Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu/atom
blfr7@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://regipecs.blog.hu/2024/03/13/az_eltunt_eozin-kapukeret
Az eltűnt eozin-kapukeret
2024-03-13T15:23:44+01:00
2024-03-13T15:23:44+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Érdekes pécsi történet - Az eltűnt eozin burkolólapok</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Egykoron a Balokány ligeti fürdő bejáratát gyönyörű eozin burkolat keretezte.</span> Tudtad, hogy eredetileg nem a fürdő részére készültek a burkoló lapok?</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/balokany_furdo_bejarata_balazs_nyarfas.jpg" alt="balokany_furdo_bejarata_balazs_nyarfas.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="325" /><strong><em>Balokány fürdő bejárata ( Fotó: Nyárfás Balázs )</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1907 május 15. és október 15. között országos kiállítást rendeztek Pécsett,</span> a vasúthoz közel, az Indóház (Szabadság) utcától nyugatra, 350 ezer négyzetméteren szinte egy városrészt emeltek a kiállítási pavilonokból. Az akkori 50 ezres lakosú Pécs büszke lehetett magára, mert 1907-ben a fél évig nyitva tartott kiállítás országos hírnévre tett szert és közel egymillió látogatója volt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/weber_tarlos_karoly_1907_pecsi_orszagos_kiallitas.jpg" alt="weber_tarlos_karoly_1907_pecsi_orszagos_kiallitas.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="288" /><strong><em>Weber Tarlós Károly festménye az 1907. évi Pécsi Országos Kiállításról</em></strong></p>
<p><span data-canvas-width="34.3652450650987" class="selected">A </span><span data-canvas-width="147.523274149517" class="selected">rendezvény </span><span data-canvas-width="39.13696918311633" class="selected">fő </span><span data-canvas-width="132.97351732465353" class="selected">szervezője </span><span data-canvas-width="105.87487122007558" class="selected">Zsolnay </span><span data-canvas-width="94.33607507349853" class="selected">Miklós városunk tradicionális iparának kiemelkedő alakja volt. </span>A<span data-canvas-width="7.023735037799242" class="selected"> </span><span data-canvas-width="141.5041126102478" class="selected">pavilonokat </span><span data-canvas-width="48.16985121797563" class="selected">egy </span><span data-canvas-width="56.84119718605627" class="selected">helyi</span><span data-canvas-width="6.381539489710204" class="selected"> </span><span data-canvas-width="87.04719128517428" class="selected">építész,</span><span data-canvas-width="6.524208105837882" class="selected"> </span><span data-canvas-width="65.23104178916422" class="selected">Pilch </span><span data-canvas-width="76.94370642587148" class="selected">Andor </span><span data-canvas-width="103.90988129987399" class="selected">tervezte, így természetesen a kiállítás egyik fő attrakcióját, a Zsolnay pavilont is. </span></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/zsolnay_pavilon_2_1907.jpg" alt="zsolnay_pavilon_2_1907.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="332" /><strong><em>Zsolnay pavilon 1907. évi Pécsi Országos Kiállításon</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A vásár főbejáratához közel álló Zsolnay pavilon bejáratát értékes eozin lapok keretezték, mely a fenti korabeli színezett képeslapon valamennyire felismerhető.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/zsolnay_csarnok_2_nagy_cut.jpg" alt="zsolnay_csarnok_2_nagy_cut.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="304" /><strong><em>A Zsolnay csarnok bejárata egy kicsit közelebbről</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A vásár bezárása után szinte azonnal elkezdték az épületek lebontását, egy épületet sem hagytak meg emléknek. A Zsolnay pavilon bejáratának eozin kerete az egyetlen kivétel. A Zsolnay gyár természetesen nem hagyta az értékes eozin lapokat elveszni, szakszerű bontás után, raktárba kerültek a burkolólapok.</p>
<p style="text-align: justify;">Történet a Balokány ligetben folytatódik.<br />A Balokány-tó mellé 1853-ban Engel Adolf építtetett egy fából készült úszómedencét. A Balokány-fürdő 1885-ben már nagyon rossz állapotba került, ezért a fürdő felújítása a következő évben megtörtént. A régi, fából készült uszoda helyére újabb, már téglából, cementből épített medence került. Parkosították a fürdő és a tó környékét, sétányokat építettek, díszbokrokat ültettek.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/balokany_varosi_furdo_ter_es_forma_1933.jpg" alt="balokany_varosi_furdo_ter_es_forma_1933.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="286" /><em><strong>Az új Balokány Városi fürdő </strong>(Tér és forma c. szakmai újságban, 1933)</em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A környéket 1933-ban a város átfogó rendezés alá vonta, így jött létre a Dulánszky Jenő által tervezett Balokány népfürdő</span> és Balokány liget. Az intézmény létrejöttéhez a Zsolnay-gyár köztéri alkotásokkal, több nagyméretű virágtartó, majolikaoszlop és figura adományozásával járult hozzá. A sétányok mentén fákat ültettek, sziklakertet emeltek, s a kertbe récéket is telepítettek.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kapu_1933_nepfurdo_2_1000x.jpg" alt="kapu_1933_nepfurdo_2_1000x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="366" /></p>
<p style="text-align: justify;">Huszonhat év után a Zsolnay gyár raktárából előkerült <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">az 1907-es kiállítási pavilon díszes kapukerete és ettől kezdve az eozin lapok a fürdő bejáratát keretezték.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Évtizedeken át több generáció kedvelt fürdője volt a Balokány liget. Sok érdekes rendezvény helyszíne is volt a fürdő. Vízilabda mérkőzéseket és úszóversenyeket rendeztek itt, de még a medencében felépített ringben, bokszmérkőzések is voltak.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kapu_feliratok.jpg" alt="kapu_feliratok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="483" /><em><strong>Átkeresztelték, a Városi fürdő nevet kapta</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A vég 1994-ben következett be,</span> az ÁNTSZ a jogszabályok szerint már nem adhatott engedélyt a további működésre és ezzel a Balokány fürdő elindult a hanyatlás útján.</p>
<p style="text-align: justify;">A bezárt fürdőt "anyagiak híján csupán egyetlen gondnok őriz" - nyilatkozták az illetékesek. Ez a gyakorlatban nem sok védelmet jelentett, így szinte őrizetlenül várta sorsának jobbra fordulását a fürdő. 1998-ban váratlan "látogatók" érkeztek a Balokány ligetbe. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A Balokány fürdő bejárati kapuját díszítő kilenc darab eozin lapot lopták el,</span> úgy hogy ezt senki sem vette észre (a gondnok sem), pedig nagy munka lehetett a magasban lévő lapok lefeszegetése majd elszállítása a helyszínről.</p>
<p style="text-align: justify;">Ebben az ügyben szinte minden bizonytalan volt. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Valószínűleg egy országos hírű orgazda irányíthatta</span> az elkövetőket, akik jelentéktelen bűnözők voltak, ők semmit sem tudta az ügyről csak a megbízást hajtották végre. Minden bizonnyal külföldre szánták a gyár híres termékeit, de valami miatt szándékuk meghiúsult így inkább úgy döntöttek, hogy megszabadulnak azoktól, ezért az orgazdát sem sikerült lebuktatni.</p>
<p style="text-align: justify;">Eső után köpönyeg 2002. januárban. <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az eozin keretből megmaradt díszítő elemeket folyamatosan törték, rongálták.</span> A pusztításnak csak úgy sikerült gátat vetni, hogy a műemléki hatóság elszállíttatta a még meglévő (maradék) eozinokat, illetve felszólította a polgármesteri hivatalt a fürdő bejáratának bedeszkázására. Ez meg is történt, bár nem sok eredménnyel, mert még a deszkákat is ellopták.<br />Egyébként ez volt jellemző az egykori fürdő teljes területére, amit lehetett azt ellopták amit nem sikerült elmozdítani, azt megrongálták, összetörték.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/100_1628_ret2_2014_xxxxxxxxxx.jpg" alt="100_1628_ret2_2014_xxxxxxxxxx.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="367" /><strong>Itt már a bedeszkázás is elbontva (Fotó: Gyürüs Lajos 2014)</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Nem csak a Balokány ligeti strand volt veszélyben,</span> többen úgy gondolták, hogy egy megrendelő állhat a háttérben, mivel 2000. év környékén több értékes Zsolnay alkotás is eltűnt. A Zsolnay gyár kerítésről lefeszítettek három majolika záró elemet, egy épületről díszítő elemek is eltűntek. Az idegklinika udvarából ellopták a Zsolnay-díszkutat, a Zsolnay Múzeum kertjét díszítő két Zsolnay-elefántszobrot is ellopták</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Szerencsére a rendőrségi nyomozás eredményeként minden előkerült.</span> Épület díszítő elemeket egy Mecsek oldali villában, az ellopott két porcelán elefánt a Budakeszi vadasparkban egy farakás alól került elő. A Zsolnay díszkutat egy panelház negyedik emeleti lakásában találták meg Pécsett.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/megvannak_a_burkolo_elemek_1-2_ossze.jpg" alt="megvannak_a_burkolo_elemek_1-2_ossze.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><em><strong>Sziréna - Bűnügyi magazin felvétele ( Pécs TV 2003 március )</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Előkerült a Balokány fürdő kapuját keretező kilenc eozin lap is,</span> de a körülmények ennél az esetnél ismeretlenek.</p>
<p style="text-align: justify;">Az elmúlt években számos alkalommal szóba került, hogy Pécsett is szükség volna egy nagyobb fürdőre, amelynek helyszíneként akár a Balokány is elképzelhetőnek látszott. Egy terv sem valósult meg, miközben 2007-ben magánkézbe került a Balokány-strand. Az ígéretek ellenére ekkor sem történt semmi, a medencék az épületek állapota rohamosan romlott, napjainkra gyakorlatilag szinte minden menthetetlen állapotban van.</p>
<p style="text-align: justify;"><span>Balokány strandfürdő épületei és környezete (Zsolnay Vilmos u. 46.) jelenleg még műemléki védelem alatt áll, sajnos tudjuk és megtapasztaltuk sok esetben, hogy ha egyes érdekek úgy kívánják a törlés gyorsan megtörténik és már bontható is. <br />Az épületek és a medencék jelenlegi rossz állapota lehetővé teszi, hogy valamit még megmentsünk az utókornak? Ez sajnos kérdéses. Talán csak a kapukeretet lehetne visszaépíteni és az épület egy részét hasznosítani, de fürdő valószínűleg itt már nem lesz.</span><span></span></p>
<p style="text-align: justify;">Az ellopott eozin kapukeret ügyében egy jó hír azért van, mivel a műemléki hatóság által megmentett és a rendőrség által megtalált eozin lapok - tudomásom szerint - megvannak és megfelelő helyen tárolják azokat.</p>
<p style="text-align: justify;">.</p>
<p> Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2024%2F03%2F13%2Faz_eltunt_eozin-kapukeret%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2024%2F03%2F13%2Faz_eltunt_eozin-kapukeret%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2024%2F03%2F13%2Faz_eltunt_eozin-kapukeret%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az eltűnt eozin-kapukeret"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2024/03/13/az_eltunt_eozin-kapukeret#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/18343987" border="0" /></a><br /></p>
Zsolnay
Fürdő
Városrész
Balokány
Érdekelhet
Érdekes_pécsi_történet
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/balokany_furdo_bejarata_balazs_nyarfas.jpg
https://regipecs.blog.hu/2024/02/10/a_szechenyi_teri_fak
A Széchenyi téri fák
2024-02-10T16:26:32+01:00
2024-02-10T16:26:32+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Érdekes pécsi történet - Kevesebb vagy több</span></p>
<p style="text-align: justify;">Amikor a pécsi Széchenyi térről közlök egy fotót a Régi Pécs oldalon, gyakran előfordul, hogy a hozzászólásoknál olvasható: <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">most milyen sivár a tér, bezzeg azelőtt sok fa volt a téren.</span> A fákkal kapcsolatos megjegyzés mindig a tér felső részéről, a Széchenyi tér dzsámi előtti részéről szól.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">De kinek van igaza?</span> Valóban kevesebb fa van a téren és régen pedig sokkal több volt?</p>
<p style="text-align: justify;">Miért emlékeznek többen is úgy, hogy zöldebb volt a tér. <br />Az 1930-as években épült teret siratják sokan, amit körbe ölelt a macskaköves, később aszfaltos út. A tér középső részét terméskőfal zárta le a keleti és nyugati oldalon, északon és délen egy-egy lépcsősor. A tér közepén a szentháromság szobor, melyet homokkő burkolat vett körbe (már tudjuk, hogy ezek a kövek a Budai városrész régi sírkövei voltak). A téren nagy forgalom haladt át, mivel erre haladtak a Mecsekre tartó járművek. A téren pedig minden lehetséges helyen, parkoló autók sokasága.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">De akkor hol volt az a sok zöld?</span></p>
<p style="text-align: justify;">A terméskőfallal körülvett tér közepén valóban emlékezhetünk egy kis zöldre. A keleti és nyugati fal tövében füves sáv, virágágyásokkal, de a Szentháromság szobrot is virágos, zöld sziget ölelte körbe, A tér fallal körbe kerített belső részén, egy fa sem volt, csak egy tuja és több elvadult bokor.</p>
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Tehát nem a fáktól "zöldült" a tér?</span></p>
<p style="text-align: justify;">Arra mindenki emlékezhet, hogy a tér keleti és nyugati oldalát valóban lombosfák szegélyezték. Ez általában így volt, de olyan is előfordult, hogy csak a nyugati vagy csak a keleti oldalon voltak fák. Évtizedek során gyakran változott a téren lévő fák száma. </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Régi fényképek segítségével kiránduljunk egy kicsit a múltba, <span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">így</span></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> illuszt</span>rálva a tér folytonos változásait. A végén pedig - a látottak alapján - mindenki döntse el saját maga, hogy napjainkban több vagy kevesebb fa van a Széchenyi tér felső részén.</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1700-as évekre vissza tekintve kezdjük - a térre ültetett fák tükrében - a tér változásának történetét megismerni.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/001_1790_pecs_forete_a_nagypiac.jpg" alt="001_1790_pecs_forete_a_nagypiac.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="244" /><em><strong>Ezen az 1790-ben készült rajzon látható, akkor még egyetlen fa sem volt a téren. </strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/002a_1890-es_evek.jpg" alt="002a_1890-es_evek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="253" /></p>
<p style="text-align: center;"><em><strong>Az 1890-es években a piactérre sok fát ültettek, a nyári melegben a fák árnyékában hűsölhettek a fuvarosok és a fáradt lovaik.</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/002b_1890-s_evek_szechenyi_ter.jpg" alt="002b_1890-s_evek_szechenyi_ter.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="257" /><em><strong>Az 1890-s években (még az 1900-as évek elején is) a Széchenyi téren volt a város nagy piaca és a vásártere is.</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/003a_1920_-s_szechenyi_ter_zsabokorszky.jpg" alt="003a_1920_-s_szechenyi_ter_zsabokorszky.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="243" /><strong><em>Az 1920-as években készült fotó tanúsága szerint, a tér középső részére ekkor további facsemetéket ültettek.</em></strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/004_1945-1950_evek_megyei_tanacs_elott.jpg" alt="004_1945-1950_evek_megyei_tanacs_elott.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="253" /><em><strong>1950 körül fasor a tér nyugati oldalán.</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/005_1945-1950_szechenyi_ter_regi_szemelygepkocsikkal.jpg" alt="005_1945-1950_szechenyi_ter_regi_szemelygepkocsikkal.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="245" /><em><strong>1950 körül a Széchenyi tér keleti oldala (csak a Nádor szálló elől hiányzik egy-két fa)</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/006b_1960-s_korul_nyugati_oldal.jpg" alt="006b_1960-s_korul_nyugati_oldal.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="248" /><em><strong>Figyelemre méltó kép az 1960-as évekből - a tér nyugati oldaláról eltűnt az összes fa!</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/007_1970_szechenyi_ter.jpg" alt="007_1970_szechenyi_ter.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="276" /><em><strong>1970 körül pótolják a hiányt, fa csemetéket ültettek a tér nyugati oldalára.</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/007b_1970_k_870_001.jpg" alt="007b_1970_k_870_001.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="276" /><em><strong>1970 körül a tér keleti oldaláról is eltűntek a fák!</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/009_1988_szechenyi_ter_faultetes_keleti_old_1988_marcius.jpg" alt="009_1988_szechenyi_ter_faultetes_keleti_old_1988_marcius.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="227" /><em><strong>Meglepő újság hír 1988. márciusából. Fát ültetnek Széchenyi tér keleti oldalán.<br />Ezek szerint ezen az oldalon legalább tíz évig egy fa sem volt.</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/010_2009_a_bontasi_munkak_elott_100_4140.jpg" alt="010_2009_a_bontasi_munkak_elott_100_4140.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="276" /><em><strong>2009-es fotó a tér keleti oldaláról, amely nem sokkal a régi tér elbontása előtt készült.</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/011_2009_a_bontasi_munkak_elott_100_4146.jpg" alt="011_2009_a_bontasi_munkak_elott_100_4146.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="277" /><em><strong>2009-es fotó a nyugati oldalról, amely szintén nem sokkal a régi tér elbontása előtt készült.</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/022_2021_dsc05246.jpg" alt="022_2021_dsc05246.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="277" /><em><strong>A felvétel 2021 nyarán készült a szentháromság szobortól nyugatra a középső részére ültetett fákról. Itt ezen a részen sohasem voltak fák.</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/021_2021_dsc05239.jpg" alt="021_2021_dsc05239.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="276" /><em><strong>Ez a felvétel is 2021 nyarán készült, de a szentháromság szobortól keletre, szintén a középső részére ültetett fákról. Itt ezen a részen sem voltak azelőtt fák.</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A fenti képek szerint - ha jól számoltam - jelenleg nyolc fa van a tér középső részén (itt sohasem voltak fák). A nyári időszakban pedig ismét kihelyezik a pálmafákat is. </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Még 2009-ben készült fénykép felvételekből készítettem egy kisfilmet, (slideshow<span>) <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">"Így szerettük"</span> címmel. Ha nosztalgiázni van kedved, nézd meg ezt a kis összeállítást.</span></p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/6w6xOter1bE?si=e7HJxifaVDBru3Lm" title="YouTube video player" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: left;"> <span>Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</span></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2024%2F02%2F10%2Fa_szechenyi_teri_fak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2024%2F02%2F10%2Fa_szechenyi_teri_fak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2024%2F02%2F10%2Fa_szechenyi_teri_fak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Széchenyi téri fák"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2024/02/10/a_szechenyi_teri_fak#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/18289285" border="0" /></a><br /></p>
Széchenyi_tér
Történet
Belváros
Érdekelhet
Érdekes_pécsi_történet
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/001_1790_pecs_forete_a_nagypiac.jpg
https://regipecs.blog.hu/2023/12/27/egy_uranbanyaszrol_mesel_a_kepeslap
Az uránbányász képeslapja
2023-12-27T15:57:50+01:00
2023-12-27T15:57:50+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Érdekes pécsi történet - Egy uránbányász és egy képeslap története</span></p>
<p style="text-align: justify;">Valahol az internet zegzugos világában egy régi pécsi képeslapot találtam, amely nem tűnt különösen izgalmasnak, de a hátlapra írt ákombákom betűkre felfigyeltem.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/01_1962_pecs-ujmecsekalja-kepeslap_1.jpg" alt="01_1962_pecs-ujmecsekalja-kepeslap_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="261" /><em><strong>Történetünk egyik szereplője, a képeslap</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Amikor a képeslap szövegét kibogarásztam, a hátlapra írt pár sorban egy<span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> fiatalember sorsának kedves emberi történetét láttam kibontakozni.</span> Ez késztetett arra, hogy megírjam ezt a kis sztorit.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/02_1959_latkep_uranvaros_a_kezdetek.jpg" alt="02_1959_latkep_uranvaros_a_kezdetek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="268" /><em><strong>Az épülő Uránváros látképe</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">1962-ben járunk. Uránváros építése mindössze hat éve tart, de az első Hajnóczy utcai és a Körösi Csoma utcai házak már benépesültek. A városrész építése 1956-ban kezdődött. Eleinte mindenki úgy tudta a pécsi bauxitbánya dolgozóinak épülnek a lakások. Az 1956-os forradalom viszont elsöpörte ezt a hazug propagandát. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/03_1959_uranvaros_hajnoczy_utca_uj_epuletei.jpg" alt="03_1959_uranvaros_hajnoczy_utca_uj_epuletei.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="266" /><em><strong>Hajnóczy utca 1959-ben</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">1956 október 23.-a után csak egy rövid ideig működő sajtószabadság alatt, egy pécsi újságíró által született meg a következő mondat: <br /><em>"Ismeretes például, hogy Pécs közelében uránbánya működik, de mindeddig tiltották, hogy erről írjunk, sőt arra akartak kötelezni bennünket, hogy ha a bányával kapcsolatban valamilyen közlemény közlése elkerülhetetlen, a "bauxitbánya" megjelölést használjuk".</em><br />A forradalom után már egyértelmű volt, Pécs mellett uránércet bányásznak. A köznyelvben ezek után már Uránváros néven emlegették az épülő új városrészt, de hivatalosan - még évtizedekig - Újmecsekalja volt a neve.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/05_uranbanya_banyauzem_bejarata_porta_akna_torony_iroda_epulet.jpg" alt="05_uranbanya_banyauzem_bejarata_porta_akna_torony_iroda_epulet.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="267" /><em><strong>Uránbánya - Bányaüzem bejárata, porta, akna torony, iroda épület</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A városrészben - a sokak által ismert Olympia étterem mögött - munkásszálló is épült a Pécsett munkát vállaló bányászok számára. <br />Az ország minden pontjáról jönnek munkások, így sokan az Alföldről is. Az akkori fiatalokat csábította a jó kereseti lehetőség, bár valószínűleg nem sejtették, hogy ezt csak kemény fizikai munkával lehet megszerezni. Nem is bírta mindenki, volt aki egy-két hónap után tovább állt.</p>
<p style="text-align: justify;">A képeslap írója, a történetünk főhőse is az Alföldről, a Tisza partjáról érkezett Pécsre. A fiatalember egy képeslapot akart hazaküldeni a munkásszállóról.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/04_1962_pecs-ujmecsekalja-kepeslap_2.jpg" alt="04_1962_pecs-ujmecsekalja-kepeslap_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="279" /></p>
<p style="text-align: justify;">Lelki szemeimmel láttam, hogy nagy igyekezettel, a betűkkel erősen megküzdve, az írásra koncentrálva fogalmazza meg üzenetét, majd a címzést is odakanyarítja. Az eredményt látva elmondhatjuk, hogy amilyen helyesírási hibát el lehet követni, azt ő elkövette. Még egy sort sem sikerült egyenesen megírni, pedig biztos vagyok benne, hogy lassan és odafigyelve formálta a betűket, de hát az ő munkáskeze nem akart engedelmeskedni. De végül is megírta a hazaiaknak szánt üzenetét.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/08_1960-as_evek_uranbanyaszai.jpg" alt="08_1960-as_evek_uranbanyaszai.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="361" /><strong><em>Uránbányászok az 1960-as években</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Senki ne értse félre, a fiatalember igyekezetét becsülöm, ő csak pár sort akart haza küldeni a szeretteinek. <br />De nem sikerült! Ijedten vette észre, hibázott!<br />Nagy igyekezetében még a címzést is elrontotta. Saját magának - a munkásszállóra - címezte meg a képeslapot. Nem dobta ki az elrontott üdvözlőlapot, talán sajnálta a szép képet, majd megmutatja otthon, ha haza megy látogatóba.</p>
<p style="text-align: left;">Mi volt a képeslap szövege (ha nem sikerült elolvasni): <br /><strong><em><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">"It lakom az elsö épületbe <br />enékaképneka másikoldalán <br />csakezazértroszmermem <br />atiszapartjánvan"</span> <br /></em></strong>Mit szeretett volna írni? <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"><strong><em>Itt lakom az első épületben, ennek a képeslapnak a másik oldalán látható. Csak ez azért rossz itt, mert nem a Tisza partján van.</em></strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">Az elrontott lapot nem dobta a szemétbe, így a képeslap és ez a kis történet is fennmaradt az utókornak, a mi örömünkre és nem a helyesírás miatt. A sorok mögött én egy jó érzésű, kedves fiatalembert látok, akinek hiányzik az otthona. </p>
<p style="text-align: justify;">Milyen lehetett az 1960-as években egy munkásszálló?</p>
<p style="text-align: justify;">A szénbányászat mellett elindult a ércbányászat is. Sok munkáskézre van szüksége a városnak. Az 1960-as évek elején jól jött egy kis reklám a munkások toborzásához.</p>
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1963-ban született újságcikk címe: "A MUNKÁSHOTELBEN"</span></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/06_1960_munkasszallon_01.jpg" alt="06_1960_munkasszallon_01.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="325" /></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>- KÉREM a szobakulcsom!</em><br /><em>A portás hátranyúl és leemeli az ezüstösen csillogó kulcsok közül a „kedves vendégét” A férfi pedig elindul a lila-kockás folyosón, majd elnyelik lépteit a puha szőnyegek. A hallban a dísznövények között elhelyezett asztaloknál a reggeli lapokat olvassák, a tükrös-fényes borbélyüzletben felesleges szakállaktól szabadulnak meg. Az első emeleten éppen nyit a presszó, forró kávéillat úszik a bordó huzatú székek, a festményekkel dekorált falak között. A tv-szobában a „Sátán temploma” című filmen izgul a nézősereg, a társalgóban fehér kaucsuklabda járja táncát. Egy másik szobában a színpad most üres, csak a pianínó, a kövér hasú dob, a szaxofon rézujjai álmosodnak a tegnap esti tánccsata után.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Ha valaki azt hinné, hogy egy fővárosi szálloda életéből lestem el pillanatokat, tévedne. Mindez a pécsi ércbányászok újmecsekaljai szállásán történik délelőtt tíz órakor.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Az étterem előtt fiatalemberrel akadok össze, Császár Ferenc főcsatlóssal.</em><br /><em>- Általában a koszt is jó, reggelire például ma pácolt sonka volt kávéval. Ebédre három fogásból lehet választani, vacsorára szintén meleg étel kerül a tányérba, s ami nagyon helyes: éjfélig kiszolgálnak bennünket. </em><br /><em>A harmadik emeleten lakószobába nyitok be. Kiss György Béla csillés éppen holmijait rakosgatja a bőrhuzatú rekamién.</em><br /><em>- Hatvankettő óta lakom itt és elégedett vagyok az ellátással - mondja - bár most össze kell szorulnunk, hatan vagyunk egy szobában.</em><br /><em>- A magnó és a rádió a magáé?</em><br /><em>- Nem, én inkább olvasni szeretek. Nagyon sok könyvem van.</em><br /><em>- Mit fizet itt a lakásért, az ebédért?</em><br /><em>- Hat forint hatvanért biztosítják a háromszori étkezést, a lakásért száztól-száznegyvenig fizetnek általában. Az ágyneműt? . . . A szálló adja.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Igen, természetesen, ők is mosatják . . . Hogy együtt m ennyibe kerül az ellátás? Havonta háromszázötvenbe. A kereset?</em><br /><em>- Átlagban két és félezer....</em><br /><em>A földszinten Peti László gondnokkal és Németh István politikai felelőssel beszélgetek. Azt mondják: a szabóság és a borbélyüzlet m ellett cipészműhelyt is szeretnének nyittatni, igény van rá. Jó lenne a tetőteraszt kiképezni, zuhanyozókkal, s nyugágyakkal felszerelni. Nem kerülne többe 80 ezernél. A bányászoknak sok napfény kell.</em><br /><em>Nagy problémát okoz a garázshiány. Autók és ötven-hatvan motor parkol mindennap a szálló előtt, s a rendőrség most betiltotta. Sajnos, akik tervezték, még nem gondoltak arra, hogy garázsra is szükség lesz a munkásszállásoknál.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>BE KELL VALLANI őszintén, sokan nem gondoltak erre, mint ahogyan arra sem: a hatvanas években így fognak élni bányász fiataljaink.</em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Gondolom elég egyértelmű, hogy ez egy propaganda írás, amely azt sugallta, gyertek uránbányásznak, jó körülmények várnak.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/07_1969_uranvaros_munkasszallo.jpg" alt="07_1969_uranvaros_munkasszallo.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="274" /></p>
<p style="text-align: justify;">Valóban ilyen csodálatos volt az ércbányász munkásszállón élni, kényelemben és luxus körülmények között ahol a legnagyobb gond az, hogy kevés a garázs?<br />Aki nem hiszi, járjon utána . . . . . .</p>
<p> </p>
<p> <span>Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</span></p>
<p> Fényképet forrrása: "Régi Pécs" fényképgyűjtemény</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F12%2F27%2Fegy_uranbanyaszrol_mesel_a_kepeslap%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F12%2F27%2Fegy_uranbanyaszrol_mesel_a_kepeslap%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F12%2F27%2Fegy_uranbanyaszrol_mesel_a_kepeslap%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az uránbányász képeslapja"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2023/12/27/egy_uranbanyaszrol_mesel_a_kepeslap#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/18284899" border="0" /></a><br /></p>
Uránváros
Történet
Bányászat
Városrész
Újságok
Érdekes_pécsi_történet
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/01_1962_pecs-ujmecsekalja-kepeslap_1.jpg
https://regipecs.blog.hu/2023/12/11/tessek_valasztani_egy_varoshazat
Tessék választani egy városházát
2023-12-11T14:44:47+01:00
2023-12-11T14:44:47+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: left;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Érdekes pécsi történet - Máshogy is kinézhetne?</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"><strong><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/epul_a_varoshaza_b_w.jpg" alt="epul_a_varoshaza_b_w.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="316" /></strong></span><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">1907-ben az épülő új városháza</span></strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Pécs belvárosában járva gyakran elsétálunk a városháza tekintélyes épület tömbje mellett. A belvárosi épületek közül kimagasodó óratornya a város több pontjáról is látható. Valószínűleg elfogult vagyok, de a pécsi három emeletes impozáns városháza a vidéki városok egyik legszebbje. Úgy is fogalmazhatok, hogy biztosan dobogós.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Máshogy is kinézhetne a városháza?</span> Egyértelműen igen a válasz. Az 1900-as évek elején kiírt pályázat tervei közül akár egy másik is győzhetett volna és ekkor egészen más látkép fogadna minket a Széchenyi téren és a Király utcában. <br />A pécsi városházák és a mai épület építéstörténetének ismertetése nem célom, csak a pályázatra érkezett terveket szeretném bemutatni. Ezek alapján mindenki maga döntse el, hogy a pályázat itészei jól döntöttek vagy sem. </p>
<p style="text-align: justify;">Amikor a régi városháza lebontásáról megszületett a döntés ..... de előtte csak nagyon röviden az előzményekről.</p>
<p style="text-align: justify;">- Az első városháza épülete 1698-ra készült el, ám az 1704-es "rácdúlás" következtében leégett.<br />- 1765-ben egy földszintes épületet emeltek, melyre 1772-ben emeletet húztak. <br />- 1834. április 15-én tartották az első közgyűlést, Piacsek József kivitelezésében épült fel a kétemeletes, klasszicista városháza.</p>
<p style="text-align: justify;">A város lakosságának nagyarányú növekedése következtében a felduzzadt közigazgatási szervezet hamar kinőtte az épületet. 1887-ben bővítésére írtak ki pályázatot. Ezzel elkezdődött a több mint húsz évig húzódó, botrányokkal tarkított új városháza építéstörténete. <br />Volt ebben a történetben sértődés, félreértés, türelmetlenség, miközben pályázókat versenyeztettek, készültek a tervek majd újabb tervek és még újabbak születtek.</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1887-ben bővítésére kiírt pályázatot, 1888. május 28-án bírálta el a zsűri.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1888_lechner_odon_es_partos_gyula_2.jpg" alt="1888_lechner_odon_es_partos_gyula_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="327" /><em><strong>01. Lechner Ödön és Pártos Gyula 1888-as terve</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1888_mutschenbacher_alajos_2.jpg" alt="1888_mutschenbacher_alajos_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="297" /><em><strong>02. Mutschenbacher Alajos 1888-as terve</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Mivel a bizottság egyik elképzelést sem találta jelentős változtatás nélkül kivitelezhetőnek, felszólították a két nyertes szerzőt egy újabb, szűkebb körű pályázatra. 1889 február végén lejárt felhívásra csak Lechnerék küldtek új terveket. De ez végül is nem valósult meg.</p>
<p style="text-align: justify;">Kíváncsi voltam, hogy az ismert városházával foglalkozó forrásokon felűl találok-e még valami plusz információt. Meglepetésemre találtam egy tervet amely egy amerikai építész szaklapban jelent meg ("American Architect and Building News" 1890 április 26.) . A városháza építéstörténetének szakavatott ismerője szerint ez valószínűleg a fent említett 1887-es pályázatra készült. A pályázaton hét építész indult, de eddig csak három neve volt ismert. Ezt a tervet pedig Rudolf Klotz készítette, akiről eddig nem tudtunk.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/old_city_hall_addition_project_funfkirchen_1890_ret1.jpg" alt="old_city_hall_addition_project_funfkirchen_1890_ret1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="332" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><em><strong>03. Old City Hall , Funfkirchen, Hungary, 1890, Herr Rudolf Klotz</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A régi klasszicista városháza épületének 1896. júliusában egy földszinti üzletben bekövetkezett robbanás adta meg a kegyelemdöfést. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1896_robbanas_a_szechenyi_teren_1896_01_ret.jpg" alt="1896_robbanas_a_szechenyi_teren_1896_01_ret.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="388" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ezekben az években az egyik elképzelés szerint a városháza épületét bővíteni kell. A városi főmérnök, Rauch János véleménye szerint a terméskőből épült falazat belső részében olyan sérülések keletkeztek, melyek következtében a falak alkalmatlanná váltak az átalakítás következtében fellépő nagyobb megterhelésre. </p>
<p style="text-align: justify;">1902. december 11-én a Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítőjében és a Vállalkozók Lapjában közzétett pályázati felhívás a jelenlegi városháza helyén építendő háromemeletes új épület tervrajzainak elkészítésére szólt. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Csaknem 50 tervező érdeklődött a feladat iránt.</span> A határidő lejártáig 17 pályamű érkezett a város címére.</p>
<p style="text-align: justify;">Helyezettek: - 1. díj. Alpár Ignác - 2. díj. Fischer és Scheer - 3. díj. Schlauch Imre</p>
<p style="text-align: justify;">A kiosztott díjak ellenére az 1903. április 20-án tartott közgyűlés mégsem bízta meg a nyertes Alpárt a részletes tervek elkészítésével. Botrányos történéseket után végül <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Lang Adolf győzelmével ért véget</span> a tervpályázati komédia, ő tervezte meg a városházát. </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Ilyen lett volna a városháza, ha az alábbi pályázatitervek közül kerül ki a győztes.</span></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/0_alpar_ignac_2_szechenyi_teri_homl_alternaiv.jpg" alt="0_alpar_ignac_2_szechenyi_teri_homl_alternaiv.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="500" /><em><strong>04. Alpár Ignác, Széchenyi téri homlokzati terve</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/0_fischer_es_scheer_2_tavlati_kep.jpg" alt="0_fischer_es_scheer_2_tavlati_kep.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="502" height="621" /><em><strong>05. Fischer és Scheer tervének távlati képe</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/0_fulopp_karoly_szechenyi_teri_homl.jpg" alt="0_fulopp_karoly_szechenyi_teri_homl.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="481" /><em><strong>06. Fülöpp Károly tervének Széchenyi téri homlokzata</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/0_karman_es_ullmann_szechenyi_teri_homl.jpg" alt="0_karman_es_ullmann_szechenyi_teri_homl.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="473" /><em><strong>07. Kármán és Ullmann pályázatának Széchenyi téri homlokzata</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"><em><strong><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/0_krausz_rezso_szechenyi_teri_tavlati_kep.jpg" alt="0_krausz_rezso_szechenyi_teri_tavlati_kep.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="308" /></strong></em><em><strong>08. Krausz Rezső tervének Széchenyi téri távlati képe</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><strong><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/0_lang_adolf_3_tavlati_kep.jpg" alt="0_lang_adolf_3_tavlati_kep.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></em><em><strong>09. Láng Adolf eredeti pályázatának távlati képe</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><strong><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/0_pilch_andor_szechenyi_teri_homl.jpg" alt="0_pilch_andor_szechenyi_teri_homl.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="458" /></strong></em><em><strong>10. Pilch Andor tervének Széchenyi téri homlokzata</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><strong><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/0_schlauch_imre_tervenek_szechenyi_teri_homl.jpg" alt="0_schlauch_imre_tervenek_szechenyi_teri_homl.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="623" /></strong></em><em><strong>11. Schlauch Imre tervének Széchenyi téri homlokzata</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><strong><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/0_strobl_miksa_szechenyi_teri_homl.jpg" alt="0_strobl_miksa_szechenyi_teri_homl.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="423" /></strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><strong>12. Strobl Miksa pályázatának Széchenyi téri homlokzata</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A mai városháza alapkő letétele 1905. október 6-án történt meg. Sok huza-vonával, de haladt az építkezés, a bokréta ünnepre 1906. április végén került sor.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/img_20170726_111138_az_uj_varoshaza_avatasa.jpg" alt="img_20170726_111138_az_uj_varoshaza_avatasa.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="344" /><em><strong>Elképzelt látkép az 1907. évi avatási ünnepségről <br /></strong>(egy kis hibával, akkor még nem járt a villamos)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ezután megkezdődött a határidő módosítások és kimagyarázkodások kálváriája. Végül is 1907. június 5-én megtörtént a városháza ünnepélyes felavatása.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/varoshaza_1910_elso_kepeslap_1600x.jpg" alt="varoshaza_1910_elso_kepeslap_1600x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="321" /></p>
<p style="text-align: justify;">Akit a városháza tervpályázatának részletes története érdekli olvassa el Pilkhoffer Mónika - A városháza tervpályázatai (1887-1903) című munkáját.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span>Gyürüs Lajos (Régi Pécs) </span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Felhasznált források: <br />Pilkhoffer Mónika - A városháza tervpályázatai (1887-1903) <br />Magyar pályázatok - A pécsi városháza tervpályázata, 1904. január <br />Magyar pályázatok - A pécsi városháza tervpályázata, 1904. május </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F12%2F11%2Ftessek_valasztani_egy_varoshazat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F12%2F11%2Ftessek_valasztani_egy_varoshazat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F12%2F11%2Ftessek_valasztani_egy_varoshazat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tessék választani egy városházát"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2023/12/11/tessek_valasztani_egy_varoshazat#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/18102970" border="0" /></a><br /></p>
Széchenyi_tér
Belváros
Építőipar
Városháza_tervek
Érdekes_pécsi_történet
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/epul_a_varoshaza_b_w.jpg
https://regipecs.blog.hu/2023/09/27/a_pecsi_bombaharang
A pécsi "bombaharang"
2023-09-27T16:35:27+02:00
2023-09-27T16:35:27+02:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Érdekes pécsi történet - Bombaharang</span></p>
<h3>"A halálvivő bombából a béke hírnökét csináltam"</h3>
<p style="text-align: justify;">Szürreális a gondolat ezt két tárgyat együtt említeni, mert hogyan kapcsolódhat egymáshoz a harang hangja mely az élet hangja és a halált hozó bomba.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/dsc09746_ret3_szenrajz-2.jpg" alt="dsc09746_ret3_szenrajz-2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="391" /><em><strong>A "bombaharang" (fotógrafika: Gyürüs Lajos)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Ez a história a maga nemében kuriózum</span> és a Pécs Megyeri Kertváros Szent Erzsébet plébániatemplom krónikájának első lapjain kiemelten szerepel. Ezt az érdekes, rendhagyó históriát a Megyeri Kertvárosi városrész és a templomának rövid építés történetével kell kezdeni.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az új városrész, a Megyeri Kertváros kialakulása.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Az építéseket egy átfogóbb, városi léptékű rendezési terv készítése előzte meg. Dörre Endre, Weichinger Károly és Kőszeghy Gyula voltak az 1928-ban kiírt urbanisztikai pályázat győztesei. A "Visnya" telep beépítési tervét Kőszeghy Gyula készítette. (Az alábbi rendezési terv eredetileg a <span class="span-layer selected">Pécsi </span><span class="span-layer selected"></span><span class="span-layer selected">Napló, </span><span class="span-layer selected"></span><span class="span-layer selected">1930.</span><span class="span-layer selected"></span><span class="span-layer selected">szeptember </span><span class="span-layer selected"></span><span class="span-layer selected">6.-i számában m</span><span class="span-layer selected">ellékletként jelent meg.</span>)</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/megyeri_kertvaros_terv_csgyk_fototar_2-3_ret.jpg" alt="megyeri_kertvaros_terv_csgyk_fototar_2-3_ret.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="275" /><strong>Kőszeghy Gyula rendezési terve (forrás: Csorba Győző Könyvtár)</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1930-ban elkezdődött az új városrész építése</span>. 1933-ig hetven lakóház épült meg, a 100. ház kivitelezése 1934 tavaszán zajlott. 1934-ben elfogytak a házhelyek, újabb területek parcellázására került sor.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kertvarosi_hazak_2.jpg" alt="kertvarosi_hazak_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="213" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Fejlődésnek indult a városrész,</span> 1940-ben Megyeri-kertvárosnak már ezer lakója van, <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">de nincs még templom a városrészben.</span><br />Az új városrész 3 kilométerre fekszik a várostól, így az itt lakó katolikusok igen messze esnek a legközelebbi plébánia templomtól és főleg a székesegyháztól, amelynek egyházközségi kötelékébe tartoznak.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Templom híján 1934-ben felépült temetőkápolnába jártak a hívek szentmisére (sokkal közelebb van mint a belváros).</span> A temetőkápolna azonban nem volt fűthető. Felmerült tehát annak igénye, hogy a megnövekedett városrész híveinek lelki gondozását önálló lelkészség létesítésével és új templom építésével oldják meg.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1940_templom_epul_kertvarosban_dunantul_1940_01.jpg" alt="1940_templom_epul_kertvarosban_dunantul_1940_01.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="112" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1940. január 21-én a Dunántúl c. újság beharangozta a templomépítést,</span> február 19-én összeült a templomépítő bizottság.</p>
<p style="text-align: justify;">Dr. Gosztonyi Gyula építészmérnök eredeti tervét 1941. augusztus 20-án fogadták el. Gosztonyi egyhajós, körüljárós szentéllyel, nyitott árkádos előcsarnokkal, <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">két toronnyal épült templomot tervezett.</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em></em></span></p>
<p style="text-align: justify;">A templom építése a második világháború alatt zajlott és ez alaposan megnehezítette a munkákat, mert egy háború alatti építkezést megszervezni, építőanyagot biztosítani csak nagy nehézségek árán lehetett megvalósítani.</p>
<p style="text-align: center;"><em><strong><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/dsc09737_alapko_megaldasa_1200x_1941_szept_21_ret2.jpg" alt="dsc09737_alapko_megaldasa_1200x_1941_szept_21_ret2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="281" /></strong></em><em><strong>A templom alapkő megáldása 1941. szeptember 21. </strong></em><br /><em><strong>(forrás: A plébániatemplom előterében látható fotó)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Az alapkövet ünnepélyes keretek között, a városi előkelőségek jelenlétében 1941. szeptember 21-én helyezte el és áldotta meg Lajos Gyula kanonok-plébános.</p>
<p style="text-align: justify;">A háború következményeinek hatására a templom első tervén változtatni kellett, egyes részletek kiépítését pedig elhalasztották. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/megyeri_kertvarosi_templom_terve_zsabokorszky.jpg" alt="megyeri_kertvarosi_templom_terve_zsabokorszky.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="263" /><em><strong>Az egy harangtoronnyal tervezett templom makettje egy képeslapon</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">1941-ben a pénzhiány miatti módosítások szerinti <span>az <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">egy toronnyal tervezett változat sem épülhetett fel.</span></span></p>
<p style="text-align: justify;">A falakat 1942-1943 között építették fel a tetővonalig, majd az épület tetőszerkezetét a következő évben készítették el.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A templom felszentelésre már a város szovjet megszállása alatt került sor.</span> Virág Ferenc megyéspüspök 1945. december 2-án áldotta meg a templomot.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kertvarosi_plebaniatemplom_epitese.jpg" alt="kertvarosi_plebaniatemplom_epitese.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="306" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><em><strong>A templom falai már állnak 1943-ban</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A világháború alatt - komoly nehézségek leküzdése árán - épült fel a templom. De a háború végével sem lett jobb a helyzet, még évekig anyaghiánnyal küzdött az ország. Ebben a helyzetben harangot öntetni vagy beszerezni lehetetlen volt.</p>
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az égből hullott alá a harang!</span></p>
<p style="text-align: justify;">Valóban így történt! 1944-ben már sűrűn húztak át a város fölött az amerikai bombázók, de szerencsére nem Pécs volt a céljuk. Pécs az egyetlen magyar város, amelyet a háború megkímélt. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Egy sérült Liberator ledobta bombaterhét a város szélén</span> Pécs és Mecsekalja-Cserkút között. Nem robbantak fel!</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A jó szándék és az ötletesség története.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Szendrő József MÁV pályaellenőr egy mezőn találta meg az egyik bombát. Értesítette a tűzszerészeket, akik hatástalanították a bombát. <br />dr. Jurányi György lelkész 1946-ban így mesélte el a történetet:<br /><em>"Valaki megtalálta és elhozta nekünk, hogy jó lesz-e harangnak. „Persze, hogy jó lesz" — mondtuk örömmel és mindjárt akadt valaki, aki elvállalta, hogy munkaidő után, szabad idejét feláldozva harangot készít a gyilkos fegyverből.</em><br /><em>Meg is csinálta. Sőt még a haranglábat is ő csinálta hulladék acéllemezekből."</em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Szendrő József ötlete volt, hogy bomba kúpjából készüljön el a harang, ki volt aki a harangot elkészítette?</span></p>
<p style="text-align: justify;">Részlet a helyi újság cikkéből:<br /><em>"Ekkor vesszük észre az érdeklődök középpontjában a szerényen szabadkozó mestert, aki a nagy munkát elvégezte. Meglepetéssel látjuk a kabátján a Magyar Kommunista Párt jelvényét. Dr. Jurányi bemutatja.</em><br /><em>- <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Ludvig Rudolf, aki nekünk ezt a szép harangot megcsinálta.</span></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1946_beke_hirnoket_csinaltam_harang_dunantulinaplo_1946_11_19.jpg" alt="1946_beke_hirnoket_csinaltam_harang_dunantulinaplo_1946_11_19.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="164" /><strong><em>Dunántúli Napló 1946 november 19.</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Beszélgetünk Ludvig elvtárssal.</em><br /><em>- Mikor kapta meg a bomba kúpját?</em><br /><em>- Körülbelül egy hónapja. Bevittem a Bőrgyárba, ahol dolgozom, és munkaidő után megcsináltam. Nagy örömet szerzett nekem ez a munka.</em><br /><em>- A haláltvívő bombából a béke hírnökét csináltam, hogy hangja elvigye az emberek szívébe a szeretet, az igazság, a béke </em><em>hitét.</em><br /><em>Azt mondjak, hogy a kommunisták meg akarják szüntetni a vallást, ellenségei az egyháznak, a papoknak. Mit szól ehhez elvtárs?</em><br /><em>- Ezt csak az ellenségei mondják."</em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;">A jó szándékú munkásember utolsó mondatában tévedett. Igaz nem szüntették meg a vallást, de csak ezután kezdődött el a papok meghurcolása és a szerzetesrendek betiltása. </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A templomnak nem volt harangtornya, de akkor hol helyezték el ideiglenesen a "bombaharangot"? </span></p>
<p style="text-align: justify;"><em>"A templom még nem készült el teljesen. Vakolatlan falak között fehér kertipadok, fonott székek, polgári lakások kiszakított darabjai várják a hívőket. A cementpadló kopár, még nem borítja szőnyeg A falakon a keresztút állomásain kívül más kép nincsen.</em><br /><em>De a bejárathoz közel barnásvörös haranglábon szürkére festett kis harang csüng. Mindenki kíváncsian és meghatottan nézi."</em> - írta a korabeli helyi újság.</p>
<p style="text-align: justify;">Hegesztő pisztollyal írt felírat a harangon "SZENT ERZSÉBET BÉKE HIRNÖKE 1946.”</p>
<p style="text-align: justify;">A harang történetéről az Uj Dunántúl c. helyi újság 1946 november 19.-i számában számolt be. Az újságcikk utolsó mondata - a későbbi események ismeretében - megdöbbentő. <br /><em>"Valahányszor a kertvárosi templomban imára kondul a harang, hirdetni fogja a kommunista munkás, dolgos lelkét." <br /></em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;">Napjainkban már tudjuk, hogy a háború utáni pár év, mely a hétköznapi élet változatlanságát sugallta, csak átmeneti volt. A régi boltok, cégek még működtek. A helyi újságban az addig megszokott tulajdonosok nevét olvashatták a reklámoknál, még nem történt meg az államosítás, az egyház látszólag szabadon működhetett, még nem tiltották be a szerzetesrendeket sem. </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A 300 kg-os "bombaharang" szolgálata 1949 őszéig tartott,</span> mivel a templom, a székesegyháztól egy Erdélyből származó, román feliratú harangot kapott. Az érces hangú "bombaharang" a padlásra került és feledésbe merült. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/dsc09750_a_bombaharang_ret_1200x.jpg" alt="dsc09750_a_bombaharang_ret_1200x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" /><em><strong>A bombából készült harang a templom előterében. <br />(fotógrafika: Gyürüs Lajos)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Hogyan került le a padlásról a "bombaharang"?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">1943. június 6.-án Pécs</span><span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> ősi városát nagyszabású e</span>gyházi ünnepség keretében felajánlották </span><b>Jézus szentséges</b><span> szívének (Ennek tudják be sokan, hogy Pécsett elkerülte a háború rombolása.). 2003-ban ezt az ünnepséget megismételték a Széchenyi téren.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Erre a 2003-as ünnepségre emlékezve mesélte Mayer Mihály püspök:</span><br /><em>"Az ünnep előtti héten eszembe jutott, hogy az 1943. évi felajánlásnak van tárgyi emléke - a "bombaharang". A templom padlásán megtalálták. Nagyon szennyezett és rozsdás állapotban volt. Letisztították, majd elszállították a Széchenyi téri ünnepségre."</em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kertvarosi_plebaniatemplom_google_streetview.jpg" alt="kertvarosi_plebaniatemplom_google_streetview.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="225" /><em><strong>A templom napjainkban.</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az ünnepség után kis ácsolt haranglábon a kertvárosi templom bejáratánál a belsőtérben kapott méltó helyet. Napjainkban is ott tekinthető meg.</span></p>
<p>Gyürüs Lajos (Régi Pécs) </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<h5 style="text-align: justify;"><em>Forrás: </em><br /><em>Pete József - A kertvárosi plébánia templom </em><br /><em>Dunántúli Napló 2004. 02. 28. </em><br /><em>Dunántúl 1940.01.21. - 1941.08.15. - 1941.09.19. </em><br /><em>Dunántúli Napló 1946.11.19. <br />Boros László a templomról szóló tanulmánya (2012)</em></h5>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F09%2F27%2Fa_pecsi_bombaharang%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F09%2F27%2Fa_pecsi_bombaharang%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F09%2F27%2Fa_pecsi_bombaharang%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A pécsi "bombaharang""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2023/09/27/a_pecsi_bombaharang#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/18221123" border="0" /></a><br /></p>
Kultúra
Történet
Kertváros
Templomok
Harang
Városrész
bombaharang
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/dsc09746_ret3_szenrajz-2.jpg
https://regipecs.blog.hu/2023/07/02/a_pecsi_minaret_es_egy_haranglab
A pécsi minaret és a harangláb
2023-07-02T16:45:50+02:00
2023-07-02T16:45:50+02:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;">A Jakováli Haszán pasa dzsámit és minaretet ábrázoló régi pécsi rajzokat nézegetve észrevettem, hogy <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">a minaret formája többször is megváltozott.</span> Nem volt felismerhetetlen, de a körerkély feletti kas és a süveg többször is átalakult.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_minaret_valtozasai.jpg" alt="_minaret_valtozasai.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="252" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Leginkább szembeötlő</span> változás a korabeli metszeteken, hogy a minaret körerkély feletti eredeti része eltűnt és egy harangláb került a helyére (középen látható minaret). <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Hogyan kerül egy harangláb a minaret körerkélyére? </span>Miért építették oda? <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Mikor és miért történtek a változások?</span> A válaszokat a dzsámi, a minaret és a mellette épült kórház történetének megismerésével együtt kaphatjuk meg.</p>
<p style="text-align: justify;">A pécsi Jakováli Haszán pasa dzsámi szerintem több tekintetben is érdekes törökkori emlék. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Ez Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt dzsámija melynek a minaretje is szinte érintetlenűl fennmaradt</span>. Érdekesség még, hogy a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">városfalon kívül épült fel</span>, a Szigeti városkapu közelében.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/szigeti_kapu_rekostukcios_rajza_gosztonyi_gyula_1024x.jpg" alt="szigeti_kapu_rekostukcios_rajza_gosztonyi_gyula_1024x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="267" /><strong><em>Szigeti kapu rekonstrukciós rajza (Gosztonyi Gyula 1943)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A dzsámi törökkori történetét javarészt homály fedi. Annyit azért tudunk, hogy a dzsámi körül, egy egész kis kolostor (tekije) negyed volt korániskolával, szerzetesi lakásokkal, saját temetővel és itt volt a hódoltság idejében a mevlevi kerengő dervisek legészakibb egyetlen kolostora.<br />A dzsámi az 1600-as évek elején 1620-1630 között épülhetett. Az biztos, hogy 1663-ban már állt. </p>
<p style="text-align: justify;">Mit tudunk az építtető pasáról?<br />A Jakováli ragadványnév a pasa jakovai kötődését mutatja. E néven két várost tartottak számon a birodalomban. Az egyik Koszovo nyugati részén fekszik (ma: Djakovica), a másik a Dráván túli Eszék-Baranya megyében volt, magyarul Diakovárnak hívták, mai neve: Djakovo. Több bizonyíték is arra mutat, hogy <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Haszan a Koszovoi Djakovica településről nyerte ragadványnevét, s még az sem kizárt, hogy éppen itt született.</span></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1700_-as_evek_elejen_a_jakoval_hasszan_pasa_dzsami_ret2.jpg" alt="1700_-as_evek_elejen_a_jakoval_hasszan_pasa_dzsami_ret2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="644" /><em><strong>1700 -as évek elején készült rajz (eredeti kas, fakorláttal)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A dzsámi 1686-ban keresztény kézre került</span>. Thüngen ezredes a ferenceseknek ajánlotta fel, akik mégis inkább a városfalon belül álló ingatlanuk mellett döntöttek. Ezek után közel harminc évig nem használta senki.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A dzsámiban Nesselrode püspök végeztetett átalakításokat</span>, de ezek a munkák szerencsére nem érintették dzsámi lényegi szerkezetét. Kívülről barokkosította, belül énekkarzatot építtetett. 1703-ban dzsámiból átalakított kórháztemplomot Nepomuki Szent Jánosnak szentelte fel a püspök.<br />Nesselrode gróf pécsi püspök 1714-ben szerény kis földszintes épületet emelt elaggott öregek és betegek számára (dzsámi északi oldalán). Ekkor bontották le a dzsámi előcsarnokát.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1700_-as_evek_elejen_a_minaret_fa_korlattal.jpg" alt="1700_-as_evek_elejen_a_minaret_fa_korlattal.jpg" class="imgnotext" width="300" height="398" /><strong><em>1700 körül a kas fakorláttal</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A körerkély eredeti török áttört kőkorlátja helyén fából ácsolt mellvédkorlátot láthatunk. Sajnos arról nincs tudomásunk, hogy az eredeti török kőkorláttal mi történt (leomlott, lebontották)? Az ácsolt fakorlát látszólag még az eredeti török felsőrészt öleli körbe, de mintha a szokásos karcsú és magas felső rész (petek) alacsonyabb lenne (Az épület kutatás közben a kövek közül előkerült a minaret hiányzó toronyvégződésének csaknem 80 százaléka, valószínűleg valóban magasabb volt a minaret).</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az 1700-as évek elején villámcsapás éri a minaretet, s a körerkély feletti süveges része leomlik.</span> A leomlott felsőész helyére haranglábat tesznek és ekkor kap vaspálcás korlátot a körerkély. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Itt a válasz arra a kérdésre hogyan került egy harangláb a minaret felsőrészére. </span></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/pecs_acelmetszet_1856-60_l_rohbock_reszlet-1.jpg" alt="pecs_acelmetszet_1856-60_l_rohbock_reszlet-1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="297" height="293" /><em><strong>1857-ben a körerkély felett harangláb Ludwig Rohbock acélmetszetén. </strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Komolyabb átalakításokra Berényi Zsigmond püspöksége idején került sor, ekkor öntötték a kápolna két harangját (1743, 1746) is, a püspök címere pedig megjelent a kórház kapuja felett. Talán arról kevesen tudnak, hogy a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">minaret sokáig harangtorony volt és három harang is lakott benne.</span> Ezek érthető módon kis méretű harangok voltak.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1800_-as_evek_1_elso_feleben_janovali_hasszan_dzsami_greguss_janos_rajza_2.JPG" alt="1800_-as_evek_1_elso_feleben_janovali_hasszan_dzsami_greguss_janos_rajza_2.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="453" height="337" /><strong><em>1800 -as évek első felében Janováli Hasszán dzsámi Greguss János rajza</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Mint a fenti Greguss János rajzon látható a minaret mellé egy épületet toldottak, ez szolgált a kápolna kórusa gyanánt és erről az énekkarzatról nyitottak egy ajtót, ami a minaret lépcsőjéhez vezetett.</p>
<p style="text-align: justify;">Még további érdekesség a harangokkal kapcsolatban, hogy egy 1916-os újsághírből tudhatjuk, hogy ekkor három harang van a minaretben. Az újságcikk címe már sejteti a harangok sorsát: "A hadbavonult pécsi harangok". A kórházi kápolna minaretjében egymás felett függő három harang közül kettőt vittek el, mind a két harang a pécsi Ruepprecht-testvérek öntötték.<br />A minaret megmaradt harangja az 1920-as évek folyamán lezuhant, megrepedt, ennek ellenére visszahelyezték, és tovább használták. Cseréje csak 1935 karácsonyára valósult meg. Az új 45 kilogrammos harangot a budapesti Slezák cég készítette. Mivel napjainkban már nincs harang a minaretben, felmerül a kérdés mikor távolították el a harangot? Sajnos erről nem találtam információt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/pecs_acelmetszet_1856-60_l_rohbock_00_cut.jpg" alt="pecs_acelmetszet_1856-60_l_rohbock_00_cut.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="310" height="412" /><em><strong>Pécs dzsámi, acélmetszet 1857 L. Rohbock</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">1858-ban a dzsámit a déli oldalról is körül építik, felépült a pécsi Rudolfinum árvaház. 1869-ben a régi kórház épületet két emeletesre magasítják, úgy, hogy a kis kórházkápolna végleg elveszti önálló épület benyomását s minaretje is a kórház gazdasági udvarán méltatlan környezetbe kerül.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1873_dzsami_es_a_korhaz_ret3.jpg" alt="1873_dzsami_es_a_korhaz_ret3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="476" height="260" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><em><strong>A dzsámi és a kórház 1873-ban készült fényképen <br />(Felvétel a régi tűzoltóság irányából, jobbra a Kórház tér)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Valószínűleg már az 1880-as években megszületett Pécs szabad kir. város döntése, hogy egyetlen minaretjének eredeti állapotát visszaállítják</span> (a tervrajzon 1887-es dátum olvasható). A körerkély lépcsőháza felett kiemelkedő félkörös ajtónyílású alacsony kasát és betonsüvegét Schultz Ferenc építész restaurálta. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A kivitelezés 1895-ben valósult meg</span> (napjainkban ezt látjuk).</p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1887_a_minarat_helyre_allitasi_terve_kivitelezes_1895.jpg" alt="1887_a_minarat_helyre_allitasi_terve_kivitelezes_1895.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="329" height="1052" /><strong><em>Schultz Ferenc építész körerkély feletti kas és a süveg rekonstrukciós terve.</em></strong> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A minaret restaurálása után továbbra is kórházkápolnaként funkcionált az egykori dzsámi.</span> 1924-től a városi közkórház a Pécsre költöző Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati és Szemészeti Klinikája lett. A kórház épületére 1924-ben ismét egy újabb emelet került, ekkor alakult ki a napjainkban is látható három emeletes tömbje. A környéken hajdan kiemelkedő dzsámi és minaret így egy összefüggő épületlánc legkisebb, alig észrevehető elemévé változott.</p>
<p style="text-align: justify;">A kórház kápolna újabb korszaka nem tartott sokáig. 1950-ben az apácákat elhurcolták, <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1951-ben pedig műemlékké nyilvánították az épületet. </span></p>
<p style="text-align: justify;">Az 1956-1961-es évek gyökeres változást hoztak a dzsámi vonatkozásában. Megindult hazánk legépebben maradt mohamedán templomának helyreállítása. Ekkor a Rudolfinum öleléséből sikerült kiszabadítani a dzsámit (déli oldal) és így ma már három eredeti homlokzata áll előttünk. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1961_munka_a_minatret_tornyaban.jpg" alt="1961_munka_a_minatret_tornyaban.jpg" class="imgnotext" width="318" height="483" /><strong><em>A dzsámi és a minaret kereszteket lefűrészeltették (Fotó forrása: Besenczi Zsolt)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Pécsett megszokott látvány volt mind a két dzsámi kupoláján a török félhold és felette a katolikus kereszt látványa. Mai magyarázat szerint a kettős szimbólum jelentése, hogy jól megfér egymás mellett a két vallás. Tudomásom szerint eredetileg az egyház ezzel szerette volna kifejezni, hogy a kereszt leigázta a félholdat.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1966_dzsami_atepitesi_munkak.jpg" alt="1966_dzsami_atepitesi_munkak.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="379" /><em><strong>Zajlik a dzsámi kupolájának a rekonstrukciója. <br />(Fotó forrása: Baráth Endre / fortepan</strong></em><em><strong>)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A végére még egy kis érdekesség:</p>
<p style="text-align: justify;">A kereszt eltávolítása - a múzeum berendezési tárgyait ajándékozó - török kormány kérése volt, mivel a dzsámi nemcsak múzeumként, hanem imaházként is szolgál illetve - ha jól értesültem - már csak szolgált. Egyes információk szerint nem is lenne alkalmas imádkozásra, ehhez szükséges infrastruktúra hiányzik. Ebben a témában nem kutattam tovább, de arra találtam bizonyítékot, hogy 1996 -ban az amerikai muszlim katonák használták. (békefenntartó IFOR / SFOR katonák).</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1996_febr_21_amerikai_muszlim_katonak_imadkoznak_a_jakovali_hassan_dzsamiban_big.jpg" alt="1996_febr_21_amerikai_muszlim_katonak_imadkoznak_a_jakovali_hassan_dzsamiban_big.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="264" /><em><strong>Amerikai muszlim katonák imádkoznak <br />( Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI (1996.02.21.) )</strong></em></p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/dsc09615_2000x.JPG" alt="dsc09615_2000x.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" /><em><strong>Egy napjainkban készült közelikép (Fotó: Gyürüs Lajos - Régi Pécs)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span>Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<h5 style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Felhasznált források:</span><br /><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Molnár József (1968) - A Jakovális Hasszan dzsámi</span><br /><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Katolikus Szemle (1916) - Polgár Iván: Török egyházi műemlékeink</span><br /><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Sudár Balázs - Ki volt Jakováli Haszan pasa?</span><br /><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Műemlékvédelem, 1961 - Péczely Béla: Jakováli Hasszán pécsi dzsámija</span><br /><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Dunántúli Napló arvhívum</span><br /><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Dr. Schmelczer-Pohánka Éva - Az egykori katolikus kórházkápolna históriája</span><br /><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Nazan ŞAHİN: Yakovalı Hasan Paşa Ve Peçuy’daki Külliyesi (Yakováli Haszan Pasa és komplexuma Pécsen)</span><br /><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Dunántúl, 1916. október - A hadbavonult pécsi harangok</span><br /><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Sudár Balázs - Jakováli Haszan pasa dzsámija Pécsen</span><br /><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Molnár József - A Jakováli Hasszán dzsámi</span><br /><span style="font-family: 'book antiqua', palatino, serif;">Gerő Győző - Pécs török műemlékei</span></h5>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F07%2F02%2Fa_pecsi_minaret_es_egy_haranglab%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F07%2F02%2Fa_pecsi_minaret_es_egy_haranglab%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F07%2F02%2Fa_pecsi_minaret_es_egy_haranglab%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A pécsi minaret és a harangláb"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2023/07/02/a_pecsi_minaret_es_egy_haranglab#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/18134934" border="0" /></a><br /></p>
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_minaret_valtozasai.jpg
https://regipecs.blog.hu/2023/01/27/eskuvo_a_pecsi_gettoban
Esküvő a pécsi gettóban
2023-01-27T16:26:48+01:00
2023-01-27T16:26:48+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Megemlékezés a pécsi gettóról a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Egy 2018-as írásomban röviden meséltem egy különleges megható történetről, mely a holokauszt ideje alatt esett meg a pécsi MÁV bérházban azaz a pécsi gettóban.</p>
<p style="text-align: justify;">A pécsi zsidók kényszerlakhelyre költöztetését egy 1944. április végi határozatban rendelték el, május 8-án pedig meg is kezdődött a mai MÁV-bérház alig két hétig tartó gettóvá alakítása. A határidő többszöri módosítását követően végül 1944. május 20-án, szombaton este zárták le a gettót.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/pecsi_naplo_1944_majus_5_color.jpg" alt="pecsi_naplo_1944_majus_5_color.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="450" height="511" /></p>
<p style="text-align: justify;">Sokan úgy tudják, hogy a MÁV bérház volt a gettó, de ennél nagyobb területen volt. A MÁV bérháztól nyugati irányba, a báró Bánífy Dezső (Mártírok), a Vas Gereben utca, Kassa utca által határolt terület is ide tartozott. Ez azt jelentette, hogy a területen volt valamennyi lakásból kiköltöztették az eredeti lakókat.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/az_alabbi_formanyomtatvanyt_nevre_szoloan_kitoltve_a_gettonak_kijelolt_teruleten_lako_keresztenyek_kaptak_meg.jpg" alt="az_alabbi_formanyomtatvanyt_nevre_szoloan_kitoltve_a_gettonak_kijelolt_teruleten_lako_keresztenyek_kaptak_meg.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="440" height="469" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><strong><em>Ilyen formanyomtatványt névre szólóan kitöltve </em></strong><br /><strong><em>a gettónak kijelölt területen lakó keresztények kapták meg</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ez 50 családi házat és a 90 lakásos MÁV-bérházat foglalta magába. A "zárt terület" kijelölése után a városi hatóság felszólította az ott lakókat a házaik és lakásaik május 15-ig való kiürítésére, és az igények felmérésével kiutalta nekik a volt zsidó lakásokat.</p>
<p style="text-align: justify;">A gettóban az élet kínkeserves volt, hiszen több ezer ember zsúfolódott össze, ott ahol csak százaknak jutott volna megfelelő hely. A helyi újságban 3.400 zsidóről írnak, de a gettó létszáma a fennállása ideje alatt valójában 2700-2800 fő között mozgott.</p>
<p style="text-align: justify;">Hogy lehet így élni? Elképzelhetetlen a normális élet egy ilyen helyen. De mégis, egy hihetetlen ritka esemény történt meg a gettó falai között, talán magyarországi gettóban nem is történt ilyen máshol.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/03_1944_eskuv_a_pecsi_gettoban_1.jpg" alt="03_1944_eskuv_a_pecsi_gettoban_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="339" /><strong><em>Jobbra a menyasszony Scheidler Magda és mögötte a vőlegény, Korda Sándor.</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Kiss István - Esküvő a gettóban című cikkében olvasható a fényképen látható személyekről egy-két adat.<br /><em>"Jobboldalon ül a mennyasszony, Scheidler Magda virágcsokorral a kezében. A fülemig ért a szám a boldogságtól, mesélte később. Mögötte áll férje, és tőle részben takarva, csak a feje látszik, az öccse, Gyurka. A közöttük álló asszony kihajtott sötét ingben az édesanyja. A középen ülő büszke tartású úr Ernster Géza, a híres pécsi főkántor, a New York-i Metropolitan Opera volt basszistájának, Ernster Dezsőnek az édesapja. Mellette a "kisrabbi", dr. Krémer Móric ül. A pécsi főrabbi, dr. Wallenstein Zoltán (1898–1944) ez időben Budapesten feküdt halálos betegen. A képen szereplők közül a balszélen látható fiatal pár, valamint a Korda házaspár élte túl a sorsát."</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Mi történt a két "főszereplővel"? Erről Kiss István az alábbiakban számolt be.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>"A deportálást átélt kevesek közt, akik Pécsre visszatértek, voltak a Scheidler nôvérek. Magda itt találkozott megint a férjével. A belvárosi József utcában laktak, majd 1948-ban alijáztak.<br />A háború után számos pécsi zsidó került Netanyába. Még az új évezredben is sok magyar szót lehetett hallani. Élénk társadalmi és kulturális élet folyt a városban. Itt, Netanyán ismerkedtem meg 2008-ban Kordáné Scheidler Magdával az ugyancsak pécsi Lantos Tibor kilencvenedik születésnapján. (Egyike volt a Korda Sándorral Szovjetunióból hazatért hét munkaszolgálatosnak.) Magda ekkor már a nyolcvanas évei második felében járt. Férjét egy évvel korábban temette (2007-ben). Törékeny, finoman elegáns hölgy volt."</em></p>
<p style="text-align: justify;">Egy kis magyarázat: <br />- <strong>alijázás </strong><strong>jelentése</strong>. zsidó származásúak bevándorlása, letelepedése Izrael államban <br />- <strong>Netanya</strong> vagy Netánja (héberül: נתניה ) város Izraelben, a Földközi-tenger partján, Tel-Avivtól kb. 30 km-re északra.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span>Gyürüs Lajos (Régi Pécs) </span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span>Felhasznált források:<br />- Kiss Iván - Esküvő a gettóban<br />- United States Holocaust Memorial Museum<br />- Arcanum Digitális Tudománytár</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F01%2F27%2Feskuvo_a_pecsi_gettoban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F01%2F27%2Feskuvo_a_pecsi_gettoban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F01%2F27%2Feskuvo_a_pecsi_gettoban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Esküvő a pécsi gettóban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2023/01/27/eskuvo_a_pecsi_gettoban#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/18035490" border="0" /></a><br /></p>
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/pecsi_naplo_1944_majus_5_color.jpg
https://regipecs.blog.hu/2023/01/16/halalugras_a_toronybol_az_elso_pecsi_ejtoernyos_ugras
Halálugrás a toronyból (az első pécsi ejtőernyős ugrás)
2023-01-16T15:20:25+01:00
2023-01-16T15:20:25+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;">Évszázadokra – sőt talán ősidőkre – nyúlik vissza az embernek az a vágya, hogy madarak módjára uralja a levegőt. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">De most nem a repülőgépekről, hanem egy nagyon emlékezetes első pécsi ejtőernyős ugrásról lesz szó, </span>mely szintén a levegő meghódításának egyik eszköze.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_parachute_egyetem_tornya_3.jpg" alt="_parachute_egyetem_tornya_3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="249" /><strong><em>A kép illusztráció (Grafika: Gyürüs Lajos)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az első írásos feljegyzés Kínából származik az ejtőernyő használatáról, amely szerint Fokien császár koronázási ünnepségét 1306-ban „ejtőernyővel” történt ugrások tették emlékezetesebbé. <br />Az első ejtőernyőre utaló vázlatot és néhány soros feljegyzést a híres polihisztor Leonardo da Vinci készítette 1495-ben.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/parachute-leonardo-da-vinci_1485.jpg" alt="parachute-leonardo-da-vinci_1485.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="252" height="299" /><strong><em>Leonardo da Vinci ejtőernyőterve (1485)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1945 előtt hazánkban a klasszikus értelemben vett, széles körűen szervezett és elterjedt polgári ejtőernyőzésről, sportejtőernyőzésről nem beszélhetünk.</span> Az ejtőernyő, az ejtőernyős ugrás a kezdetekben látványosságnak, vakmerő emberek bemutatójának, <span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">halálugrásának számított,</span> sokszor így is reklámozták a repülőnapokon a közönség figyelmének felkeltésére.</span></p>
<p style="text-align: justify;">1905 júniusában a német Käthe Paulus látványos bemutatóugrásokat hajtott végre a főváros különböző helyein felbocsájtott kötött, gázléggömb kosarából.<br />Az első világháború során hamarosan a megfigyelő léggömbök személyzetének meghatározó mentőeszközévé vált az ejtőernyő. Fennmaradt adatok szerint az első világháború alatt 177 alkalommal használtak ejtőernyőt.<br />Természetesen erre az időre már jó néhány cég megfelelő minőségű, viszonylag biztonságosan működő ejtőernyőt tudott gyártani.<br />Csupán egy feljegyzés említi, hogy 1919-ben Szegeden „ejtőernyős iskolát” szerveztek. Ezen az iskolán Kovács Endre repülő főhadnagy ugrást is hajtott végre, ami minden bizonnyal az első gyakorló ugrás volt Magyarországon. <br />A következő évben, 1920 november 7-én a Rákosmezőn rendezett repülőnapon, Kovács Endre főhadnagy ismét ugrott, mégpedig 2000 méterről egy Phönix típusú postarepülőgépből kisméretű pilótaernyővel, tartalék ernyő nélkül.</p>
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1924-ben újabb név tűnik fel a magyar ejtőernyőzésben, Korányi Leonard Zoltán.</span> <br /><span>Friss Ujság, 1924. május 15.-én írta:</span></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1924_05_15_leugro_koranyi_zoltan_frissujsag.jpg" alt="1924_05_15_leugro_koranyi_zoltan_frissujsag.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="145" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1924 Novemberben Pécsett Korányi Leonard Zoltán egy toronyból végzett „halálugrást” ejtőernyőjével,</span> nagyszámú nézőközönség előtt. <br /><span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Első Bázis ugrás?</span> Minden esetre az biztos, hogy <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Pécsett ez volt az első ejtőernyős ugrás.</span></span><br />Ejtőernyős ugrás hallatán általában egy repülő gépből történő ugrás jut az eszünkbe, de ez talán mégis <span>bázisugrás volt?</span> (A fogalom természetesen 1924-ben még nem volt ismert.) <br />De mi a bázis ugrás: <span>A bázisugrás során az ejtőernyős</span><span> <strong>épületről,</strong> hídról, magas kiálló szikláról ugrik le.</span> "Hivatalosan" korunk első bázisugrása 1978-ban egy 915 méter magas szikláról történő ugrás volt.</p>
<p><span>Korányi Zoltán pécsi ejtőernyős ugrásának története:</span></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1924_11_07_vilagszenzacio_pecsilapok.jpg" alt="1924_11_07_vilagszenzacio_pecsilapok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="189" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A Pécsi Lapok beharangozója így szólt</span> (részletek): <br /><em><span>"Az ejtőernyő eredetileg mentőeszköz, mellyel - főleg háború alatt - a kigyulladt repülőgépből a bennülők kiugranak, hogy az amúgy is pusztuló gépet magára hagyva, megmentsék a saját életüket. Leginkább azonban a világháború alatt fejlődött és forrt ki mai tökéletes formájában. Nekünk azonban, sajnos, nem maradt a háborúból egy sem, mert az antant a többi katonai repülőanyaggal együtt elpusztította mindet. Korányi ezt az ernyőjét Párisból hozatta a Jean Ors cégtől. Az anyaga 60 méter japán selyem, mely egy nád-karikavázat ölel körül. A repülőgépre felszerelve egy kis tokban van az egész rejtve, ahonnan kirántva, 30 méter esés után teljesen szétnyílik és lebegve, sértetlenül hozza le utasát. Most azonban egész újszerű mutatvánnyal foglalkozik Korányi. Nem repülőgépből, hanem egy magas, a földön nyugvó pontról ugrik le. Ugyanazt az ejtőernyőt használja, csak külön erre a célra preparálva. Az ilyen, tornyokról végzett leugrásnak az az előnye a közönség szempontjából, hogy míg a repülőgépnél oly magasan történik a produkció, hogy csak a lefelé lebegő pilótát látjuk, addig itt az ugrás maga is, és az egész mutatvány közel a szemünk előtt játszódik le."</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1924. november 4.-én kedden Korányi Leonard Zoltán a világszerte ismert ejtőernyőugró kedden Pécsre érkezett,</span> hogy terepszemlét tartson.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Korányi eredeti terve az volt, hogy a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Király utcában a Városháza tornyából ugrik le.</span> A látványosság bemutatására engedélyt is kért a várostól, amely a következő tanácsülésen foglalkozott a kérelemmel.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1920-s_kiraly_utca_es_varoshaza.jpg" alt="1920-s_kiraly_utca_es_varoshaza.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="285" height="400" /><strong><em>Király utca az 1920-as években és a tervezett ugrás helye</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem hajlandó a forgalmas Király-utcán a villamos közlekedést felfüggeszteni,</span> de közbiztonsági szempontból sem tartotta az engedélyt megadhatónak a villamos vezetékek és ennek a városház falához támaszkodó tartó drótjainak egymáshoz való közelsége miatt. Jól döntött a tanács?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A város vezetés döntésének bölcsességét</span> egy nemsokkal később bekövetkezett <span>székesfehérvári baleset bizonyította be.</span> Erről az újságok így számoltak be:</p>
<p style="text-align: justify;"><em><span>"Hosszas előkészülődés után az artista egy hirtelen lendülettel kiugrott a templomtorony ablakból. Az ejtőernyő felpuffadt és Korányi hegyes szög alatt hullani kezdett a magasból. A nagy nekilendülés miatt alaposan himbálózott s nekivágódott az egyik épület falának az ernyő pedig beleakadt a telefonvezetékbe. Az artista néhány percig ég és föld között libegett, úgy lógott a dróton, mint egy megakadt sürgöny, végül is a drót unta meg - elszakadt, Korányi pedig zuhanni kezdett. Az utcán álló közönségen erőt vett ekkor a pánik, mert senki sem tudta, hogy hova fog esni az artista s a megriadt közönség szétfutva bedöntötte az Otthon kávéház kerítését. Korányi végre földet ért, megkönnyebbűlten lélegzett fel. Csak akkor szomorodott el, amikor megtudta, hogy az alig négymillió korona bevételből neki kell helyreállítania az eltépett huzalokat és a ledöntött kerítést."</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">De térjünk vissza a pécsi eseményekhez.</span> Mivel a Király utcai ugrásra Korányi nem kapott engedélyt az Erzsébet tudományegyetem (Rákóczi út) rektori hivatalához fordult, engedélyezzék az egyetem tornyáról való leugrást.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_parachute_egyetem_tornya_2.jpg" alt="_parachute_egyetem_tornya_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="245" /><em><strong>Az egyetem tornyából ugrott le Korányi Leonard Zoltán (a kép illusztráció)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Tehát Korányi Leonard Zoltán eredeti terve kissé módosult. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A városháza tornyának erkélye helyett az Erzsébet egyetemet szemelte ki.</span> Hatalmas épület ez is, melynek közepéből méltóságteljesen emelkedik ki a széles, impozáns torony.</p>
<p style="text-align: justify;">Korányi Leonard Zoltán nagy érdeklődést ígérő mutatványának hírére <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">vasárnap délután igen nagy számú közönség gyűlt össze az egyetem épülete előtt.</span> Elmúlt a 4 óra, majd az 5 óra is, de az ugrás még nem történt meg. A közönség már türelmetlenkedett, de csak annyi történt, hogy felhúzták a toronyba az ejtőernyőt, de még eközben is hiba történt, megakadt az épület párkányában. Közben kiderült, hogy az egyetem épülete előtti villanyvezetéket elfelejtették lekapcsolni a hálózatról. De közben besötétedett, ezért fél 6 óra felé közölték a már közel két órája fagyoskodók nézőkkel, hogy<span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"> a mutatvány ma elmarad, hétfőn délután 4 órakor lesz bepótolva.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">De hogyan lehetséges ilyen kis magasságból az ejtőernyős ugrás?</span> Kinyílik időben a selyemernyő? A korabeli újság elmagyarázta: <br /><em>"A torony erkélyéről egy 12 méter hosszú létra mered az ég felé, melynek felső végére lesz fűzve a selyemkolosszus, az ejtőernyő. Egy-két vékony szál zsineg fűzi a létrához, mely oly erős, hogy a selyem súlyát elbírja, amint azonban mestere a tornyot elhagyja, tehát súlyával ránehezedik a derekára erősített övezettel egybekötött zsinegekre, melyek a selyembe vannak fűzve, automatikusan elszakítja az ernyő tartózsinegecskéjét és két méteres szabadesés után a vakitófehér selyemernyő teljesen szétbomlik, megtapad a levegőben és a vakmerő ember megnyugodva, lebegve közeledik a föld felé."</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Hétfő délután négy órakor a szenzációsnak ígérkező mutatvány megtekintésére is rengeteg néző gyűlt össze.</span> Ezen a napon már nem szedtek belépődíjat. Várakozással telt el egy negyed óra, de végül történt már valami az egyetem tornyában: Az újságok így számoltak be a halálugrásról:</p>
<p style="text-align: justify;"><span><em>"Negyed 5 óra tájban az egyetem központi épületének tornyán megjelent Korányi. Idegizgató volt, amikor a torony korlátját átlépve mintegy negyed óráig készülődött a keskeny párkányzaton. Végre fél 5 óra után néhány perccel elugrott. Az ugrás következtében a létrán kitolt fehér selyemernyő elszakadt a létrától, azonnal szétnyílt és Korányi közvetlen a főbejárat előtt földet ért. Az egész mutatvány egy pillanat műve volt. A szerencsés leugrást lelkesen megéljenezte a közönség, amely tegnap a becsapástól tartva pisszegett, fütyült és szinte már fenyegető magatartást tanúsított. A mentők is kivonultak, de semmi dolguk nem akadt."</em></span></p>
<p style="text-align: justify;">Nem mindenki örült ennek a látványosságnak. A pécsi "halálugrást" követő napokban <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">a </span><span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Mohácsi Hírlap fanyalgó és kötekedő írásban számolt be a pécsi eseményről.</span> Az újságíró lényegében értelmetlennek találta az ejtőernyős bemutatót.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><em>"Lehet, hogy ítéletünk sem nem jogos, sem méltányos, de Korányi úr istenkisértő produkciójában nem találjuk meg sem a célt, sem a morális értéket. Hogy valaki léghajózzék ott még lehet találni okot és célt, de, hogy a toronytetejéről csináljon nyaktörő szaltókat, az már semmi célt sem szolgál." </em></span><span><br /><em><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A cikk írója még az 1920-as évek gazdasági válságát is belekeverte</span> az ugrásról szóló írásának mondanivalójába: </em><br /></span><span><em>"Ha a hús, cukor, tej, zsír, fa, szén és textiláru árának esésére konstruálna ön Korányi úr ilyen ejtőernyőket, emléke áldottabb volna, mint nagynevű miniszter névrokonáé."</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><em>A fenti az ejtőernyősugrást kritizáló megjegyzés ellenére, Korányi Leonard Zoltán még több városban tartott, ehhez hasonló bemutató ugrást. </em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"><em>De egy biztos, hogy 1924. november 10. Pécs helytörténetének egy fontos dátuma, mert ezen a napon volt városunkban az első pécsi ejtőernyős ugrás. </em></span></p>
<p> </p>
<p> <span>Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</span></p>
<p> </p>
<p>Felhasznált irodalom: <br />Korabeli újságok (Friss Újság, Dunántúl, Pécsi Lapok, Mohácsi Hírlap) <br />Boda József - Ejtőernyősök<br />Ejtőernyősök a magyar ejtőernyőzés története (TOP GUN 53)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F01%2F16%2Fhalalugras_a_toronybol_az_elso_pecsi_ejtoernyos_ugras%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F01%2F16%2Fhalalugras_a_toronybol_az_elso_pecsi_ejtoernyos_ugras%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2023%2F01%2F16%2Fhalalugras_a_toronybol_az_elso_pecsi_ejtoernyos_ugras%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Halálugrás a toronyból (az első pécsi ejtőernyős ugrás)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2023/01/16/halalugras_a_toronybol_az_elso_pecsi_ejtoernyos_ugras#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/18027504" border="0" /></a><br /></p>
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_parachute_egyetem_tornya_3.jpg
https://regipecs.blog.hu/2022/12/19/setateri_vizlepcso_kronikaja
Sétatéri vízlépcső krónikája
2022-12-19T15:26:19+01:00
2022-12-19T15:26:19+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Építéstől a bontásig</span></p>
<p style="text-align: justify;">A Szent István téri (alsó sétatéri) egykor volt vízlépcső fényképe mindig nagy sikerre számíthat egy facebook posztban. Sokan nosztalgiáznak Pécs valamikori büszkeségéről a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Székesegyházunk tengelyébe tervezett kaszkádról, a lépcsős medencékből csobogó látványos vízlépcsőről. </span></p>
<p style="text-align: justify;">Legtöbbünkből értetlenséget vált ki, az a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">szomorú tény, hogy lebontották.</span> Elkerülhetetlen volt a bontás? Lehet, hogy lett volna más megoldás is. Mikor előkerült az Ókeresztény mauzóleum még akkor is lett volna kompromisszumos megoldás?</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1961-1963_1936_-ban_epult_vizlepcso_1962-ben.jpg" alt="1961-1963_1936_-ban_epult_vizlepcso_1962-ben.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="490" /><em><strong>1962-ben a működő látványos vízlépcső</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Egy kis helytörténeti előzmény.</span><br />Az 1800-as években városunk szinte minden akkori terén piac vagy vásár működött. A pécsi vásárterek szakosodtak, így az alsó sétatéren működött a Búzapiac és az Edénypiac. <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A felső sétatér és az alsó sétatér rendezése már az 1800-as évek elején felvetődött.</span> A felső sétatér rendbe tétele, a két fasor között kialakított sétánnyal kezdődött el. Az 1860-as években már itt sétáltak a városi polgárok, ez volt Pécs első aránylag rendezett zöld területe, bár ekkor még a tér alsó felén ott volt a Búzapiac.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1865_kataszteri_terkep_reszlet_scitovszky_ter.jpg" alt="1865_kataszteri_terkep_reszlet_scitovszky_ter.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="313" /><em><strong>1865. évi kataszteri térkép részlete - Scitovszky tér (Szent István tér)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A térkép szerint a felső sétatéri fasor már létezett, de a Búza-piac még a tér alsó felén volt (1872-ig). A Pécsi Figyelő c. helyiújság 1878 júniusi számában lehetett olvasni:<br /><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><em>"<strong>A pécsi közönségnek csak egyetlen egy köztere van a város falai közt, melyet sétatérül használhat s ahol, ha az igényeknek e hely megfelelne, egy két percznyi szórakozást lelhetne a szabad levegőn az ember. <span class="selected">Sajnos </span><span class="selected">azonban, </span><span class="selected">hogy </span><span class="selected">a </span><span class="selected">nemes </span><span class="selected">városi </span><span class="selected">tanács </span><span class="selected">a </span><span class="selected">sétatérről </span><span class="selected">egészen </span><span class="selected">megfelejtkezik.</span><span class="selected"> </span>"</strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A sétatér kialakítása, bővítése sok éven át tartott, folyamatosan változott, de az idő teltével egyre rendezettebb park lett.</span> 1880-as években komoly munkálatok folytak melyről a Pécsi Figyelő így számolt be:<br /><strong><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><em>"A sétatér kibővítésének munkálatai erősen folynak. Folytonosan hordják a földet, amelylyel a egész térség egy bizonyos magasságig emeltetni fog. Az ácsok, több mint egy hete, hogy szakadatlanul faragják a kerítésekhez szükséges gerendákat, czölömpöket stb. Hiszszük, hogy a tavasszal el is fog tökéletesen készülni."</em></span></strong></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1914_setater_szines_kepeslap.jpg" alt="1914_setater_szines_kepeslap.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="322" /></em><strong>A felső sétatér azaz az Erzsébet sétatér gerenda kerítéssel </strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ekkor még nem voltak támfalak és nem volt szilárd burkolat a sétányon. 1893. novemberében a Szeppessy Ignác szobrának leleplezési ünnepségével a felső sétatér már kezdett hasonlítani a mai sétányra. De ennek nagy ára volt, írta a Pécsi Napló: <br /><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><em><strong>"A hatalmas vártemplom előtti sétatérről a napokban távolították el a város egyetlen szőkőkútját, hogy helyet engedjen a város nagy jótevője Szepessy báró szobrának."</strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;">1896-ban felépül a felső sétatéri kioszk is.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1900_erzsebet-setater_es_a_kioszk.jpg" alt="1900_erzsebet-setater_es_a_kioszk.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="320" /><em><strong>1900 körüli látkép a Erzsébet sétatéri (felső sétatéri) Kioszk-ról</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Az alsó sétatér is egyre szebb és rendezettebb lett. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az alsó sétatéren sétányt alakítottak ki, szökőkutat építettek, padokat helyeztek ki.</span></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1905_k_also_setater_zardaval.jpg" alt="1905_k_also_setater_zardaval.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="327" /><em><strong>A mai Szent István tér első szökőkútja </strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A pécsi sétateret mint az ország egyik legrégibb sétaterét említik. </span></p>
<p style="text-align: justify;">Városszabályozási tervekről a Dunántúl c. újságban <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1933. áprilisban jelent meg egy terjedelmes interjú. Új sétaterek, parkok, játszóterek kialakításáról és meglévők rendezése is említésre kerül az írásban.</span> A tervek egy része az 1930-as években megvalósult, de van olyan városrendezésiterv is melyre negyven évig kellett várni a városnak. Csak érdekességnek, már ekkor tervezték a Siklósi úti felüljáró építését.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Milyen feladatokat szükséges végrehajtani a sétatér szépítése érdekében?<span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> - érdeklődött az újságíró.</span></span><br /><em><strong><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;">"A felső és alsó sétatér rendezése, majd a sétatéri partfalak átépítése és a fasorok rendezése. Mert a két sétatér jelen állapotában nem nyújt méltó keretet a világhíres dómnak."</span></strong> - </em>hangzott a válasz.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1910_korul.jpg" alt="1910_korul.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="311" /><em><strong>Az alsó sétatér (Szent István tér) a vízlépcső megépítése előtt</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A felső sétatéren 1934-ben megkezdték a tereprendezési munkákat.</span> A helyi sajtó erről is beszámolt: <strong><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><em>"A kőfaragó munkákat, mint már jeleztük, megkezdték a város lámpási bányájában. A sima kőlapok már a helyszínen fekszenek. Az új támfal a sétatér szintjével egy magasságban épül felül fedőlappal."</em></span></strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1936_a_felso_setater_elkeszult.jpg" alt="1936_a_felso_setater_elkeszult.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="365" /><em><strong>1937-ben a "Tér és Forma" magyar építészeti folyóirat számolt be a pécsi új sétatérről <br />(Zsabokorszky Jenő felvétele)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A Pécsi Napló 1936.01.23.-án az alábbiakat írja:<br /><strong><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><em>"Dolgoznak már az alsó sétatéren, melyet a város áldozatossága teljesen modernizáltat, hogy ezzel is egy új és érdekes színfolttal gazdagítsa Pécs külső képét. </em></span><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><em>.... támfalat bontanak, földet talicskáznak, fákat döntögetnek, hogy a terület a terveknek megfelelően alakuljon."</em></span></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az alsó sétatér keleti felén a sok fa kivágása kapcsán (már ezekben az években is) sokan feltették a kérdést, miért kell kivágni a fákat. <br />A magyarázat szerint a cél az, hogy zavartalan rálátás biztosítsanak a gyönyörű "négytornyú" székesegyházunkra. Mint azt a lenti képen látható az előtérben lévő alsó sétatéri fák valóban takarták a székesegyház látképét (nyáron szinte teljes takarásba került).</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1931_itt_epul_fel_majd_a_vizlepcso.jpg" alt="1931_itt_epul_fel_majd_a_vizlepcso.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="384" /><em><strong>Az alsó sétatéren majd erre a területre épül fel a vízlépcső (1931 forrás: CSGYK)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Sokáig nem volt egyértelmű, hogy mi épül az alsó sétatéren. Még 1931-ben történt, hogy az alsó sétatéren felállítandó hősi emlékmű terveinek beszerzésére tervpályázatot hirdetett meg a város. 1933-ban a város közgyűlése, a hősök szobra emlékmű helyének az alsó sétateret jelölte ki, de ez a terv nem valósult meg.<br />Ezért is fordulhatott elő, hogy <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1936-ban amikor már zajlottak az alsó sétatéri munkálatok, a Pécsi Napló egy újságcikk címében tette fel a kérdést, <em>"Mi készül az alsó sétatéren?"</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><em>"Az eddigi munkálatok meggyőznek arról, hogy több történik az alsó sétatéren, mint rendezés. Nagyszabású átalakításnak is mondhatjuk. Állandóan sok nézője is van a munkálatoknak. Ezek többsége azon tanakodik, minek készül az az öt tagozatú építmény, amely közül négynek az alapzata mozaikszerű kirakással van ellátva ? A fák eltávolításával pusztává lett területre lépcsőzetes vízmedencék kerülnek. A négy medence mindegyikében állandóan 20 centiméteres víztükör lesz. A feles vízmenynyiség egyik medencéből a másikba ömlik, az utolsóból pedig a föld alá, honnét szivattyú-szerkezet révén kerül vissza a legfelsőbb medencébe. Ez az állandó enyhe zuhany kellemesen fogja hűteni a levegőt."</em></span></strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1936_epitik_a_vizlepcsot.jpg" alt="1936_epitik_a_vizlepcsot.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="361" height="501" /><em><strong>1936-ban a épül a látványos pécsi vízlépcső. (forrás: CSGYK)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Az építés jó ütemben haladt, de igyekezniük is kellett, ha az 1936 évi Ünnepi Játékokra (június 16-22.) beakarják fejezni. 1936 május 19.-én megtörtént <strong><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><em>"az alsó sétatéri szökőkút prömierje"</em></span></strong> - írta a helyiújság. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1937_uj_setater_foto_ter_es_forma_1937.jpg" alt="1937_uj_setater_foto_ter_es_forma_1937.jpg" class="imgnotext" width="360" height="512" /><em><strong>Kép a "Tér és Forma" magyar építészeti folyóiratból (1937)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A Dóm téri 1936. évi ünnepi játékok napján elindult a vízlépcső szivattyúja.</span> Nyüzsgött a sok nép a csobogó körül, amelyet nemcsak a pécsiek, hanem a külföldi turisták is megcsodáltak és elismerő szavakkal méltatták tervezőjét.. Pécs új látványosságát Pécs lakói és városunkba látogatók is rövid idő alatt megszerették. Kedvelt hátteret szolgáltatott a családi fényképek készítéséhez.</p>
<p style="text-align: justify;">A siker ellenére <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">gyakran előfordult, hogy nem működött a vízesés vagy még a medencéket sem töltötték fel vízzel.</span> A Dunántúl c. újság 1937. áprilisi egyik írásában az volt a panasz, hogy <span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><strong><em>"a medencék teljesen üresek. Ily körülmények mellett az idegenforgalmat csak csökkenteni lehet."</em></strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">Még ebben a hónapban a sok esőnek köszönhetően újabb panasz jelen meg az újság hasábjain: <br /><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><strong><em>"KURUTTY-KURUTTY, brekeke, brekeke, hangzik esténként a sétatéren már hetek óta az a koncert, amit a szépen elrendezett vízmedencékbe telepedett békák adnak, al- konyattól-hajnalig az ott sétálgatok, még inkább a környéken lakók általános örömére Az történt ugyanis, hogy a tartós esőzésektől megteltek az alsósétatér medencéi. Ahol pedig viz van, ott csakhamar megteremnek a békák is". </em></strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">Valószínűleg eleinte vízhiány illetve a takarékosság miatt állították le időnként a vízlépcsőt. De azért legtöbb esetben - mindenki örömére - a mesterséges vízesés működött és ezt a tényt sok fénykép is bizonyítja. </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1964 auguszban leeresztették a medencék vízét.</span> Erről a Dunántúli Napló így számolt be: <br /><em><strong><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;">"Sokan kíváncsiak lennének a székesegyház előtti vízlépcső színes világítására. Egy darabig ez is idegenforgalmi nevezetesség volt, most mégis nélkülözzük. A vízlépcső vize ugyanis becsurgott a Borforgalmi Vállalat pincéibe. Az első természetes intézkedés az volt, hogy gondoskodtak a lépcső víztelenítéséről. De azóta nem történt semmi!"</span></strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A leállítás oka egyértelműen a medencék szigetelésének meghibásodása. De hogyan hangzott az első mondat? <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">"Sokan kíváncsiak lennének a székesegyház előtti vízlépcső színes világítására."<span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> A világításról nem olvastam eddig, de nem is találtam erről más feljegyzést. Valóban volt színes világítás? Ez még kérdéses.</span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">1971-ben a városi főépítésze markáns véleményében arra hivatkozik, hogy a szakemberek is a lebontást támogatják: <strong><em><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;">"... ez a vízlépcső nem valami szerencsésen illik a sétatér és a székesegyház olaszos környezetébe, jellegtelen, nem túl szép, nem is műemlékjellegű, s a varázsát csak a megszokás adja."</span></em></strong></span></span></p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1970-s_evek_elejen_este_vizlepcso.jpg" alt="1970-s_evek_elejen_este_vizlepcso.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="359" /><strong><em>1970-es évek elején készólt esti felvétel (Fotó: Gyürüs Lajos)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A fenti sorok úgy hangzanak mintha a város vezetése már eldöntötte a kaszkád sorsát, le kell bontani. Ettől kezdve a Dunántúli Naplóban rendre jellenek meg a különböző vélemények a bontás mellett és ellene.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Kalász Gyula püspöki titkár véleménye a kaszkád lebontásáról:</span> <span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><strong><em>"A vízlépcső múltja igen kurta, de ez nem akadályozza, hogy a pécsiek ne érezzék annyira magukénak, mint a sokévszázados székesegyházat, a Barbakánt, a dzsámit. Egyébként az lenne a legszebb, ha működne, dehát a városnak nincs pénze és szegénységből parkká alakítják. A lebontással nem értek egyet, mert nem biztos, hogy ez az egyetlen megoldás." </em></strong></span></p>
<ul>
<li style="text-align: justify;">A Vízmű is a lebontás ellen érvelt. A medencék szigetelését javasolta és vállalták volna a gépészeti berendezések felújítását is.</li>
<li style="text-align: justify;">Aláírás gyűjtést is szerveztek a megmaradásért (vállalat, iskola, magányszemélyek írták alá).</li>
<li style="text-align: justify;">Volt olyan ötlet, hogy maradjon meg ideiglenesen víz nélkül és ültessenek a medencékbe virágot és ha majd lesz pénz csak akkor újítsák fel. </li>
<li style="text-align: justify;">Felmerült bennem az a gondolat, hogy talán tudni lehetett, hogy mit rejt a föld mélye és annak kutatása miatt kell lebontani a vízlépcsőt. De ennek ellent mond, hogy a város a tér rendezésére meghívásos pályázatot írt ki.</li>
</ul>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1975-03-23_uj_vizlepcso_rajz_dunantulinaplo_1975_03_23.jpg" alt="1975-03-23_uj_vizlepcso_rajz_dunantulinaplo_1975_03_23.jpg" class="imgnotext" width="399" height="377" /><strong><em>Egy pályázati munka vázlatos látképe az új vízesésről</em></strong> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><strong><em>„Az új vízlépcső kialakításánál alapvető követelménynek tartottuk, hogy az ne csak messziről nézhető, - mint korábbi állapotában - hanem használható is legyen. A programjavaslat ezért a terephez simuló kőburkolatot javasol terepbe ágyazott járható használható felületekkel, leülési lehetőséggel. A burkolat középső vonalában, tengelyében folyna le lépcsős megszakításokkal a víz egy felső "forrás"-ból az alsó gyűjtő medencébe. Á vízfolyást a meglévő karszt-forrás táplálja vízzel"</em></strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Több évi halogatás után a pécsi kaszkád, a híres vízlépcső ítélete megszületett, le kell bontani!</span> <br /><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><em><strong>"Pécs Város Tanácsa Építési Osztálya felajánlotta, hogy a tér középső tengelyében fekvő vízmedencék helyén ásatásokat kezdhetünk, mivel ezek a sekély mélységű vízmedencék átépítésre kerülnek. Így került sor arra, hogy 1975-ben a tér közepén a két északi vízmedence közepén É-D irányú kutatóárkot vághattunk, és ezzel megkezdtük a tér közepének régóta óhajtott feltárását."</strong></em></span> - emlékezik vissza az eseményekre Fülep Ferenc <span>muzeológus, régész.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1975_vizlepcso_bontasa.jpg" alt="1975_vizlepcso_bontasa.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="684" /></span><em><strong>Bontás után, már a kutató árok is elkészült.</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Ebben a kutatóárokban öt, a pécsi későrómai temetőből már jól ismert, vegyesfalazással épült, téglával nyeregtetőformában lefedett, későrómai sír bukkant elő. Ezzel minden eddigi terv megváltozott, már az új vízlépcsőről sem lehetett szó.</p>
<p style="text-align: justify;">1975-ben az alsó két medencét még nem bontották el. Ebből fakadt egy ötlet, hogy mi lenne, ha ez így maradna és ezt újítanák fel. Így csak két medencés lenne a vízlépcső, de legalább megmaradt volna valami a régi szeretett látványból is.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1975_legifoto_bontjak_a_vizlepcsot_1024x.jpg" alt="1975_legifoto_bontjak_a_vizlepcsot_1024x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="355" /><em><strong>1975-ös légifotón jól látható, hogy a vízlépcső alsó fele még megvan.</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Az ókeresztény mauzóleum kutatása és bemutatását biztosító építmények 1985.ben készültek el. Ekkor írta a Dunántúli Napló: <span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><em><strong>" „eltakarították" a Gosztonyi-féle kaszkád maradványait, a tér egyéb részeit pedig ugyanakkor az eredeti, Gosztonyi Gyula tervezte állapotnak megfelelően újítják fel. Vagyis: felszámolják az utóbb létesített és évtizedek óta nagyon népszerű gyermekjátszóteret.</strong></em></span><br /><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"><em><strong>A koncepció ugyanis az, hegy egy reprezentatív városi közparkot hozzanak létre itt a székesegyház előtt, ahol — építészszakemberek nézete szerint - nincs helye a játszótérnek."</strong></em></span></p>
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Ezzel lezárult a sétatéri kaszkád, a pécsiek kedvencének a vízlépcsőnek története.</span> A mauzóleum alatti terület üresen maradt, kivéve a legalsó egy-két méteres részt. Ide került a Vigh Tamás Régészet című szobra.</p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/setater_az_ures_terulet.jpg" alt="setater_az_ures_terulet.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="366" /><em><strong>Ha nincs rendezvény akkor elég lehangoló látványt nyújt a vízlépcső helye </strong></em></p>
<p> </p>
<p>Gyürüs Lajos (Régi Pécs) </p>
<p> </p>
<p>Forrás: <br />Korabeli helyi újságok (Pécsi Figyelő, Pécs Napló, Dunántúl) <br />Tér és Forma (<span>1928-1948 között megjelenő magyar építészeti folyóira) <br />Dunántúli Napló archívum (CSGYK)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F12%2F19%2Fsetateri_vizlepcso_kronikaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F12%2F19%2Fsetateri_vizlepcso_kronikaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F12%2F19%2Fsetateri_vizlepcso_kronikaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Sétatéri vízlépcső krónikája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2022/12/19/setateri_vizlepcso_kronikaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/17968490" border="0" /></a><br /></p>
Történet
Belváros
Építőipar
Lebontva
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1961-1963_1936_-ban_epult_vizlepcso_1962-ben.jpg
https://regipecs.blog.hu/2022/03/26/ketszer_ketto_1916-ban
"Kétszer kettő" és az óra átállítás
2022-03-26T11:34:32+01:00
2022-03-26T11:34:32+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;">Az óra átállítás története, pécsi hírekkel fűszerezve.</p>
<p style="text-align: justify;">Az óra átállítás témája az elmúlt években komoly vitákat váltott ki, de döntés nem született. Az különösen meglepett, hogy <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">a téma gyökere a távoli múltba vezet vissza.</span> Az írásom fenti talányos címét, az alábbi 1917-ben született újságcikk ihlette.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Miből van "Kétszer kettő"?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Részletek a Pécsi Napló 1917. szeptember 18.-i publikációjából </span>(izgalmas megismerni - a mai ember számára különösen csengő régi nyelvezetet is):</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>"... </em></span><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>Fiam, a kétszer kettő, a mathematika szabályai szerint, négy; de vésd eszedbe, hogy ez az igazi igazság: kétszer kettő, ha kiadod: öt, ha beveszed: három. </em></span><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>Ennek a nyakatekert okoskodásnak a valószínűségét semmi se világítja meg olyan élesen, mint az az időszámítás, amelybe az elmúlt éjszaka, inkább mára virradóra, ismét belezökkentünk. </em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em><strong>Az európai középhatalmak, vagy középeurópai központi hatalmak nagybölcsen kisütötték</strong>, hogy mivel a meleg amúgy is kinyújtja a tárgyakat (így tanítja azt a fizika), a hideg pedig összehúzza: tehát nyaratszakára ki kell terjeszteni a napot is, sőt konkréte kifejezve: az órát is.</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>A hivatalos időgép kerekei 1917. szeptember 17-én, hétfőn, hajnalban kettő órakor megállották és csökönyösen állva maradtak egy teljes óra hosszáig.<strong><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"> </span></strong></em><strong><em>A hajnali két óra, két óra hosszáig tartott.</em></strong></span><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>"</em></span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Rácsodálkozva a fenti 1917-ben született írásra, bevallom elsőre nem is értettem a lényeget. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1917-ben a nyári időszámításról, az óra átállításáról beszéltek?</span> <br />Valahol olvastam, hogy "1980. április 6-án vezették be Magyarországon a nyári időszámítást." Ez rögzült a memóriámban, ezért is volt meghökkentő a fenti újságcikk.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1916_dunantul_1916_04_30.jpg" alt="1916_dunantul_1916_04_30.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Tehát a nyári időszámítás nem a 20. század második felében született gondolat?</span><br />A nyári időszámítást átmeneti intézkedésként vezették be az I. világháború idején, az energiatakarékosság és a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">"hasznosíthatóbb nappali órák" biztosítása érdekében.</span><br />Németország volt az első, már 1916-ban kezdte el használni ez a módszert. Néhány héttel később az Egyesült Királyság, majd Franciaország és az Egyesült Államok is követte példáját.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/deutsche_sommerzeit_cut2.jpg" alt="deutsche_sommerzeit_cut2.jpg" class="imgnotext" /><strong>Deutsche sommerzeit - Német nyári időszámítás bevezetésére figyelmeztető plakát</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Nyári időszámítás 1907-ben?</span><br />A nyári időszámítás bevezetésére irányuló mozgalom Egyesült Királyságban már a háború kezdete előtt zajlott.</span> William Willett egy 1907. évi írásában egy építő jellegű időmegtakarítás javaslatával állt elő. A tavaszi és nyári hónapok elején az órák eltolására, valamint ősszel eredeti időre való visszatérésre tett javaslatot. Arra akarta ösztönözni az embereket, hogy nyáron korábban keljenek fel az ágyból.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Gyertyák megmentése!</span><br />Állítólag az eredeti ötletet Benjamin Franklin amerikai diplomatának, feltalálónak tulajdonítják, aki <span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">1784-ben láthatóan meglepődött, hogy napfényt látott, amikor egy reggel szokatlanul korán ébredt Párizsban. </span>Ha mindenki korábban kelne fel és feküdne le - érvelt - sok gyertya megmenekülne.</p>
<p style="text-align: justify;">Már a fent olvasott tények is megleptek, de az igazi meglepést a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Dunántúl című újság alábbi, "Alkalmazkodás az új időszámításhoz" 1916 április 13.-án</span> megjelent újságcikk okozta.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1916_egy_oraval_elobbre_leszunk_dunantul_1916_04_13_pdf.jpg" alt="1916_egy_oraval_elobbre_leszunk_dunantul_1916_04_13_pdf.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="655" height="177" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Részletek a cikkből:</span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">"A virágfakaszitó május hónap első napja az idén szokatlan és rendkívüli változást fog jelenteni az időszámítás ósdi, konzervatív világában. <strong>Oly esemény áll be, amelyre még a legöregebb óramutatók sem emlékeznek.</strong> Az történik majd, hogy április 30-án esti tizenegy órakor <strong>előre igazítják valamennyi órát pont egy teljes órával.</strong><br />Tart pedig ez a megkorábbított időszámítás egészen szeptember 30-ig, amikor is újból visszaáll télire a megszokott régi rend.<br /><br />Az időszámítás e nyári reformját azzal indokolják, hogy így <strong>a világítási anyagban óriási megtakarításra nyílik alkalom.</strong></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">Hogy az új órarendhez való alkalmazkodás eleinte kissé nehezen fog menni, az valószínű és igen természetes is. </span></em><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">"</span></em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Ettől kezdve minden évben a nyári időszámításra való áttérést és visszaállítást is kormányrendelettel szabályozták.</p>
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az új nyári időszámítás (Dunántúl 1918. március 27.):</span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">"A hivatalos lap mai száma közli a miniszterelnök rendeletéi a nyári időszámításra vonatkozólag. <strong>Az új időszámítás április 15-ik napjának reggel 2 órájától veszi kezdetét, amely ehhez képest már 3 óraként jelölendő meg</strong> és szeptember 16-ik napjának reggeli 3 órájával ér véget. E szerint szeptember 16-ik és a reggeli 2 óra megjelölés kétszer jelentkezik, miért is az elsőt, amely az új időszámítás 2 órájának fog megfelelni, <strong>2A-val,</strong> a másodikat pedig, amely, a jelenleg érvényes időszámítás 2 órájának fog megfelelni, <strong>2B-vel</strong> kell megjelölni."</span></em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Kétszer van kettő óra! </span><br />A fenti kis hírben olvashatjuk a magyarázatot a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">2A és 2B óra jelölésre.</span> </span>Országonként és évenként is különböző időpontban volt az órák igazítása. Este tizenegy órakor vagy éjfélkor, de mint a fenti hírben is olvasható már a napjainkban is használt éjjel két óra illetve három óra használatos volt.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Természetesen már ezekben az években is voltak támogatói és ellenzői az óraátállításnak.</span> Volt aki a humor eszközével fejezte ki nemtetszését és kifigurázta az óraátállítás hasznát.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1918_egy_szenzacios_borsszemjanko_1918_04_28_b.jpg" alt="1918_egy_szenzacios_borsszemjanko_1918_04_28_b.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>"Találmányom ugyanis azon alapszik, hogy én a nyári időszámítás ötletéből kiindulva nem elégszem meg az óramutató előretolásával, hanem <strong>az évszakokat tolom előre, illetve hátra.</strong> Tervem szerint január a régi júliusban kezdődnék, miáltal a leghidegebb hónapok a forró nyárra esnének. Az emberek az egész naptári telet nyári ruhában, szalmakalapban töltenék. A szénszükség megszűnne. Ezzel szemben a kánikulai hónapok a régi téli időszakra esnének. Júliusban élveznők a téli idény előnyeit, miáltal a hőség okozta balesetek is elkerülhetők lennének. Mindezekből világosan látható, hogy találmányom áldás lesz a szenvedő emberiségre nézve. <br />Tisztelettel Zseni Manó. Cím: Budapest, Schxvartzer-intézet, I. em. 36-ik cella."</em></span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A korabeli újságokban kutatva megállapítható, hogy Európában nem volt egységes rendszer. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Egyes országok saját döntése volt, hogy bevezetik a nyári időszámítást vagy sem.</span> A nyári időszámítás áprilisi kezdeti és szeptemberi befejező hónapja tűnt csak egységesnek, de valószínűleg ezt a logika és a praktikum diktálta. <br /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">De mivel nem létezett a nyári időszámításról európai egyezmény így </span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">az is előfordult, hogy egy évben kimaradt Magyarországon az óra léptetése</span>.<span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> De volt amikor városunk lógott ki a sorból, m</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">ert Pécsett az is megesett, hogy nem hajtották végre a rendeletet. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Dunántúl, 1919. április 15.: <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Pécsett nem lesz nyári időszámítás !</span></span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>"- Pécsett nem lesz nyári időszámítás. A magyar forradalmi kormányzótanács elrendelte, hogy április 15-re virradó éjjel az órákat egy órával előbbre igazítsák. Ezt a rendelkezést azonban <strong>Pécsett nem hajtják végre,</strong> tehát a mai éjszakánk nem rövidül meg egy órával."</em></span></span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Magyarországon az óra átállítás még egy ideig a második világháború után folytatódott. Majd az első Kádár-kormány idején megszüntették.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az utolsó óraátállítás 1957-ben volt!</span><br />A nyugat európai országokban folytatták a nyári időszámításra való áttérés szokását, de továbbra sem egységes rendszerben. A következő években többször is téma volt az óra átállítás, sokan támogatták és kérték annak bevezetését.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Végül hazánkban is megtörtént az örömteli bejelentés, hogy 1980. április 6-án, <span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">pontban éjfélkor az órákat előre kell állítani és ezzel áttértünk a nyári időszámításra.</span></span></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1980_dunantuli_naplo_1980_aprilis_8.jpg" alt="1980_dunantuli_naplo_1980_aprilis_8.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><strong><em>Dunántúli Napló, 1980. április 8.</em></strong></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>"<strong>Vasárnap óta örömmel nyugtázhatjuk, este még nincs este.</strong> Az órák előbbre igazításának haszna személyes életünkben máris jelentkezik. Azzal, hogy életrendünket egy órával előbbre toltuk, azt jelenti, jobban ki tudjuk használni az értékes nappali világosságot, egy órával többet süt ránk a nap, ezzel együtt egészségesebben élhetünk. Vasárnap óta örömmel nyugtázhatjuk, este még nincs este. Az órák előbbre igazításának haszna személyes életünkben máris jelentkezik. Azzal, hogy életrendünket egy órával előbbre toltuk, azt jelenti, jobban ki tudjuk használni az értékes nappali világosságot, egy órával többet süt ránk a nap, ezzel együtt egészségesebben élhetünk."</em></span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;">A múltban és napjainkban is két táborra szakadt az ország, nem mindenki ért egyet az óraátállítás hasznával. Sőt van aki egyenesen károsnak tartja (bevallom én a hátrányát sohasem éreztem, mindig is szerettem a hosszú nyári napokat.)</p>
<p style="text-align: justify;">Úgy látszik időnként változik az emberek véleménye, de nem csak az ő véleményük, hanem az Európai Unió véleménye is. 1996-ban erről számolt be a Dunántúli Napló, 1996. október 14.-én:</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>"<strong>Kizökkent az idő? Október 27-én állítjuk vissza az órákat</strong>.</em></span><br /><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsának határozata szerint, ebben az évben a nyári zónaidő egy hónappal tovább tart. Az Európai Unió azért döntött így, mert még októberben is energia megtakarításhoz vezet a nyári időszámítás. </em></span><br /><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>Az Európai Unió gyakorlatát hazánk is átvette."</em></span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A fenti hír azért figyelemre méltó mert <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1996-ig szeptember volt az téli időszámítás kezdete.</span> Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa ekkor még támogatta a nyári időszámítást sőt annak hosszát növelte is. Napjainkban pedig a nyári időszámítás megszüntetéséről már többször is tárgyaltak az Európai Unióban.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Mi lesz az óra átállítás történetének a vége? Nem tudjuk. Még nem hirdették ki a "győztest".<span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span>Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</span></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F03%2F26%2Fketszer_ketto_1916-ban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F03%2F26%2Fketszer_ketto_1916-ban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F03%2F26%2Fketszer_ketto_1916-ban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Kétszer kettő" és az óra átállítás"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2022/03/26/ketszer_ketto_1916-ban#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/16775408" border="0" /></a><br /></p>
Kultúra
Történet
Újságok
Érdekelhet
Óra_átállítás
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1916_dunantul_1916_04_30.jpg
https://regipecs.blog.hu/2022/02/26/kertes_haz_pecs_foteren
Kertes ház Pécs főterén
2022-02-26T14:47:04+01:00
2022-02-26T14:47:04+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<h2><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: black;">avagy miért nincs 13-as házszám a Széchenyi téren</span></h2>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: black;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_cimkep_orig.jpg" alt="_cimkep_orig.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="240" /></span><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; color: black;">Gebauer Ernő festőművész az 1930-as években örökítette meg a házat</span></strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">Ne keresd a kertes házat Pécs főterén, már nem találhatod meg. De akár hihető, akár nem, volt ilyen! Ennek a régi háznak színes történetét igyekszem papírra vetni. </span><br /><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">Sajnos már sokszor előfordult, hogy valami "nemes cél" érdekében egy épület védettségét vagy műemléki státuszát törölték és lebontották. De itt még nem is ez történt, mert <strong>furcsa módon létezik is, meg nem is. Ez a história az Eiser-házról szól</strong> és arról, hogy rossz helyen állt, de végül Sztálin miatt szűnt meg létezni. </span><br /><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">Ezt majd még meg kell magyaráznom.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">A ház történetét kutatva feltűnt, hogy nincs 13-as házszám a Széchenyi téren. A tér házszámai az óra mutató járásával egyezően körbe futnak (1-től 18-ig), az egyes házszámot a Városháza kapta. De miért nincs 13-as házszám, mert egyébként a házszámozás folyamatos.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">A valamikori 13-as számú házat, Pécsett sokan Eiser-ház vagy Germán-ház néven ismerik. <strong>A tér északi felén, a Hunyadi út és a Megye utca ölelte telken állt ez a jellegzetes, klasszicizáló épület, kő oroszlánok őrizte előkerttel.</strong></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><strong><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-02_1934_szechenyi_ter_german_haz_1934_muranyi.jpg" alt="_kep-02_1934_szechenyi_ter_german_haz_1934_muranyi.jpg" class="imgnotext" width="400" height="546" /></strong></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong>1934-ben a Széchenyi tér 13. sz. alatti "oroszlános" ház és a Megye utca </strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">Az 1840-ben épült ház </span><strong style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">korábban a Scitovszky család tulajdonában volt</strong><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">, de Pécs helytörténetében általánosan ismert nevét, a következő tulajdonosáról Eiser (Eizer) Jánosról kapta. Van egy korosztály akik Germán-ház néven ismerik, mivel az 1930-as évektől Dr. Germán István főorvos lakott az épületben és itt volt az orvosi rendelője is.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><strong>Az Eiser-ház előkertje üde színfoltja volt a Széchenyi térnek</strong>, erről 1911-ben a Dunántúl című újság így írt:</span><br /><em><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">"A jól ápolt legkisebb kert is, nemcsak a ház lakóinak, de a szomszédoknak is igen kellemes, sőt ha az utca mellett van, az arra menőkre is igen kellemesen hat. Példa rá a Széchényi-téren a Nádossy- és Eizer úrnő jól ápolt kis kertje."</span></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-08_csgyk_fototar_szechenyi_ter_german_haz_1934_muranyi_2.jpg" alt="_kep-08_csgyk_fototar_szechenyi_ter_german_haz_1934_muranyi_2.jpg" class="imgnotext" width="400" height="570" /></span></em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>A Eiser- / Germán-ház egyik kapu oszlop oroszlánja és Belvárosi templom harangtornya (1934)</em></span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">Az Eiser-ház létét többször is veszélyeztette a mai Hunyadi út kiszélesítésének gondolata.</span><br /><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">Ez a Széchenyi térről észak felé a Mecsekre felkúszó utca, sikátor szélességű volt. Észak felé nézve bal oldalt a Visnya család háza állt (napjainkban a pécsi Régészeti Múzeum épülete), jobb oldalt pedig az Eiser-ház (napjainkban Boldogság háza).</span></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">A ház sorsa szoros összefüggésben van a Hunyadi úttal.</span></strong><br /><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">A napjaink Hunyadi János útja közepén, a városfal vonalában (az alagútnál) volt a vaskapu azaz Czarova-kapu, így egy ideig Czarova utca volt a neve. Az 1700-as évek második felében Jezsuita utcának hívták, 1885-ben Plébánia utca, Inczédy Dénes utca, 1926-ban viszont már a város első akadémikusának Mátyás Flóriánról keresztelték el, 1943-ban a városvezetés Horthy Miklós utcává változtatta meg a nevét, majd <strong>1950-ben Sztálin lett az utca névadója.</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">Olyan keskeny kis utca volt, hogy ha a Széchenyi tér felől behajtott egy konflis szemből már nem tudott elhaladni egy másik.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-03_1930-s_evek_sztalin_hunyadi_utca_eiser-haz_inczedy_denes_utca.jpg" alt="_kep-03_1930-s_evek_sztalin_hunyadi_utca_eiser-haz_inczedy_denes_utca.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="370" /></span><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">1930-s években a Széchenyi tér felől a későbbi Hunyadi utcai "sikátor"</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><strong>Már 1905-ben megszületett az utca kiszélesítésének gondolata</strong>, de az ötlet elhalt. Pécsi Napló, 1911. április 22.-i száma új utcavonal megállapításról írt. <em>"Eszerint a megállapítás szerint az Eizer-ház 8 métert veszített volna el a Széchenyi-téri frontból. Eizerék erre kérvénnyel fordultak a városhoz és az utcavonalának újabb megállapítását kérték. Az építési bizottság belátva a kérelem méltányosságát, az utcavonal megállapítását megváltoztatta annyiban, hogy az Eizer-ház 8 méter helyett 5-öt fog veszíteni a Széchényi-téri frontból.".</em> Az utca kiszélesítése akkor sem történt meg.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">Az épület történetéhez tartozik az is, hogy 1945-1947 között <strong>a régi Eiser-házban volt az orosz hadsereg városparancsnoksága.</strong> 1947 májusában a megüresedett épületbe Dr. Germán István vissza helyezte orvosi rendelőjét.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">Bár a Hunyadi út kiszélesítésének ötlete többször felmerült, mely csak az Eiser-ház egy részének lebontásával volt lehetséges, de <strong>110 évig érintetlenül állt az épület.</strong> </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><strong><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-06a_hunyadi_sztalin_ut_szelesites_bontjak_az_eiser-hazat.jpg" alt="_kep-06a_hunyadi_sztalin_ut_szelesites_bontjak_az_eiser-hazat.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="328" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></strong></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong>Egy rossz minőségű képen - elkezdődött a ház bontása (1950)</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">De 1949. december 21.-es dátum, <strong>Sztálin 70. születésnapja megpecsételte az utca sorsát.</strong> Sztálin születésnapja alkalmából valami nagy "ajándékot" volt illendő adni, ekkor kapta a Sztálin utca nevet. De azonnal felvetődött egy újabb hatalmas probléma, egy sikátor szerű, keskeny utcát nem lehet elnevezni egy ilyen nagyhatalmú diktátorról, így megpecsételődött az Eiser-ház sorsa.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"> </span><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-10_1940-s_evek_hunyadi_ut.jpg" alt="_kep-10_1940-s_evek_hunyadi_ut.jpg" class="imgnotext" width="500" height="668" /></span><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A Sztálin (Hunyadi) utca feljebb is keskeny volt</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">Ezzel elkezdődött a Sztálin út kiszélesítése. De az új út kialakítása itt még nem ért végett, mert további épületek lebontásába került kiszélesítése.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-06_1950_csgyk_fototar_hunyadi_ut_bontasok.jpg" alt="_kep-06_1950_csgyk_fototar_hunyadi_ut_bontasok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="340" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></span><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">1950-ben már bontják a házakat, szélesítik a Sztálin (Hunyadi) utcát feljebb is!</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><strong>A korszakra jellemző, hogy 1950-ben országszerte Sztálinról neveztek el utcákat, tereket.</strong> Budapesten az ünnepi alkalomra tekintettel a 70-es viszonylatszámot kapta háború utáni első új trolibuszvonal. Mai szemmel már az is döbbenetes, hogy 1947-ben Joszif Visszarionovics <strong>Sztálin generalisszimuszt Pécs díszpolgárának választották.</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">Arról, hogy a második világháború előtt miért nem történt meg az utca kiszélesítése Dulánszky Jenő a Pécsi Magasépítés főmérnöke ezt mondja: </span><br /><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><em>"Már tegnap is elmondtam az üzemi gyűlésen, hogy amikor azelőtt a régi városvezetés idején mi szakemberek olyant javasoltunk, ami nem állott a városi urak érdekében, rögtön elvetették a javaslatot. Az Inczédy Dénes-utca kiszélesítését még csak le sem engedték vázolni, mert az utca torkolatában ott állott Visnya és Eizer háza. Most már ez a munka is folyamatban van."</em> (Dunántúli Napló, 1950.10.13.)</span><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">A Széchenyi téri ház felének lebontásával nem csak arányos tömbje szűnt meg, de az előkert és a Széchenyi téri bejárat ezzel az épület házszáma is megszűnt. Ez volt a Széchenyi tér 13. mely napjainkban már nem létezik (pár évig Sztálin út 2. majd Hunyadi út 2. lett a ház pontos címe).</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-07_1965_a_valamikori_szechenyi_ter_13.jpg" alt="_kep-07_1965_a_valamikori_szechenyi_ter_13.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="356" /></span><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A megfelezett Eiser-ház ( 1965-ben már II. ker. házasságkötő terem) </span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">A II. kerületi házasságkötőterem helyén 1972-ben az épület teljes átépítésével (szinte teljes lebontásával) a "Boldogság házát" alakították ki.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-09_1972_csgyk_fototar_boldogsaghaza_muranyi.jpg" alt="_kep-09_1972_csgyk_fototar_boldogsaghaza_muranyi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="355" /></span><strong>1972. ekkor tüntetik el az Eiser-házat végleg, itt épül fel a Boldogság háza </strong><br /><strong>A Megye utca felől jól látszik, hogy alig marad meg valami a régi házból</strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-13_2010-s_evek.jpg" alt="_kep-13_2010-s_evek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="341" /><em><strong>A Boldogságháza 2010-s években (Google Street View fotó) </strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'comic sans ms', sans-serif;">A fenti kép segítségével könnyen elképzelhetjük hol is állt az eredeti Eiser-ház. A képen három Széchenyi tér felé néző ablakot látunk a Boldogságházon, de az eredeti épületnek balra még további három ablaka volt. Így már elképzelhető, hogy az épület másik fele a mai Hunyadi úton állt.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Ezért nincs Széchenyi téren 13-as házszám és ezért nem létezik már az Eiser-ház vagy ha úgy tetszik a Germán-ház.</p>
<p style="text-align: justify;">Még pár fénykép a ház történetéhez:</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1840_korul.jpg" alt="1840_korul.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="321" /><strong>1840 körül készült rajzon a Belv.templomtól jobbra a kertes épület az Eiser-ház</strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-05_kaldewey_kelemen_festmeny_reszlet.jpg" alt="_kep-05_kaldewey_kelemen_festmeny_reszlet.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="392" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><strong>Kaldewey Kelemen festményén (1889) megcsodálhatjuk a tér részletét az Eiser-házzal</strong></p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1910_korul_eiser_haz_retus2.jpg" alt="1910_korul_eiser_haz_retus2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="312" /><strong>1910 körüli képeslap részletén szemben az Eiser-ház</strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1920-s_evek_pecs_szechenyi_ter_cut_retus.jpg" alt="1920-s_evek_pecs_szechenyi_ter_cut_retus.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="336" /><strong>1920-as képeslapon jól látható a keskeny kis utca (a későbbi Hunyadi utca)</strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-04_szechenyi_ter_13-as_hazszam_tabla_640x.jpg" alt="_kep-04_szechenyi_ter_13-as_hazszam_tabla_640x.jpg" class="imgnotext" width="500" height="380" /><strong>Széchenyi tér 13-as házszám tábla (1930-s évek)</strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-12_sztalin_hazszam_tabla_kovacs_imre_hagyateka.jpg" alt="_kep-12_sztalin_hazszam_tabla_kovacs_imre_hagyateka.jpg" class="imgnotext" width="499" height="374" /><strong>"Bizonyíték" a Sztálin utca létezésére <br />(Kovács Imre pécsi rádióriporter és szerkesztő hagyatékából)</strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Felhasznált fényképek forrása:<br />Korabeli képeslapok, <br />1930-s Pécs c. diafilm egyik képe, <br />Zsabokorszky Jenő felvétele (Zsabokorszky mérnők) <br />Murányi Iván gyűjtemény (Csorba Győző Könyvtár)</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F02%2F26%2Fkertes_haz_pecs_foteren%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F02%2F26%2Fkertes_haz_pecs_foteren%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F02%2F26%2Fkertes_haz_pecs_foteren%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kertes ház Pécs főterén"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2022/02/26/kertes_haz_pecs_foteren#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/16807686" border="0" /></a><br /></p>
Közlekedés
Széchenyi_tér
Történet
Belváros
Lebontva
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_cimkep_orig.jpg
https://regipecs.blog.hu/2022/01/08/kripta_villa_es_a_pecsi_patikus
Kripta villa és a pécsi patikus
2022-01-08T15:08:17+01:00
2022-01-08T15:08:17+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Különös történet, egy soha be nem teljesült szerelemről.</span> Aki nem találkozott még ezzel a históriával, bizonyára furcsállja, hogy a Kripta villát mindamellett "Az örök szerelem háza" nevet is megkapta. A történet ugyan csak részben érinti városunkat, mert az egyik "főszereplő" pécsi, de gondoltam a történet van olyan rendkívüli, hogy helye van a "Régi Pécs" történetei között.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-00_cimkep.jpg" alt="_kep-00_cimkep.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="190" /><em><strong>Magdus és Ödön a nászágyon</strong></em></p>
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Hol található ez a villa?</span></p>
<p style="text-align: justify;">Az építtető <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1941-ben Fonyódon kezdett hozzá</span> a már meglévő kis nyaraló épülete melletti telken egy nagyobb, impozáns, emeletes, tetőteraszos villa felépítéséhez. A különös ház viszonylagos nagysága, kitűnő fekvése, a Balatont Badacsonnyal állandó látványként nyújtó szobái és kilátója hamar felhívta magára a helyiek és a sétáló nyaralók figyelmét. Sok évtizeden keresztül feltűnő piros színével is vonzotta a tekinteteket, bár állítólag nem ez volt az eredeti színe. <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az épület homlokzatán felirat hirdette: "Magdus pihenő",</span> a bejárati oldalon pedig a nemesi címer felett szintén volt egy felirat: "Abrudbányay villa". Mikor elterjedt, hogy a ház pincéjében egy jelentős alapterületű kripta is épült, a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">"Kripta villa"</span> ragadványnevet is kiérdemelte és így ismerik napjainkban is.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Miért épült kripta egy balatoni villa alsó szintjére? Mind ez hogyan érinti városunkat? Ez bizony egy szokatlan szerelmi történet.</span></p>
<p style="text-align: justify;">A Rédiger család orvos őse az 1560-as években a lengyelországi Krakkóból származik, vagyona s unitárius hite miatti üldöztetés után menekült Erdélybe, s ott Abrudbányán telepedett le. Rédiger Ödön 1878-ban az első fiú volt az unitárius lelkész családjában. Marosvásárhelyen az egyetem gyógyszerészeti karának elvégzése után oklevelet szerzett és gyógyszerész lett Szamosújváron.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-02_abrudbanyay-redinger_odon_portre.jpg" alt="_kep-02_abrudbanyay-redinger_odon_portre.jpg" class="imgnotext" width="300" height="418" /><em><strong>abrudbányai Rédiger Ödön</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Ödön 1915 körül beleszeretett egy szép leányba Anda Magdolnába</span> és az eljegyezés is megtörtént. Már kitűzték az esküvő napját is amikor <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Magdus három héttel az esküvő előtt, egy titokzatos betegségben meghalt</span>. A beteljesületlen nász emléke örök nyomot hagyott az ifjú gyógyszerész lelkében. Sokáig magányosan gyászolta szerelmét. Időközben lezárult az első világháború és a trianoni békediktátum alaposan átszabta Magyarország térképét, Erdélyt Romániához csatolták. A történelmi események Ödönt arra késztették, hogy elhagyja szülőföldjét. <span>Magdus tárgyait azonban nem tudta Erdélyben hagyni, Pécsre is magával vitte azokat. Állítólag még Magdus zongoráját is elhozatta.</span></p>
<p style="text-align: justify;">1920-ban Nagykanizsára költözött. Az 1920-as évek elején egy Pécsett felállítandó kilencedik gyógyszertár jognyertese lett.<br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1924. január 19-én nyitotta meg a Zsolnay Vilmos utca 2. szám alatt Rédiger Ödön a „Szent Istvánhoz” címzett új gyógyszertárat.</span> A gyógyszertár a mai Búza tértől délre, a 48-as tértől keletre a Zsolnay Vilmos utca és a Nagy Lajos utca sarkán álló épületben volt, melyet már régen elbontottak.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-04_zsolnay_vilmos_u_2_1970-s_evek_1280x.jpg" alt="_kep-04_zsolnay_vilmos_u_2_1970-s_evek_1280x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="327" /><em><strong>Balra a Zsolnay Vilmos út felől volt a Szent István gyógyszertár</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A patika mellett a sarkon volt egy vendéglő, melyet pécsiek "egyetemi tanszék" néven ismertek, utolsó hivatalos neve "Ifjúság Étterem és Bisztró" volt. Ebben az épület a gyógyszer laborja mellet lakott évekig Rédiger Ödön gyógyszerész. 1928-ban emeletes lakóházat építtet Pécsett a Hegyalja utca 20. szám alatt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-04_havihegyi_haz_hegyelja_u_20.jpg" alt="_kep-04_havihegyi_haz_hegyelja_u_20.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="307" /><em><strong>Hegyalja utca 20. szám alatti Rédiger ház, homlokzatán a család címerével</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Ödön élete során elhunyt szerelmét feledni nem tudta, emléktárgyait őrizte és egy emlékhely felépítését tervezgette, melyben szándéka szerint Magdus hamvait is elhelyezheti.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Évekig magányosan élt, dolgozott és utazgatott.</span> Amikor már úgy érezte, hogy nem élheti le az egész életét magányban, megnősült. </span>1929. augusztus 29-én Budapesten az unitárius templomban feleségül vette Sántha Ilonát. Két gyermekük született (1930-ban Györgyike, 1933-ban István). Még esküvője előtt 1927-ben született egy Tünde nevű leánya, akit később hivatalosan is felvállalt, de Tünde édesanyjáról nem találtam semmi információt. Tünde lánya, a család teljes jogú tagja lett, de származása már örök titok marad.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A nemesi származású Rédiger Ödön 1935-ben hivatalosan vezeték névnek felvette a nemesi előnevét,</span> s lett Abrudbányay Rédiger Ödön. (Eddig is használt nemesi előnevét kisbetűvel kellett írni, de 1935-től már nagybetűvel névként használhatta.)<br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1938-ra megromlott a házassága és elvált feleségétől, Sántha Ilonától.</span> A válás okát nem ismerjük, de sejthetjük. Nagyon valószínű a már régen tervezett emlékhely felépítésének gondolata volt a válás oka. A felesége természetesen tudott a régi szerelemről, de az emlékhely tervezgetése már túl nagy teher lehetett a házasságuknak.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Ez a szerelemmel teli, legendás sztori csak ezek után kezdett kibontakozni.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntés révén Magyarország viszonylag békés úton visszaszerezte elcsatolt erdélyi magyarlakta területeinek jelentős részét. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A kedvezőnek ítélt politikai helyzetnek is köszönhető, hogy úgy gondolta Abrudbányay, elhozatja szerelme hamvait a kolozsvári temetőből.</span></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-01_fonyod_balatoni_latkep_1280x.jpg" alt="_kep-01_fonyod_balatoni_latkep_1280x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="238" /><em><strong>Fonyód, Sipos hegy, a Kripta villa és a csodálatos balatoni panoráma</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Már hosszú ideje kereste, de Fonyódon a Sipos hegyen lelt arra a helyre, ahol dédelgetett álma, az emlékhely megvalósulni látszott.<span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> Sipos hegy oldaláról</span></span> eléje táruló panoráma emlékeztette a Nápolyi-öböl egyik legszebb pontjára. Innen elláthatunk Keszthelytől Tihanyig, a Balaton-felvidék tanúhegyeiben gyönyörködhetünk, és a lábunk előtt ott ringatódzik a Balaton. Ezért is mediterrán stílusban, oszlopokkal, erkélyekkel, lapos tetővel tervezte meg az épületet Cserna Sándor pécsi építőmester 1939-ben.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A villát 1941-ben építtette Ödön és elkészülte után "Magdus pihenő"-nek keresztelte el. </span>Az épület három szintjéből az <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">emeleten a család számára egy lakást alakítottak ki.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A földszinten az elképzelések szerint Magdus tárgyaiból egy emlékszobát</span> rendeztek volna be.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az alagsorban helyezték el a be nem teljesült nászra emlékeztető szobát,</span> itt helyezték volna el Magdus hamvait, és itt lett volna a család temetkezési helye is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-05_alagsorban_a_haloszoba.jpg" alt="_kep-05_alagsorban_a_haloszoba.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="249" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Balaton-felvidéki vörös homokkőből faragtatta ki a kettős ágyat</span>, s ugyanebből a kőből egy férfi és egy női alakot életnagyságban, egy közös lepel alá. Magdus és Ödön nászágyon életnagyságú szobormásként, finoman redőzött kőtakaró alatt, egymás mellett fekszenek. Fektükben mind a ketten fölemelik az egyik térdüket, mintha csak a réten heveredtek volna le piknik közben. Ödön szeme nyitva, jobb keze Magdus balján pihen.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az ágy mellett két kis kőből faragott éjjeliszekrény van, és két oldalt hármas szekrény nagyságának megfelelő</span>, rekeszekkel ellátott mélyedések. Ide akarta a koporsókba elhelyezni a saját és családja leendő földi maradványait is. </p>
<p style="text-align: justify;">1944-ben Kolozsvár ismét román kézre került és így a lehetőség, hogy a hamvakat elhozhassa, semmivé lett. Miért nem sikerült Magdus hamvait 1941 és 1944 között elhozatni? Én a bürokrácia lassan őrlő malmait sejtem az okok között.</p>
<p style="text-align: justify;">A ház alagsorában, a „kriptában” most is álmodik Magdus és Ödön. Az álom azért álom, mert soha nem vált valóra. Ez csak egy szimbolikus síremlék, a szerelmesek - külön-külön - nyugszanak. Abrudbányay Rédiger Ödön bár többször is kérelmezte, hogy valódi kriptának engedélyezzék az emlékhelyet, de a hatóság ezt minden esetben megtagadta. Ez az alagsori kripta csak egy szimbolikus síremlék, a szerelmesek - külön-külön - másutt lettek eltemetve.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-07_kripta_villa_fonyod_sipos_hegy.jpg" alt="_kep-07_kripta_villa_fonyod_sipos_hegy.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="281" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az Abrudbányay család vagyonát 1949-ben államosították, így balatoni Kripta villát is.</span> Állítólag pár évig kegyeletből megengedték az Abrudbányay család tagjainak, hogy az udvaron álló melléképületben töltsék a nyarakat. Idővel a család is elmaradt. Az 1950-1960-as évek körül pár évig mint idegenforgalmi látványosságot bemutatták a "kriptát", aztán lomtárrá vált az alagsor. <br />Az épületben sportolók öltözője, orvosi rendelő, később önkormányzati lakás lett belőle.</p>
<p style="text-align: justify;">Ödön elvált felesége - Sántha Ilona - 1944-ig a pécsi Hegyalja utca 20. szám alatt lakott. Sorsa továbbiakban nem ismert. </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Még egy különös esemény történt a Rédiger családban, mert 1947-ben Tünde lánya férjhez ment Örsi Ferenchez. </span>Az Örsi házaspár 1963-ig élt Pécsett a Hegyalja utca 20. alatti házban. Tünde a Gyárvárosi Általános Iskolában tanított.<br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Állítólag ebben a házban írta Örsi Ferenc a Tenkes kapitánya című könyvét,</span> melyből készült a Magyar Televízió nagysikerű tévé filmsorozata. 1950-től Abrudbányay ismét a Hegyalja utcai házban lakott. Valószínűleg ebben a házban hunyt el 1955 októberében. Halála után lakását feltörték, értékeit, írásait eltulajdonították. </p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-06_magdus_festmenyen_az_alagsorban.jpg" alt="_kep-06_magdus_festmenyen_az_alagsorban.jpg" class="imgnotext" width="301" height="402" /><em><strong>Egy festmény Magdusról a villa alagsorában (eredete ismeretlen)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Itt a végén azért fontos még megjegyezni, hogy <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Pécsett a kulturális és irodalmi élet ismert alakja lett.</span> Irodalompártoló és mecénási szerepe is volt. Hazafias és haladó gondolkodású lévén tevékeny közéleti szerepet is vállalt, az 1930-40-es években a Kisgazdapárt vezető embere volt Pécsett. A 1930-as évek közepére sikerült Pécsett nem csak meggyökeresednie, hanem a város egyik jómódú, jeles polgára és megbecsült közéleti szereplője is lett.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1945-ben Abrudbányay rendbe hozatta a II. világháború alatt megsérült és kifosztott nyaralóját</span> Fonyódon. Megírta végrendeletét és hozzákezdett a végrendeletében lefektetett célok még életében történő megvalósításához is</p>
<p style="text-align: justify;">Részletek a végrendelet tartalmából: <br /><em>- „Balaton szíve” elnevezéssel „irodalmi és művészeti tár” Fonyódon, újonnan épült villájában, melynek földszinti helyiségeit erre a célra létrehozni szándékozott Alapítványnak engedem át.</em><br />Szándéka szerint az alapítványi házban kialakított családi sírboltban kaptak volna helyet: <br /><em>- Az első világháborúban hősi halált halt öcsémnek Aladár hadnagynak Galíciából (Podhajice temetőjéből) hazaszállítandó teteme.</em><br /><em>- Ifjan elhunyt egykori menyasszonyomnak, Anda Magdolnának teteme is</em><br /><em>- az én holttestem is ezen családi sírboltba helyeztessék.</em><br /><em>- Ugyanezt igénybe vehessék egyenesági leszármazottaim is, amíg a férőhely megengedi</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-08_magdus_es_odon_festmenye_1c.jpg" alt="_kep-08_magdus_es_odon_festmenye_1c.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="367" /></p>
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Befejezésül Abrudbányay Rédiger Ödön egy fennmaradt Magdushoz írt verse:</span></p>
<p><em>MAGDUS VARÁZSA</em></p>
<p><em>Az arcodon, a szemeden</em><br /><em>az igézet varázsa volt</em><br /><em>amint lényed fönségesen</em><br /><em>egy percre tán felém hajolt.</em></p>
<p><em>A szépséged úgy áradott</em><br /><em>s a szívem, lelkem úgy örült</em><br /><em>hogy édes boldog képzelgésem</em><br /><em>csókok árjával vett körül.</em></p>
<p><em>Csóktengerárral átölelve</em><br /><em>mint drága gyöngyök szigetét</em><br /><em>fürkészlek: mit rejtsz, tündér kincset?</em><br /><em>Fájdalmak titkát. Üdv egét?</em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Záró gondolatok:</span><br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Ez a szerelmi történet szép, de ugyanakkor nagyon bizarr is.</span> Ödön egy olyan villában szeretett volna élni családjával, melynek alagsorában a régi szerelmének hamvait őrző kripta található. <br />Sokan írtak már erről a szerelmi történetről, <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">egyes történetekben sok tévedés vagy kitalált epizódok vannak</span>. Ilyen tévedés, hogy van aki pécsi gyógyszertárat a Lánc utcába helyezte, pedig egyértelműen a Zsolnay Vilmos u. 2. alatt működött. Ennél sokkal nagyobb tévedés illetve a fantázia szüleménye a következő: <br />"<em>Az asszony boldogan költözött be a lenyűgöző szépségű helyen épült villába, ám amikor egyszer lesétált a pincébe, és meglátta a nászágyat, nagyot sikoltott. Végül azt mondta: - De hát végső soron azt teszel a pénzeddel, Ödön, amit akarsz." </em><br />Hasonló történet több helyen is felbukkant, de Ödön felesége soha nem járt, nem is járhatott a villában mivel amikor felépült a villa, már több éve elváltak. </p>
<p style="text-align: justify;">A 2003-ban majd 2017-ben felújított Kripta villa a balatoni szezonban (május 1-től) látogatható, tetőteraszon pedig a Villa Kávézó várja vendégeit.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A villa máig fennmaradt legendája szerint, ha a nászágy felett egy leány és egy fiú megfogja egymás kezét, akkor szerelmük örökké tart.</span></p>
<p> </p>
<p>Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</p>
<p> </p>
<p>Források: <br />Dr. Gracza Tünde: Pécs IX. gyógyszertárának történetéhez : Abrudbányai Rédiger Ödön pécsi évei <br />Helyi újságok (1920-1930):<br /> Dunántúl c. helyi újság <br /> Pécsi Napló helyi újság <br />Gyógyszerészi Közlöny (1920-1930)<br />Fonyódi Múzeum ismertető <br />csodalatosbalaton.hu - A végzetes szerelem mementója, a fonyódi Kripta-villa <br />kapos.hu - Hírek - Rá sem lehet ismerni Fonyód megszépült látványosságára</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F01%2F08%2Fkripta_villa_es_a_pecsi_patikus%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F01%2F08%2Fkripta_villa_es_a_pecsi_patikus%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2022%2F01%2F08%2Fkripta_villa_es_a_pecsi_patikus%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kripta villa és a pécsi patikus"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2022/01/08/kripta_villa_es_a_pecsi_patikus#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/16804856" border="0" /></a><br /></p>
Kultúra
Szerelem
Történet
Kripta
Pécsi_arcok
Érdekelhet
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_kep-00_cimkep.jpg
https://regipecs.blog.hu/2021/12/25/a_sosem_lett_uranvaros
A sosem lett Uránváros
2021-12-25T16:38:56+01:00
2021-12-25T16:38:56+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p><span style="text-decoration: underline;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">avagy ilyen is lehetett volna</span></span></p>
<p style="text-align: justify;">Sokan olvashattak már arról, hogy <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Uránváros nem az eredeti terveknek megfelelően épült fel</span>, mert sok fontos beruházás nem valósult meg. <span>Elmaradt a Fő térre tervezett szálloda, mozi és kultúrház megépítése. A vásárcsarnok, strand és fedett uszoda sem épült meg. </span>Még a Mecsek Áruház is csak nagy nehezen született meg, tíz évet kellett várni az átadásárára. <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">De milyen lett volna akkor Uránváros, ha minden álom megvalósul?</span> Erről szeretnék most mesélni és bemutatni a terveket, hogy lássuk, ilyen is lehetett volna. Mivel a városrész beépítési terve többször is változott, ezért az elvetett terveknek egy "összegyúrt", általános képét mutatom be. </p>
<p style="text-align: justify;">1955 októberben megszűnt Pécs nyugati felén működő repülőtér. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1956 elején már az első lakóházak építési munkálatai elkezdődtek.</span> Az első lakóházat (Hajnóczy u. 5.) 1956 október 23.-án átadták át. Közben több esetben is a beépítési terv változott.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_1959_hajnoczy_utcai_elso_epuletek.jpg" alt="y_1959_hajnoczy_utcai_elso_epuletek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="250" height="189" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><strong>Uránváros első házai a Hajnóczy utcában</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az első és második ütem épületei hagyományos építési technológiával készültek. Az utcák épületei legtöbb helyen zárt beépítési módnak megfelelően épültek, ez adta egyes belső területek keretét. A belső részek lényegében az udvarok funkcióját látta el. Ezek a területek csak belső utakkal közelíthetők meg (átmenő forgalom nincs). Itt parkolók, parkok, játszóterek lettek kialakítva. Ez a Hajnóczy utca, Páfrány utca és az Ybl Miklós utca által határolt terület.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_1959_epul_az_olympia_etterem.jpg" alt="y_1959_epul_az_olympia_etterem.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="250" height="175" /><em><strong>Az Olympia vendéglátó komplexum</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">1958-ban épültek a Hajnóczy utcai földszintes üzletházak és elkezdték az Olympia Étterem és a 39-s dandár utcai Általános Iskola kivitelezését is.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_1959-09-09_joszerencset_aruhaz_epitese_dn_1959_09_09.jpg" alt="y_1959-09-09_joszerencset_aruhaz_epitese_dn_1959_09_09.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="569" height="307" /></p>
<p style="text-align: justify;">1959. szeptember 9.-én a Dunántúli Napló arról ad hírt, hogy hamarosan kezdődhet az Uránvárosi "Jószerencsét Áruház" építése. Gondolom az akkori uránvárosi lakók izgatottan várták az áruház 1961. évi megnyitását. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Mindössze két év és az új városrésznek is lesz egy áruháza!</span><br />Az áruház építését beharangozó cikkben az újságíró kérdezi:<br /><em>- Hol épül fel az új áruház?</em><br /><em>- <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A posta tőszomszédságában, ahol az SZTK épületével, a tanácsházzal és egy tízemeletes lakóépülettel, valamint a kultúrpalotával egy teret alkotnak majd - úgy tudom, a tér Lenin nevét fogja viselni</span> ....</em> - nyilatkozta egy illetékes.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_1960_uranvaros_keszul_a_mecsek_aruhaz_es_a_posta_epulete_ret.jpg" alt="y_1960_uranvaros_keszul_a_mecsek_aruhaz_es_a_posta_epulete_ret.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="250" height="158" /><em><strong>Balra épül az áruház, jobbra a posta 1960-ban</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Az eredeti tervek szerint a városrész rendelkezett volna minden elképzelhető üzlettel, szolgáltatással. Egy teljesen önálló, emberközeli kisváros létrehozása volt a cél. De sajnos Uránvárost is utolérte a magyar lakótelepek tipikus végzete, a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">"kapacitáshiány" és emiatt elmaradt egy sor kiegészítő beruházás</span>. A Mecsek Áruház tíz év Csipkerózsika álomból felébredve lassan, de elkészült.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A megálmodott kisváros létrehozásához szükséges, de soha nem megvalósult létesítmények sora nagyon hosszú.</span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Hogyan nézett volna ki a tervezett kisváros? <span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A lakóépületek sorra emelkedett ki a földből az 1957 és 1958-as években, de a városrész főutcájának és centrumának kinézetéről a lakosság csak a helyi újságból kapott némi információ morzsát . A Dunántúli Napló 1959. szeptemberben megjelent írása szerint, bölcsődék, óvodák, iskolák, üzletek, szolgáltatóházak valamint posta, áruház és rendelőintézet felépítésén felül, vásárcsarnok, mozi, kultúrpalota, strandfürdő, uszoda építését ígérik.</span></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_milyen_is_lesz_az_uj_varosresz_dn_1959_09_23.jpg" alt="y_milyen_is_lesz_az_uj_varosresz_dn_1959_09_23.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="569" height="200" /></span><em><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Dunántúli Napló 1959. szeptemberi újságcikk</span></strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;">VÁROSKÖZPONT TERVE</span><br />A városközpontot a mai Szilárd Leó park helyén képzelték el, centrumában egy kultúrközponttal melyet lakóépületek, szálloda, étterem, irodaházak és áruház fogta volna közre. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_foter_terve.jpg" alt="y_foter_terve.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A fenti terv szerint a nagyobb beruházások közül csak a Rendelő Intézet és a Mecsek Áruház, a kisebbekből pedig a földszintes üzletház és a bölcsőde valósult meg. Az áruház tíz évig üresen tátongó betonváza, előrevetítette a többi nagy formátumú létesítmény sorsát. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A városrészben elmaradó beruházások hiánya sokat rontott a lakók életminőségén, lényegében a szórakozás, a kultúra és a szabadidősport területén.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Itt szükséges megjegyezni, hogy egyes létesítmény tervezett helyét nem lehet pontosan meghatározni mivel több tervváltozat is készült. Így például a szálloda, a kád- és gőzfürdő, a gimnázium tervét több területre is elkészítették. A kultúrpalota tömbje és funkciója is többször változott. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A fenti vázlatterv alapján nehéz elképzelni hogyan is nézett volna ki Uránváros centruma</span>, főutcája és főtere, de a látvány tervek ebben sokat segítenek.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_belso_foutvonal_tavlati_kepe_nyugat_felol_kek.jpg" alt="y_belso_foutvonal_tavlati_kepe_nyugat_felol_kek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="549" height="334" /><em><strong>A főutca látvány terve a főtér (kelet) felé nézve</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;">URÁNVÁROSI FŐUTCA</span><br />A 39-es dandár (Esztergár Lajos) utca mellett sorakozó hétemeletes lakóházak között kis üzletházak épültek volna. Csak egyetlen egység épült meg a szolgáltatóházak közül. Ha elkészülnek, a városrész főutcája jöhetett volna létre, ahol kirakatokat nézegetve, vásárolgatva sétálhattak volna a városrész lakói.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;">FŐTÉR NYUGATI IRÁNYBÓL</span><br />A főutcát nyugat felől megközelítve - ha megvalósul - ez a kép fogad:</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_foter_tavlati_kepe_nyugat_felol_kek.jpg" alt="y_foter_tavlati_kepe_nyugat_felol_kek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="550" height="328" /><em><strong>A főtér észak-keleti felének látvány terve</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Szemben egy tízemeletes lakóépület (az egyik terv szerint, egy másik szerint pedig szálloda, tetején presszóval), tövében egy I. osztályú étterem és tőle balra szálloda (egy másik terv szerint). Bal szélen még a főutcán a kerületi Tanácsháza és egy kissé látható az áruház is. Jobbra az egyik hétemeletes, utána kultúrpalota északi homlokzata látszik.</p>
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;">KULTÚRPALOTA</span></p>
<p style="text-align: justify;">"<em>A Dunántúli Napló, 1957. június 28.-i számában a főtéren (a mai park helyén építendő) kulturális központról írta:</em><br /><em>A kultúrpalota biztosítja majd egy 700 személyes színház működését, klubhelyiséget, sport- helyiséget és a szakköri helyiségek elhelyezését. Ugyanitt lenne a könyvtár olvasótermekkel, állandó és alkalmi kiállítási helyiség, valamint a büfé. Az egész komplexum parkba ágyazottan nyer elhelyezést. A népművelési minisztérium által a kultúrpalotába javasolt 400 főt befogadó mozi helyiséget a tervezők önálló épületben kívánják elhelyezni. Ezen kívül a település keleti és nyugati részén egy 400. illetve 300 férőhelyes mozi létesítését is betervezték."</em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #ff0000; font-family: 'arial black', sans-serif;">FŐTÉR KELETI IRÁNYBÓL</span><br />A tér északi felén a Mecsek Áruház, tőle jobbra a posta épülete az Ybl Miklós utcában.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_foter_tavlati_kepe_kelet_felol_kek.jpg" alt="y_foter_tavlati_kepe_kelet_felol_kek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="550" height="339" /></p>
<p style="text-align: justify;">Szemben, a tér nyugati felén a Tröszt Székház (mellette a Tanácsháza). A tér keleti oldalát (jobbra) egy étterem és szálloda illetve egy lakóépület foglalta volna el.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_foter_irodahaz_az_aruhaz_mellett_new.jpg" alt="y_foter_irodahaz_az_aruhaz_mellett_new.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="550" height="339" /><em><strong>Fent az áruház és az irodaház előtti tér részlet vázlatos látképe.</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;"></span>A városrész főutcájára és főterére álmodott létesítményeken felül még több nagy beruházást is terveztek.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;">VÁSÁRCSARNOK<span style="color: #333333; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><br />A településtől К-re a pályaudvarhoz vezető út D-i oldalán helyezkedik el. Nagy vonalakban a megvalósult Komarov Gimnázium helyén épült volna fel.</span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;"><span style="color: #333333; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span style="color: #ff0000; font-family: 'arial black', sans-serif;">KÁD- ÉS GŐZFÜRDŐ</span><br />A település szélén, kerülne elhelyezésre a kb. 120 férőhelyes kád- és termálfürdő, nemenként időbeli eltolódásos rendszerben. Egy másik elképzelés szerint a Rendelő Intézet (SZTK) északi oldalán épülne meg. </span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/yy_1960_evek_strandfurdo_uszoda_mujegpalya_sportcsarnok_stb.jpg" alt="yy_1960_evek_strandfurdo_uszoda_mujegpalya_sportcsarnok_stb.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;"><span style="color: #333333; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;">KULTÚRPARK</span><br />A legjelentősebb közcélú zöldterület a tervezett új településtől DK-re levő kultúrparknak kijelölt terület.<br /><em>"Itt lenne mindaz a kulturális és sport- létesítmény, mely egy nagyszabású parkon belül elhelyezhető és nemcsak az új városrészt, hanem a csatlakozó területeket is kiszolgálná. A kultúrparkon belül helyezkednék el a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;">strandfürdő, szabadtéri színpad,</span> különböző <span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;">sportpályák</span> (tenisz, kézilabda, kosárlabda, tornatér stb.), <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"><span style="color: #ff0000;">vendéglők, kerthelyiségek,</span></span> egyéb szórakoztató létesítmények és játszóterek nagyobb gyermekek számára."</em> - írta Dénesi Ödön városépítési tervező.</span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;"><span style="color: #333333; font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Az 1959. évi Magyar Építőművészetben Szende László írásában olvasom:</span></span><em><span style="font-family: 'arial black', sans-serif; color: #ff0000;"><span style="color: #333333; font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> "A főtéren lesz a központi forgalmat kielégítő vendéglő és cukrászda. A város déli részén a parkterület mellett típusházban adaptált külön cukrászda és kerthelyiség létesül, büfévendéglő kerül majd a vásárcsarnokba, és végül valamilyen nyári vendéglő a kultúrpark területén is elhelyezést nyer." </span></span></em></p>
<p style="text-align: justify;">Sajnos nem valósult meg a főtérre szánt kulturális központ, a 600 fős mozival. A főtér déli felére szánt épületek elmaradásával a városrész elképzelt centruma sem alakulhatott ki. A szálloda, a főtéri vendéglő és a vásárcsarnok sem épült meg. A kultúrpark és benne strand, a nyári vendéglő és a fedett uszoda ötletét is elvetették. </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Hiányosságainak ellenére Uránváros lakótelepe kiemelkedik a kor, sőt a rákövetkező korok lakótelepei közül.</span> A többnyire 3-4 szintes beépítésekkel kialakított zöldfelületek rendszere egy élhető és szerethető kisvárost valósított meg. Ez a megjegyzésem természetesen csak a fent bemutatott I. és II. ütemben felépített városrészre vonatkozik, a paneles beépítéssel már egy másik történet kezdődött el. </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<address><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>Felhasznált források: </em></span><br /><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>A pécsi nagylakótelepek helyzetéről - DDEK Internet Portál </em></span><br /><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>Dénesi Ödön: Pécs, Új-Mecsekalja (Uránváros) 1955 — 1975 </em></span><br /><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>Dunántúli Napló archívum <br />Magyar Építőművészet, 1959</em></span><br /><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>Dénesi Ödön: Pécs nyugati városrész </em></span></address>
<p> </p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F12%2F25%2Fa_sosem_lett_uranvaros%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F12%2F25%2Fa_sosem_lett_uranvaros%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F12%2F25%2Fa_sosem_lett_uranvaros%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A sosem lett Uránváros"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2021/12/25/a_sosem_lett_uranvaros#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/16784820" border="0" /></a><br /></p>
Kultúra
Vendéglátás
Uránváros
Kereskedelem
Építőipar
Városrész
Nem_valósult_meg
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_1959_hajnoczy_utcai_elso_epuletek.jpg
https://regipecs.blog.hu/2021/11/05/seta_egy_konyvtarban
Séta egy könyvtárban
2021-11-05T15:35:54+01:00
2021-11-05T15:35:54+01:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;">A könyvtárak különleges hangulata mindig elvarázsol. Az élményt, az örökség, tudás, csend és nyugalom szavak fejezik ki talán legjobban. </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Egy <span>páratlan, nem mindennapi</span> könyvtárban tapasztalt izgalmas, friss élményeimet osztom meg a "Régi Pécs" olvasóival.</span> Nemrég az a megtiszteltetés ért, hogy dr. Schmelzer-Pohánka Éva a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője, meghívott egy kis könyvtári sétára.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Szeretném előre bocsájtani, hogy egy valóban különleges új könyvtárba nyertem betekintést.</span> Bár ezt a kijelentésemet már javítanom is kell, mert az épület, a környezet új, de <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">a könyvtár már több évtizede létezik, csak nagyon kevesen ismerték.</span> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Érdemes megismerni ennek a titokzatos könyvtárnak a történetét is, de előbb <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">tegyünk egy virtuális sétát az új könyvtárban.</span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span face="arial black, sans-serif" style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Merre található a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span face="arial black, sans-serif" style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Sokan emlékezhetnek a régi Rózsakertre, a valamikori Káptalani borozóra (legutóbb Papucs néven) és a Széchenyi tér felőli oldalon álló leromlott állapotú műemlék épületre, a hajdani kanonoki házra. <span>Évekig türelmetlenül és kíváncsian várták sokan, hogyan alakul a Rózsakert és az épület sorsa</span>. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span face="arial black, sans-serif" style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kep04_rozsakert5_foto_harasztovics_arnold_forras_pecsi_egyhazmegye.jpg" alt="kep04_rozsakert5_foto_harasztovics_arnold_forras_pecsi_egyhazmegye.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="274" /></span><em><strong>Janus Pannonius utca 8. (Fotó: Harasztovics Arnold - Forrás: Pécsi Egyházmegye)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A kormány 2016-ban az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására kiírt pályázatán sikerült az anyagi forrásokat biztosítani és lényegében 2019 év eleje és 2020 november vége között valósult meg a beruházás.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kep03_rozsakert1_foto_harasztovics_arnold_forras_pecsi_egyhazmegye.jpg" alt="kep03_rozsakert1_foto_harasztovics_arnold_forras_pecsi_egyhazmegye.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="258" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><strong>Rózsakerti építkezés (Fotó: Harasztovics Arnold - Forrás: Pécsi Egyházmegye)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Nem lesz többé vendéglátóhely, de lesz egy szép hangulatos park, nem lesz a sarkon borozó, de lesz egy a pécsi egyházmegye által működtetett ajándékbolt.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/x_pemk_epulet.jpg" alt="x_pemk_epulet.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A Janus Pannononius utca 8. szám alatti épületbe pedig a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár költözött be. Ezt az épületet volt szerencsém bebarangolni.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><br /><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/x_dsc08534_olvaso_szekreny.jpg" alt="x_dsc08534_olvaso_szekreny.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="401" /><em><strong></strong></em>Az emeleti főfolyosóra érkezve, szemben egy nagyon szépen faragott felolvasó szekrény látványa fogad. Ez egy 18. századi késő barokk és érett rokokó stílusjegyeket is magán viselő felolvasószekrény. A könyvtár legkülönlegesebb bútordarabja.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/x_dsc08536_apacaracsos_sarok_konyvszekreny.JPG" alt="x_dsc08536_apacaracsos_sarok_konyvszekreny.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" />Az első szoba négy sarkába, apácarácsos sarokszekrény került elhelyezésre. A könyvszekrények a Ferences rendi szerzetesek asztalosműhelyében készültek.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/x_dsc08537_uveges_konyvszekreny.JPG" alt="x_dsc08537_uveges_konyvszekreny.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" />Az egyik szobában felhajtható üveges könyvszekrényekben, eredeti Lingel szekrényekben még feldolgozásra váró könyvek sorakoznak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/x_dsc08544_ketoldalas_apacaracsos_konyvszekreny.JPG" alt="x_dsc08544_ketoldalas_apacaracsos_konyvszekreny.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="534" />Az emeleti főfolyosó közepén egy kétoldalas hatalmas apácarácsos könyvszekrény is látható. Valamennyi apácarácsos könyves szekrény 1771-ben került ki a szerzetesek asztalosműhelyéből.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/x_dsc08545_apacaracsos_konyvszekrenyek.JPG" alt="x_dsc08545_apacaracsos_konyvszekrenyek.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="299" />Szintén ezen a folyosón további kettő - a pécsi ferences rendi bibliotékából származó - szépen faragott apácarácsos könyvszekrény áll a fal mellett.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/x_dsc08549_hajtokaros_gorditheto_allvanyok.JPG" alt="x_dsc08549_hajtokaros_gorditheto_allvanyok.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="534" />Az emeleti oldalfolyosón egy nagy könyvraktárban modern hajtókaros gördíthető állványokon tárolnak több ezer könyvet. A várható nagy terhelés miatt az épület szerkezetét, födémet megerősítették (a régi födém nem bírta volna ki ezt a nagy terhelést). Ez a raktár mindenben megfelel a mai kor elvárásainak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/x_dsc08546_masik_folyoso.JPG" alt="x_dsc08546_masik_folyoso.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" />A folyosó végén egy speciális védett raktárat is kialakítottak a ritka és különösen sérülékeny könyveknek. Itt szabályozni lehet a hőmérsékletet és a páratartalmat, fényvédő fólia került az ablakokra, hogy ezzel is óvják a könyveket. Ebben a teremben még egy páncélszekrény is található, ide kerültek a legértékesebb kötetek. Erről a raktárról érthető okokból nem készítettem fényképet.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/z_dsc08558_gremiale_es_mitra_a_fiokban.JPG" alt="z_dsc08558_gremiale_es_mitra_a_fiokban.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" />A főfolyóson két üveges-fiókos vitrin is látható. Itt a feldolgozási és rendszerezési munkák során előkerült érdekes, sok esetben kuriózumszámba menő tárgyakat és dokumentumokat mutatnak be. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/z_dsc08559_mitra_a_szent_korona_zomanc_kepeivel.JPG" alt="z_dsc08559_mitra_a_szent_korona_zomanc_kepeivel.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" />A fenti képen gremiale és mitra látható a fiókban. A gremiale <span>kis szögletes takaró, melyet a trónra ülő püspök térdére terítenek a miseruha kímélésére. A mitra pedig másképpen püspöksüveg a római katolikus püspökök által hordott díszes, csúcsíves sapka, a főpapi méltóság jelvénye ( infula néven is említik). Érdemes észrevenni, hogy a díszes kendőre és a püspöksüvegre a Szent korona zománc képeit hímezték.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/z_dsc08555_majlath_gusztav_karoly_gyermekkori_rajzos_konyve.JPG" alt="z_dsc08555_majlath_gusztav_karoly_gyermekkori_rajzos_konyve.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="299" /></span>A másik vitrinbe helyezett kis tábla a vitrin tartalmát a következő mondattal foglalja össze: "A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár története dokumentumok és tárgyak tükrében". Az itt látható különböző korokból származó "kincsekre", dokumentumokra, fényképekre, levelekre bukkantak a könyvtárosok.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/z_dsc08551-a_kincsek_vegyesen_ossze.JPG" alt="z_dsc08551-a_kincsek_vegyesen_ossze.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="280" />A "kincsek" közül négy érdekességet kiemeltem a fenti kollázs fotón. <br />- Balra fent a Pohli csemege csomagoló papírja keveredett a könyvek közé. Az államosítás után a Pohli csemege helyén működött a városszerte híres "nagy csemege".<br />- Jobbra fent egy érdekes postai csekk. Azért érdekes mert ez a csekk megegyezik az 1945 előttivel, csak ezen a koronás címert lecserélték a Kádár címerre. <br />- A balra lenti képen Majláth Gusztáv Károly gyermekkori rajzos könyve látható. <span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Gróf székhelyi Majláth Gusztáv Károly római katolikus pap, erdélyi majd 1932-től gyulafehérvári püspök. <br />- Jobbra lenti csomagoló papír már a szocializmus idejében került az egyik könyvbe.</span></p>
<p style="text-align: justify;">A könyvtárhoz az eddig bemutatott emeleti helyiségeken kívül, egy-egy kutatóterem, ebédlő és további mellékhelyiségek is tartoznak. A könyvtári épületrésznek egyetlen földszinti terme - amely korábban <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Horvát Adolf Olivér ciszterci szerzetes és botanikus lakószobája</span> volt - közösségi funkcióban fog működni.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/x_dsc08561_horvath_adolf_oliver_terem.JPG" alt="x_dsc08561_horvath_adolf_oliver_terem.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="534" />A földszinti előtérben elhelyezett emléktábla.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/x_dsc08562_horvath_adolf_oliver_terem.JPG" alt="x_dsc08562_horvath_adolf_oliver_terem.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" />Hajdanán ebben a szobában lakott Horvát Adolf Olivér. Még sokan emlékeznek a tanár úrra mert 1967-es <span>nyugdíjazásáig a pécsi Széchenyi István Gimnázium biológia tanára volt. A látogatók között is volt aki gyermekkorában járt ebben a szobában a tanár úrnál.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_dsc08541_rozsakert.jpg" alt="y_dsc08541_rozsakert.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="299" />A projekthez tartozott a valamikori szórakozóhely a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Rózsakert</span> kulturális rendezvényeknek is helyszínt adó park kialakítása.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_dsc08543_rozsakert.JPG" alt="y_dsc08543_rozsakert.JPG" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" />A régi legendás szórakozóhely, a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Rózsakert helyén kialakított park</span> látványa, a könyvtár egyik ablakából.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/y_dsc08565_rozsakert_cella_trichora.jpg" alt="y_dsc08565_rozsakert_cella_trichora.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" />A Rózsakert végleges bezárása után ásatások kezdődtek a területen és - <span>a műemlékesek reményeinek megfelelően - <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">egy újabb cella trichora került a felszínre</span>. A kutatások és a romok konzerválása után visszatemették az ókeresztény síremléket, de a felszínen jól láthatóan megjelölték a helyét.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/x_dsc08564_udvar_1200x.jpg" alt="x_dsc08564_udvar_1200x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" /></span><em><strong>A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár udvara és a Rózsakert felőli épületszárnya.</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár neve keveseknek tűnhet ismerősnek</span>, de alább olvasható ennek magyarázata is.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1968-ban Cserháti József megyéspüspök kezdeményezésére alakult meg a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár,</span> mely az 1848-ban államosított Szemináriumi (Papnevelő Intézetet) könyvtári alapokkal indult. A közel 33000 kötetes könyvtári anyag a pécsi Székesegyház alagsori raktárhelyiségében várta sorsát 1968-ig. A könyvtár folyamatosan bővült a megszűnt plébániák könyvtáraival, továbbá a kanonokok, papok hagyatékával illetve neves egyházfiak gyűjteményeivel. Továbbá kiegészült az 1950. szeptemberében feloszlatott pécsi szerzetes rendek és a katolikus társadalmi szervezetek könyveivel.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kep01_ferencesek_temploma_4_konyvtar_forras_egyhaz_b_w.jpg" alt="kep01_ferencesek_temploma_4_konyvtar_forras_egyhaz_b_w.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="301" height="185" /><em><strong>A templom könyvtára (Forrás: Pécsi Egyházmegye)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A könyvtárnak helyet kellett biztosítani és ez a Szent Ferenc templom</span> (Ferencesek temploma) gyóntatója feletti emeleti könyvtárhelyiség</span> lett, a Ferences atyák által faragott bútorokat felhasználva. A legrégebbi kötetek a 16. századból valók, a gyűjtemény túlnyomó része azonban 18. századi vagy annál későbbi kiadás.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kep00_ferencesek_temploma_2.jpg" alt="kep00_ferencesek_temploma_2.jpg" class="imgnotext" width="300" height="472" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Gyakorlatilag ez egy alig ismert, csak a beavatottak által kutatható könyvtár volt.</span> Működtetése sok nehézségbe ütközött, hiszen egy templom emeleti részén és csak egy kutató szobával rendelkezett. Az 1990-es évek közepén – a könyvállomány gyarapodása miatt már a második emeleti padlástérben is tároltak könyveket (itt főleg a duplumokat) és ezen okok miatt a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárat raktárkönyvtárként említették. Az emeletek fűtetlensége miatt az állomány használhatósága a 2000-es évek elejére nehézkessé vált, majd a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár gyakorlatilag bezárt (2002-ig még kutatható volt).</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kep02_ferencesek_templom_a_mar_lebontott_szent_antal_bazarral_2.jpg" alt="kep02_ferencesek_templom_a_mar_lebontott_szent_antal_bazarral_2.jpg" class="imgnotext" width="300" height="427" /><strong><em>Ferences templom a még meglévő Szent Antal bazárral ("Régi Pécs" gyűjtemény)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ki gondolt arra, hogy amikor a Ferencesek templom mellett elsétált, hogy a templomban egy közel negyvenezres könyvtár van az emeleten. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Ez a könyvtár költözött a Janus Pannonius utca 8. alá, a hajdani kanonoki lakóházba.</span></span></p>
<p style="text-align: justify;">Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">További fontos információ a könyvtárról!</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A megújult bibliotéka a látogatók és a kutatók számára 2022 tavaszáig csak előzetes bejelentkezéssel lehetséges. Jelentkezni az alábbi két email címen lehet:</span><br /><span> </span><a href="mailto:pohankae@pecs.egyhazmegye.hu" target="_blank" rel="noopener noreferrer">pohankae@pecs.egyhazmegye.hu</a><span> vagy </span><a href="mailto:konyvtar@pecs.egyhazmegye.hu" target="_blank" rel="noopener noreferrer">konyvtar@pecs.egyhazmegye.hu</a></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><em>Felhasznált források: <br />- Új életre kel a pécsi egyházmegye könyvtár (Pécsi Egyházmegye hírek) <br />- Magyar Kurír - katolikus hírportál <br />- Könyvtárban készült fotók ("Régi Pécs" - Gyürüs Lajos)</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F11%2F05%2Fseta_egy_konyvtarban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F11%2F05%2Fseta_egy_konyvtarban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F11%2F05%2Fseta_egy_konyvtarban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Séta egy könyvtárban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2021/11/05/seta_egy_konyvtarban#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/16741830" border="0" /></a><br /></p>
Kultúra
Könyvtár
Rózsakert
Történet
Belváros
Templomok
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kep04_rozsakert5_foto_harasztovics_arnold_forras_pecsi_egyhazmegye.jpg
https://regipecs.blog.hu/2021/10/23/geppisztolysorozat_a_kulich_gyula_utcaban
Géppisztolysorozat a Kulich Gyula utcában (1956)
2021-10-23T15:13:55+02:00
2021-10-23T15:13:55+02:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;">A Dunántúli Napló 1956. október 31.-én írta meg, hogy <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">"Pénteken estefelé háromnegyed hat órakor géppisztolysorozat dördült a börtön ablakából....".</span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kep_01_dunnantuli_naplo_fejlec_1956_oktober_1.jpg" alt="kep_01_dunnantuli_naplo_fejlec_1956_oktober_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="371" height="116" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Erről az 1956-os eseményről eredetileg 2017. május 14.-n a Régi Pécs blogon beszámoltam.</span> De most az 1956-os forradalom ünnepén érdemes újra megemlékezni és kiegészíteni a történetet. <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Mi pécsiek sokáig úgy tudtuk, hogy városunkban az 1956-s forradalom vértelenül, lövés nélkül zajlott.</span> Ez természetesen a rendszer változtatás előtti rendszer történelem "kozmetikázása" volt. Később már hallhattunk arról, hogy október 24-én városunkban egy kisebb, 25-én pedig egy nagyobb tüntetés zajlott le Pécs központjában az egyetemisták mellé időközben felsorakozott uránbányászok, munkások részvételével, amelyek során több középület tetejéről verték le a vörös csillagot.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Jóllehet a budapesti harcokhoz képest Pécsett valóban nem voltak komoly összecsapások, de azért városunkban is történtek szomorú események.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><em>"Az egyetemistáknak október 25.-én még sikerült megakadályozniuk az atrocitásokat, de a tüntetések este mégis radikalizálódtak. A karhatalom fegyverét használta, az október 26-ára virradó éjszaka lövöldözések voltak a városban, egyes források szerint egy halottja és három sebesültje is volt az összetűzéseknek."</em> <br />(forrás: Rozs András: Az 1956-os forradalom és szabadságharc Pécsett)</p>
<p style="text-align: justify;">Nem meglepő, hogy a fenti idézetben "egyes források szerint" olvasható! Ezekben a napokban - érthető okokból - nem készültek hivatalos feljegyzések, jegyzőkönyvek, így egyes eseményeket csak utólag és elbeszélés alapján rögzítették a történet írók.</p>
<p style="text-align: justify;">Ilyen például, az amit a facebook oldalon az egyik hozzászóló írt:<br />"A Király utcában is volt lövöldözés a Csendes intézménnyel szemben." (Megjegyzés: A "Csendes intézmény" a Csendes étterem. A Könyök utcával szemben a Kossuth Lajos utca 70. alatt volt, a helye napjainkban valahol az Átrium üzletház bejárata környékében határozható meg.)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kep_02_kik_lottek_a_13_eve_farkas_zolira_1.jpg" alt="kep_02_kik_lottek_a_13_eve_farkas_zolira_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">De mi történt 1956. október 26.-án pénteken a Kulich Gyula (ma Papnövelde) utcában?</span> Az alábbiakban olvasható részletek az október 31.-i helyi újságban "Kik lőttek a 13 éves Farkas Zolira?" című riportban jelent meg.<br />De mielőtt még belefognánk a történet olvasásába el kell mondani, hogy mint később kiderült az újságban megjelenő riport címében szereplő Farkas Zoli név téves. Erről az újság olvasói másnap megjelenő helyreigazításból értesültek.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/helyreigazitas_2.jpg" alt="helyreigazitas_2.jpg" class="imgnotext" width="400" height="326" /></p>
<p style="text-align: justify;">".. a klinika egyik nővérének téves tájékoztatása alapján Takács Zoli helyett Farkas Zolit írtunk. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Takács Zoli</span> lakik az Antónia utcában." - írták.</p>
<p style="text-align: justify;">Mivel már tudjuk a valódi nevet, így már a valós név szerepelhet az idézett riportban is.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>"A börtönnel szembeni egészségház sarkán egy férfi és kisgyerek egyszerre kiáltott fel: „Segítség, meglöttek!“ Bevánszorogtak a szomszédos kapuk alá, ahol a lakók siettek segítségükre, amíg meg nem jött a mentőautó.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Lövések még ekkor is dördültek a börtönablakokból...</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Takács Zolit térdlövéssel, Gyenge Antalt, a Finommechanikai Vállalat dolgozóját bokalövéssel számították a belgyógyászati klinika sebészeti osztályára.</em><br /><em>- Mondja el kérem hogyan történt! </em><br /><em>Gyenge Antal kissé féloldalra fordul és elmondja:</em><br /><em>- Munkából mentem hazafelé. Az Antónia utcában lakom. Csatlakozott hozzám egy Péter utcai kisgyerek, félt egyedül, mert már lövöldöztek a Széchenyi téren. A Megye utcán mentünk föl és a börtön előtt akartunk kifordulni a Hunyadi út felé. Az egészségház sarkán ránk ordítottak a börtönablakából: „Forduljanak vissza!“ </em><br /><em>- Megtorpantunk egy pillanatra, s ahogy fordultunk, már dördült is egy géppisztoly-sorozat. Hátulról ért minket a golyó. Elvonszoltam a gyereket, amíg segítségünkre siettek az emberséges lakók. "</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az újságíró a börtönben érdeklődik hogyan is történhetett ez meg. A börtön kapujától Nagy István főtörzsőrmester kíséri a parancsnokhoz és közben beszél:</p>
<p style="text-align: justify;"><em>"Majd megtudja a parancsnoktól, hogy kik lőttek ki a népre. Nem a börtönőrség. Mióta ez a sajnálatos eset itt megtörtént, régi ismerősök fordulnak el tőlem az utcán, ha hazamegyek, azok is, akik tiszteltek 32 év óta. "</em> - panaszkodik közben.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kep_03_papanovelde_utca_kulich_gyula_1960-as_evekben_1.jpg" alt="kep_03_papanovelde_utca_kulich_gyula_1960-as_evekben_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="261" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><em><strong>Kulich Gyula (ma Papnövelde) utca a Hunyadi út felől</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">De hát akkor kik lőttek a börtönablakokból?</span> - szól a kérdés már Magyar Ede őrnagynak, a börtönőrség parancsnokának.<br />Válasz helyett egy nyilatkozatot ad át a riporternek. Részletek:</p>
<p style="text-align: justify;"><em>"A pécsi megyei börtön őrsége örömmel üdvözli a népi forradalom vívmányait és azokkal teljesen egyetért."</em> - kezdődik az írás<br /><em>"A legelső események után hamarosan ávósok érkeztek hozzánk segítség címén, — többek között egy ávós tiszt is a börtönőrség parancsnoka szemmel tartására, — akik többnyire a külső biztosítást voltak hivatva teljesíteni."</em> - magyarázza a parancsnok.</p>
<p style="text-align: justify;">A címben feltett kérdésre a válasz egy mondatban: <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">az ávósok lőttek a 13 éves Takács Zolira!</span></p>
<p style="text-align: justify;">Az eredeti 2017-es írásomban kissé kételkedve fogadtam a történetet. Ekkor még csak az újságcikk volt az egyetlen bizonyíték, amit akkor még nem sikerült megerősíteni más forrásból. Kételkedésem okát az alábbiak szerint fogalmaztam meg:</p>
<p style="text-align: justify;"><em>"Egy újságcikk lehet hiteles forrás?</em><br /><em>Minden bizonnyal igen, de ennek az ellenkezője is igaz lehet. Az ügy valódiságával kapcsolatban némi gyanakvásra azért lehet okom, mivel egy eddig ismeretlen 1956-os forradalmi eseményről van szó. Talán azért nem olyan fontos ez az esemény mert az írás nem egy véres utcai harcról szól, de megsebesült két ember és az egyik egy 13 éves gyermek."</em></p>
<p style="text-align: justify;">Arra gondoltam, hogy a történet lehet egy propaganda írás is, amely az ávósok kegyetlenségének bizonyítására kreált bizonyíték. Ez csak azért merült fel bennem mert miért nem hallottunk erről a lövöldözésről, főleg annak fényében, hogy szerencsére városunkban nem történtek a budapestiekhez hasonló események.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A írásom megjelenése után a blogon és a facebook oldalon is több hozzászólás megerősítette, hogy a történet igaz.</span> Ezekből szemezgetek egy kicsit:</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;">- Bálint Antal Balassa: A cikkben szereplő fiú neve: Takács Zoltán.</span><br /><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;">- Sára Baranyai: És ez a bizonyos Takács Zoltán az én nagypapám a térdén ott van a seb helye, él és virul boldogan és a világ legjobb nagypapája.</span><br /><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;">- Zoltán Takács: (egy kételkedőnek írt válasz) A hír nem csak igaz is lehet, hanem IGAZ! Ha gondolja küldök képet apám meglőtt térdéről hogy hol ment be a golyó és hol jött ki!</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Mint fent olvasható Takács Zoli történetét többen is megerősítették, többek között az unokája és a fia is.</span><br />A másik sebesültről is érkezett információ:</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;">- Gyula Várnagy: A cikkben szereplő Gyenge Antalt személyesen ismertem. Tudomásom szerint szakszervezeti funkcionárius volt a Finommechanikai Vállalatnál, ahol órás mesterként dolgozott.</span></p>
<p style="text-align: center;"><em><strong><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/papnovelde_u_fele_vezeto_lepcso.jpg" alt="papnovelde_u_fele_vezeto_lepcso.jpg" class="imgnotext" width="397" height="614" />A Megye utcát és a Kulich Gyula (Papanövelde) utcát összekötő lépcső</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Volt aki azt firtatta miért pont a börtön felé mentek?<br /><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;">"Aki pécsi és ismeri a terepet, az arra gondol, ilyen „veszélyes időben” miért is mentek a szereplők végig a Megye utcán, s csak az egészségház előtt fordultak a Papnövelde útra ? Ugyanis van egy rövidebb lehetőség a Hunyadi út megközelítésére – és hasonló esetben én, s tán mások is, inkább ezt az utat és ezzel a börtön elkerülését választotta volna.</span><br /><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;">Az egészségház előtt (a Széchenyi tér felől nézve) van egy lépcsősor, ami felvisz a Papnövelde utcába. Számomra érthetetlen, hogy ha a Hunyadi út felé akartak menni, miért nem mentek fel a lépcsőn ? Rövidebb és biztonságosabb út lett volna….</span><br /><span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;">De hát ettől függetlenül akár igaz is lehet...."</span></p>
<p style="text-align: justify;">Erre írta Zsuzsanna Kása:<span style="font-family: 'courier new', courier, monospace;"> "Válaszok a bejegyzésre a következő: Az oszlatott tömeg pánik szerűen menekült nem volt ajánlatos a volt Sztálin út fele menekülni, ezért a Megye utca felé menekültünk. A lépcső ami a börtönhöz vezetett fel mi is arra fele menekültünk, de közben többen is ránk kiabáltak, hogy vigyázzunk mert lehet hogy a börtönből ránk lőnek ezért visszafordultunk az egészségházat megkerülve akartunk hazamenni az Antónia és a Péter utcába. Egyébként kenyérért mentem volna a Bem utcába."</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az írásom "utóélete" nagyon meglepett, mivel egy-két napon belül minden kételyem elszállt, hiszen a történet és a sebesültek személye is valódinak bizonyult.</span> (Megjegyzem, hogy egyesek által sokat szidott internetről, ebben az esetben is kiderült, nagyon hasznos is tud lenni.)</p>
<p style="text-align: justify;">Az egyik hozzászólásra válaszoltam, megköszönve az információkat: .... mivel nem szakmám az újságírás, még gondolkodom azon, hogy mi módon legyen a történetnek a folytatása megírva.</p>
<p style="text-align: justify;">Végül is úgy döntöttem írok egy újságírónak (akivel már régebben kapcsolatba kerültem) és átadom a kapott információkat, ha úgy gondolja írja meg a történet folytatását.<br />Ez még májusban történt, majd november elején két újságcikk is komoly meglepetést és bosszúságot okozott (nem részletezem az okokat).</p>
<p style="text-align: justify;">Ez az oka annak, hogy az akkori kisfiúról szóló cikkből nem idézek. A lényeget csak összefoglalom.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A börtönnél történt lövöldözés történet valódiságát megerősíti, az interjú készítésekor hetvenes éveinek közepén járó Takács Zoltán.</span> Az is kiderül. hogy ő Gyenge Antalt nem ismerte, a Megye utcában találkoztak. Az akkori kisfiú a Sztálin (ma Hunyadi) úton a Széchenyi tér felé akart menni. Az ávósok a Széchenyi téren összegyűlt tömeget a Sztálin út felé oszlatták, így a kisfiút a tömeg a Megye utca felé sodorta.<br />A lövés nem okozott komoly traumát, bár két hónapig tartott a gyógyulás. Teljes életet élt, vendéglátósként dolgozott.<br />Az esetről a rendszerváltás előtt, de még utána sem beszélt senkinek.</p>
<p style="text-align: justify;">Valószínűleg a felejtés homályába veszett volna ez a Kulich Gyula (Papnövelde) utcai lövöldözés története ha nem kutatom fel. Ez a történet tovább árnyalja a pécsi forradalmi eseményeket. Már nem lehet egyértelműen azt kijelenti, hogy Pécsett az 1956-os forradalom lövés nélkül, vértelenül zajlott volna. Még nem régen is azt olvastam egy helyi újság 1956-os pécsi forradalmi eseményekről szóló megemlékezésében, hogy "A tömeg hatalmas erejének köszönhetően vértelenül zajlott a forradalom."</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Remélem most már ez a történet is bekerül a pécsi 1956-os események krónikájába.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F10%2F23%2Fgeppisztolysorozat_a_kulich_gyula_utcaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F10%2F23%2Fgeppisztolysorozat_a_kulich_gyula_utcaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F10%2F23%2Fgeppisztolysorozat_a_kulich_gyula_utcaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Géppisztolysorozat a Kulich Gyula utcában (1956)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2021/10/23/geppisztolysorozat_a_kulich_gyula_utcaban#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/16733440" border="0" /></a><br /></p>
Történet
Belváros
1956_Pécs
Újságok
Régi_újságok
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kep_01_dunnantuli_naplo_fejlec_1956_oktober_1.jpg
https://regipecs.blog.hu/2021/10/16/uttorohaz_falfestmeny_es_egy_szobor_tortenete
Úttörőház, falfestmény és egy szobor története
2021-10-16T17:04:58+02:00
2021-10-16T17:04:58+02:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;">Mint minden írás megszületésének, így ennek is meg van a motivációja. <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Uránvárosban, 1985-ben felavatták az új úttörőházat.</span> Erről az új épületről közöltem egy 1985. évi fényképet a Régi Pécs facebook oldalon. A hozzászólások között egy érdekes fényképre lettem figyelmes, egy falfestményre, amely állítólag még 1985-ben készült és még napjainkban is látható a valamikori úttörőház előterében (ma Kulturális Központ).<br />Ekkor határoztam el, hogy ezt személyesen is megtekintem. A szocializmus korában keletkezett művészeti alkotások egy részét szándékosan eltüntették, mondván ez szocreál alkotás, ennek napjainkban már nincs művészeti értéke. Szerencsére erről több helyen is másképpen gondolkodnak. Attól, hogy egy alkotás akár az 1960-s években keletkezett nem szocreál stílusú. </p>
<p style="text-align: center;"><strong><em><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/szabo_istvan_uttorohaz_kistelegdi_02_1600x.jpg" alt="szabo_istvan_uttorohaz_kistelegdi_02_1600x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="271" />1985-ben az új úttörőház (Fotó - Kistelegdi István)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Talán egyesek úgy gondolják egy úttörőháznak és falfestménynének a története nem lehet érdekes. De mindenkit bíztatok olvassa el, mert<span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"> szerintem érdekes a történet és része városunk helytörténetének.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Sokan emlékezhetnek arra, hogy a régi úttörőház a Szent István téren <span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">(akkor I. István téren)</span> volt.</span><br />Magát az úttörő mozgalmat többféleképpen is meglehet ítélni vagy akár elítélni, mert mégiscsak egy politikai szervezet volt. De ha akkor egy gyereket kérdeztek erről, biztosan nem a politika jutott az eszébe. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az úttörőélet általában játékot, szórakozást, sportolást, kirándulást jelentett és ne felejtsük el a sok szakkört melyen a gyerekek valóban önként vettek részt.</span></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/csgyk_fototar_1_cut.jpg" alt="csgyk_fototar_1_cut.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="272" /><em><strong>A Szent István téri úttörőház bejárata.</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Az 1950-es évek elején megszületett a döntés Pécsett létre kell hozni egy úttörőházat. Majd a helyét is kijelölték.<br /><em>"A tizenöt helyiségből álló pécsi úttörő-ház a Szent István-tér 17. szám alatti volt pártiskola és DISZ-iskola helyén lesz. A gyönyörű kis parkkal rendelkező volt luxuspalotát szeptember elsejéig alkalmassá teszik a különböző szakkörök: a fotó, ének, zene, tánc, balett, képzőművész, asztalos, modellező, háztartási, játékkészítő, varró, fizika, kémia, biológiai szakkör befogadására. Kinn a kertben kis kilátóféle épület; ez sem marad kihasználatlanul. Itt lesz a meteorológiai és csillagászati szakkör."</em> - írta meg a helyi újság a terveket. <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A Szent István téri úttörőház 1954-ben kezdte el működését.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1958 május elsején tartott névadó ünnepségen kapta a Szabó István nevet</span> (a névadóról majd később).</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1985_uj_uttorohaz_dunantulinaplo_1985_04_edit.jpg" alt="1985_uj_uttorohaz_dunantulinaplo_1985_04_edit.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="239" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><strong><em>Dunántúli Napló 1985. április 3.</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1985-ben Uránvárosban elkészült az új úttörőház.</span><br /><em>"A Baranya megyei ÁÉV a Pécsi Úttörőházat felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére a szocialista brigádok munkája nyomán több mint fél évvel korábban, 1985. április 4-én adták át használóiknak, a pajtásoknak".</em> - írta az újság. Valójában két nappal előbb adták át, mert erről már április harmadikán beszámolt a helyi sajtó.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1985_kistelegdi_pecs_uttorohaz_belso_1985_02.jpg" alt="1985_kistelegdi_pecs_uttorohaz_belso_1985_02.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="285" /></p>
<p style="text-align: justify;">Most érkeztünk el a témánk lényegéhez ahhoz a bizonyos falfestményhez ami szemet szúrt a Régi Pécs facebook oldalon.<br /><em>"A délnyugati sarok a bejáraté, ez vezet az első „kis négyzetbe", a két szintet elfoglaló nagy előcsarnokba, melynek a közepén a kör alakú információs pult van. A bejárattal szemközti két falat R. Füzesi Zsuzsa - natúr színű pirogránit burkolólapjai díszítik (ezek másutt és más funkcióval még megismétlődnek), s az egyik előtt posztamensen, virágoktól övezve ott van a névadó, Szabó István mellszobra. A bejárat fölötti két falsíkon Pinczehelyi Sándornak, az úttörő-életet ábrázoló freskói láthatók, a már említett két lépcsőházat pedig körbefutó galéria köti össze."</em> - számolt be a látnivalókról a korabeli Dunántúli Napló.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Napjainkban a valamikori úttörőházban készült felvételek a falfestményről. <span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><br />Fotók: Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</span></span></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/pinczelyi_kep-1_1600x.jpg" alt="pinczelyi_kep-1_1600x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="225" /></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/pinczelyi_kep-2_1600_x.jpg" alt="pinczelyi_kep-2_1600_x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="225" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/pinczelyi_kep-3_1600x.jpg" alt="pinczelyi_kep-3_1600x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="225" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/pinczelyi_kep-4_1600x.jpg" alt="pinczelyi_kep-4_1600x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="225" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az egyik első kérdésem a falfestménnyel kapcsolatban az volt, hogy ki volt a mű alkotója. Szerencsére most nem kellett nagy nyomozásba kezdeni, mivel a fent idézett újságcikk megírta a grafikus nevét is, sőt magán a falfestményen is ott a művész neve és az alkotás éve is.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/pinczelyi_kep-5_1600x.jpg" alt="pinczelyi_kep-5_1600x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="225" /><strong><em>Szignó: Pinczehelyi '85</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Nem vagyok a képzőművészet szakértője, ezért és jó szokásomhoz híven, ellenőrizni szerettem volna a művész nevét és alkotásának címét. Eleinte nagyon nehéznek látszott a feladat, de szerencsére ráleltem Kovalovszky Márta - Pinczehelyi Sándor című albumára. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Pinczehelyi Sándor</span> műveinek lapozgatása közben kezdett megerősödni bennem az érzés, hogy ez az úttörőházi falfestés nem az ő alkotása. Azért bizonytalanodtam el mert a művész többi alkotásához képest, nagyon eltérő a stílusa (legalább is az én véleményem szerint) és az is kezdett egyértelmű lenni, középületben - ezen felül - csak egy zománc falikép alkotása létezik. De szerencsére a könyvben <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">megtaláltam a művet : "Pinczehelyi Sándor - Gyermekeim".</span></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/pinczelyi_kep-6_1600x.jpg" alt="pinczelyi_kep-6_1600x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="299" /><strong><em>Egy teljes felvétel a 32 m2-es alkotásról.</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az úttörőház történetének kutatása közben egyre inkább kíváncsi lettem arra, hogy ki is volt a névadó. Mivel <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">elég gyakori családnévről és keresztnévről van szó (Szabó István)</span> ez nagyon nehezítette a kutatást. <br />De nem sokra mentem volna a keresgéléssel a Dunántúli Napló egyik cikke nélkül, ahol már 1958-ban feltették ezt a kérdést: <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Tudjátok ki volt Szabó István?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/_ki_volt_szabo_istvan_2_dn_1958-06-19.jpg" alt="_ki_volt_szabo_istvan_2_dn_1958-06-19.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="445" /></p>
<p style="text-align: justify;">Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Szabó István mártírhalált halt bányászról még a "A baranyai-pécsi munkásmozgalom bibliográfiája" című többkötetes adatgyűjteményben sem találtam semmit. <br />Az új úttörőház előcsarnokában álló posztamensen még napjainkban is a helyén áll Szabó István mellszobra. Bevallom ennek is megörültem, a már fent említett okok miatt. A következő feladat volt, hogy kiderítsem kinek a műve ez a mellszobor.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1985_kistelegdi_pecs_uttorohaz_belso_1985_01_cut.jpg" alt="1985_kistelegdi_pecs_uttorohaz_belso_1985_01_cut.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="398" height="253" /><strong><em>Ezen az 1985-ös felvételen jobbra a mellszobor. (Fotó: Kistelegdi István)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A képzőművészeti katalógusokban sok keresgélés után sem sikerült megtalálni Szabó István mellszobrát, így a szobrászművész nevét sem.</span> De mint oly sokszor már, most is a helyi újság vezetett nyomra, pontosabban megtaláltam a szobor keletkezésének idejét és helyét is.<br />Tulajdonképpen a szoborra a Szent István téri úttörőházban leltem rá, mivel az alábbiakat olvastam:<br /><em>"Az emeleti csarnokban bronzba öntött férfiarcmás alatt hirdeti a táblácska Szabó Istvánnak, a baranyai munkásmozgalom mártírjának, az úttörőház névadójának emlékét. Ez a szobor is az úttörőház képzőművészeti szakkörének alkotása! - fogad bennünket Kóczián Erzsébet, az úttörőház igazgatója: — 1957. május elsején vette fel úttörőházunk </em><em>Szabó István nevét, aki a pécsi és baranyai ifjúmunkások egyik első nevelője volt. A Tanácsköztársaság vöröskatonájaként, majd az illegális kommunista párt vezetőjeként </em><em>harcolt 1944-ben bekövetkezett mártírhaláláig."</em> - olvasható a Dunántúli Napló 1969. június 5.-én kiadott példányában.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/szabo_istvan_mellszobra_1200x1200.jpg" alt="szabo_istvan_mellszobra_1200x1200.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="400" /><em><strong>A névadó Szabó István bronz mellszobra az előcsarnokban</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A fenti sorok értelmében megvan a magyarázat arra miért nem található a szobrászok között a mellszobor alkotó művész neve. Természetesen annyit azért tudunk, hogy az alkotó az: "úttörőház képzőművészeti szakköre". De véleményem szerint ez nem fedi a teljes valóságot, véleményem szerint nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy ezt a bronzszobor egy szakkörbe járó gyermek önálló alkotása. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"><br />Sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szakkör vezetőjének alkotásáról van szó, aki elismert szobrászművész. Ugyanis Rétfalvi Sándor szobrászművész vezette ezt a szakkört.</span> Természetesen ez csak saját véleményem. A szobor keletkezésének pontos dátumát sem sikerült kideríteni, de az biztos, hogy 1958 és 1968 közé tehető. Erről sajnos már a szobrászművészt nem lehet megkérdezni, mivel <span>2021. június 27-én elhunyt.</span> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az úttörőház történetéhez tartozik még, hogy egy ideig "Szivárvány gyermekház" nevet viselte, napjainkban pedig "Pécsi Kulturális Központ" néven szolgálja városunk és a régió kulturális életét.</span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"></span></p>
<p style="text-align: justify;">Zárszóként csak annyit, hogy remélem Pinczehelyi Sándor falfestménye és a valószínűleg Rétfalvi Sándor által alkotott bronz mellszobor még további sok-sok évtizedekig fennmarad és annak kiváló állapotát megőrzik! <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Külön köszönet a Kulturális Központ munkatársainak, hogy biztosították a fényképezés lehetőségét. Köszönöm!</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-decoration: underline;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Utóirat azaz egy újabb információ a mellszoborról:</span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Az írásom közlése után a "Régi Pécs" facebook oldalon Úz György hozzászólásában írja, hogy a mellszobor Berze Nagy Jánost ábrázolja. Ezt az információt megerősíti a Köztérkép honlap is. Mindenesetre az nem nagyon magyarázható meg, hogy akkor miért írta a korabeli Pajtás c. ifjúsági újság (1969.06.05.), hogy <em>"Az emeleti csarnokban bronzba öntött férfiarcmás alatt hirdeti a táblácska Szabó Istvánnak, a baranyai munkásmozgalom mártírjának, az úttörőház névadójának emlékét. Ez a szobor is az úttörőház képzőművészeti szakkörének alkotása! - fogad bennünket Kóczián Erzsébet, az úttörőház igazgatója"</em>. <br />A fenti információt elfogadtam. A bronz mellszobor nem az új úttörőház átadására készült 1985-ben, hiszen már 1969-ben ott állt a Szent István téri úttörőházban. Az viszont nem világos, hogy ha mellszobor Berze Nagy Jánost ábrázolja, akkor miért került volna a Szabó István úttörőház előcsarnokába?</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span>A szobor biztosan az úttörőház névadóját Szabó István mártír bányászt ábrázolja és nem Berze Nagy Jánost. Én úgy gondolom a korabeli újságban megjelent információ lehet a valós azaz a szobor az úttörőház szakkörében készült.</span></span></p>
<p style="text-align: justify;">Szabó István személyét és történetét "Pesti János - Pécs utcanevei" c. könyvében a Szabó István utca névadójának életrajzával erősíti meg.</p>
<p> </p>
<p>Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</p>
<p> </p>
<p><em>Források:</em><br /><em>1985-ös színes felvételek Kistelegdi gyűjteményből (Csorba Győző Könyvtár)</em><br /><em>Kovalovszky Márta - Pinczehelyi Sándor c. könyve</em><br /><em>Dunántúli Napló archívuma (hungaricana.hu) <br />Napjainkban készült fotók: Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</em></p>
<p><em> </em></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F10%2F16%2Futtorohaz_falfestmeny_es_egy_szobor_tortenete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F10%2F16%2Futtorohaz_falfestmeny_es_egy_szobor_tortenete%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F10%2F16%2Futtorohaz_falfestmeny_es_egy_szobor_tortenete%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Úttörőház, falfestmény és egy szobor története"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2021/10/16/uttorohaz_falfestmeny_es_egy_szobor_tortenete#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/16722446" border="0" /></a><br /></p>
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/szabo_istvan_uttorohaz_kistelegdi_02_1600x.jpg
https://regipecs.blog.hu/2021/09/04/szent_donatus-kapolna_es_az_eucharisztikus_kongresszus
Szent Donátus-kápolna és az Eucharisztikus Kongresszus
2021-09-04T12:00:01+02:00
2021-09-04T12:00:01+02:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A pécsi Donátusi út és a Fácán dűlő sarkán álló kápolna 1938-ban épült fel.</span> Építésének története 2020. szeptemberben lett volna aktuális, de az élet több akadályt is gördített tervem megvalósítása elé, az egyik a világjárvány. <br />2020. szeptemberre tervezett <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus</span> elmaradt, melyet 1881. óta rendszeresen megrendeztek.<br />Maga a kongresszus elég bennfentesnek tűnik mivel egy ilyen rendezvényen több előadást és sok közös imát tartanak, szentségimádáson vesznek részt a hívők. De egy ilyen nagyszabású <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">egyházi ünnepség nem csak vallásos embereknek nyújthat emlékezetes élményt,</span> ilyen volt az 1938. évi esemény sorozat is.</p>
<p style="text-align: justify;">A napjainkban látható <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Szent Donátus-kápolna helyén már állt egy régi fatornyos kis kápolna</span> a szőlőhegyen, melyet akkor is Szent Donátnak, a szőlők patrónusának szentelték fel.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/az_eredeti_fatornyos_kapolna_talan_igy_nezett_ki_illusztracio.jpg" alt="az_eredeti_fatornyos_kapolna_talan_igy_nezett_ki_illusztracio.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="354" /><em><strong>Az eredeti fatornyos kápolna hasonlóan nézhetett ki (a kép csak illusztráció)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">Hogyan nézett ki a lebontott kis kápolna, erről nem találtam fényképet. Pedig lehetséges, hogy készült ilyen fotó, hiszen 1937-ben már az amatőr fényképezés is kezdett tért hódítani és napilapokban is megjelentek már a nyomtatott fényképek.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Sajnos kevés tudásunk van az első fatornyos kápolnáról.</span> <br />A régi kis fatornyos kápolna volt a napjainkban is látható <span>Szent Donátus-kápolna elődje ezért ennek története is érdekelni kezdett. A régi újságokban kutatva az összeszedegetett adatmorzsákból lassan kezdett kibontakozni a régi kis kápolna története.</span></p>
<p style="text-align: justify;">1937. év májusában a Dunántúl című helyi újságban (a kápolna lebontása előtt) az alábbiakat írták:<br /><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>"Jó kétszáz esztendővel ezelőtt néhány áldozatkész szőlősgazda adományából épült fel a pécsiek által jól ismert Donátus kápolna. </em></span><br /><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>Akkor még a <strong>Mecsek lombos erdői lenyúltak a daindoli völgyek torkolatáig, akkor még szakadékos utakon, vízmosásokon jártak</strong> a szőlők közé azok, akik munkára, vagy szórakozásra igyekeztek."</em> </span><br />(A fentiek szerint az építés dátuma 1736 körüli lehet.) </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/donatus_1800-as_evek_kataszteri_terkep_cut.jpg" alt="donatus_1800-as_evek_kataszteri_terkep_cut.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="240" /><em><strong>19. századi kataszteri térkép - középen Szt. Donát felirattól jobbra a régi fatornyos kápolna</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">A régi kápolnáról Schmelczer-Pohánka Éva - A Szigeti-külváros a 18. században munkájában olvasom: <br /><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">"<strong>Szent Donát kápolna 1736-ban Salimberger pécsi polgár által kijavított</strong>, fatornyos kápolna volt ......"</span></em><br />A fentiek szerint lehet, hogy az eredeti kápolna építésének dátuma még korábbra tehető?</p>
<p style="text-align: justify;">Ezt erősíti meg Hábel János (Pécsi Szemle 2006 / 4. szám) egyik munkájában. <br /><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">"<strong>A Szent Donát-kápolna még 1736 előttről való, szintén a szőlőhegyen áll.</strong> A védőszent ünnepén és a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén e kápolnában szentmisét mondanak, hogy Isten a termést megáldja, és a szőlőhegytől a jeget és a viharokat a legkegyesebb módon elhárítsa."</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A régi kápolnáról egy visszaemlékezésben sikerült találnom még egy-két adatot: <em><br /><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">"<strong>A kápolna egy 5x6-os alapterületű kis épület volt,</strong> karcsú, magas fatoronnyal és deszkaajtóval. Már emberemlékezet óta hirdette Isten dicsőségét. Befogadóképessége csaknem arányban állt az igen gyér lakosságú szőlőhegy népességével.</span><br /><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">A kápolna befogadóképességének szerény mivolta miatt kényszerült a környék az istentiszteleteket a húszas években megindult szőlőhegyi iskolában megtartani. 15 éven át az iskola termében volt az istentisztelet. "</span></em></span><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"></span></em></p>
<p style="text-align: justify;">Itt az Aranyhegyen szőlőskertek, gyümölcsfák és présházak sorakoztak. Zajlott a szőlőhegyeken megszokott élet. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Évente a kápolna környékén tartott ünnepségek színesítették a hétköznapokat.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Ilyen ünnepségről számolt be a Dunántúl c. napilap 1916. január 25-én:<br /><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">"<strong>A pécsi szőlősgazdák ünnepe.</strong> Szent Vince napját a pécsi szigeti külvárosi szőlősgazdák mindig hagyományos ünnepségekkel szokták megünnepelni. Régi magyar közmondás tartja: ha fénylik a Vince, megtelik a pince. Tegnap is ősi szokás szerint — dacára a kedvezőtlen időnek — nagyon sokan elzarándokoltak a szőlőhegyekben fekvő Szent Donatus-kápolnához, hogy az Ég fényét és áldásait a jövendő szőlőtermésre leesdjék."</span></em></p>
<p style="text-align: center;"><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/csaladi_csoportkep_a_balics_donatus_szomszedsaga_1905_forras_fortepan_lakatos_maria.jpg" alt="csaladi_csoportkep_a_balics_donatus_szomszedsaga_1905_forras_fortepan_lakatos_maria.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="293" /></span></em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong><em>Családi csoportkép a Bálics (Donátus szomszédsága) 1905 <br /></em></strong><em>(Forrás: fortepan Adományozó: Lakatos Mária)</em></span></p>
<p style="text-align: justify;">Természetesen évente búcsút is tartottak a kápolnánál (Dunántúl c. napilap 1917. augusztus 14):<br /><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">"<strong>Donatus búcsú.</strong> Tegnap, vasárnap volt a pécsi szőlősgazdák hagyományos Donatus búcsúja. Mint minden évben, ez alkalommal is kőrmenet indult a szigeti külvárosi plébániáról. A körmenet P. Szabó Polikarp Széfit Ferencrendi atya vezette. A Donatus kápolnánál kiérkezés után szent mise volt, utána szent beszéd, amelyet szintén P. Szabó Polikarp tartott." </span></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1924_08_09_uj_harangot_kapott_a_donatusi_kapolna_dunantul_cim.jpg" alt="1924_08_09_uj_harangot_kapott_a_donatusi_kapolna_dunantul_cim.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="402" height="83" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><strong><em>Dunántúl c. újság 1924. augusztus 9.</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><strong>A Donátus kápolna régi harangját a világháború folyamán elvitték</strong>, hogy Isten dicsősége helyett az áldotkész magyar hazaszeretetet hirdesse a világnak. Most áhítatos lelkek gondoskodtak róla, hogy uj harangot kapjon a kápolna, hogy annak ércnyelve ismét áhítatba ringassa mindazokat, akik kezük munkájára Isten áldását várják a szőlőhegyekben. </span></em><em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">" </span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Talán ez volt az utolsó lényeges hír a régi kápolnáról. De a kápolna környéke, a Donátus folyamatos változáson ment át. </span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Az évek során nemcsak présházak hanem emeletes villák is épültek a hegyen, a kápolna környékén vendéglő is nyílt. Melyről olvasom: <em><span style="font-family: georgia, palatino, serif;">"Strasser József a Donátus kápolna közelébe lévő "villaszerű szőlőházát" menedékházul ajánlotta föl, ahol frissítő italokat és ételt is kaphattak az arra járók."</span></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1938-ban Magyarországon tartották a katolikusok legnagyobb világeseményét, a 34. Eucharisztikus kongresszust:</span></p>
<p style="text-align: justify;">Több nagyszabású esemény is zajlott országszerte a kongresszus alkalmából. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulóját is ünnepelte Magyarország.</span> Ezért is határoztak úgy, hogy Magyarország fontosabb városait érintve keljen útra a Szent Jobb. Így kapcsolódott össze a két ünnepi esemény.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1938_szent_jobb_irgalmasok_u_pecs_lexikon.jpg" alt="1938_szent_jobb_irgalmasok_u_pecs_lexikon.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="374" /><em><strong>Szent jobb körmenet az Irgalmasok utcáján a Széchenyi tér felé halad (1938)</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;">1938. június 4-12. között tartották a Pécsi Ünnepi Hetek országosan is az egyik legnagyobb szabású rendezvényét a Dóm téren. Erről részletesen itt írtam: <a href="https://regipecs.blog.hu/2016/08/20/az_aranyvonat_1938-as_pecsi_latogatasa" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Az aranyvonat 1938-as pécsi látogatása</a> </p>
<p style="text-align: justify;">A fenti ünnepi események ismertek, de vajon <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">mennyire köztudott, hogy a Szent Donátus-kápolnát 1938-ban és az Eucharisztikus kongresszushoz kapcsolatosan építették fel.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/szent_donat_kapolna_2013_streetview.jpg" alt="szent_donat_kapolna_2013_streetview.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="text-align: justify;">"<span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A Donátus kápolna újjáépítése</span><br />A Szigeti külvárosi Róm. Kát. Egyházközség akciója a szentévben" címmel Dunántúl c. újság 1937. május 23.-án jelent meg egy írás az előkészületekről.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>"A szigetikülvárosi róm. kát. egyházközség most határozza el a szentévet bevezető harangzengés áhítatában, hogy emléket, élő és maradandó emléket állít a szentévben. Azzal a munkával, hogy virágos szőlős- kertté varázsolta a Mecsek dombjait, követ kőre téve uj kápolnát akar építeni az öreg Donátus kápolna helyén, olyat, amelyben a környék nagyszámú lakossága minden vasárnap hódolhat az Eucharisztikus Krisztus előtt, ahol a ma szükségterembe szorított iskolásgyermekek minden vasárnap misét hallgathatnak, olyat, amely méreteivel, kivitelével megfelel nemcsak a ma, hanem a jövő igényeinek is."</em></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1937_05_23_dunantul_donatusi_kapolna_epitese_a_szentevben.jpg" alt="1937_05_23_dunantul_donatusi_kapolna_epitese_a_szentevben.jpg" class="imgnotext" /></em><strong>Dunántúl c. újság 1937. május 23.-n megjelent írása </strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"> <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az egyházközösség adományokból kívánta felépíteni az új kápolnát:</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>"Felajánlásokat, adományokat a ferences plébánián fogadnak el. </em></span><br /><span style="font-family: georgia, palatino, serif;"><em>Adakozzunk, hogy míndannyiunk akaratával, mindannyiunk munkájával épüljön a szentév emlékére a kápolna, hogy mire az esztendőt befejező harangszó megkondul, uj Donátus kápolnában zengjen fel a nagy hálaadás, uj oltárról tárja felénk minden kincsét az, akit a szentévben az egész világ katolikusságával együtt itt köztünk a mi elesett szegény országunkban ünnepiünk, az Eucharisztikus Krisztus."</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A régi kápolnában 1937. június 27.-n megtartották az utolsó szentmisét,</span> majd egy hét múlva már elkezdték a bontási munkákat.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Augusztus 9.-én</span> megtartották a Donátus búcsút. Mivel a templom falai már láthatóan nőnek ki a földből, <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">eljött az alapkő letételének és annak megáldásának ideje,</span> ami a búcsú napján megtörtént, amely fényes papi segédlettel mondott szentmise keretében Hanuy Ferenc dr. püspöki helynök, prelátus-kanonok végzett. </p>
<p style="text-align: justify;">És eljött a szentév májusa. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1938. május 16.-n felszentelték a Donátus kápolnát.</span> Ez volt az Eucharisztikus világkongresszus pécsi eseményeinek első eseménye (mely valójában megelőzte a kongresszust).</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1938_05_17_dunantul_virag_ferenc_megyespuspok_vasarnap_szentelte_fel_az_uj_donatus_templomot.jpg" alt="1938_05_17_dunantul_virag_ferenc_megyespuspok_vasarnap_szentelte_fel_az_uj_donatus_templomot.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span>1938. május 25-én ünnepélyes külsőségek közepette megkezdődik Budapesten a 34. Eucharisztikus Világkongresszus és ezzel a pécsi ünnepi események is elkezdődtek. Az 1938-as év kettős szentév volt. Az <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Eucharisztikus Kongresszus éve valamint Szent István Jubileumi Év. </span></span></p>
<p style="text-align: justify;">Többek között 1938. jún. 4-én a Dóm téren kialakított szabadtéri színpadon bemutatták Újházy György Missa Solemnis liturgikus drámáját majd 1938. június 13.-n Pécsre érkezett az Aranyvonat a Szent Jobbal. </p>
<p style="text-align: justify;">Sajnos Donátusi templom felszenteléséről készült fényképekről nincs tudomásom, de a többi pécsi rendezvényekről azért láthatunk pár fényképet melyek egy korabeli újságban jelentek meg:</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1938_06_19_szentjobb_pecsen_kepek_dunantul-page-003.jpg" alt="1938_06_19_szentjobb_pecsen_kepek_dunantul-page-003.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Felhasznált forrás: Arcanum Digitális Tudománytár (korabeli újságok) </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F09%2F04%2Fszent_donatus-kapolna_es_az_eucharisztikus_kongresszus%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F09%2F04%2Fszent_donatus-kapolna_es_az_eucharisztikus_kongresszus%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F09%2F04%2Fszent_donatus-kapolna_es_az_eucharisztikus_kongresszus%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szent Donátus-kápolna és az Eucharisztikus Kongresszus"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2021/09/04/szent_donatus-kapolna_es_az_eucharisztikus_kongresszus#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/16234694" border="0" /></a><br /></p>
Kultúra
Történet
Templomok
Városrész
Donátus
Szentév
Eucharisztikus_világkongresszus
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/az_eredeti_fatornyos_kapolna_talan_igy_nezett_ki_illusztracio.jpg
https://regipecs.blog.hu/2021/07/12/kut_neve_vorosko_vagy_petrezselyem
Kút neve: Vöröskő vagy Petrezselyem
2021-07-12T15:32:28+02:00
2021-07-12T15:32:28+02:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;">A Hunyadi út és az Aradi vértanúk útjának sarkán álló díszkút fénykép megnevezésében több helyen két név is olvasható: <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">"Vöröskő-kút"<span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> vagy</span> "Petrezselymes-kút"</span>.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/vorosko_kut_1960_koruli_felvetel.jpg" alt="vorosko_kut_1960_koruli_felvetel.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="400" /><strong><em>"Petrezselymes-kút" vagy "Vöröskő-kút" 1960 körüli felvételen</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Engem ez a Petrezselymes-kút elnevezés (a Hunyadi úti) mindig is zavart!</span> Jobban fogalmazva nem értem, <span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">miért is lenne a Hunyadi utca sarkán álló kút a Petrezselymes-kút, hiszen </span>az utca nyugati felének közelében van a Petrezselyem forrás és az utca nyugati felén pedig a Petrezselyem-kút. </p>
<p style="text-align: justify;"><span face="arial black, sans-serif"><span>Arra gondoltam, hogy mivel az Aradi vértanúk útjának régi neve Petrezselyem utca, ez okozhatta a félreértést</span></span><span>.</span> Azt már nem is kérdem, miért Petrezselymes (nem Petrezselyem). <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az meg különösen furcsa gondolat, hogy az utcának mind a két végén van egy Petrezselyem-kút.</span></p>
<p style="text-align: justify;">A két csorgókút nevének tisztázása közben, városunk régi vízvezeték rendszereinek történetét kezdtem megismerni. Ebben a témában már több helytörténész kutatott így én nem kívánok abban tetszelegni, hogy valami újat fedeztem fel. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A korabeli helyi újságokban Pécs vízellátásáról több érdekességet is találtam</span> és nem mellesleg több adatot is a Petrezselyem utca két végén lévő csorgókutakról is ami helyreteszi ezt a név problémámat.</p>
<p style="text-align: justify;">Azt minden pécsi tudja, hogy a török megszállás idején dzsámikat, iskolákat, mohamedán kolostorokat, fürdőket és kutakat építettek. Természetesen a fürdőkhöz és a kutakhoz agyagcsöveken vezeték el a források vizét. Már a törökök is a legnagyobb vízhozamú pécsi forrás, a Tettye-forrás vízét vezették a fallal körülvett városba.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1890_varoshaza_atepites_elott_a_felso_kuttal_1280x.jpg" alt="1890_varoshaza_atepites_elott_a_felso_kuttal_1280x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="262" /><strong><em>A város főtere az egyik török eredetű kúttal 1890-ben (ez a felső kút).</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Tettye-forrás még évszázadokon át a város egyik fő vízvételi helye volt, a város vízigényének háromnegyed részét biztosította.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">KAPOSVÁR UTCAI FORRÁS</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A belvárost ellátó másik nagy forrás az un. Kaposvári utcai forrás volt.</span> Ez az északi városkaputól (az alagút melletti városfal) kb. 120 méter távolságban fakad a régi Kaposvári utca, ma Hunyadi János út nyugati járdája alatt. A befagyás és szennyeződés veszélye, továbbá stratégiai jelentősége miatt a forrást boltozattal védték a föld alatt és vezetéke alagútban halad déli irányába, a Hunyadi út sarkán lévő csorgókútig. Innen vezették tovább a városba.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/kaposvari-forras_foto_pecsma_hu_2015_1280x.jpg" alt="kaposvari-forras_foto_pecsma_hu_2015_1280x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="267" /><strong><em>Kaposvári-forrás (fotó: pecsma.hu / 2015)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ennek a völgynek (amelyben a Hunyadi út halad) másik oldalán fakadt a Szemináriumi-forrás melynek vízét szintén a városba vezették. Napjainkban is meglévő elfalazott alagútja ma a Hunyadi út alsó szakaszának a keleti oldalán halad az úttest és a járda alatt. (Úgy tudom, hogy napjainkban már nem ad vizet a forrás.)</p>
<p style="text-align: justify;">A Kaposvári névre egyszerű a magyarázat. Az Aradi vértanúk útja és a Kálvária utca (alagút) találkozásánál volt a város északi kapuja. Ezt többek között Vaskapunak és <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Kaposvári kapunak is említették azaz Kaposvár felé vezető út kapuja. Talán ez a legegyszerűbb magyarázat a névre<span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">.</span></span></p>
<p style="text-align: justify;">Az biztosan kijelenthető, hogy az Aradi vértanúk útja (Petrezselyem utca) és a Hunyadi út (Kaposvári utca) sarkán már az 1800-s években is volt egy csorgó kút. A Pécsi Figyelő című helyi újság <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1892. október 19.-i számában megjelent a pécsi közkutak listája és ebben név szerint említik a "A kaposvári utczában" lévő közkutat.</span></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/vorosko-kut_szines_retus.jpg" alt="vorosko-kut_szines_retus.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="386" /><strong><em>Az Aradi vértanúk útjának és a Hunyadi út sarkán álló Vöröskő-kút</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ezt a régi csorgókutat 1902-ben lebontották és helyette állították az Aradi vértanúk útja sarkán ma is látható, vörös homokkőből faragott díszkutat (1902. II. 25.-i jegyzőkönyv alapján). A korabeli térképek és újságok egyikében sem található arra semmi információ, hogy az utca névre utaláson kívül más neve is lett volna a kútnak.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">PETREZSELYEM FORRÁS</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A Petrezselyem-forrás (<span>Frühweisz völgy forrása)</span>, amely a mai Székely Bertalan út egyik kertjében fakad és az Aradi vértanúk útja nyugati végében álló kutat táplálja valamint a püspöki palota magánkútjait. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/petrezselyem-forras_puspok-forras_foto_pecsma_hu_2015_960x.jpg" alt="petrezselyem-forras_puspok-forras_foto_pecsma_hu_2015_960x.jpg" class="imgnotext" width="300" height="450" /></span><strong><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Petrezselyem-forrás (fotó: pecsma.hu / 2015)</span></em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A Petrezselyem-forrás igen jelentős szereppel bírt a középkori fellegvár (püspökvár) vízellátásában. Állítólag Pécs török megszállása alóli felszabadításában a Petrezselyem-forrásnak fontos szerepe volt, mert ezt olvasom: <em>"Több szerző véleménye szerint az 1686. évi ostrom idején ennek a vezetéknek a betömése-, vagy felrobbantása után adták fel a törökök a belső várat."</em></span></p>
<p style="text-align: justify;">1823-ban felújították a belső vár feletti völgyben fakadó Petrezselyem-forrás közkútját, a Petrezselyem-kutat. A mai Aradi vértanúk útja északnyugati sarkánál egy kisebb fali kút volt (nem olyan mint a napjainkban látható), . </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/dsc06841_retus2_960x.jpg" alt="dsc06841_retus2_960x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="400" /><strong><em>Napjaink Petrezselyem díszkútja (1987)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">1858-ban a Petrezselyem-kútra járó lakosok kérték az ottani állandó vízhiány megszüntetését a tanácstól. A forrás vizének a 2/3-ad részét ugyanis a belső vár medencés kútjába vezették.</p>
<p style="text-align: justify;">A Petrezselyem forrás fontos szerepet töltött be a környék életében, nem csak azért mert a Püspökvárat és a Püspökséget látta el vízzel, hanem azért is mert a Petrezselyem-kúttal szemben az út másik oldalán lévő Újfürdőt is ez látta el vízzel (természetesen az elődjét is, amit később csak mint Ó-fürdőt említettek). </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Egy 1892-es helyi újságban 39 darab akkor működő közkutat sorolnak fel és ebben olvasható 28-as sorszámmal "A Petrezselyem-kút" valamint 38-as sorszámmal a "A kaposvári utczában" néven említett közkút.</span> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/6d5b173bd52fb52064095ae322cb0201.jpg" width="400" height="320" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" class="imgnotext" /><strong><em>A Pécsi Figyelőben 1892. október <span id="pdfview-pdfcontents"><span title="1892-10-19 / 84. szám"><span class="content-link">19.-n megjelent közkút lista részlete</span></span></span></em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A fent említett több korabeli újsághír és a fenti közkút listából is</span> egyértelműen látszik, hogy a Kaposvári (Hunyadi) utcai kút neve biztosan nem Petrezselymes-kút volt. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">ÉRDEKESSÉGEK AZ 1800-s ÉVEK ÚJSÁGAIBÓL</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Napjainkban természetesnek vesszük, hogy minden lakásban ott a vízcsap, ihatunk, fürödhetünk, locsolhatunk.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"></span><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">De hogyan működött a város vízellátása az 1800-as években? </span><br />A Mecsek oldalában eredő forrásoknál úgynevezett forrásfoglalást építettek ki és a vizet távolabb vezették vagy közvetlenül egy csorgókúthoz vagy egy elosztó medencébe. <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A lakosság a csorgókutaktól vihették a vizet a házakba vízhordó kocsikkal, vagy korsókkal.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A kiváltságos, tehetős családok magánkutakkal rendelkeztek.</span> Ez azt jelentette, hogy az elosztó medencéből külön vezetéken vezették el a vizet magánterületre, a magánkutakhoz. Ez vízhiány esetén sok vitához vezetett, mely arról szólt, hogy a közkutakhoz vagy magánkutakhoz mennyi víz mehet. A forrásfoglalás és a gyűjtőmedencék kezelését, karbantartását a kútmester végezte. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A kútmester egyik fontos feladata volt, hogy a közkutak állandó vízellátását biztosítsa.</span> Ezt esetenként csak a magánkutak vezetékének lezárásával lehetett megoldani.</p>
<p style="text-align: justify;">A Mecsek oldalában még sok forrás fakadt, de a források vízhozama függött az időjárástól. Szárazabb esztendőkben alig csorgott víz a kutakból, mert, mint a kapitányi és más jelentések bizonyítják, a források több esetben csaknem kiapadtak. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Városunk a vízhiány miatt sokszor nagy gondban volt! </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Amíg a Mecsek oldalában fakadó források látták el vízzel a várost, a forrásfoglalásokat, a kutakat kezelő kútmesterek nagy hatalommal bírtak.</span><br />Voltak akik még a vízhiányt is képesek voltak kihasználni és így plusz jövedelemhez jutni. <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A Pécsi Napló 1898. október 26.-án írta meg a tettyei kútmester ügyeskedését.</span></p>
<p><em>" Protekcziós viz. </em><br /><em>Valamikor, mondják, nem is nagyon régen, a mikor még az Istenben boldogult Lukrits-bátyánk mérnökösködött a városnál és valami Sós nevű ácsmester volt a kútmester; a legjobb jövedelmi forrás volt a Tettye-forrás, no már úgy "mellékletesen". A mikor kifogyott a zsebpénz, akkor a kutak nagymestere elzárta a vizet s azt mondta, hogy nincs víz. Erre volt nagy riadalom. Sós barátunk nagyot hunyorított s ha szépen megkérték és "értelmesen" tudtak vele beszélni, mindjárt lett víz. "</em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A vízhiány megmozgatta az egyszerű emberek fantáziáját is.</span> Az egyik ilyen egyszerű ötlet a víz lopással kapcsolatban a csővezeték megcsapolása volt (napjainkban sem elfeledett módszer).<br />A hatóság jobb híján elrendelte, hogy <em>"magánosok ne merészeljenek a vízvezetékekből megfúrással vizet nyerni".</em> Óvintézkedés volt az is, hogy a források és a kutak kulcsait a kapitány hivatalában kellett elhelyezni, onnan csak a kútmester vihette ki azokat.</p>
<p style="text-align: justify;">A tanácsi jegyzőkönyvek adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a városi kútmester ellenőrizte a kutakat és a vízvezetékeket, szabályozta azok vízellátását. A magánkutakba jutó vízmennyiséget is ő határozta meg. Vízhiány esetén, természetesen elsősorban a közkutakba irányította a városba jutó vizet. Ez olyan nagy hatalom volt, hogy <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">bizony volt olyan amikor a kútmester visszaélt hatalmával. </span><br /><em>"A kútmester sokszor saját zsebre is dolgozott. Vízhiány esetén a lezárt magánkutak felé megnyitotta a vizet egy kis természetbeli fizetségért. Így bort, különböző terményeket, füstölt árut kapott."</em> - erről tényszerűen beszámolt a korabeli sajtó.</p>
<p>A várost megkeserítő többször is említett gyakori vízhiányra végül is sikerült megoldást találni!</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">1902-ben a város megkönnyebbülten felsóhajtott. Megtörtént az új vízmű bekapcsolása. </span><br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Végre! <span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">- lelkendezett a korabeli újságíró.</span></span><br />A tortyogói új vízművet megnyitották és összekötötték a Tettye vezetékével. "A folytonos vízhiány, az örökös rettegés réme ezzel végkép elvonult tőlünk." - örültek Pécs polgárai.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1902_torgyogoi_vizmu.jpg" alt="1902_torgyogoi_vizmu.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="257" /><strong><em>Torgyogói vízmű 1902-es átadásakor (az épület még napjainkban is áll)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Végül egy érdekes térkép részlet 1872-ből. Lukrits Ignác városi mérnök a pécsi mérnöki hivatal vezetője készítette. Pécs belváros vízellátásában fontos szerepet betöltő Petrezselyem-forrás és a Kaposvári-forrás által táplált vízvezeték rendszerét ábrázolja. (Megjegyzés: a Megye utca (Papnövelde utca felől) a Tettye-forrás is rácsatlakozik a belvárosi vezetékekre.)</p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/terkep_1872_lukrits_ignac_keszitette_2.jpg" alt="terkep_1872_lukrits_ignac_keszitette_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><strong><em>Lukrits Ignác 1872-s felmérése alapján készült térkép (másolta Fetter Antal - 1975)</em></strong></p>
<p> </p>
<p>Gyürüs Lajos (Régi Pécs)</p>
<p>Felhasznált források: <br />Nagy Lajos-Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története<br />Pécs török kori vízellátása - Hidrológiai Közlöny (1952)<br />Arcanum Digitális Tudománytár - Korabeli újságok<br />Dunántúli Napló archívum 1944-2004<br />Kraft János: A Tortyogói vízbázis létesítése és előzményei</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F07%2F12%2Fkut_neve_vorosko_vagy_petrezselyem%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F07%2F12%2Fkut_neve_vorosko_vagy_petrezselyem%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F07%2F12%2Fkut_neve_vorosko_vagy_petrezselyem%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kút neve: Vöröskő vagy Petrezselyem"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2021/07/12/kut_neve_vorosko_vagy_petrezselyem#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/16611642" border="0" /></a><br /></p>
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/vorosko_kut_1960_koruli_felvetel.jpg
https://regipecs.blog.hu/2021/05/17/rejtett_ertekeink
Rejtett értékeink
2021-05-17T14:26:02+02:00
2021-05-17T14:26:02+02:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Nem régen történt, hogy több pécsi "rejtett érték" helyéről úgy értesültem,</span> hogy a Köztérkép weboldal egyik aktív tagja, egy kerámia alkotással kapcsolatos kérdéssel fordult hozzám, majd más érdekes pécsi köztéri művészi alkotás megtalálásáról is beszámolt.<br />A Köztérképen "Szapet" néven regisztrált kiemelkedően aktív tag székesfehérvári, de sokat kutat városunk köztéri műalkotásai után is.</p>
<p style="text-align: justify;">Gondoltam érdemes egy cikket írni és bemutatni több "rejtett" köztéri vagy köztulajdonban lévő művészeti alkotást és nemcsak a fent említett módon megismerteket. Szerintem több olyan alkotás is létezik melyekről - úgy sejtem - kevesen tudnak, naponta elmennek mellette és nem tartják értékes alkotásnak. Az írásom végén pedig egy nemes ügy támogatását is kérem!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/terelvalaszto_racs_1_retus.jpg" alt="terelvalaszto_racs_1_retus.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="401" /></p>
<p style="text-align: justify;">A fent látható térelválasztó kerámiarács a Budai Vámnál 1966-ban épült ABC áruház bejárati szélfogójában volt látható. Ezt a <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">kerámia művet Nádor Judit, a pécsi Zsolnay porcelángyár egykori művésze készítette.</span> Az ABC áruház megszűnt, a kerámia rács pedig eltűnt.</p>
<p style="text-align: justify;">A kerámiarács pontos története a Köztérkép oldalán Szapet tollából olvasható:<br />A rendszerváltásig megvolt az alkotás, de utána nyoma veszett egészen 2019-ig, amikor két darabja előkerült egy balatonlellei, kilenc emeletes nyaralóház pincéjéből. A 100 lakásos társasház lomtalanítása során a pincében megtalálták a részeket. Akkor két darab egy pécsi társasház kertjébe került, ott pedig egy kőművesmester ismerte fel. A darabok ezután kerültek vissza Nádor Judit hagyatékába. A többi darabról azóta sem tudni, lehetséges, hogy egy lakást díszíti.</p>
<p style="text-align: justify;">Biztosan nagyon sokan jártak már a 400 ágyas klinikán, de vajon emlékszik-e valaki arra, hogy az Ifjúság utcai bejáratnál az egyik vaskos oszlopot <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Majoros János "Orvostudomány" című kerámia faliképe</span> díszíti (az utcán!). Erre én is rácsodálkoztam valamikor régebben. Sokat jártam erre, de bevallom nem is vettem tudomást az alkotásról, elmentem mellette.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/400_agyas_klinika_fobejarat_falikeramia_dombormu_1600x.jpg" alt="400_agyas_klinika_fobejarat_falikeramia_dombormu_1600x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="299" /></p>
<p style="text-align: justify;">Amikor elkezdődött a klinika épületének felújítása, többen izgatottan figyelték, hogy mi lesz a sorsa a faliképnek. Az izgalom érthető volt, hiszen például Uránvárosban a felújítási munkáknak "köszönhetően" sok dombormű nyomtalanul eltűnt. Valószínűleg egyszerűen a szemétbe dobták. Csak példának: így járt Schaár Erzsébet szobrász a Türr István utca 1. sz. ház öt bejáratát díszítő valamennyi alkotása (Szoptató róka, Hal, Pelikánok, Mackó, Kecske). De nyomtalanul eltűnt a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) munkásszállójának készült épületből Bizse János városunkat ábrázoló mozaikképe.</p>
<p style="text-align: justify;">Sokan ismerik a valamikori<span style="font-family: 'arial black', sans-serif;"> "Nagy Csemege" díszítésére készült Gebauer Ernő készítette faliképet</span> (napjainkban a Replay). Mivel megváltozott az üzlethelyiség funkciója többen feltételezték, hogy átépítéskor megsemmisült az alkotás. Szerencsére nem! Megtartották eredeti állapotában!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/gebauer_falfestmeny_a_valamikori_nagy_csemegeben.jpg" alt="gebauer_falfestmeny_a_valamikori_nagy_csemegeben.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="176" /></p>
<p style="text-align: justify;">Olyan is előfordul, hogy egy látogatható helyen van egy kevésbé ismert alkotás. Ilyen például a Rákóczi úton lévő Néprajzi Múzeum kapualjában látható <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Gebauer Ernő - Nemzet megmozdulása</span> című freskója.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/gebauer_erno_nemzet_megmozdulasa_kapualjban_neprajzi_muzeum_1600x.jpg" alt="gebauer_erno_nemzet_megmozdulasa_kapualjban_neprajzi_muzeum_1600x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="398" height="208" /></p>
<p style="text-align: justify;">A fenti alkotást azért többen is láthatták, de úgy gondolom, hogy sokkal kevesebben tudnak arról, hogy a Jókai tér 11. számú ház emeletén (a volt Tejbisztró épülete), milyen falfestményeket találtak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/tejbisztro-1_s.jpg" alt="tejbisztro-1_s.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="268" /></p>
<p style="text-align: justify;">A "18. századi klasszicista falfestményeit gyönyörűen restaurálták és bemutathatóvá tették. A <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">mennyezetképek mitológiai történeteket ábrázolnak: a nagyteremé Paris ítéletét</span>, az egyik kisebb szobáé Ovidius művéből, az Átváltozásokból vett jelenetet. A kis, figurális ábrázolások valószínűleg ma kevéssé ismert, akkor népszerű irodalmi művek illusztrációi lehetnek." - olvasható Pilkhoffer Mónika - Pécsi enteriőrök c. művében.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/tejbisztro-5_s.jpg" alt="tejbisztro-5_s.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="269" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az írás elején említett Köztérkép weboldalon több "rejtett kincs" fényképét és a "kincsek" fellelésének történetét is olvashatjuk. Az oldal tagja, Szapet nyomozta ki, hogy a Köztársaság téri óvodában <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Bizse János festőművész két alkotása is elrejtve vár a szabadulásra.</span></p>
<p style="text-align: justify;">A megtalálás története (Köztérkép weboldalról):<br />.... valahol megakadt a szemem, hogy az óvoda részére Bizse János készített egy faliképet. Az óvoda előterében szembesültünk a ténnyel, hogy valóban van egy belső alkotásuk is, de teljes egészében el van takarva egy textillel körbevett fa kerettel, ami információs és dekorációs tábla.<br />.... belemélyedtem a kutatásba és egy régi újságcikkben még több információra bukkantam. Még hogy egy alkotást rejtenek az óvoda falai? Dehogy, kettőt! - számol be a történetről Szapet.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/koztarsasag_teri_ovoda_falikep_i_alkotas_1.jpg" alt="koztarsasag_teri_ovoda_falikep_i_alkotas_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="300" height="452" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az eltakart falikép létezéséről az óvoda akkori vezetője sem tudott. A falfestmények az óvoda építésekor, 1960-ban kerültek a lépcsőház falára.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/koztarsasag_teri_ovoda_falikep_i_alkotas_2.jpg" alt="koztarsasag_teri_ovoda_falikep_i_alkotas_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="232" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/koztarsasag_teri_ovoda_falikep_ii_alkotas_2_ret.jpg" alt="koztarsasag_teri_ovoda_falikep_ii_alkotas_2_ret.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="243" /></p>
<p style="text-align: justify;">A faliképek a 2019. évi óvoda felújítás során majdnem teljesen megsemmisültek, mert a kivitelező le akarta festeni őket, de ezt az óvoda vezetője megakadályozta. Az alsó képre visszakerült a takarás, így az most sem látható (2020. évi infó).</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/koztarsasag_teri_ovoda_pasztorfiu_tehenekkel_1.jpg" alt="koztarsasag_teri_ovoda_pasztorfiu_tehenekkel_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="265" /></p>
<p style="text-align: justify;">A fenti <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">kerámia mű G. Staindl Katalin keramikus alkotása</span> 1961-ben került a Köztársaság téri óvoda homlokzatára. Az műről Szapet 2019-ben készített fényképet, azaz már 51 éve az óvoda kapubejáratához közeli falat díszítette.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/koztarsasag_teri_ovoda_pasztorfiu_tehenekkel_2.jpg" alt="koztarsasag_teri_ovoda_pasztorfiu_tehenekkel_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="401" height="266" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az óvoda homlokzatának felújításakor a kerámia művet levették, ma már nem látható ott. De információm szerint aggodalomra nincs semmi ok! Biztonságos helyen tárolják és állítólag terv szerint, egy bemutatásra alkalmas helyre idővel felkerül majd.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/koztarsasag_teri_ovoda_pasztorfiu_tehenekkel_3_helye_1600x.jpg" alt="koztarsasag_teri_ovoda_pasztorfiu_tehenekkel_3_helye_1600x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" height="300" /></p>
<p style="text-align: justify;">Amikor először láttam, hogy nincs a homlokzaton a Pásztorfiú tehenekkel alkotás, akkor arra gondoltam ismét megtörtént az ami Uránvárosban már olyan sok helyen bekövetkezett. Valamikor az uránvárosi óvodákról sorra eltűntek a művészi alkotások. Megsemmisültek Türr István utcai óvoda két homlokzatáról Jálics Ernő "Boszorkány" és "Lovashuszár" reliefek. Szintén eltűnt a Hajnóczy utcai óvodán volt Tar István alkotta "Ludas Matyi" és "Mesealakok" domborművek is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/hajnoczy_utcai_ovoda_tar_istvan_mesealakok_1964_jpg.jpg" alt="hajnoczy_utcai_ovoda_tar_istvan_mesealakok_1964_jpg.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="403" height="286" /></p>
<p>Fenti képen a lebontott egyik alkotás: <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Tar István - Mesealakok (1964)</span></p>
<p style="text-align: justify;">A Köztársaság téri bölcsőde is tartogat meglepetéseket. Az bölcsőde épületeinek udvari homlokzatán látható hat darab mozaik állatfigura.</p>
<p style="text-align: justify;">"A 60-as évek elején épült ún. "típus" bölcsőde és óvodaépületek nagy kedvenceim. Szinte a legtöbb ilyen épületet - már csak a "lakói" miatt is - ellátták annak idején szebbnél-szebb alkotásokkal kívül vagy belül.<br />Így történt ez a pécsi Köztársaság téren található Zöldliget bölcsődével is. Emlékeim szerint pár hónappal ezelőtt éppen kerestem valamit Pécsett a szokásos Google utcakép alkalmazással és megakadt a szemem a bölcsőde épületén. Titkon reméltem, miközben átváltottam felülnézetből az utcaképre, hogy lesz rajta valami érdekesség. Belenagyítottam és azonnal kiült a mosoly az arcomra...de még micsoda szépségek!" - írta Szapet a mozaikokra találás történetéről a Köztérkép weboldalon.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/koztarsasag_teri_bolcsode_mozaik_allatfigurak_1-2.jpg" alt="koztarsasag_teri_bolcsode_mozaik_allatfigurak_1-2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="132" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/koztarsasag_teri_bolcsode_mozaik_allatfigurak_3-4.jpg" alt="koztarsasag_teri_bolcsode_mozaik_allatfigurak_3-4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="132" /></p>
<p style="text-align: justify;">Magam példáján is bizonyítom, hogy mennyire nem figyelünk a környezetünkben nap mint nap látható művészi alkotásokra, mint <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Paizs László Mozaik állatfigurái</span>ra. Két gyermekem is idejárt bölcsődébe és óvodába is, de bevallom nem emlékeztem a mozaikokra. Mentségemre szolgáljon a mozaikok a bölcsőde udvari falát díszítik.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/koztarsasag_teri_bolcsode_mozaik_allatfigurak_5-6.jpg" alt="koztarsasag_teri_bolcsode_mozaik_allatfigurak_5-6.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="132" /></p>
<p style="text-align: justify;">Mielőtt az utolsó számomra talán a legérdekesebb alkotásról lenne szó, felvetődik egy kérdés. <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Mi tette lehetővé, hogy lakóházak, közintézmények díszítésére neves művészeket kértek fel.</span> Az 1950-es évektől kezdve a rendszerváltásig hatályban volt az úgynevezett egy százalékos törvény, amely szerint minden közintézmény építésekor <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">a beruházás költségének egy százalékát köztéri képzőművészeti alkotás létrehozására</span> kellett fordítani. Az 1950-es, 1960-as években nemcsak közintézmények (bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény, stb.) építésekor alkalmazták ezt a szabály, hanem Uránváros építésekor az úgynevezett első ütemben épült lakóházaknál is. Csak megjegyzem, hogy ehhez hasonló törvény amely a művészeket is támogatta nem csak Magyarországon létezett, hanem a "nyugati" országokban is.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A következő rejtőzködő kincs a meszesi általános iskolában látható.</span><br />Erről jutott eszembe, hogy amikor a már megszűnt Fiume (később Petőfi) utcai Általános Iskoláról írtam egy blogbejegyzést, egy kortörténeti érdekességre bukkantam a Dunántúli Napló 1949. novemberi számában a "Három festőművész, három iskolában" című cikkben. Az Ágoston téri iskolában Gádor Emil, a pécsi leánygimnáziumban Kelle Sándor, a Petőfi akkor Fiume utcai iskolában Bezzegh Zoltán festőművész-tanár készített el egy-egy nagyméretű freskót.<br />Tudomásom szerint ezek közül egyik sem maradt fenn!</p>
<p style="text-align: justify;">De az 1956-ban épült meszesi általános iskola előcsarnokában, <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Soltra Elemér és Gádor Emil Bányászok</span> című közös alkotása a mai napig látható.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/meszesi_iskola_banyaszok_2.jpg" alt="meszesi_iskola_banyaszok_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="402" height="267" /></p>
<p style="text-align: justify;">A freskó mellett bal oldalt a mű eredeti, színes, bekeretezett vázlata látható, jobb alsó sarkában <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Gádor Emil és Soltra Elemér neve, valamint 1956. november</span> dátum olvasható.</p>
<p style="text-align: justify;">"Novák Zsoltné igazgatóhelyettes elmondása alapján az 1980-as évek végén Soltra Elemér náluk járt az iskolában és akkor adományozta nekik a vázlatot, melyhez képest a megvalósult falkép egyetlen csoport ábrázolásában eltér. A művész ekkor Bányászok névvel említette a freskót." - olvasható a Köztérkép oldalán.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/meszesi_iskola_banyaszok_5.jpg" alt="meszesi_iskola_banyaszok_5.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="283" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A Pécsi Meszesi Általános Iskola 2021. február 3.-án felhívást tett közzé, hogy keresi a mecénást a mű felújításához.</span> Mint olvasható a Meszesért Alapítvány felhívásában minden pénzbeli adományt elfogad. Gondolom az sem elképzelhetetlen, hogy egy restauráláshoz értő művész felajánlja segítségét. <br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Kérem aki teheti támogassa ezt a nemes kezdeményezést!</span></p>
<p style="text-align: justify;">Gyürüs Lajos (Régi Pécs) </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> Felhasznált források: <br />- Köztérkép közösségi szerkesztésű adatbázis (kozterkep.hu) <br />- Pilkhoffer Mónika - Pécsi enteriőrök c. könyve <br />- Pécsi Meszesi Általános iskola honlapja (budaivaroskapu.hu/szekhely/) <br />- fortepan gyűjtemény</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F05%2F17%2Frejtett_ertekeink%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F05%2F17%2Frejtett_ertekeink%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F05%2F17%2Frejtett_ertekeink%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Rejtett értékeink"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2021/05/17/rejtett_ertekeink#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/16525330" border="0" /></a><br /></p>
dombormű
Kultúra
Képzőművészet
Lebontva
köztéri_alkotás
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/terelvalaszto_racs_1_retus.jpg
https://regipecs.blog.hu/2021/05/08/allatkert_vidampark_es_a_tarsadalmi_munka
Állatkert, Vidámpark és a társadalmi munka
2021-05-08T14:27:04+02:00
2021-05-08T14:27:04+02:00
Régi Pécs
https://blog.hu/user/795138
<p><span color="#333333"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Hogy is volt a társadalmi munka?</span> Valóban önkéntes volt? </span></p>
<p><span color="#333333">És a nagy kérdés: <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">miért szűnt meg a Mecseki Vidámpark? </span></span></p>
<p class="r" style="text-align: justify;">Idősebbek emlékezhetnek az "önkéntesek kiválasztása" <span>ironikus</span> kifejezésre! Nos az önkéntességre inkább a kiválasztás és a kötelező volt a jellemző.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/vidampark-tabla_b_w.jpg" alt="vidampark-tabla_b_w.jpg" class="imgnotext" width="401" height="306" /></p>
<p style="text-align: justify;"><em>"Gondolatok a társadalmi munkáról"</em> című írás a Dunántúli Napló egyik <span>1959 szeptemberi</span> számában jelent meg. A "társadalmi munka" fogalmát idősebbek ismerhetik, későbbi években még a "Kommunista szombat" néven tovább fejlődött ez a mozgalom. Az évek múlásával a dolgok megszépülnek, de ne felejtsük el azt sem, hogy<span> fiatalon sokszor egy kellemes kalandnak tűnt az ilyen munka. </span></p>
<p>1959 szeptemberében a Mecseken már készül az állatkert. Az alábbi írás ekkor - szeptember elsején - jelent meg a Naplóban:</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span>"</span><em>A tanácstagi beszámolón szót kért egy idős férfi. Elmondta, hogy az utcájukban egy rövid szakaszon tönkrement a járda. Meglazultak a járda kövei, alig lehet rajta járni, legjobb letérni azon a rövid szakaszon a kocsiútra. Kéri, csináltassa meg a tanács. </em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Persze, szükség van a járda kijavítására is, szükség van a Verseny utca portalanítására is. És egyik munka elvégzése sem lehetetlen. Lehet járdát is kijavítani, és utcát is portalanítani."</em></p>
<p><em>"Hogyan? Társadalmi munkával."</em></p>
<p> </p>
</div>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1963_allatkert.jpg" alt="1963_allatkert.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="292" /></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span>"</span><em>Ugyanígy épül a mecseki állatkertünk. Érdemes volt néhány forint ára bélyeget venni az állatkert javára, és esetleg két kézi munkát végezni ott fenn a hegyen? Ha megnyílik az állatkertünk, kétségkívül mindenki azt mondja majd: érdemes."</em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span>De a társadalmi munka valóban önkéntes volt?</span> Mindenki örömmel végezte? Gondolom akár kellemes időtöltés, jó buli is lehetett! De az alábbi képet nézve nekem az a gondolat ugrott be, hogy gyerekmunka! Amit napjainkban mindenki elítéli. Napjainkban mit szólnának a jogvédők amennyiben napjainkban készült volna ez a fotó:</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/utorok_dolgoznak_a_vidampark_epitesen_---_dn_1961.jpg" alt="utorok_dolgoznak_a_vidampark_epitesen_---_dn_1961.jpg" class="imgnotext" width="299" height="290" /><strong>1959-ben elkezdődött a terület rendezése</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Régen még az "átkosban" történt, hogy egy ünnepség előtt pár nappal, a középiskolai tornatanárom mosolyogva mondta: - Most kiválasztom az önként jelentkező zászlóvivőket. Ennyire volt önkéntes a társadalmi munka is.<br />De <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">az önkéntességben már 1959-ben is kételkedhettek többen</span>, mert így folytatódik az írás:</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span>"</span><em>Vannak akik azt mondják a társadalmi munkára: robot. Nos ezeknek csak azt mondhatjuk: mutassa meg azt a földesurat, vagy gyárost, vagy azt az egyes embert, akinek ez a "robot" hasznot nyújt. Hát ilyet ugyan nem tudna mutatni senki. Mert hiszen ezekre a társadalmi munkában megvalósított dolgokra az jellemző,- hogy' azok mindenkinek jók, azok az egész közösségnek a hasznát szolgálják."</em></p>
</div>
<p><span>Tehát volt ideológiai magyarázat a társadalmi munkához is. Az állatkert önkénteseiről írta az újság:</span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span>"</span><em>Alig volt üzem, intézmény, amelynek munkásai, dolgozói, növendékei részt ne kértek volna ebből a munkából.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em> Az iskolák és a különböző szervezetek összesen több mint 35 ezer órát töltöttek el társadalmi munkában. A <span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Széchenyi, a Nagy Lajos, a Janus Pannonius Gimnázium tanulói, a városi tanács dolgozói, az Orvostudományi Egyetem hallgatói, az Építőipari Technikum, a Leőwey leánygimnázium, a Bányaipari Technikum növendékei, a Közgazdasági technikum tanulói, a Finommechanikai Vállalat dolgozói</span> végeztek kiemelkedő munkát."</em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Társadalmi munkával készült el a mecseki állatkert és a mecseki vidámpark.</span> <br />A két mecseki létesítmény átadása pontosan egy év a különbséggel és minkét esetben augusztus 20.-án történt meg. <span>1960 augusztus 20.-án az állatkertet, 1961 augusztus 20.-án pedig a vidámparkot</span> adták át ünnepség keretében.</p>
<p style="text-align: justify;">Lehet vitatkozni az akkori társadalmi munka hasznosságáról és hatékonyságáról.<br />Nem kételkedem abban, hogy <span>akik részt vettek a vidámpark vagy az állatkert építésén, kellemes emlékeik vannak erről.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">A hatékonyságról azért eszembe jut egy ilyen régi társadalmi munka</span>, egy kommunista szombat eredménye BÉV-nél. Kertvárosban elkészült új épületeket kellett takarítani az "irodistáknak". Az építésvezető később azért fohászkodott, hogy soha senki ne szervezzen ilyen "műszakot". Miért? Mert több szerszám tűnt el, mint amennyi a takarítás bérmegtakarítása lett volna. Sokan talán bosszúból vitték haza a szerszámokat, ez volt a szombat ára. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/vidampark_1.jpg" alt="vidampark_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="252" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Sok évtizeden át a mecseki vidámparki szórakozás nagyon kedvelt hétvégi program volt.</span> Városunkba érkezett idegeneknek is büszkén mutattuk meg, városunkban milyen szép helyen épült meg ez az intézmény.</p>
<p style="text-align: justify;">Ha napjainkban előkerül a pécsi vidámpark témája rendszeresen hallani, hogy nem tudunk vigyázni semmire, minden csak tönkre megy ebben a városban, kár volt veszni hagyni, nagyon hiányzik.<br />Ilyenkor jut eszembe mindig az a kérdés, hogy amíg működött a vidámpark - te évente hányszor mentél fel a mecseki vidámparkba? Természetesen én is sajnáltam amikor bezárt, de az évek során én is csak egy-két alkalommal voltam gyermekeimmel a vidámparkban.</p>
<p><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Mi vezetett a vidámpark bezárásához?</span></p>
<p style="text-align: justify;">Sok minden. Az új játékok hiánya, a régiek elavultsága és a látogatók sem tolongtak a vidámparkban. <br />1996-ig a város üzemeltette a vidámparkot, 1997-től már egy Kft. vette át ezt a feladatot. <br />2000-es évek elején bezárt, bár ekkor még nem véglegesen. <br />2002-től ismét egy cég bérelte és üzemeltette a vidámparkot (annak végleges bezárásáig). </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/regipecs/image/1999_majus_megnyilt_a_vidampark_dunantuli_naplo_1999_05_07.jpg" alt="1999_majus_megnyilt_a_vidampark_dunantuli_naplo_1999_05_07.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="375" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Az utolsó nap hírére megrohamozták a vidámparkot!</span> <br />Mindenki sajnálja, hogy bezár. Én csak azt nem értem, hogy akkor miért nem jöttek addig amíg nyitva volt. - mondta az üzemeltető.<br />A kilenc év alatt nem sikerült egy városvezetővel sem megállapodni a fejlesztésről. Napjainkban pedig már sok ingyenes program van a városban és inkább ez vonzó a látogatóknak - magyarázta az üzemetető, hogy szerinte miért kell bezárni a vidámparkot.<br /><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">Látogatók nélkül nem működhet egy vidámpark. Nincs vendég, nincs bevétel!</span> - tehetjük még hozzá.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: 'arial black', sans-serif;">2011. októberének végén örökre bezárt az ötven éves pécsi Vidámpark.</span></p>
<p style="text-align: justify;">2011. októberének végén az ötven éves pécsi Vidámpark bezárása alkalmából képekkel és filmrészletekkel illusztrált videót és riportot, Kovács Miklós a Pécsi Rádió riportere készített melyet <a href="http://regipecs.hu/video/Kov%C3%A1cs%20Mikl%C3%B3s%20-%20Eperfagyi%20a%20Vid%C3%A1mparkban.mp4" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt nézheted meg.</a><strong><span style="text-decoration: underline;"></span></strong></p>
<p style="text-align: left;">Gyürüs Lajos (Régi Pécs) </p>
<p> </p>
<p>Felhasznált forrás: Dunántúli Napló archívum (1959-1961) </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F05%2F08%2Fallatkert_vidampark_es_a_tarsadalmi_munka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F05%2F08%2Fallatkert_vidampark_es_a_tarsadalmi_munka%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fregipecs.blog.hu%2F2021%2F05%2F08%2Fallatkert_vidampark_es_a_tarsadalmi_munka%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Állatkert, Vidámpark és a társadalmi munka"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://regipecs.blog.hu/2021/05/08/allatkert_vidampark_es_a_tarsadalmi_munka#comments"><img class="item_ctp" src="https://regipecs.blog.hu/rss/image/post/id/16526386" border="0" /></a><br /></p>
Kultúra
Mecsek
Építőipar
Lebontva
0
Régi Pécs
https://regipecs.blog.hu
https://m.blog.hu/re/regipecs/image/vidampark-tabla_b_w.jpg