TEJCSARNOK - TEJÜZEM - MIZO
Most amikor a már több éve elköltöztetett pécsi tejüzem, a MIZO épületét is lebontották, alkalom arra, hogy elgondolkodjunk azon - mivel a városnak nincs már egy tejfeldolgozó üzeme sem - hogyan történhetett ez meg. Pedig a kezdetek nem erre utaltak, mert valamikor több tejfeldolgozó is jól megfért egymás mellett.
Nem ismertetem a tejfeldolgozás történetét, de azért van itt egy érdekes dolog melyet talán kevesen ismernek. Ezért pár mondat szükséges egy kis történelmi áttekintéshez.
"A magyar nép története a kezdetektől szorosan kapcsolódik az állattartáshoz. Az állatok nemcsak a munkavégzésben voltak az ember segítségére, hanem szükség volt húsukra, tejükre a táplálkozásban. A frissen fejt tejet leszűrve tejesköcsögökbe öntötték. Szívesen fogyasztották nyersen, kenyérrel, szomjoltónak, étkezés után. Főztek vele tejes ételeket, kását, habarást. Kedvelt étel volt az aludttej. A pásztorok a pusztán nem fejték a marhát. A magyar szürke egyébként sem adott nagyon sok tejet. Néhány fejős tehenet azért tartottak a szállás körül, aminek tejével fedezték saját szükségleteiket. A reformkorban a városi lakosság számbéli növekedésével a tej és a különböző tejtermékek iránti kereslet is növekedett. Ezért is vált szükségessé a nyugati tejelőszarvasmarha-fajták behozatala."
Tehát a 19. század közepétől megindult hazánkban a tejgazdaság fejlődése, de tejüzemekről csak 1882-től beszélhetünk Magyarországon.
Pécsen 1886-ban megalapították a Magyar Gazdák Tejcsarnoka Közkereseti Társaságot. Ez a Rákóczi úti Tejcsarnok. Az épület a Rákóczi út déli oldalán, a Rét utca és a Szabadság út között volt. 1910 előtt részvénytársasággá alakult, majd 1927-ben az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ (O. M. T. K.) tulajdonába került.
Pécsnek volt egy másik híres tejüzeme is mert Neumann Sándor Tejgazdasági Vállalatát 1917-ben alapította meg. Központja Pécsett a Fehérváry u. 9. alatt volt (ma Somogyi Béla utca). Sikeres, kiemelkedő pécsi vállalat volt, Budapesten is volt lerakat a Horthy Miklós út 34. címen, de még exportra is szállított a termékeiből.
A két világháború között Pécsnek volt még egy másik, de kisebb tej feldolgozóüzeme is, a Leher Testvérek pogácsasajt (kvargel) gyára az Árpádi út 3. címen (Siklósi vámnál). Ez utóbbi két üzem a második világháború után már nem működött tovább.
Tejcsarnok (tejüzem) a Rákóczi úton
(az épület sárgával jelölve, az üzem nagyobb része már lebontva)
Államosítás után ez a telephely Pécsi Tejipari Vállalat néven működött tovább. 1955-től Baranya Megyei Tejipari Vállalat. Ez az üzem volt egészen az 1960-as évek közepéig Pécs Tejüzeme.
1965-ben elkezdődött egy új tejüzem építése a Tüzér utcában.
Ekkor itt még kevés épület állt, egy nagy üres gazos terület volt az egész környék. Még terv sem volt a sportcsarnok vagy a felüljáró. Uránváros ugyan már részben felépült, de még messze volt a befejezés.
Épül a Tűzér utcai tejüzem (1965)
1966-ban a Tüzér úton elkészült az új Tejüzem és elkezdődött a próba üzem. Ekkor úgy mint sok más üzem és gyár, állami vállalat volt. Mivel a Rákóczi úti üzem befejezte működését, a Tüzér utcai lett a városban "a Tejüzem". Ez így ment a rendszerváltozásig.
1966-ban elkezdődött tejfeldolgozás
Majd 1993-ban a tejüzem részvénytársasággá alakult Baranyatej Rt.néven, de ekkor még az állam volt a tulajdonos.
Majd jött a privatizáció, ekkor 1994-et írtunk.
Ettől kezdve úgy nézett ki, hogy minden rendben és a cég fejlődése töretlen. Sok tejfeldolgozó üzemet felvásárol a részvénytársaság, majd bevezette a MIZO márka nevet.
Egy 1997-es újságcikk részlet:
"BARANYATEJ: ALAKULÓ CÉGBIRODALOM.
Az ország legnagyobb tejipari társasága jöhet létre, ha a Baranya Megyei Tejipari Rt. augusztus közepi közgyűlésén az előzetes elképzeléseknek megfelelően a győri székhelyű Győrtej Rt., a kaposvári Classtej Rt. és a kecskeméti Bácstej Rt. beolvad a pécsi cégbe."
Így 1997-ben a felvásárolt cégekkel összeolvadva létrehozták a MIZO-Baranyatej Rt. nagyméretű tejfeldolgozó birodalmat.
Aztán 2000-ben bekövetkezett - amire kevesen számítottak - beindult aMIZO-Baranyatej Rt. f.a. azaz elkezdődött a cég felszámolása. Ez a folyamat három évig elhúzódott, így 2003-ban megszűnt a cég.
Persze azért igyekeztek menteni a menthetőt, mert - ugyan zajlott a cég felszámolása - közben 2002. július 15.-én a régi MIZO eszközeinek felvásárlásával létrejött az Új-MIZO Rt.
Új lendület, sok új ötlet és elképzelés a cég jövőjét illetően.
Az utolsó képek a még termelő pécsi MIZO-ról
2003. június 11. fontos dátum! Csányi Sándornak (OTP vezér) közvetlen érdekeltségébe került a Dalmand Rt. és vele az Új-MiZo Rt. De mivel a Dalmand tulajdonában volt a Új-MIZO Rt., ezzel az ország tejpiacának 12 százalékos részét is megszerezte Csányi.
Elkezdődött a MIZO leépítése, részlegeinek bezárása (Sellyei sajtüzem 2004. szeptemberi bezárása, 2005 júniusában bezárt a MiZo kecskeméti üzeme, 2005 szeptember a pécsi részleg is bezárt, stb.). Pécsett óriási felháborodást és megdöbbenést okozott a MIZo bezárása!
És az "eredménye" ? A Dél-dunántúli kamara szerint:
"A MIZo megszűnése nem csak Pécs városát, de az egész déli régiót is érzékenyen érintette. A Dél-dunántúli kamara felmérései szerint a még tíz évvel a gazdaság területén élenjáró Baranya, ezzel sereghajtóvá vált."
Az MTA regionális központjának főigazgatója sem volt derűlátó. "Véleménye szerint ahol eltűnik az ipar, ott megszűnik az élet is. A jövő tehát Baranya számára egyre bizonytalanabb."
Mivel a Sole Rt. is Csányi Sándor tulajdonába került, a két vállalat egyesítésével a magyar tejipar legnagyobb cége született meg Sole-Mizo Zrt.néven. Ezzel a pécsi tejfeldolgozó ipar gyakorlatilag megszűnt!
2006. júliusi hír volt, hogy Csányi rendezvény-csarnokot építene a pécsi tejüzem helyére. Ebből sem lett semmi.
Utolsó momentumként a pécsi üzem épületeket is lebontották, mindent a földel tettek egyenlővé csak egy üres telek maradt!
forrás:
Régi Pécs gyűjtemény
Fortepan gyűjtemény
Korabeli sajtó hírei
