotáról és Deák (Jókai) utcáról

A pécsi palota homlokzata igazi eklektikus alkotás, ahol a gótikát idéző baldachinos szoboralakok és a francia reneszánsz díszítőmotívumok mellett az ablakok formáiban és az oldalhomlokzat stilizált virágos betéteiben már a szecesszió is megjelenik.
A mázas címer, a posta funkciójára utaló pirogránit domborművek és a tetőcserép kivitelezésében szerepet kapott a pécsi Zsolnay gyár is.

1911m_kir_posta_timpanon.jpgA Postapalota timpanonjában elhelyezett magyar címer és az eredeti felírat (képeslap részlet)

A Postapalota felépítése óta Magyarország címere többször is változott. Csak vázlatosan az alábbiak szerint:

cimerek_lista.jpg

Ekkor következett a kommunista diktatúra (1946-1956) és bevezették az úgynevezett Rákosi címert:

09-cimer.jpg

Az elmúlt évtizedek alatt, a címerek változásai ellenére, egyik hatalomnak sem jutott eszébe, hogy az aktuálisan érvényes címerre kellene cserélni a Postapalota eredeti nagycímerét. De a kommunista hatalomnak határozott szándéka az volt, hogy eltüntesse a régi címert és ez akkor csak egyet jelentett, elbontani!

Íme a történet:

1951-ben történt, hogy egy ÁVH-s alezredesnek szemet szúrt az angyalok tartotta koronás nagycímer, s a "múltat végképp eltörölni" gondolat jegyében és természetesen kötelességtudattól vezérelve felszólította a postaigazgatót, hogy a "fasiszta Horthy-időket idéző címert" az épület tetejéről haladéktalanul veresse le.

Itt egy pillanatra szakítsuk meg a történet folyását. Mert fontos megjegyezni, hogy a Postapalotán látható angyalos címernek semmi köze Horthy Miklóshoz. Fent már említettem, hogy ez a címer az 1874-1915 között volt érvényes címer. Az 1915-ig érvényes állami jelképen a kettős pajzs fölötti magyar királyi koronát az angyalok tartják. Később többször is hivatalos lett az angyalos címer, melyeken a korona már a pajzson nyugodott.

De folytassuk:

Garamvölgyi Miklós postavezérigazgató értette a szándékot és azonnal megfogalmazott egy dörgedelmes hangú, pardont nem ismerő levelet a “nagyposta” vezetőjének, ám mivel joviális, régimódi ember volt, nem azt diktálta a gépírónőnek, hogy verjék le, hanem csak annyit, hogy "tüntessék el valahogy" a homlokzati címert.
Ács Ferenc főpostás, Pécs 1-es vezetője elolvasván az utasítást a reggeli eligazítás után tüstént lement a posta lakatosüzemébe, hogy néhány szakival megtárgyalja a teendőket. Állítólag itt vett egy érdekes csavart a történet, mert Kalmár József bádogos kinyögte: - A bádogot már leszegtük... Ugyanis a szakik is hallottak arról, hogy a címert el kell távolítani és úgy gondolták, hogy elég lesz annyi, ha bádoglemezzel befedik.
Ács Ferenc az ötletre rábólintott és azonnal jelentette Garamvölgyinek, hogy milyen megoldást választottak. Gyorsan kellett cselekedni. 1952 kora tavaszán egy délután, este a tűzoltóság eszközeinek a segítségével Faubri József, Ács József, Kalmár József - az igazgatóság dolgozói - tizenegy óráig tartó munkával lefedték a címert. A négy sarkot átfúrták, tőcsavarokkal egy léckeretre falcolva fémpengőket használtak alátétként és rárakták a horgonyzott lemezt, amit zöldre mázoltak.

Egy érdekes részlet is kiderült a mentésről. Még arra is figyeltek, hogy a címer kiálló részei ne sérüljenek. Mivel az idő szorított, mást nem találva, hirtelenjében a rajtuk lévő bőrbekecseket, a szekrényekben talált munkásruhákat tették a bádog mögé, abba "csomagolva" az angyalokat.

A tetőre vörös csillag is került. A mentésről kevesen tudtak, a posta néhány dolgozója és az ÁVO helyettes vezetője, aki pécsi lévén megértést tanúsított az utasítás kivédésével kapcsolatban.

1952_posta_rakosi_cimer_1952.jpgRitka felvétel: 1952-ben a bádogborításra felkerült Rákosi címerről

A Postapalota 1937-ben és 1957-ben esett át kisebb felújításon. Az 1956-os forradalom leverése után kezdődő Kádár-korszak elején új címert vezettek be. Mivel 1957-ben a postapalotán felújítási munkák zajlottak, valószínűsíthető, hogy ekkor került a Rákosi címer helyére a Kádár címer (de erről pontos információt nem találtam).

10-cimer.jpg

A Rákosi és a Kádár címer csere teljesen egyedire sikerült!

Megjegyzem ez a különleges címercsere az utca szintjéről feltekintve talán nem szembeötlő, csak alapos megfigyelés után lehet észrevenni, hogy mi az érdekes ebben a címerben.

De mi ez a furcsa megoldás, mi történt?

A Rákosi címerről eltávolították a vörös csillagot, a nemzeti színű szalagot valamint a kalapács és búzakalász jelképet. Miért döntöttek úgy, hogy a búzakoszorút nem bontják le? Ennek történetét nem sikerült kideríteni. A Rákosi búzakoszorú ott maradt és ennek eredménye az lett, hogy ebbe a koszorúba került a Kádár címer vörös csillaga, búzakoszorúja és a nemzetiszínü pajzsa. Ezzel viszont egy teljesen egyedi (szerintem csak Pécsett előforduló) öszvér címert alkottak meg.

Hogy érhető legyen miért volt érdekes ez a címer - ami 28 évig ott volt a Postapalota timpanonjában - az alábbi grafikát készítettem el:

cimer_oszver.jpgAz egyedi különleges címer - Rákosi címer búzakoszorújába helyezett Kádár címer

Természetesen a Kádár címeres Posta épületről is készültek fényképek, képeslapok.

1957_posta_kadar_cimer_1962.jpgFent az egyedi különleges címer, a Rákosi címer búzakoszorújába helyezett Kádár címer

Az 1980-as éveket joggal nevezhetjük a város rehabilitációs éveinek. Több belvárosi épület, épülettömb rekonstrukciója ekkor történt meg, így a Postapalota is 1981-1986 között kapta vissza régi fényét. A posta homlokzatán bádoglemezzel eltakart díszes angyalos címer kibontása a posta és a rekonstrukciót végzők közös elképzelése volt.
Az országosan is megindult jelkép- és épületrehabilitálás közepette 1985. tavaszán Barics József, Tóth Ernő, valamint Kistelegdi István kíváncsian várták a bádoglemez eltávolításának eredményt.

Nem mindennapi esemény, hogy a kibontást is Kalmár József végezte, aki több mint három évtizede a mentésben is részt vett. Fél óra alatt sikerült a munkát elvégezni, s az óvatos lebontás után a címer mindenki csodálkozására teljes eredetiségében került elő.
A bekecsek olyan jól megvédték a címert, hogy még a legjobban elálló pirogránit részek - az angyalok lábujjai - sem sérültek meg ennyi idő alatt.

foto-posta_angyalos_cimer.jpgA bádoglemez alól előkerült csoda - Angyalos középcímer 1904-ből. Fotó: Gyürüs Lajos

Ne felejtsük el, hogy a restaurálás 1985-ben történt azaz még szocialista rendszer korát éltük. A hivatalos állami jelkép még a Kádár címer volt és ezt kellene a homlokzaton elhelyezni. De hol legyen a helye?

Ezekben az években már a városháza homlokzatán látható régi városi címer restaurálásakor is felmerült egy ehhez hasonló kérdés, hová kerüljön az új városi címer. Szerencsére a nyolcvanas években már a múltunk emlékeinek és régi jelképeinek megőrzése volt a cél (nem úgy mint az 1950-es években).

Postapalota homlokzatán hova került a Kádár címer?

Mert bizony a Kádár címer még napjainkban is ott díszeleg!

A címer az épület középső díszes elemére, az első és második emelet közé került, ugyancsak a Zsolnay-gyárban készült pirogránitból. A címer elhelyezése a postaigazgatóság kérésére történt, nem üt el a pirogránit színétől, így kevésbé feltűnő, csak a figyelmes néző fedezheti föl.

foto-posta_kadar_cimer.jpgEl kell ismerni a Zsolnay gyár szakemberei kitünő munkát végeztek! Mert valóban alig észrevehető (lásd. alább).  Fotó: Gyürüs Lajos

A rendszer változtatás után már nem is merült fel az eltávolítás gondolata. Úgy gondolom jövőnk érdekében a múltunk emlékeit - még ha nem is tetszik nekünk történelmünk minden eseménye - meg kell őrizni, és nem kizárólag a műemlékek védelme érdekében.

Így természetesen a fenti gondolat értelmében jó döntésnek tartom, hogy nem bontották el a Kádár címert.

homlokzaton_a_kadar_cimer.jpgA homlokzat közepén, a középső ablak alatt alaig láthatóan de ott van a Kádár címer.  Fotó: Gyürüs Lajos


Felhasznál források:
Kozma Ferenc - A Postapalota címertét 30 évig bádog takarta (Dn.2003.02.28.)
Szávai Ferenc - A pécsi postapalota címerének története
Pilkhoffer Mónika - Postapalota építéstörténete
Fotó: Gyürüs Lajos ("Régi Pécs")

 

Szólj hozzá