KÉPEK A PÁLOS TEMPLOM ÉPÍTÉSÉRŐL
A Mecsek oldalában épült Pálos templomról már sokan írtak, ezért a templom története nem ismeretlen legtöbb pécsinek. Így szól egy régi bölcselet: "Egy újszülöttnek minden vicc új", ezért talán érdemes összefoglalni a Pálos templom építését megelőző eseményeket is.
Sok fénykép készült a Hunyadi úti Pálos templom építéséről. De mielőtt a templom építésének képeit nézegetnénk, érdemes a Pálos rendről is pár szót írni (de csak rezümé stílusban). A Hunyadi úti Pálos templom és kolostor az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend és Pécs a Pálosok magyar tartományi székhelye.
A pálos rend címere és Boldog Özséb esztergomi kanonok
A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok 1250 körül alapította. Nevük kezdetben keresztúri remete barátok vagy ágostonos barátok volt. A rend neve több változás után, 1883 óta pálosok.
A pálos rendet sem kímélte meg a történelem. A török uralommal kezdődött a rend hanyatlása. A török terjeszkedés és a reformáció következtében néhány évtized alatt rohamosan elnéptelenedtek a pálos kolostorok Magyarországon. A 17. század első felében visszatelepültek 4 korábbi helyükre. A felvilágosodás hatása alatt álló II. József császár nem látta „hasznosnak” tevékenységüket, így 1786-ban Magyarországon és az örökös tartományokban kihirdette a rend eltörlését. 1864-ben Scitovszky János bíboros szerette volna hazatelepíteni a rendet, és be is hozatott néhány szerzetest Lengyelországból, lakóinak 1867-ben vissza kellett térniük Krakkóba. Zichy Gyula kalocsai érsek támogatásával 1934-ben vissza települt a Pálos rend Magyarországra és ekkor Budán birtokba vették a Gellért-hegyi Sziklatemplomot majd 1935-ben Pécsre is vissza települtek.
Ezt követően később a kommunista elnyomás következett. 1989-ben - a hazai rendszerváltás után - ismét újjáalakulhatott a magyar pálos rend és a központ Pécs lett. Ez az 1991-es vissza térés a harmadik volt.
Az 1934-ben épült Pálos rendház (középen az üveg verandás épület - 1935)
1935-ben vissza településkor épült fel a Pálos templom feletti új épület a növendékképzésre is szolgáló rendház.
A rendház azaz a kolostor felépítése után, a templom felépítése a következő cél. Fontos előzmény volt, hogy Pécsett 1928-ban a város vezetése egy urbanisztikai pályázatot írt ki. Ez a pályázat nem csak a belváros szabályozására lett kiírva. A "verseny" nyertesei Dörre Endre, Weichinger Károly és Kőszeghy Gyula lettek. Pályázatukban kitértek a Széchenyi tér kialakítására, az egyetemi centrum elhelyezésére, a Balokány sporttelepeire, a Mecsek villaövezetére, a magaslati kilátó útvonal terveire, melynek várossal kapcsolódó főútvonalával, a Hunyadi úttal szemközt templomot képzeltek el.
A rend újrakezdése történelmének első templomát a Mecsek oldalában, a kolostor szomszédságában kívánta felépíteni. Részben a pályázati eredmények miatt, de azért is mert az egyházi építkezésekben már bizonyította érintettségét és alkalmasságát, Weichinger Károly kapta a megbízást a templom tervezésére.
Pillanatkép az 1935-ben zajló munkálatokról
1935-ben Márovits Andor pécsi építőmester, az akkori idők legjobb pécsi építési vállalkozójának a kivitelezésében elindult a templom építése.
A lengyel Zembrzuski Mihály atya és növendékei tették le az épület alapkövét 1936-ban.
A pálosok 150 év után megépíthették itt a magyar földön első templomukat.
1936 nyarán már állt a templom.
Ezekben az években még szőlőhegy volt a mecsekoldal
Zichy Gyula gróf kalocsai érsek, egykori pécsi püspök
1937. Május 17.-n szentelte fel a templomot Szent Imre tiszteletére.
A templom felszenteléséről a „Dunántúl” című lap az 1937. május 19-ei, szerdai számában ez volt olvasható:
„Pünkösd másod ünnepén már a kora reggeli órákban valóssággal népvándorlás indult meg a pálos templom felé. Ezrek siettek, hogy tanúi legyenek a lélekemelő eseménynek, amikor a Mecsek lankájára épült kedves, csinos kivitelű templomban az első szentmisét mutatják be az Úrnak. Felejthetetlenül megkapó ünnepség keretében történt a templom felszentelése és az első szentmise bemutatása.
A frissen elkészült templom
Egy év múlva 1938-ban kapott a templom egy nagyharangot, ami Szent István halálának kilencszázadik évfordulójára lett öntve. A 26 méter magas harangtoronyban egyébként kezdetben négy harang kondult fel, azonban a II. világháború ideje alatt kettőt elvittek innen.
Az 1938-as harangszentelési ünnepség
Pálos szerzetesek csoporképe 1937-ből
1940-es felvétel a Pálos templomról
1958-ban már zöldbe borult a templom.
Ez a felvétel a templomról és a Mária szoborról 1964-ben készült.
A templom előtti téren áll az 1948-ban felszentelt, Máriát, mint a világ Királynőjét ábrázoló fehér kerámiaszobor, melyet a Zsolnay gyár kiváló tervezője, Sinkó András készített.
Gyürüs Lajos (Régi Pécs)
