2020. júl 05.

Horthy Miklós kertvárosa

írta: Régi Pécs
Horthy Miklós kertvárosa

Archívumokban kutakodtam (nem ebben a témában), amikor az alábbi mondat ötlött a szemembe:
"... a sokgyermekes családok részére épített lakótelepet Horthy Miklós kertvárosnak nevezik el."

Első reakcióm a meglepetés. Pécsett volt ilyen kertváros? De lassan a családi történetek közül feldereng a név: Horthy-telep. Lehet, hogy erről van szó?
De sajnos a pécsi Horthy Miklós kertváros történetét nem ismerem! Így felkeltette érdeklődésem és az első kérdésem:
- Hol volt Horthy Miklós kertvárosa?

Interneten keresgélve egy 2019-es pécsi kiadványban, egy helyi és egy budapesti internetes újságban találtam arról információt, hogy hol volt Horthy Miklós kertváros.

A talált mondat részletek:

- "1941-ben a Megyeri-Kertváros a Horthy Miklós Kertváros nevet kapta."
- "1941 októberében a városvezetés úgy döntött, a településrészt (a régi Kertvárost) Horthy Miklós Kertváros névre kereszteli."
- "A régi kertvárost egy darabig Horthy Miklósról nevezték el, ...."

Nagyon meglepődtem!
De csak azért mert ismerem a (régi) Megyeri-kertváros építéstörténetét és ez alapján kijelenthetem: a fenti mondatoknak egy szava sem igaz!
Ez hatalmas tévedés!
A Megyeri-kertvárost még ideiglenesen, rövid ideig sem nevezték el Horthy Miklósról.

De akkor hol volt ez a kertváros és mikor épült?
Értelemszerűen a városrész története az úgynevezett Horthy korszakhoz kapcsolódik. Fontos leszögezni: A politikát most is szeretném kihagyni, kizárólag a korszak pécsi szociálpolitikájával szeretnék foglalkozni.

A korabeli újságok olvasása alapján kitűnt, hogy a sokgyermekes és szegény családok rossz helyzetének javítása kiemelt téma volt az 1930-as években. A sajtó a saját eszközeivel igyekezett az ügyre felhívni a figyelmet, megoldást keresni a problémára.

A sokgyermekes családok problémájáról írta a Dunántúl c. helyi újság (1934. október):

_kep_1934_sok_gyermekes_csaladok_lakashoz_jutasa.jpg

A város fejlődése az 1930-as években felgyorsult, sokat változott, fejlődött a város. Mi valósult meg ezekben az években?

Elkezdték a Széchenyi tér átépítését. Gyakorlatilag ekkor vált a régi piactér a város igazi főterévé. Ekkor építették át a Belvárosi templomot (dzsámit) és bontották le a dzsámihoz nem illő harangtornyot.
Ekkor épült a Szent István téri vízlépcső
Nagy Lajos gimnázium északi szárnyának építése, Balokány liget rendezése, Mecseken a Hotel Kikelet (Üdülőszálló) felépítése és így tovább....
1938-ban a város készült a Pécsi Ünnepi Játékokra - ezért is zajlik a város további szépítése. Széchenyi-tér belső részét a budai külvárosi régi temető sír- és kriptakövei felhasználásával és a mánfai kőbányából származó sárga kövekkel burkolják. Ekkor épül a Széchenyi téri és a Felső-sétatéri nyilvános illemhely is és építik a "tornyos lépcsőt a Mecsek töviben" (Mecsek kapu).

A korszak szociális intézkedéseinek megfelelően városunk több pontján lakás építések zajlottak, új városrészek születtek.
A teljesség igénye nélkül: A város déli felén is alakulóban volt egy új városrész, a Megyeri kertváros. Itt az OTI 360 munkásház építését határozta el. Az OTI nagyszabású beruházó programja végül mindössze 20 házra zsugorodott össze.

_kep_1930_megyer_kertvaros_terve.jpgMegyeri kertváros 1930-ban Kőszeghy Gyula építész beépítési terve

A város saját erőből is épített a szegényeknek lakásokat. Még 1935-ben a város által felépült a tizenkét házból álló kis telep a Tüzét utcában.

_legifoto_szegenyek_szukseglakasa_tuzer_utca.jpg1935. évi légi-fénykép észak felől nézve. (Izraelita temető, Tüzér utcai szükséglakások)

A Tüzér utcai telep házai szegények számára készült szükséglakások voltak. (Napjainkban Pécs Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézménye működik itt.)
Ezekben az években a város fejlődéséhez a DGT (Duna Gőzhajózási Társaság) is hozzájárult. 1938-ban a Meszes-telepi új munkáslakóházak alapkövét elhelyezték.
A belvárosi egyházközség szeretetházakat épített azoknak a sokgyermekes családoknak, aki nem tudnak lakáshoz jutni akár szegénységük, akár egyéb mostoha körülmények miatt. 1938-ban szentelték fel a Megyeri Kertvárosban épült tíz Karitász házat is.

_kep_1938_szaz_munkaslakas_epul_pecsett_sokgyermekes_csaladok_reszere_dunantul_1938_10_12.jpg

A Budai városrészben a tervezett száz lakásból, 1939. novemberre 58 lakóházat felépítettek, a Bokor, Hársfa és Torda utcák által határolt telektömbön. 

_kep_1942_epul_a_pecsi_horthy_miklos_kertvaros_egyik_haza_1942.jpg1939 egy ház az elkészült 58-ból.

A Budai kertvárosban tovább folytatódott az építkezés és így 1940-ig összesen 69 kis ház készült el. 

1940. március 2.-án a Pécsi Napló beszámolt az évforduló alkalmából rendezett ünnepségről:
"Örömünnepet ült ma Magyarország hálás népe abból az alkalomból, hogy Kormányzó Urunk dicsőséges országosának két évtizedes fordulójához ért." (Horthy Miklós 1920. március 1-jétől volt a Magyar Királyság kormányzója.)
Itt szükséges megjegyezni, hogy az évforduló ünnepségre készülve első gondolatok egyike volt, hogy egy utat nevezzenek el a kormányzóról. Erre legalkalmasabbnak a Pécsváradi utat gondolták azzal indokolva, hogy 1921-ben erre vonult be a szerb megszállás alól felszabadító Nemzeti Hadsereg.

De végül a fent említett március 2.-i ünnepségen az alábbi javaslat született meg:

_kep_1940_javaslat.jpg

Tehát a Budai kertváros átnevezése ekkor történt meg és lett Horthy Miklós kertváros.

_terkep_1931_budai_kulvaros_terkepe_rajz.jpg1931-ben a Horthy Miklós kertváros helyén mezőgazdasági földek voltak.

Hol volt Horthy Miklós kertváros kérdésre sikerült megtalálnom a választ. Az meg teljesen egyértelmű, hogy a történelem és a politika úgy alakította, hogy csak pár évig volt Horthy Miklós ennek a városrésznek a névadója.

A pécsi polgárok fejéből viszont csak nehezen kopott ki a név, mivel sokáig élt még a "Horthy-telep" elnevezés. Az 1950-es években feladott apróhirdetéseknél is olvasható a cím pontosítására zárójelben, például Vadász utca x.szám (Horthy-telep).

Kíváncsi voltam, hogy van-e valami nyoma a sokgyerekes családoknak épített házaknak. 

Meglepetésemre van! Sok helyen még felismerhető az eredeti épülettömb formája (ikerházak) és egy-két épületnél az eredeti bejárat vagy az ablak formája.

Kutatásom szerint több változatban készültek el a tervek.
Egy lakásos épület (sarok telekre), ennek két változata (tükörképe) készült. Ikerház mely természetesen az előző szóló épület jobb és bal tükörképe összeépítve.

De ennél is meglepőbb, hogy találtam egy szinte teljesen érintetlen házat:

_kep_2020_bokor_utca_tunder_u_sarok_2_2020_teljes_homlokzat.jpg2020. júniusban készült felvétel az utolsó még felismerhető házról

Csak emlékeztetőnek még egyszer az 1939-es fénykép:

_kep_1939_epul_a_pecsi_horthy_miklos_kertvaros_egyik_haza_2.jpg1939-ben így nézett ki

 

Források:
Arcanum Digitális Tudománytár (Pécsi Napló, Dunántúl, Új idők),
Csorba Győző Könyvtár (Megyeri Kertváros terve) 
2020 fotó: Gyürüs Lajos

 

 

 

 

 

Szólj hozzá

Budai-külváros Építőipar Városrész Horthy-telep